• Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

T

Törölt tag 2361

Guest
Az éjszaka során söpört végig Kentucky államon egy tornádó. Folyamatosan érkeznek a rossz hírek, még a romok alatt is sok lehet a halott. Más államokban is voltak tornádók.


Sokan életüket vesztették a pusztító tornádóban, amely az éjszaka folyamán átsöpört Kentucky államon – jelentette a The Washington Post Andy Beshearre, Kentucky kormányzójára hivatkozva szombaton.
Szombati sajtótájékoztatóján Beshear közölte: a forgószél halálos áldozatainak száma csak az általa vezetett tagállamban akár 70-100 is fő lehet, és folyamatosan érkeznek a szívszorító hírek.



 
W

Wilson

Guest

Öt-tíz éven belül robbanhat az Antarktisz ketyegő jégbombája...​


GettyImages-1272720062


A tudósok drámai változásokra figyelmeztetnek az Antarktisz egyik legnagyobb gleccserénél, amely a következő évtizedben szétrepedhet.

Amerikai és brit tudósok vizsgálódnak a Thwaites-gleccsernél, mert olvadása aggasztó mértékben felgyorsult. Azt feltételezik, hogy az elejénél egy hatalmas lebegő rész, amely eddig meglehetősen stabil volt, mára vészesen meggyengült és félő, hogy úgy reped szét, mint a kocsik szélvédője. Már így is évente mintegy 50 milliárd tonna jég porlik bele az óceánba, ám ez még nem növeli jelentősen a tengerek átlag vízszintjét. Azonban a gleccser mögött van egy óriási kiterjedésű jégtömb, amely – ha elolvad a gleccser – széteshet és az viszont már drámian emelheti a vízszintet, akár civilizációnkat is fenyegetve.

A gleccserek összeomlása hatással van a klímaváltozásra.
Ez a pusztító forgatókönyv nem rövid alatt következne be, viszont a legújabb vizsgálatok szerint a gleccser a melegedő éghajlatra egyre gyorsuló olvadással reagál.


Rendesen november a tudományos kutatások időszaka az Antarktiszon, ilyenkor ugyanis viselhetők a mínuszok és a nap sohasem nyugszik le, mindig a horizont fölött marad. Maga a Thwaites-gleccser az Antarktisz nyugati felén található, 182 ezer négyzetkilométeren terül el, vagyis akkora nagyjából, mint Florida és kétszer nagyobb Magyarországnál. Az elmúlt 30 évben a jégtömeg mozgása az eddigi kétszeresére gyorsult.
A bajt az okozza, hogy a gleccser egyik ékszerű, vékony pereme az óceánba nyúlik, amely folyamatosan melegíti a jeget. Jelenleg a jégpad keleti része a víz alatti kőzetekhez tapad, itt a jégtömeg mozgása lassabb, mint a jégpad nyugati részén, amely viszont nem rögzül sziklákhoz. A tudósok azt feltételezik, hogy a keleti rész éveken belül leválik a kőzetekről, és ezután az egész jégtömeg instabillá válhat, a keresztrepedések révén pedig feldarabolódik.
Úgy képzelem el, mint az autó szélvédőjét, amelyen előbb hajszálvékony repedések jelennek meg, amelyek egyre hosszabbak lesznek, aztán amikor zökken egy nagyot a kocsi, akkor a szélvédő szétrobban apró darabokra
– mondja dr. Erin Pettit az Oregon Egyetem egyik kutatója.
Azt is érdemes hozzátenni, hogy a gleccser mögöttes, további jeges területeket is véd. Ha ezek elolvadnának, akkor az valóban 2-3 méteres tengerszint emelkedéshez vezetnének.

A SARKI GLECCSEREK PUSZTULÁSA EGYÉBKÉNT UGYANAZT A FORGATÓKÖNYVET KÖVETI.

A folyamatosan melegedő óceán vájatot alakít ki a vízbe lógó jégtömeg alatt, amelynek eredményeként a gleccser elvékonyodik és megroggyan. Nem sokkal ezután a jégtömeg leszakad a szilárd kőzetű talpazatáról, majd lebegni kezd. A gleccser még inkább meggyengül és már saját tömegét sem bírja el, sorra szakadnak le róla a jégtömbök, amelyek aztán elolvadnak.

