Csatahajók - múltja, jelene és esetleges jövője

[32karakter]

fapp_supervisor

A hajó gerinc attól törik el (tudtommal), hogy alulról nincs megtámasztva a víz által, ugyanis a hajótest a levegőben nem képes megtartani a saját súlyát nagy fesztávon.

Gyakorlatilag igen, Mondjuk az se tesz a hajótestnek jót, hogy telibekapja a robbanás erejét, lévén a víz nem szeret összenyomódni, pont ott, ahol aztán végképp nincs semmi páncélzat (anno dominó), semmi torpedóvédelem (elméletileg talán nagy rephordozókon úgy van kialakítva a fenék hogy talán, esetleg úszóképes maradjon a test), gyakorlatilag ledarálja a hajó alját és rögtön utána jön a gázbuborék, és akkor meg kellene támasztania magát a kissé leharcolt acélnak.

 

[csakb]

#mótvá #leszmég

A leírásban a hivatkozott cikkek, tanulmányok is elérhetők.

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

3. féltől származó sütik elfogadása

 

[arbalest]

Nehézágyú születése, 1908-as felvétel.

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

3. féltől származó sütik elfogadása

 

[molnibalage]

Nehézágyú születése, 1908-as felvétel.

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

3. féltől származó sütik elfogadása

A korszak ikonjai. Kalapban dolgozó munkások. Munkavédelemnek nyoma sincs.

 

[arbalest]

A korszak ikonjai. Kalapban dolgozó munkások. Munkavédelemnek nyoma sincs.

Még pár évtized, és megint nem lesz. Robotoknak nem kell.

 

[FilcTroll]

A korszak ikonjai. Kalapban dolgozó munkások. Munkavédelemnek nyoma sincs.

És az egészet papíron, körzővel, vonalzóval, logarléccel tervezték meg...

 

[arbalest]

És az egészet papíron, körzővel, vonalzóval, logarléccel tervezték meg...

Csatahajók tervezéséről olvastam, hogy miután elfogadták valamelyik tervezetet, és megkezdődött az érdemi munka, a tervezőiroda padlásán egy az egyben felrajzolták a csatahajót, mire végeztek, kb 20 000 műszaki rajzból állt a dokumentáció. Iszonyat sok munka volt!

 

[FilcTroll]

Csatahajók tervezéséről olvastam, hogy miután elfogadták valamelyik tervezetet, és megkezdődött az érdemi munka, a tervezőiroda padlásán egy az egyben felrajzolták a csatahajót, mire végeztek, kb 20 000 műszaki rajzból állt a dokumentáció. Iszonyat sok munka volt!

Sztem ez mai ésszel nagyjából felfoghatatlan. Sokat foglalkoztam egy időben vállalati folyamatokkal, és mindig elámulok az akkori gyártásszervezési képességek láttán. Különösen a japánok voltak megdöbbentőek e tekintetben, és külön tanulságos, hogy ezt a mérnöki kultúrát és tapasztalatot hogyan alkalmazták később a mikorelektronikában és az autóiparban - lényegében ettől lettek világelsők annak idején ezeken a területeken. A mai napig van olyan projektmenedzsment módszertan, amit a japán papíros-ceruzás időkben fejlesztettek ki, de a digitáliában is perfektül megállja a helyét az alap logikája.

 

[molnibalage]

Csatahajók tervezéséről olvastam, hogy miután elfogadták valamelyik tervezetet, és megkezdődött az érdemi munka, a tervezőiroda padlásán egy az egyben felrajzolták a csatahajót, mire végeztek, kb 20 000 műszaki rajzból állt a dokumentáció. Iszonyat sok munka volt!

Egyes részeinél ez igaz lehet, de hogy az egésznél, az már kétséges. A chatham historic dockyard-ban járva volt némi demó erről, hogy a vitorlásoknál a sablonok és a tervek 1:1 arányúak voltak és ez talán még az csatahajók idején is öröklődött a hajógerinc és váz egyes elemeire, de mindent 1:1-ben rajzolni teljesen értelmetlen.

