Éghajlatváltozás

[Szittya]

kiemelkedően fontos továbbá a települések csapadékvíz elvezető rendszereinek az ésszerűsítése tárolók létrehozása és nem leengedni nagyobb golyamokba az amúgy összegyújtött vízet. egy olajtalnító rendszer kell ami nem olyan bonyolúlt egy olyan medence kell ami ami kis időre állni hagyja a vízet majd a nehezebb anyagok leüllepednek a könyebb anyagok mint az olaj kiúsznak és ennek a medencélnek a leeresztese nem túlcsorduló rendszerú a túlcsorduló résznél történik az olajleválasztás. külön. igazából nem kell szűrőrendszerekre meg hasonlókra gondolni itt sem nem kell túlkomplikálni

 

[Szittya]

https://www.agrarszektor.hu/fold/20...yarorszag-legnagyobb-ontozesi-kozossege-28340 Öntözési közösségekről a 2 legnagyobb kalocsa vonzáskörzetébe van. de az aduvízig területe ennél jóval nagyobb

 

[megazez]

Konkrét falvakat kéne kitelepíteni és nem keveset.

Konkrétan azzal előrébb lennénk ha a holtágakat kellene kimélyíteni meg sokat újra feltölteni már előrébb lennénk.
Úszásnál is ha szétnyitod az ujjaid az a te hülyeséged, be tudod őket csukni ha normálisan akarod csinálni....

 

[Árpicsek]

Kobolya horgászvíz · Miske, 6343

★★★★★ · Szórakozóhely

www.google.com

itt az eggyik házam mit csináltak anno a vajassal csináltak egy horgásztavat...

vízszabájzás tekintetében ez a halastó egy aranybánya és nem kelett sok hozzá. és hasznot hoz. (egy kobolyát régi ág átmetszésével keletkező félig holtág kb) nem messze tőlle ott egy másik kisebb az alatt megint alatta dusnoknál egy keskenyebb de jóval hosszabb... a vajas végig van műtárgyazva (még elbírna vagy 50 et. a nagyrésze tavakat hoz létre.

Én nem értek ehhez sem, de a FOS-nak nevezett sajtótermékek foglalkoznak a témával. Na, ott nyilatkozta egy szaki, hogy a nyílt vízfelületek nem igazán jók, mert a nyári melegben nagyon gyorsan párolognak. A legideálisabb megoldás, hogy a belvízzel rendszeresen elárasztott területeket kivonni a művelés alól és, kompenzálva a gazdákat, hagyni, hogy a növényzet árnyékot adva és a szelet nem engedve a talajszintig, megtartsa a nedvességet egyfajta lápos mocsaras területként.
Most én nem tudom eldönteni, mennyire van igaza vagy mennyire működne, de van benne ráció.

 

[Szittya]

Én nem értek ehhez sem, de a FOS-nak nevezett sajtótermékek foglalkoznak a témával. Na, ott nyilatkozta egy szaki, hogy a nyílt vízfelületek nem igazán jók, mert a nyári melegben nagyon gyorsan párolognak. A legideálisabb megoldás, hogy a belvízzel rendszeresen elárasztott területeket kivonni a művelés alól és, kompenzálva a gazdákat, hagyni, hogy a növényzet árnyékot adva és a szelet nem engedve a talajszintig, megtartsa a nedvességet egyfajta lápos mocsaras területként.
Most én nem tudom eldönteni, mennyire van igaza vagy mennyire működne, de van benne ráció.

a víz párolog de ha magasabb a páratartalmad az le is fog csapódni főleg este.... (persze ettől nem lesz esőerdő...) de had párologjon mélységet kell neki adni néhány fát ültetni. annyira azért nem vagyunk sivatag hogy a párolgástól kelljen félnünk (nem fog 100 fokon forrni hiába süti a nap) aki vízparton pecázik gyakran érzékeli hogy többszáz m re a víztől is harmatos lessz a fű és vizes a lába. DE PONT EZ A LÉNYEGE.

az erdő is párologtat folyamatosan a növényzet is párologtat folyamatosan... tudom a vízpára a leginkább üvegházhatású gáz....stb

 

[Szittya]

Miért a nyári hajnalokon képződhet a harmat? - A választ előre is köszönöm!