A Thwaites-gleccser egyébként önmagában is egy veszélyes, nehezen megközelíthető hely az Antarktiszon. A szakértők az elmúlt években felfedeztek benne egy 300 méter magas üreget, amelyet a melegedő tengervíz „mosott ki”, illetve annak eredményeként olvadt ki. A számítások azt mutatják, hogy a lyuk helyén egykor mintegy 14 milliárd tonna jég volt, amely az utóbbi években olvadt el. Ez pedig azt jelenti, hogy a Thwaites-gleccser már nem kapaszkodik kellően a tenger alatti kőzettömbhöz. Ezek a gleccser alatti üregek pedig azért lényegesek, mert méretüknél fogva szerepet játszanak az olvadásban. Mivel az üregek révén egyre több hő és víz kerül a gleccser alá, egyre gyorsabban olvad, méghozzá belülről.
A szakértők attól tartanak, hogy a fentebb leírt sors vár a Thwaites-gleccserre is. Ha pedig ez bekövetkezne, az valóban civilizációnkat fenyegető katasztrófa lenne, mert a több méteres vízszint emelkedés már nemcsak olyan tengerparti városokat fenyegetne, mint Miami, Hamburg vagy éppen Hongkong, hanem a tengerektől, óceánoktól messzebb fekvő lakott területeket is.

(Borítókép: King George sziget az Antarktiszon 2020. január 12-én. Fotó: Alessandro Dahan / Getty Images)


 

milagro

Well-Known Member
2019. szeptember 28.
11 802
25 406
113

Öt-tíz éven belül robbanhat az Antarktisz ketyegő jégbombája...​


GettyImages-1272720062


A tudósok drámai változásokra figyelmeztetnek az Antarktisz egyik legnagyobb gleccserénél, amely a következő évtizedben szétrepedhet.

Amerikai és brit tudósok vizsgálódnak a Thwaites-gleccsernél, mert olvadása aggasztó mértékben felgyorsult. Azt feltételezik, hogy az elejénél egy hatalmas lebegő rész, amely eddig meglehetősen stabil volt, mára vészesen meggyengült és félő, hogy úgy reped szét, mint a kocsik szélvédője. Már így is évente mintegy 50 milliárd tonna jég porlik bele az óceánba, ám ez még nem növeli jelentősen a tengerek átlag vízszintjét. Azonban a gleccser mögött van egy óriási kiterjedésű jégtömb, amely – ha elolvad a gleccser – széteshet és az viszont már drámian emelheti a vízszintet, akár civilizációnkat is fenyegetve.

A gleccserek összeomlása hatással van a klímaváltozásra.
Ez a pusztító forgatókönyv nem rövid alatt következne be, viszont a legújabb vizsgálatok szerint a gleccser a melegedő éghajlatra egyre gyorsuló olvadással reagál.


Rendesen november a tudományos kutatások időszaka az Antarktiszon, ilyenkor ugyanis viselhetők a mínuszok és a nap sohasem nyugszik le, mindig a horizont fölött marad. Maga a Thwaites-gleccser az Antarktisz nyugati felén található, 182 ezer négyzetkilométeren terül el, vagyis akkora nagyjából, mint Florida és kétszer nagyobb Magyarországnál. Az elmúlt 30 évben a jégtömeg mozgása az eddigi kétszeresére gyorsult.
A bajt az okozza, hogy a gleccser egyik ékszerű, vékony pereme az óceánba nyúlik, amely folyamatosan melegíti a jeget. Jelenleg a jégpad keleti része a víz alatti kőzetekhez tapad, itt a jégtömeg mozgása lassabb, mint a jégpad nyugati részén, amely viszont nem rögzül sziklákhoz. A tudósok azt feltételezik, hogy a keleti rész éveken belül leválik a kőzetekről, és ezután az egész jégtömeg instabillá válhat, a keresztrepedések révén pedig feldarabolódik.