 

[arbalest]

Egyes részeinél ez igaz lehet, de hogy az egésznél, az már kétséges. A chatham historic dockyard-ban járva volt némi demó erről, hogy a vitorlásoknál a sablonok és a tervek 1:1 arányúak voltak és ez talán még az csatahajók idején is öröklődött a hajógerinc és váz egyes elemeire, de mindent 1:1-ben rajzolni teljesen értelmetlen.

Megkerestem, 35 000 tonnás csatahajónál 8-10 000 rajz készült, viszont 1:1-ben:
"Itt egészen az utolsó csavarig, szegecsig, fogaskerékig lerajzolják a hajót 1:1-es méretarányban a kifejezetten erre a célra fejlesztett „formázó padláson” (bizony a CAD korszak előtt egy ekkora monstrum megtervezéséhez rengeteg műszaki rajzolóra és helyre volt szükség – egy modern, 1930-as évekből származó 35.000 tonnás csatahajó nagyjából 8-10.000 darab tervrajzot igényelt). Itt kell kitalálni az építési metódust is és az összeszerelés menetét is. Egyszóval a hajó ekkor válik át egy papírra vetett vázlatból egy részletesen kidolgozott, működő gépóriássá."

https://warshipprojects.wordpress.c...toni-cseresznyeviragok-2-az-ocean-tulpartjan/

 

[Kurfürst]

Ha már méretekről van szó, kié a nagyobb?

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

3. féltől származó sütik elfogadása

 

[yrkon]

Szép összeállítás, bár fantázia (és fél-fantázia)-hajók is belekerültek (pl. Alsace, Kronstadt, Stalingrad). Viszont a H osztályú német csatahajókat hiányoltam, ott a legkisebb (H39) is 277 m hosszú lett volna - hogy a H 44-ről ne is beszéljek.. meg a Sovetsky Sojuz-it betehette volna, ahogy a Montana osztályt. A Henry IV-nek meg elírta a dátumát (1899->1940, bár ez is csak terv volt)

 

[Nemerson]

Űrcsatahajó Yamato

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

3. féltől származó sütik elfogadása

 

[jani22]

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

3. féltől származó sütik elfogadása

 

[papajoe]

Nem találtam partraszállós témát,nekem ez örök rjtély,hogy miért küldték be a katonákat a vadkacsalövészetre,a yenkik akkora tűzerő fölényben voltak a csatahajókkal,miért nem sütötték bele dolfiékat a fövenybe 1 óra alatt?
azok az erődítmények jók a gyalogság ellen,de egy 300-400millkós hajóágyú ellen annyi mint a napernyő,asszem 30 000 körül haltak meg a partokon összesen,mire hídfőt raktak a yenkik.

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

3. féltől származó sütik elfogadása

 

[dudi]

Nem találtam partraszállós témát,nekem ez örök rjtély,hogy miért küldték be a katonákat a vadkacsalövészetre,a yenkik akkora tűzerő fölényben voltak a csatahajókkal,miért nem sütötték bele dolfiékat a fövenybe 1 óra alatt?
azok az erődítmények jók a gyalogság ellen,de egy 300-400millkós hajóágyú ellen annyi mint a napernyő,asszem 30 000 körül haltak meg a partokon összesen,mire hídfőt raktak a yenkik.

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

3. féltől származó sütik elfogadása

Mert nincs annyi lőszer a világon amennyivel képesek lettek volna arra amit mondsz.Ha csak a csatahajók lőnek akkor szépen visszahúzódnak a védők a bunkerekbe és csak akkor jönnek elő ha abbamaradt az ágyúzás.Egyszerre ágyúzni meg gyalogsággal támadni nem lehet mert annak az lesz a vége,hogy szétlövöd a saját embereidet.

 

[papajoe]

Mert nincs annyi lőszer a világon amennyivel képesek lettek volna arra amit mondsz.Ha csak a csatahajók lőnek akkor szépen visszahúzódnak a védők a bunkerekbe és csak akkor jönnek elő ha abbamaradt az ágyúzás.Egyszerre ágyúzni meg gyalogsággal támadni nem lehet mert annak az lesz a vége,hogy szétlövöd a saját embereidet.

