Csatahajók - múltja, jelene és esetleges jövője

[FilcTroll]

Az egykori Acélmonstrum oldalon többször szó esik arról, hogy a japánok űrméret alatti lövedékekkel gyakorlatoztak, hogy elkerüljék a lövegcsövek gyors elhasználódását. Az lenne a logikus, hogy ez viszont érinti a lőtávolságot és a tűzvezetés pontosságát is. Tud esetleg vki erről többet?

 

[Rotten878]

Az egykori Acélmonstrum oldalon többször szó esik arról, hogy a japánok űrméret alatti lövedékekkel gyakorlatoztak, hogy elkerüljék a lövegcsövek gyors elhasználódását. Az lenne a logikus, hogy ez viszont érinti a lőtávolságot és a tűzvezetés pontosságát is. Tud esetleg vki erről többet?

Szintén olvastam az Acélmonstrumot, illetve angol nyelvü oldalakat amik tele voltak adattal, de sajnos nem voltak olyan olvasmányosak.

Ahogy emlékszem; a lõtávolság ûrméret alatti lövedékekkel nõ azonos mennyiségû lõportöltet esetén a kisebb tömegû lövedék miatt.
A pontosság már fogósabb kérdés, azonos távolságnál elvileg azonos lehetne de a távolság növekedésével a szóráskép a környezeti hatásokra érzékenyebb volt.
Legalábbis ezt olvastam.
Ha otthon leszek elõkeresem az oldalt ahonnan Zoli is merített anno sok adatot ágyúkról, lövedékekrõl, átütési táblázatok, stb.

 

[molnibalage]

Az egykori Acélmonstrum oldalon többször szó esik arról, hogy a japánok űrméret alatti lövedékekkel gyakorlatoztak, hogy elkerüljék a lövegcsövek gyors elhasználódását. Az lenne a logikus, hogy ez viszont érinti a lőtávolságot és a tűzvezetés pontosságát is. Tud esetleg vki erről többet?

Szintén olvastam az Acélmonstrumot, illetve angol nyelvü oldalakat amik tele voltak adattal, de sajnos nem voltak olyan olvasmányosak.

Ahogy emlékszem; a lõtávolság ûrméret alatti lövedékekkel nõ azonos mennyiségû lõportöltet esetén a kisebb tömegû lövedék miatt.
A pontosság már fogósabb kérdés, azonos távolságnál elvileg azonos lehetne de a távolság növekedésével a szóráskép a környezeti hatásokra érzékenyebb volt.
Legalábbis ezt olvastam.
Ha otthon leszek elõkeresem az oldalt ahonnan Zoli is merített anno sok adatot ágyúkról, lövedékekrõl, átütési táblázatok, stb.

Ez a megközelítés semmiben sem tér el attól, mint amikor BDU-33-at dobálnak a vadászgépek ma. Azok ballisztikája sem azonos az Mk bombákkal. Csak óccó. Nagyon. De ettől függetlenül visznek és dobnak inert Mk bombákat is, mert szokni kell azzal is a repülést és végül az oldást is. A végén meg éles bombákat dobnak már. Meg PGM-et, lásd repnapos beszámolók. A USAF pilóta több PGM-et kell, hogy dobjon a combat ready státuszhoz.

A gyakorló gránátokra is kimérték a ballisztikát és ennyi. A lényeg az volt, hogy olcsó gránátokkal gyakorolják a tűzvezetés összetett folyamatát és feltolják a sebességét a módszernek. Azt gyakorolták, hogy különböző méretű és sebességű célokra milyen gyorsan tudnak olyan pontos tűzvezetési megoldást adni, ahol már a löveg szórásán belül voltak. Ha ez megvolt, akkor ott álltak át maximális tűzgyorsaságra. Elvben... Mert a briteknél a józan észt mellőzve sokszor akkor is már tüzeltek teljesen agyatlanul, amikor még nem volt pontos megoldás. Meg bersze biztonsági intézkedésekre is szartak. Fel is robbant pár hajó az agyatlan tűzgyorsaság oltárán

A tűzvezető analóg számítógépet igen sok olyan adattal látták el, amit a radar előtt az emberi szem és ítélőképesség alapján adtak meg. A célpont iránya és sebessége is ilyen volt. Az első lövések után helyesbítettek. Az első lövések ritkán voltak a célpont 500 méteres körzetén belül emiatt és szándékosan úgy tüzeltek, hogy a lövegek egymáshoz képest eltérő távolságra lőttek és figyelték hány gránát csapódott be a hajó előtt és mögött. Ezért volt az, hogy egy hajóra jellemzően csak egy hajó lőtt, mert a lőtávolság és a pontatlanság megállapítása szinte lehetetlen volt, ha több hajó tüzelt egyre. Csak ez azért vicces, mert nagy lőtáv esetén a radar előtt így a tűzerőt nehéz volt koncentrálni, ha pontos lövéseket akart az ember.