– mondja dr. Erin Pettit az Oregon Egyetem egyik kutatója.
Azt is érdemes hozzátenni, hogy a gleccser mögöttes, további jeges területeket is véd. Ha ezek elolvadnának, akkor az valóban 2-3 méteres tengerszint emelkedéshez vezetnének.

A SARKI GLECCSEREK PUSZTULÁSA EGYÉBKÉNT UGYANAZT A FORGATÓKÖNYVET KÖVETI.

A folyamatosan melegedő óceán vájatot alakít ki a vízbe lógó jégtömeg alatt, amelynek eredményeként a gleccser elvékonyodik és megroggyan. Nem sokkal ezután a jégtömeg leszakad a szilárd kőzetű talpazatáról, majd lebegni kezd. A gleccser még inkább meggyengül és már saját tömegét sem bírja el, sorra szakadnak le róla a jégtömbök, amelyek aztán elolvadnak.

A Thwaites-gleccser egyébként önmagában is egy veszélyes, nehezen megközelíthető hely az Antarktiszon. A szakértők az elmúlt években felfedeztek benne egy 300 méter magas üreget, amelyet a melegedő tengervíz „mosott ki”, illetve annak eredményeként olvadt ki. A számítások azt mutatják, hogy a lyuk helyén egykor mintegy 14 milliárd tonna jég volt, amely az utóbbi években olvadt el. Ez pedig azt jelenti, hogy a Thwaites-gleccser már nem kapaszkodik kellően a tenger alatti kőzettömbhöz. Ezek a gleccser alatti üregek pedig azért lényegesek, mert méretüknél fogva szerepet játszanak az olvadásban. Mivel az üregek révén egyre több hő és víz kerül a gleccser alá, egyre gyorsabban olvad, méghozzá belülről.
A szakértők attól tartanak, hogy a fentebb leírt sors vár a Thwaites-gleccserre is. Ha pedig ez bekövetkezne, az valóban civilizációnkat fenyegető katasztrófa lenne, mert a több méteres vízszint emelkedés már nemcsak olyan tengerparti városokat fenyegetne, mint Miami, Hamburg vagy éppen Hongkong, hanem a tengerektől, óceánoktól messzebb fekvő lakott területeket is.

(Borítókép: King George sziget az Antarktiszon 2020. január 12-én. Fotó: Alessandro Dahan / Getty Images)


Az Antarktiszon NINCS melegedés!
Az okok a földkéregben zajló folyamatokban keresendőek. (Volt már!)
Ez is egy lehetséges magyarázat, és sokkalta kézenfekvőbb, mint az emberi CO2 kibocsátásra fogni a dolgot!
---
"A Thwaites-gleccser jégveszteségei kapcsán eddig a folyamatot az éghajlatváltozásnak tulajdonították és annak, hogy a gleccser sok helyen a tengerfenéken nyugszik, és mint ilyen érintkezik meleg víztömegekkel.
..
Most viszont más magyarázattal is előrukkoltak német és brit kutatók, nevezetesen azzal a tényezővel, hogy a jég alatt feltűnően nagy mennyiségű hő áramlik a Föld belsejéből, ami valószínűleg több millió évig befolyásolta a jégtömegek csúszási viselkedését. Ez a jelentős geotermikus hőáramlás pedig annak köszönhető, hogy a gleccser egy tektonikus árokban fekszik, ahol a földkéreg lényegesen vékonyabb, mint például a szomszédos Kelet-Antarktiszon."
..
Logikusnak tűnő felvetés, mert a légköri klimatikus viszonyok nem változhattak meg jelentősen, (sőt inkább hidegebb is lehet valamelyest), hiszen a tengeri jég évszakonkénti váltakozása egyértelműen erre utal az utóbbi években!
..
extent_s_running_mean_amsr2_regular.png
 

milagro

Well-Known Member
2019. szeptember 28.
11 802
25 406
113
W

Wilson

Guest
Ez most tréfa akar lenni?
Sajnos abszolút nem....