Miért a nyári hajnalokon képződhet a harmat? - A választ előre is köszönöm!

ehazi.hu

és akkor lecsorog a növények szárán a kicsapodott pára és "a növények olyan inteligensek" hogy megitatjják magukat.

 

[32karakter]

Belecsaptatok a lecsóba, mert ez a téma meglepően sokakat érdekel

Az én két fillrérem:
A mesterségesen kiegyenesített természetes, főképp alföldi, de legalábbis síkvidéki vizfolyások visszakanyargósítása.
Kőrösök, Szamos, De akár a komplett felső folyása is a Tiszának.
Bodrogot elégg szabadjára lehetne engedni. A Hortobágy is elég egyenes.
Meg a sok kis apróbb vizet. Ott a minta, Első katonai felmérés, de műholdképeken is eléggé látszik, hogy a víz merre szeretne menni.
Nem kevés pénzbe kerülne, kártalanítás meg a világ összes hídja, de... hosszútávon megérné.

 

[Árpicsek]

a víz párolog de ha magasabb a páratartalmad az le is fog csapódni főleg este.... (persze ettől nem lesz esőerdő...) de had párologjon mélységet kell neki adni néhány fát ültetni. annyira azért nem vagyunk sivatag hogy a párolgástól kelljen félnünk (nem fog 100 fokon forrni hiába süti a nap) aki vízparton pecázik gyakran érzékeli hogy többszáz m re a víztől is harmatos lessz a fű és vizes a lába. DE PONT EZ A LÉNYEGE.

az erdő is párologtat folyamatosan a növényzet is párologtat folyamatosan... tudom a vízpára a leginkább üvegházhatású gáz....stb

Erre is mondott valamit a szaki, csak nem emlékszem.
Gondolom, az lehet a gond, hogy azért szél is fúj legtöbbször és a felszálló párát elviszi. Míg a lápos vidéken kisebb a párolgás intenzitása és a növényzet, szélfogóként, nem engedi elvinni a talaj menti párát.
De ez csak okoskodás részemről, nem tudom, így van-e.

Meg volt valami olyasmi, hogy a zivatarfelhők ideérkezése esetén nagyobb valószínűséggel fog esni, ha van pára a talaj közelében.

 

[Árpicsek]

a víz párolog de ha magasabb a páratartalmad az le is fog csapódni főleg este.... (persze ettől nem lesz esőerdő...) de had párologjon mélységet kell neki adni néhány fát ültetni. annyira azért nem vagyunk sivatag hogy a párolgástól kelljen félnünk (nem fog 100 fokon forrni hiába süti a nap) aki vízparton pecázik gyakran érzékeli hogy többszáz m re a víztől is harmatos lessz a fű és vizes a lába. DE PONT EZ A LÉNYEGE.

az erdő is párologtat folyamatosan a növényzet is párologtat folyamatosan... tudom a vízpára a leginkább üvegházhatású gáz....stb

Na, itt van pár beszélgetés a témában:
(Geofizikuso, hidrológusok a szakértők)

Az Alföld sivatagosodása megállítható – vízügyes és geofizikus vitája földjeink és folyóink jövőjéről | Válasz Online

www.valaszonline.hu

Véget érhetne az Alföld sivatagosodása – van módszer a vízpótlásra, csak használnunk kellene | Válasz Online

www.valaszonline.hu

Terv született az Alföld vizeinek megmentésére – vendégünk Timár Gábor geofizikus | Válasz Online

www.valaszonline.hu

 

[Szittya]

Erre is mondott valamit a szaki, csak nem emlékszem.
Gondolom, az lehet a gond, hogy azért szél is fúj legtöbbször és a felszálló párát elviszi. Míg a lápos vidéken kisebb a párolgás intenzitása és a növényzet, szélfogóként, nem engedi elvinni a talaj menti párát.
De ez csak okoskodás részemről, nem tudom, így van-e.

Meg volt valami olyasmi, hogy a zivatarfelhők ideérkezése esetén nagyobb valószínűséggel fog esni, ha van pára a talaj közelében.

az nem baj ha nagyobb valószínűséggel fog esni a folyók tavak csatornák egyébként valóban lehuzzzák az esőt. a magasabb páratartalom miatt. de ez pont hogy pozitív. elviszi a szél távolabb had vigye oda is kell harmat megöntözi a természet a növényeket nincs ezzel baj...