Ez meg is látszott Jütlandnál. A britek valami 1,5% pontossággal lőttek, a németek 2,5%, ha jól emlékszem. Persze a lőtáv is elég nagy volt. 5 km táján is még "csak" 40% körül volt ez radarral, valami ilyesmi szám jött ki a USS Washington vs. Khirisima csatahajónál.

 

[Rotten878]

Ez a megközelítés semmiben sem tér el attól, mint amikor BDU-33-at dobálnak a vadászgépek ma. Azok ballisztikája sem azonos az Mk bombákkal. Csak óccó. Nagyon. De ettől függetlenül visznek és dobnak inert Mk bombákat is, mert szokni kell azzal is a repülést és végül az oldást is. A végén meg éles bombákat dobnak már. Meg PGM-et, lásd repnapos beszámolók. A USAF pilóta több PGM-et kell, hogy dobjon a combat ready státuszhoz.

A gyakorló gránátokra is kimérték a ballisztikát és ennyi. A lényeg az volt, hogy olcsó gránátokkal gyakorolják a tűzvezetés összetett folyamatát és feltolják a sebességét a módszernek. Azt gyakorolták, hogy különböző méretű és sebességű célokra milyen gyorsan tudnak olyan pontos tűzvezetési megoldást adni, ahol már a löveg szórásán belül voltak. Ha ez megvolt, akkor ott álltak át maximális tűzgyorsaságra. Elvben... Mert a briteknél a józan észt mellőzve sokszor akkor is már tüzeltek teljesen agyatlanul, amikor még nem volt pontos megoldás. Meg bersze biztonsági intézkedésekre is szartak. Fel is robbant pár hajó az agyatlan tűzgyorsaság oltárán

A tűzvezető analóg számítógépet igen sok olyan adattal látták el, amit a radar előtt az emberi szem és ítélőképesség alapján adtak meg. A célpont iránya és sebessége is ilyen volt. Az első lövések után helyesbítettek. Az első lövések ritkán voltak a célpont 500 méteres körzetén belül emiatt és szándékosan úgy tüzeltek, hogy a lövegek egymáshoz képest eltérő távolságra lőttek és figyelték hány gránát csapódott be a hajó előtt és mögött. Ezért volt az, hogy egy hajóra jellemzően csak egy hajó lőtt, mert a lőtávolság és a pontatlanság megállapítása szinte lehetetlen volt, ha több hajó tüzelt egyre. Csak ez azért vicces, mert nagy lőtáv esetén a radar előtt így a tűzerőt nehéz volt koncentrálni, ha pontos lövéseket akart az ember.

Ez meg is látszott Jütlandnál. A britek valami 1,5% pontossággal lőttek, a németek 2,5%, ha jól emlékszem. Persze a lőtáv is elég nagy volt. 5 km táján is még "csak" 40% körül volt ez radarral, valami ilyesmi szám jött ki a USS Washington vs. Khirisima csatahajónál.

Nem olvastam el rendesen a kérdést, gyakorló lövedékekrõl szólt, én meg élesre gondoltam.
A találati arányokból is látszik mennyire nem volt egyszerû dolog ez.

 

[FilcTroll]

Ez a megközelítés semmiben sem tér el attól, mint amikor BDU-33-at dobálnak a vadászgépek ma. Azok ballisztikája sem azonos az Mk bombákkal. Csak óccó. Nagyon. De ettől függetlenül visznek és dobnak inert Mk bombákat is, mert szokni kell azzal is a repülést és végül az oldást is. A végén meg éles bombákat dobnak már. Meg PGM-et, lásd repnapos beszámolók. A USAF pilóta több PGM-et kell, hogy dobjon a combat ready státuszhoz.