Hmm,szerintem bőven volt lőszerük,hogy a partraszállás helyein 1kkm szélesen,300m mélységben elsimítsák a talaj egyenetlenségeit is,nem mellesleg akkor már volt rádió,fél percre pontosan lehetett volna időzíteni,vagy még pontosabban a tüzérséget,az akkori ágyúk cepje mennyi lehetett,300 m?
De adjanak a saját erőknek 600-at,amíg a hajók a part felé mennek,előttük 600 méterre hagy szóljon,vagy ilyesmi,szerintem elb@szták,vagy ilyesmi.
Annyi lőszerük volt(van),hogy alig bírnak a hajóik a felszínen maradni,szülinapi tortákat,meg leveleket hozott a posta a katonáknak át az óceánon,mit számít ott +50 ágyúgolyó?
Hol volt a légierő is?
Legalább azok bögyörőzhették volna dolfiékat,amíg a gyalogság megteszi azt a 200 métert.

 

[dudi]

Hmm,szerintem bőven volt lőszerük,hogy a partraszállás helyein 1kkm szélesen,300m mélységben elsimítsák a talaj egyenetlenségeit is,nem mellesleg akkor már volt rádió,fél percre pontosan lehetett volna időzíteni,vagy még pontosabban a tüzérséget,az akkori ágyúk cepje mennyi lehetett,300 m?
De adjanak a saját erőknek 600-at,amíg a hajók a part felé mennek,előttük 600 méterre hagy szóljon,vagy ilyesmi,szerintem elb@szták,vagy ilyesmi.
Annyi lőszerük volt(van),hogy alig bírnak a hajóik a felszínen maradni,szülinapi tortákat,meg leveleket hozott a posta a katonáknak át az óceánon,mit számít ott +50 ágyúgolyó?
Hol volt a légierő is?
Legalább azok bögyörőzhették volna dolfiékat,amíg a gyalogság megteszi azt a 200 métert.

A baj az,hogy a csatahajóban nem volt túl sok lőszer(átlagosan 150-200 lőszerrel számolhatsz csöveként bár azt hozzáteszem,hogy a csövek élettartama sem volt több 300 lövésnél).Egész egyszerűen ezekkel a hajókkal nem lehetett azt megtenni amit te írsz mert alkalmatlan volt rá a fegyverzetük és a lőszerkészletük is.Ezen kívül hidd el,hogy kiszámolták azt,hogy a gyalogság a lehető leghamarabb a parton legyen az ágyúzás után.Nem voltak a sajátmaguk ellenségei,hogy a szükségesnél akárcsak egy pillanattal is több időt hagyjanak a németeknek.

 

[arbalest]

A baj az,hogy a csatahajóban nem volt túl sok lőszer(átlagosan 150-200 lőszerrel számolhatsz csöveként

Jó lesz az 100-120 lőszernek is, ha nem erőltetett pergőtűz, akkor max percenként egy sortűz.

 

[Littlejohn]

Ha azt vesszük, hogy a támogató csatahajókban 100-120 lőszer volt csövenként, akkor számoljunk egy kicsit. Általában AP-vel lőttek a bunkerekre, a HE gránátokat meghagyták a cirkálóknak. Milyen eloszlásban volt AP és HE lőszer a csatahajón? Mennyire volt pontos a célmeghatározás? Hány lövés kellett a belövéshez? Akkoriban még nem voltak műholdas felderítési adatok, drónok, max. egy ejtőernyős helyesbítette a lőelemeket a partról, ha jó helyre dobták le és odaért időben. Vagy felderítőgép.
Ha ezt vesszük, akkor a tényleges, célzott lövések száma csövenként 20-30-nál nem lehetett több. A fő erő ezért a hajók közül itt is a cirkálók voltak. Közelebb mehettek a parthoz, kisebb (de azért combos) ágyúikkal pontosabb támogatást nyújthattak a partraszálló gyalogságnak.