én aztmondom ne akarjunk okosabbak lenni a természetnél az egyedfejlődés alatt nem véletlen fejlődtek az irányba hogy a harmatot megfogják.
persze ahol lehet segítsünk öntözéssel hogy minéltöbb termőtestet tudjon növeszteni... de ne akarjunk mindent a természet helyett megcsinálni amikor ingyen megeszi persze önmagába ez nem elég de nem megy kárba az a víz. ha meg felhőképződik és nem csapódik le a kárpátmedencébe addig is árnyékot ad. a víz párolgása nem az ellenségünk természetes folyamat a növények ezen behatások hoz alkalmazkodva fejlődtek. természetes.
és a így a bidiveritás is fejlődik stb. mert természetes.

ez a rend (az ember gyakran rendetlenséget teremt aztán csodálkozik hogy de miért nem jó a végeredmény...és ez a rohadt természet kibaszik vele mert rendet tesz ami az embereknek gyakran rendetlenség ...közbe meg az az élet és az lenne a cél azt esszük arra menne ki az egész játék végülis...)

 

[Szittya]

végülis ennyit akarnok minéltöbb növényi szaporítóanyagot előállíttatni a növényekkel hogy aztán megegyük.

 

[blogen]

Ezek Magyarország lehetséges víztározói a folyóvölgyek, mélyárterek, jelentős településeket nem érintő maximális feltöltésével (a Tisza tározói lényegében minimális lakosságot érintenének, ott a jobbára lakatlan mélyártér teljes kihasználását jelentené ez a tározóhálózat, kivéve a legészakibbat. Ugyanez a helyzet a Hernád, Sajó, Sárvíz, Kapos és Rába esetében is:

A fő problémát az okozza, hogy a jól kiépíthető védvonalak csak a Dunántúlon maradtak az országhatáron, vagy azon belül legalább. Az Alföldet kettévágja a Tisza és nem is a legértékesebb rész marad innenső oldalon. Az Alföld lehetséges természetes keleti védvonala egy Tisza méretű folyó, a Kárpáti árapasztó csatorna lehetne, ami a Tiszától az Al-Dunáig vezethetné le a legrövidebb úton az áradások vízmennyiségét. Így nézne ki, összevetve az Alföldet egykor -a mostani magyar helyzettel ellentében- majd teljesen birtokló szarmaták Csörsz-árok (pirossal) védvonalával és az Alföldre bepofátlankodó Románok Károly-vonalának (magentával) kiépült részeivel:

Ez utóbbi a olcsóbb és hasznosabb is lett volna a Románoknak a Károly-vonal helyett, hiszen ellentétes irányba is működik.

 

[Szittya]

Ezek Magyarország lehetséges víztározói a folyóvölgyek, mélyárterek, jelentős településeket nem érintő maximális feltöltésével (a Tisza tározói lényegében minimális lakosságot érintenének, ott a jobbára lakatlan mélyártér teljes kihasználását jelentené ez a tározóhálózat, kivéve a legészakibbat. Ugyanez a helyzet a Hernád, Sajó, Sárvíz, Kapos és Rába esetében is:

A fő problémát az okozza, hogy a jól kiépíthető védvonalak csak a Dunántúlon maradtak az országhatáron, vagy azon belül legalább. Az Alföldet kettévágja a Tisza és nem is a legértékesebb rész marad innenső oldalon. Az Alföld lehetséges természetes keleti védvonala egy Tisza méretű folyó, a Kárpáti árapasztó csatorna lehetne, ami a Tiszától az Al-Dunáig vezethetné le a legrövidebb úton az áradások vízmennyiségét. Így nézne ki, összevetve az Alföldet egykor -a mostani magyar helyzettel ellentében- majd teljesen birtokló szarmaták Csörsz-árok (pirossal) védvonalával és az Alföldre bepofátlankodó Románok Károly-vonalának (magentával) kiépült részeivel:

Ez utóbbi a olcsóbb és hasznosabb is lett volna a Románoknak a Károly-vonal helyett, hiszen ellentétes irányba is működik.

nem érintett nagyobb lakosság. soroljam? baja ? kalocsa ? Paks ? Dunaföldvár ? Dunaújváros ? Kunszentmiklós ?

 

[blogen]

nem érintett nagyobb lakosság. soroljam? baja ?

