1. This site uses cookies. By continuing to use this site, you are agreeing to our use of cookies. Learn More.

Egyéb hajtóművek

Diskurzus a(z) 'Hajtóművek' témában - GrGLy által indítva @ 2013. január 5..

  1. wolfram

    wolfram Well-Known Member

  2. ozymandias

    ozymandias Well-Known Member

    + Az egész szuperötvözetes móka egy bizonyos Wiggin Work nevezetű helyen kezdődött az anglikánusoknál... Nimonic-ból elég sok került ebbe a hajtóműbe. A megmunkálása elég nehéz a mai gépek mellett, pláne akkor. Ez a mérnöki teljesítmény megsüvegelendő.

    (Egy érdekes olvasmány lenne a hidegháború technikai feljődéstörténete, pl. olyan válaszokkal, hogy miért volt kvázi gömb a Szutnyik és miért olyan az alakja a Gemini-nek, amilyen..)
     
    fishbed likes this.
  3. misinator

    misinator Well-Known Member

    Luthero, fishbed and fip7 like this.
  4. rudi

    rudi Well-Known Member

    Luthero likes this.
  5. rudi

    rudi Well-Known Member

    Bár nem katonai hajtómű (bár majd meglátjuk milyen gépekbe szerelik be) de mindenesetre nekem nagyon tetszik..
    General Electric ATP (Advanced Turboprop) névre hallgató új hajtóműve egy rakás technológiai újdonsággal.
    Az egyik ilyen a 3D nyomtatással készült turbina ház...:eek:
     
    fip7, Luthero and fishbed like this.
  6. emel

    emel Well-Known Member

    Hát ez nem semmi ha kibírja egy turbinaház hőterhelését!! Viszont az lesz majd az igazi, ha a nyomtatással benne lesznek a csavarfuratok is és nem utólag kell kifurkálni azokat! Jó kis szerszám és szerszámgép-idő spórolás lesz, meg szilárdságilag is jobb lehet ha nem kell fúrással megbontani az anyagi kristályszerkezetet.
     
    endre, fip7, svajcibeka and 2 others like this.
  7. LMzek

    LMzek Well-Known Member

    Egy hasonló/azonos konstrukciójú kb. 5kN(vagy nagyobb) tolóerejü hajtómü 10 órás és "normál" élettartamú verziója között milyen súlybéli eltérés lenne(kb. és mondjuk %-ban). Ha van valós példa hasonló esetről annak mégjobban örülnék. THX
     
  8. Allesmor Obranna

    Allesmor Obranna Well-Known Member

    Mit értesz "vagy nagyobb tolóerő" és "normál" élettartam között?
     
  9. Cifu

    Cifu Well-Known Member

    Ez egy kicsit régi hsz., de azért megjegyzem, hogy olyan felületi simaságot nem fogsz elérni 3D nyomtatással, hogy csavarfuratokat is csinálj bele. Pláne egy ilyen jellegű alkatrésznél... Jó dolog a 3D nyomtatás, de sokszor kicsit túl van misztifikálva, olyankor is azt használják, amikor hagyományos gyártási eljárással olcsóbb lehetne az előállítás, de kell a hatásvadász marketing szöveg, hogy mi 3D nyomtatással állítottuk elő, jajj, de modernek vagyunk...
     
  10. molnibalage

    molnibalage Well-Known Member

    Itt is kezdi a drónozást, azért kérdezi, mert azt akarja megtudni, hogy ha van egy mondjuk 1000 órát üzemelő hajtómű 5 kN fékpadi teljesíménnyel, akkor azt mondjuk 6-7 kN-ra felhúzva a gázhő és egyéb változtatásokkal, akkor mennyire zuhanna vissza az élettartam.
     
  11. LMzek

    LMzek Well-Known Member


    Pontosabban fogalmazva: ha egy kb. 5kN tolóerejű hajtómünek elkészül egy 10 óra üzemidejü és egy normál üzemmódra (500-1.000 üzemóra nagyjavítás, 5.000-10.000 üzemóra élettartam, ha jól emlékszem) kihegyezett verziója, közelítőleg mennyi a súlykülönbség (mondjuk %ban kifejezve, -tól -ig tartományban). Nyilván itt sok ezer karakterben is lehetne írni, a követelményrendszert, de a nagyságrendi érték becsléséhez kérek -és köszönöm meg a- segítséget. THX

    U.i: Ha estleg van konkrét példa, még jobb lenne.
     
  12. Allesmor Obranna

    Allesmor Obranna Well-Known Member

    5kN-os hajtóműből ilyen élettartamú szerkezetre nincs példa. Egy 5kN-os hajtómű talán egy robotrepülőben van, azok élettartama pár óra.
    Az 500-1000 óra nagyjavítás és 5000-10000 óra teljes élettartam az két külön világ. Az előbbi egy régi szovjet vadászgép hajtóműre igaz, az utóbbi meg egy nyolcvanas évekbeli nyugati utasszállítóéra. Úgyhogy ekkora paraméterszórással nem lehet megválaszolni.