A gyakorló gránátokra is kimérték a ballisztikát és ennyi. A lényeg az volt, hogy olcsó gránátokkal gyakorolják a tűzvezetés összetett folyamatát és feltolják a sebességét a módszernek. Azt gyakorolták, hogy különböző méretű és sebességű célokra milyen gyorsan tudnak olyan pontos tűzvezetési megoldást adni, ahol már a löveg szórásán belül voltak. Ha ez megvolt, akkor ott álltak át maximális tűzgyorsaságra. Elvben... Mert a briteknél a józan észt mellőzve sokszor akkor is már tüzeltek teljesen agyatlanul, amikor még nem volt pontos megoldás. Meg bersze biztonsági intézkedésekre is szartak. Fel is robbant pár hajó az agyatlan tűzgyorsaság oltárán

A tűzvezető analóg számítógépet igen sok olyan adattal látták el, amit a radar előtt az emberi szem és ítélőképesség alapján adtak meg. A célpont iránya és sebessége is ilyen volt. Az első lövések után helyesbítettek. Az első lövések ritkán voltak a célpont 500 méteres körzetén belül emiatt és szándékosan úgy tüzeltek, hogy a lövegek egymáshoz képest eltérő távolságra lőttek és figyelték hány gránát csapódott be a hajó előtt és mögött. Ezért volt az, hogy egy hajóra jellemzően csak egy hajó lőtt, mert a lőtávolság és a pontatlanság megállapítása szinte lehetetlen volt, ha több hajó tüzelt egyre. Csak ez azért vicces, mert nagy lőtáv esetén a radar előtt így a tűzerőt nehéz volt koncentrálni, ha pontos lövéseket akart az ember.

Ez meg is látszott Jütlandnál. A britek valami 1,5% pontossággal lőttek, a németek 2,5%, ha jól emlékszem. Persze a lőtáv is elég nagy volt. 5 km táján is még "csak" 40% körül volt ez radarral, valami ilyesmi szám jött ki a USS Washington vs. Khirisima csatahajónál.

Így világos, köszi!

 

[Veér Ispán]

https://addiator.blogspot.com/2005/02/forgotten-history-scapa-fl_110823866174264713.html

Salvaging the German High Seas Fleet wrecks of Scapa Flow

 

[molnibalage]

https://addiator.blogspot.com/2005/02/forgotten-history-scapa-fl_110823866174264713.html

Salvaging the German High Seas Fleet wrecks of Scapa Flow

Ez a legérdekesebb része, amiről talán már űrkutatás topikban volt szó.

Since the first atomic tests in the 1940s all new steel is contaminated by the radioactivity that is present in the air and is drawn into the furnaces during production. When uncontaminated steel is needed for medical and scientific instruments it can only be obtained from metal produced before the first atomic test. So it is that small amounts of steel are occasionally salvaged from the Koenig to make instruments. Some of these instruments are used in the space program and part of a WWI German battleship has been to the moon.

 

[Rotten878]

http://www.navweaps.com/

Ezzel az oldallal lógtam még.
Angol nyelvű, technikai leírásokban elég sok infót tartalmaz.
Ajánlom tanulmányozásra.

 

[Veér Ispán]

Ez a legérdekesebb része, amiről talán már űrkutatás topikban volt szó.

Since the first atomic tests in the 1940s all new steel is contaminated by the radioactivity that is present in the air and is drawn into the furnaces during production. When uncontaminated steel is needed for medical and scientific instruments it can only be obtained from metal produced before the first atomic test. So it is that small amounts of steel are occasionally salvaged from the Koenig to make instruments. Some of these instruments are used in the space program and part of a WWI German battleship has been to the moon.

Igen, főleg emiatt linkeltem, csak fáradt voltam már ízelítőt írni hozzá.

 

[arbalest]

4. rész.

https://htenger.blog.hu/2019/11/12/a_nagy_verseny_masodik_futam_611

 

[molnibalage]

1918. A hajók mozgásának és helyzetének elrejtésére szolgáló repülőről kiengedett füstfüggöny

 

[Rotten878]

1918. A hajók mozgásának és helyzetének elrejtésére szolgáló repülőről kiengedett füstfüggöny

Nem is tudtam, hogy ez már akkoriban is lehetséges volt!
Biztos kevésbé hatékony, mint a rombolók füstfüggönye, de akkor is szép teljesítmény.
Nagyon nagy like!

 

[molnibalage]

Nem is tudtam, hogy ez már akkoriban is lehetséges volt!
Biztos kevésbé hatékony, mint a rombolók füstfüggönye, de akkor is szép teljesítmény.
Nagyon nagy like!