Egy kisvárosi lakótelep a hídnál.

kalocsa ? Kunszentmiklós ?

A teljes kisváros.

Paks ? Dunaföldvár ? Dunaújváros ?

Nem érintett. Magasártérre épültek.

De ne csak erre koncentrálj, itt alapvetően arról volt szó, hogy a folyóvölgyek hogy használhatóak védelemre. A völgytalp mélyárterének teljes árasztásza a legegyszerűbb és legolcsóbb megoldás, de nem a leghatékonyabb. A gátak kiüthetőek és utána a medrek pár hónap, fél éven belül talán átjárhatóak. Ellenben békében maximális nemzetgazdasági hasznot termelnek (víztározás, turizmus, urbanizáció).

A pár nap alatt leeresztett kahovkai tározó:

Ugyanekkora kisajátítási költséggel, két-háromszor több gáttal kisebb szintkülönbségek is áraszthatóak. Ilyenkor nem kapunk egybefüggő, nemzetgazdaságilag jól hasznosítható vízfelületet, hanem csak mocsártározót. A déli végét leszámítva ilyen a Tisza tó is. Ennek csekély víztározási kapacitásán túl lényegében nincs nemzetgazdasági haszna. Majdnem tisztán katonai műtárgy. A lényege a sűrű erdőfoltokkal tarkított mocsár, amit hiába eresztenek le, járhatatlan, vizenyős, dzsungel marad vissza.

Ilyen árasztásokkal operáltak a németek Normandiában és Hollandiában például. Ezen csak komoly erôfeszítéssel tudsz utat vágni, ez már komoly akadály. Csak békében teljesen haszontalan szúnyogtenyészet.

 

[Árpicsek]

Csak békében teljesen haszontalan szúnyogtenyészet.

Ezt pont cáfolják a fentebb belinkelt podcastokban megszólaló geofizikusok, hidrológusok. Az általad is javasolt mocsarak/lápok/erdőfoltok megtartják a lehulló csapadék nagy részét és nem engedik lecsökkenni a talajvízszintet. De ez nem csak a folyók közelében lenne fontos, hanem mindenhol, a védelmi jelentőséget félretéve.

Valamelyik szakértő mondta, hogy a belvizes területeken a vetemény van rossz helyen, nem a víz.

Így van jelentősége nemzetgazdasági szinten is, mert lehet, hogy művelés alól kell kivonni területet, de a maradékon lehet földet művelni még évtizedes távlatban is.

 

[blogen]

Valamelyik szakértő mondta, hogy a belvizes területeken a vetemény van rossz helyen, nem a víz.

Emberiségellenes ökoterrorista max.

 

[alali77]

Konkrétan azzal előrébb lennénk ha a holtágakat kellene kimélyíteni meg sokat újra feltölteni már előrébb lennénk.
Úszásnál is ha szétnyitod az ujjaid az a te hülyeséged, be tudod őket csukni ha normálisan akarod csinálni....

Az megvan ugye, hogy ez az "iszap" nagyon nagy százalékban víz? Tehát a holtág elég sok vizet tud így is tározni, ha kap vizet. Mikor kiszedik az iszapot, akkor folyik is, szivattyúzni lehet. Persze, nőne a térfogatuk, de ha vizet akarunk a tájban megfogni, ez a holtág takarítás a sokadik a sorban.
Persze a víz befolyásukat lehet javítani, kellene is. Ha rekrációs célra akarod használni, akkor kell kotorni.


Úszásnál meg ha nyerni akarsz, szétnyitod az ujjaid. Immár évtizedek óta. Kisgyerekeknek tanítják a zárt tenyerű úszást.

 

[Árpicsek]

Emberiségellenes ökoterrorista max.

Hát, hallgasd meg a podcastokat.
Gondolom ért hozzá, hiszen ez a szakmája, ez a kutatási területe. Már gyakorlatban is folynak kísérletek valamerre.

 

[jani22]

" az épp zajló El Niño várhatóan az öt legerősebb között lesz 1950 óta "

Erdőtüzeket, hőhullámokat hozhat idén a ritka erős El Niño

Az óceáni éghajlati jelenség miatt sose látott meleg jöhet a világ több régiójában.

telex.hu

 

[Bálint]

https://www.tiktok.com/video/7343687551716199713