    Másképp megközelítve, az élettartam növekedése nem komolyabb tömegnövekedést von maga után. Ami érdemben az élettartamot növeli, az a bevonat és a hűtés.
    Ezek grammos eltérések, ha lapátonként nézzük, összességében talán pár deka, ha pedig a kapcsolódó csőhálózatot is idevesszük, akkor esetleg kilogrammos tartomány.
    De egy 5kN-os hajtómű az olyan kicsi, hogy oda érdemben senki se tervez külön bonyolult hűtőrendszert az élettartam növelésére. Még egyszer mondom, ekkora teljesítménytartomőnyban nem jellemző a hosszú élettartam.
     
    endre, fishbed, LMzek and 1 other person like this.
  13. Cifu

    Cifu Well-Known Member

    Én az egész kérdést azért tartom ordenáré marhaságnak, mert nem feltétlenül a tömegen fog látszani a különbség, hanem a gyártáskori minőségen és persze a minőségellenőrzésen áll vagy bukik inkább.
    Emiatt lesz egy nagyobb üzemidejű, komolyabb hajtómű legyártása drágább...

    Szerintem.
     
    fishbed and molnibalage like this.
  14. vilmoci

    vilmoci Well-Known Member

    Ami neked kell, az gyakorlatilag kész van:
    Majd 800kp tolóerő (földön kiépítve)
    Ráadásul már van a honvédségnek belőle.
    https://ru.wikipedia.org/wiki/РУ-19А-300
    Annyi kis probléma van vele, hogy 240kg és a reszursz, ami az össz üzemidőt jelenti, nos az 500 óra.
    Ja meg korai egyáramú konstrukció, szóval magas a fajlagos tüa. fogyasztása.
     
    LMzek likes this.
  15. LMzek

    LMzek Well-Known Member


    Értem. Köszönöm!
     
  16. LMzek

    LMzek Well-Known Member


    Nem ismerem a hazai viszonyokat: egy ilyen régi tipus gyártására itthon képesek? Elméleti a kérdés, csak hazai technológiai szinvonal szintjére vagyok kíváncsi.

    Egy 5 kN-os nyugati(francia) verzió 50 kg körüli(1974-es):

    https://en.m.wikipedia.org/wiki/Microturbo_TRI_60
     
  17. Allesmor Obranna

    Allesmor Obranna Well-Known Member

    [​IMG]

    [​IMG]

    A General Electric General Electric CJ-805-21-as hajtóműve. A hajtómű a kétáramúsított egyáramú hajtóművek egy korai próbálkozása, ahol a fan a turbina lapát végére került, annak megtoldásaként.
    A hajtómű belseje egy teljes értékű egyáramú hajtómű, amit körbe vesz egy második áram, attól teljeen szeparáltan. Nyilván így kisebb tömeg érhető el, mert egyetlen forgórésszel megoldható a fan hajtás is, ami lényegében a turbina. Hátránya, hogy a fanként használt turbina lapátvégek miatt túlságosan nyúlik a lapát, illetve a fan semmilyen módon nem vesz részt a kompresszióban (de emiatt lehetett egyszerűbben számolni vele), ugyanakkor nagyon megnövelték a turbina tömegét, aminek igy nagyobb lett a tehetetlensége. És mivel ez mereven össze volt kötve a kompresszorral, ha az bepompázsolt, akkor a turbina fordulatszáma is megérezte, így a külső átmérőjén dolgozó fan is.
    Nem vált be...
     
    endre, fishbed, vilmoci and 2 others like this.
  18. Luthero

    Luthero Well-Known Member


    Szia Allersmo egy kérdésem lenne. Tudsz e olyan FAN turbina fokozatról ahol elektromos meghajtással hajtották volna meg azt?
     
  19. joker

    joker Well-Known Member

    Habár nem nekem szólt a kérdés, jó rég láttam egy dokufilemt ahol atommeghajtású sugárhajtóműveket terveztek az amerikaiak. Két változat készült volna, egy egyszerűbb ahol a levegőbe jó sok sugárzás jutott volna, de emiatt nem aggódtak, mert a SZU fölé küldték volna a gépet, és egy bonyolultabb ahol ha jól emlékszem folyákony ólom közbe lett volna iktatva, mint hőszállító közeg, így nem sugárszennyezte volna a helyet. Az egyszerűbb változatból készült proto ha jól emlékszem, de már nem tudom, hogy hozta-e az elvárt és használható paramétereket súlyban meg teljesítményben, tesztrepülés sem tudom volt-e.
     
  20. emel

    emel Well-Known Member

    Itt van valami keveredés, a FAN az ventilátor-fokozat, a kompresszor legnagyobb átmérőjű fokozata/része, ez meghajtást igényel. A turbina az ami közös tengelyen/ken keresztül meghajtja a ventilátort/kompresszort. Szóval "FAN turbina" nincsen, pontosítani kellene a kérdést hogy mire is vagy kíváncsi.
     

Ezen oldal megosztása