A Ritkán látható blogból hoztam a képet, de korábban már máshol Ott ezzel egészítették ki.

A linkelt videó nem 1918-as, hanem 1921-es, egy régi csatahajó köré vonnak füstfüggönyt repülőgépekkel, egy hadgyakorlat keretében (a csatahajó nem tudom, pontosan melyik lehet, talán a USS Ohio - néhány helyen azt írják erre a videóra, hogy a USS Tennessee van rajta, de az máshogy nézett ki). Ez akkor egy új módszer volt, mert szemben a hajók által fejlesztett füstfüggönyökkel (amiknek legjobb esetben is percek kellettek, hogy kialakuljanak), itt 18 másodperc alatt sikerült egy átláthatatlan füstréteget vonni a csatahajó köré. Ez már akkor megmutatta lényegében, hogy a repcsik és a hajók mennyire jól ki fogják egymást egészíteni az elkövetkező évtizedekben.

Az ötlet még sokkal korábbról származik, mint 1860, Sir Thomas Cochrane a Király Haditengerészet tisztje ötölte ki először a napóleoni háborúk idején (1812), hogy égő kátrányos-hordókat vagy a kikötő felszínére locsolt, majd káliummal meggyújtott petróleumot használjanak füstfüggönynek. Találmányának lényege nem igazán a hajók elrejtése volt, hanem hogy a mérgező füsttől az ellensége egyszerűen képtelen lesz harcolni (meg persze nem is látnak semmit). Úgyhogy az öreg találmánya éppúgy a harci gázok egyik elődje is. A harcászatban sikerrel maga Lee tábornok használta először, az 1863-as uniós tengerzár áttörésére. A USS Iroquis páncélos kazánjaiba terpentinnel átitatott gyapotot szórtak be, és a keletkező fekete füst sikerrel eltakarta a hajót, ami át tudott jutni a tengerzáron.

A repülőgépeken alkalmazott változatban titán-tetrakloridot használtak, ami egy illékony folyadék, a kiszórva a levegő nedvességtartalmával érintkezve átlátszatlan sósavködöt képez (azaz kémiai szempontból szigorúan véve nem füstről, hanem ködről van szó)."

 

[molnibalage]

https://htenger.blog.hu/2019/11/26/dicsoseg_toulonban

Bár a II. vh topikban is elférne.

 

[reich_und_roll]

Megtalaltak az elso vilaghaboru elejen Falklandnal elsulyedt SMS Schanrhorst-ot. Sajnos csak ezt a rovid videot van:

Az origo cikke szerinte az elsulyesztesevel a nacik kiszorultak a tersegbol
https://www.origo.hu/tudomany/20191...tlantiocean-feneken.html?utm_source=hirkereso

 

[emel]

Megtalaltak az elso vilaghaboru elejen Falklandnal elsulyedt SMS Schanrhorst-ot. Sajnos csak ezt a rovid videot van:

Az origo cikke szerinte az elsulyesztesevel a nacik kiszorultak a tersegbol
https://www.origo.hu/tudomany/20191...tlantiocean-feneken.html?utm_source=hirkereso

1. 1914, első világháború, tehát nácik még sehol se voltak!!
2. Nem egyetlen hajó elvesztése miatt szorultak ki a németek a térségből, hanem 8 hajójukból 6-ot veszítettek el (de nem a Scharnhorst-ot +8-at, mert összesen 8 hajójuk volt ott!!)
Ennyit az Origo-ról ... is ...

 

[molnibalage]

1. 1914, első világháború, tehát nácik még sehol se voltak!!
2. Nem egyetlen hajó elvesztése miatt szorultak ki a németek a térségből, hanem 8 hajójukból 6-ot veszítettek el (de nem a Scharnhorst-ot +8-at, mert összesen 8 hajójuk volt ott!!)
Ennyit az Origo-ról ... is ...

A Falkland írás az esetről és előzményeiről.
http://www.mediafire.com/folder/712jt3pqzu28z/Zoli_Hajoi

 

[bolneroll]

A Falkland írás az esetről és előzményeiről.
http://www.mediafire.com/folder/712jt3pqzu28z/Zoli_Hajoi

Köszi! Nagyon részletes leírás, a történelem egy általam kevéssé ismert részletéről.

 

[arbalest]

 

[molnibalage]

Ez kb. az, amikor a racionalitást lesöprik az asztalról.