A Golf áramlat évezredek óta ma a leggyengébb. Ha leáll, Európa hirtelen befagyhat.....


2021 / 03 / 10

A Golf áramlat évezredek óta ma a leggyengébb. Ha leáll, Európa hirtelen befagyhat


Kevéssé köztudott, és Közép-Európa szívében talán nehéz ezt elképzelni, de Észak-Európában a Golf-áramlat tartja fenn a megszokott hőmérsékleti és időjárási viszonyokat. Ez a forró égövi óceáni áramlás ma gyengébb, mint bármikor a korunkat megelőző ezer évben, ezt már világosan látjuk az üledékekből és a jégmagokból. Ha leáll, akkor a soha nem látott keménységű északi-sarki tél nem közeledni fog, hanem kitörni Európában.

A nagy fagy​


A Golf-áramlás mintegy ma 1,4 petawatt hőt szállít. Amennyiben a kontinensünket melegen tartó áramlás tovább gyengül, az katasztrofális következményekkel járhat az Egyesült Királyságra, Írországra, Franciaországra, sőt az egész Mediterránumra és sok más helyre is.
Évezredek óta az Atlanti-óceáni körforgási rendszer (Atlantic Meridional Overturning Circulation - AMOC), közkeletű nevén a Golf-áramlat rendszere határozza meg Észak-Európa éghajlatát.
Ezt megelőzően az AMOC 12 ezer évvel ezelőtti, szinte teljes leállását tekintik a “Nagy fagy” (Younger Dryas) esemény előidézőjének, melynek során a világ rövid időre visszacsúszott a nemrégiben maga mögött hagyott jégkorszakba.



Ellenmondásos adatok​

Mivel az óceanográfusok vitatták, hogy a legutóbbi gyengülés miként viszonyul a múltbeli mozgásokhoz, és nem tudnak megegyezni, hogy véletlenszerű csökkenésről vagy egy ijesztő trend kezdetéről van-e szó, Stefan Rahmstorf professzor, a Potsdami Klímahatáskutató Intézetből egész csokornyi bizonyítékot állított össze az AMOC erejének változásáról, egészen az időszámításunk szerinti 400 óta.

"A Golf-áramlat rendszere úgy működik, mint egy óriási szállítószalag, amely az egyenlítőtől felfelé meleg felszíni vizet szállít felfelé északra, és hideg, alacsony sótartalmú vizet küld vissza délre a mélyben. Közel 20 millió köbméter vizet mozgat másodpercenként, ami majdnem százszorosa az Amazonas vízhozamának"- írta Rahmstorf közleményében.

Az áramlat csak a 20. Század közepe óta 15 százalékkal gyengült, és az óceán üledékei, a jégmagok, a korallok és még a fák gyűrűi is pontosan jelzik erejét a korábbi időkben. Egyenként, minden áramlat-erősség-indikátor tartalmaz hiányzó periódusokat, vagy variációkat, melyek elegendőek ahhoz, hogy rengeteg bizonytalanságot vigyenek a rendszerbe.
Összefoglalva őket, egyben azonban Rahmstorf és társszerzői a Nature Geoscience tudományos folyóiratban arra a következtetésre jutottak, hogy a történet egyértelmű: a Golf-áramlat legalább 1600 éve nem volt ilyen gyenge.



Közeleg a tél


Az AMOC motorja az Atlanti-óceán északi részén áramló sűrű sós víz, a rendszerbe kerülő könnyebb súlyú édesvíz azonban megzavarja a folyamatot. A tudósok félelme az, hogy a környező területekről érkező csapadékmennyiség vagy a jégolvadás elegendő lesz ahhoz, az egész folyamatot leállítsa.
Észak-Európa sajnos egy éghajlati rendellenességben, egy klímakivételben él. A világon sehol máshol nincsenek ilyen optimális körülmények az emberi túléléshez, ilyen messze az egyenlítőtől.
Amikor Jacques Cartier felfedezte Labradort, annyira sivárnak találta, hogy így fakadt ki: „Ez az a föld, amelyet Isten Káinnak adott, hogy megbüntesse Ábel meggyilkolásáért”. Labrador alig fekszik valamivel északabbra, mint Cartier szülőföldje, a franciaországi Bretagne.



AMOC-futás​


Évszázadokba tellett, mire az óceánográfusok megfejtették ezt a nagy rejtélyt, melynek eredménye a Golf-áramlat jótékony hatásának feltárása lett. Ez, és semmi más nem áll Cartier szülőföldje, Nagy-Britannia és Skandinávia, valamint az Északi-sark telei között. Meglehet, lassan Európában is közeleg a tél.
Ha az AMOC leáll, Európa az örök fagy fogságába kerül, egy olyan folyamat során, mely a normális téli lehülés sebességének ezerszeresével zajlik majd le, és amit hűen ábrázoltak a Holnapután című katasztrófafilmben.

Ha ez bekövetkezik, akkor a ma még északra szállított víz már nem kerül elszállításra, és felgyorsítja a tengerszint emelkedését az amerikai keleti part mentén, elárasztva Florida jelentős részét.
Rahmstorf megállapításai ugyanazon a héten láttak napvilágot, amikor publikálták az Atlanti-óceán északi részébe kerülő édesvíz változásának sebességét bemutató modellt, mely épp annyira hozzájárulhat az AMOC leállításához, mint maga a rendszerbe kerülő édesvíz-mennyiség.

Ha ez a modell is helyes, akkor ez is jelentősen növeli a veszély kockázatát, mivel Grönland jégének egy esetleges hőhullám okozta hirtelen elolvadása - olyan esemény, mint amit 2019-ben láthattunk - elegendő lehet ahhoz, hogy kiváltsa a leállást.

(Forrás: IFLS Kép: Unsplash)

 

milagro

Well-Known Member
2019. szeptember 28.
11 802
25 406
113
Az éjszaka során söpört végig Kentucky államon egy tornádó. Folyamatosan érkeznek a rossz hírek, még a romok alatt is sok lehet a halott. Más államokban is voltak tornádók.


Sokan életüket vesztették a pusztító tornádóban, amely az éjszaka folyamán átsöpört Kentucky államon – jelentette a The Washington Post Andy Beshearre, Kentucky kormányzójára hivatkozva szombaton.
Szombati sajtótájékoztatóján Beshear közölte: a forgószél halálos áldozatainak száma csak az általa vezetett tagállamban akár 70-100 is fő lehet, és folyamatosan érkeznek a szívszorító hírek.



Itt egy éjszakai felvétel a szörnyetegről!
..
 

milagro

Well-Known Member
2019. szeptember 28.
11 802
25 406
113
A Golf áramlat évezredek óta ma a leggyengébb. Ha leáll, Európa hirtelen befagyhat.....
Nem a Golf áramlat "leállása" miatt lesz. Ausztráliában, Afrikában, de hosszabb távon mindenhol átlag alatti hőmérsékleti értékek következnek egy hideg periódusban! Pont ugyanúgy, ahogy ez a múltbéli lehűlések esetében is elkövetkezett.
 

jani22

Well-Known Member
2016. augusztus 31.
12 604
25 929
113
Sajnos abszolút nem....

A Golf áramlat évezredek óta ma a leggyengébb. Ha leáll, Európa hirtelen befagyhat.....


2021 / 03 / 10

A Golf áramlat évezredek óta ma a leggyengébb. Ha leáll, Európa hirtelen befagyhat


Kevéssé köztudott, és Közép-Európa szívében talán nehéz ezt elképzelni, de Észak-Európában a Golf-áramlat tartja fenn a megszokott hőmérsékleti és időjárási viszonyokat. Ez a forró égövi óceáni áramlás ma gyengébb, mint bármikor a korunkat megelőző ezer évben, ezt már világosan látjuk az üledékekből és a jégmagokból. Ha leáll, akkor a soha nem látott keménységű északi-sarki tél nem közeledni fog, hanem kitörni Európában.

A nagy fagy​


A Golf-áramlás mintegy ma 1,4 petawatt hőt szállít. Amennyiben a kontinensünket melegen tartó áramlás tovább gyengül, az katasztrofális következményekkel járhat az Egyesült Királyságra, Írországra, Franciaországra, sőt az egész Mediterránumra és sok más helyre is.
Évezredek óta az Atlanti-óceáni körforgási rendszer (Atlantic Meridional Overturning Circulation - AMOC), közkeletű nevén a Golf-áramlat rendszere határozza meg Észak-Európa éghajlatát.




Ellenmondásos adatok​

Mivel az óceanográfusok vitatták, hogy a legutóbbi gyengülés miként viszonyul a múltbeli mozgásokhoz, és nem tudnak megegyezni, hogy véletlenszerű csökkenésről vagy egy ijesztő trend kezdetéről van-e szó, Stefan Rahmstorf professzor, a Potsdami Klímahatáskutató Intézetből egész csokornyi bizonyítékot állított össze az AMOC erejének változásáról, egészen az időszámításunk szerinti 400 óta.

"A Golf-áramlat rendszere úgy működik, mint egy óriási szállítószalag, amely az egyenlítőtől felfelé meleg felszíni vizet szállít felfelé északra, és hideg, alacsony sótartalmú vizet küld vissza délre a mélyben. Közel 20 millió köbméter vizet mozgat másodpercenként, ami majdnem százszorosa az Amazonas vízhozamának"- írta Rahmstorf közleményében.

Az áramlat csak a 20. Század közepe óta 15 százalékkal gyengült, és az óceán üledékei, a jégmagok, a korallok és még a fák gyűrűi is pontosan jelzik erejét a korábbi időkben. Egyenként, minden áramlat-erősség-indikátor tartalmaz hiányzó periódusokat, vagy variációkat, melyek elegendőek ahhoz, hogy rengeteg bizonytalanságot vigyenek a rendszerbe.




Közeleg a tél


Az AMOC motorja az Atlanti-óceán északi részén áramló sűrű sós víz, a rendszerbe kerülő könnyebb súlyú édesvíz azonban megzavarja a folyamatot. A tudósok félelme az, hogy a környező területekről érkező csapadékmennyiség vagy a jégolvadás elegendő lesz ahhoz, az egész folyamatot leállítsa.

Amikor Jacques Cartier felfedezte Labradort, annyira sivárnak találta, hogy így fakadt ki: „Ez az a föld, amelyet Isten Káinnak adott, hogy megbüntesse Ábel meggyilkolásáért”. Labrador alig fekszik valamivel északabbra, mint Cartier szülőföldje, a franciaországi Bretagne.



AMOC-futás​


Évszázadokba tellett, mire az óceánográfusok megfejtették ezt a nagy rejtélyt, melynek eredménye a Golf-áramlat jótékony hatásának feltárása lett. Ez, és semmi más nem áll Cartier szülőföldje, Nagy-Britannia és Skandinávia, valamint az Északi-sark telei között. Meglehet, lassan Európában is közeleg a tél.
Ha az AMOC leáll, Európa az örök fagy fogságába kerül, egy olyan folyamat során, mely a normális téli lehülés sebességének ezerszeresével zajlik majd le, és amit hűen ábrázoltak a Holnapután című katasztrófafilmben.

Ha ez bekövetkezik, akkor a ma még északra szállított víz már nem kerül elszállításra, és felgyorsítja a tengerszint emelkedését az amerikai keleti part mentén, elárasztva Florida jelentős részét.
Rahmstorf megállapításai ugyanazon a héten láttak napvilágot, amikor publikálták az Atlanti-óceán északi részébe kerülő édesvíz változásának sebességét bemutató modellt, mely épp annyira hozzájárulhat az AMOC leállításához, mint maga a rendszerbe kerülő édesvíz-mennyiség.

Ha ez a modell is helyes, akkor ez is jelentősen növeli a veszély kockázatát, mivel Grönland jégének egy esetleges hőhullám okozta hirtelen elolvadása - olyan esemény, mint amit 2019-ben láthattunk - elegendő lehet ahhoz, hogy kiváltsa a leállást.

(Forrás: IFLS Kép: Unsplash)