Elektronikai harc - kommunikációs eszközök és EW hadviselés (Szárazföldi eszközök)
- Téma indítója gacsat
- Indítva
-
- Címkék
- ecm kommunikációs eszközök
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
W
Wilson
Guest
ELEKTRONIKUS HADVISELÉS RADARZAVARÁS SZINTETIKUS APERTÚRÁJÚ RADAR ELLEN.....
Az amerikai katonai hírszerzés 2019. januári, űrkutatásról és űrbeli ellenintézkedésekről szóló jelentése szerint Kína olyan zavarókat fejleszt, amelyek célja a katonai felderítő platformok fedélzetén lévő SAR-rendszerek, köztük az alacsony Föld körüli pályán keringő műholdak célba vétele, idézve a kutatás állását és a lehetséges műveleti technikákat leíró kínai tudományos dokumentumokat.
2020 októberében egy indiai újság arról számolt be, hogy Kína a kasmíri Lakdah közelében, a kínai-indiai határon lévő, vitatott tényleges ellenőrzési vonal közelében "anti-űrzavarókat" telepített. A jelentés szerint a zavarók célja az, hogy megakadályozzák, hogy a műholdak nyomon kövessék a kínai csapatok indiai bevetését, de ezt nem erősítették meg.
RSA MŰHOLDAS ZAVARÁS
Az orosz Radioelectronic Technologies Group (KRET) által gyártott Krasukha-4 mobil elektronikus hadviselési rendszer a légi korai előrejelző és ellenőrző (AEWC) és más légi radarrendszerek ellen készült, és állítólag 300 km-es hatótávolsággal rendelkezik. A jelentések szerint hatótávolsága és teljesítménye miatt az alacsony pályán keringő, szintetikus apertúrájú radarral képalkotó műholdak ellen is hatékony. A legutóbbi hírekben szó esett a Divnomorye nevű új EW-rendszer átadásáról, amely a Krasukha-t hivatott felváltani, és a légi, űrbeli és földi rendszerek elleni integrált elektronikus hadviselési rendszerként szolgál.
SPACE JAMMING
2019 októberében egy új tanulmány látott napvilágot, amely szerint Oroszország új generációs atomreaktorokat fejleszthet, hogy zavaró rakétákat indíthasson Föld körüli pályára. A Bart Hendricks által végzett kutatás bizonyítékot talált egy Crew nevű projektre, amelyben a KB Arsenal nevű orosz cég vett részt, amely régóta foglalkozik műholdakhoz való atomreaktorok fejlesztésével. A Crew projekt 2014. augusztus 13-án indult 14F350 projektkóddal, és olyan megfogalmazást használ, amely a "szállítási és energiamodulhoz" (TEM) való kapcsolódást sugallja, amelyet korábban a Plasma 2010 nukleáris meghajtású űrhajó vontató részeként javasoltak. (egy olyan projekt, amelyet nyilvánvalóan soha nem finanszíroztak).
Bár a Crew-program pontos hasznos terhelése még nem ismert, a KB Arsenal korábban már felvetette, hogy a Plasma-2010-et az űrbe telepített elektronikus hadviselési hasznos terhek működtetésére lehetne használni. A KB Arsenal azzal érvelt, hogy az atomreaktor elég nagy teljesítményű lenne ahhoz, hogy széles frekvenciatartományban működő zavarókészülékeket működtessen, és nagy területen zavarja az elektronikus rendszereket nagy elliptikus vagy geostacionárius pályáról. Egy ilyen rendszer kifejlesztése és telepítése összhangban állna az orosz katonai doktrínával, de jelenleg nincs nyilvános bizonyíték a hadműveleti telepítési tervekről.
OROSZ IRÁNYÍTOTT ENERGIAFEGYVEREK
LÉGI LÉZERES MŰHOLDELHÁRÍTÓ RENDSZER
Az 1980-as években a Szovjetunió fejlesztési programba kezdett egy nagy teljesítményű lézer felszerelésére egy módosított Il-76-os szállító repülőgépre (az úgynevezett Beriev A-60-asra). A lézert egy, a repülőgép felső részén nyíló raktérben helyezték el. A repülőgépet egy olyan lézerrendszer tesztelésére használták, amelyet később a Skif-DM űrhajóban használtak, amely 1987-ben egy sikertelen kilövés során elveszett. A tesztrepülőgép állítólag az 1980-as évek végén tűzben veszett el. A tesztek folytatásához egy második repülőgépet is átalakítottak. A jelentések szerint 2009-ben sikeresen teszteltek egy repülőgép-lézert, amellyel egy japán műholdat világítottak meg a Föld körüli pályán. A projekt munkálatai 2011-ben a finanszírozás hiánya miatt leálltak.
2012-ben a védelmi minisztérium bejelentette a program újjáélesztését. 2017 áprilisában Pavel Szozinov, az Almaz-Antej főtervezője bejelentette, hogy az orosz vezetés megbízta a vállalatot "olyan fegyverek kifejlesztésével, amelyek képesek elektronikus zavarást létrehozni vagy "a pályára állított elemek közvetlen funkcionális megsemmisítését" biztosítani". A Sokol-Eshelon (Falcon-Eshelon) névre keresztelt új rendszer az 1LK222 lézerrendszerrel rendelkezik majd, amely látszólag eltér az 1980-as évek eredeti szén-dioxid lézerrendszerétől. Az orosz média beszámolói szerint az új lézert egy "vadonatúj, még meg nem nevezett" repülőgép fedélzetére szerelték volna, amelyről kiderült, hogy egy módosított Il-76MD-90A típusú szállító repülőgép.
Az 1LK222 lézerrendszerről nem áll rendelkezésre nyilvánosan elérhető műszaki információ. Ezért nem lehet meghatározni, hogy a feladata a műholdas érzékelők elvakítása vagy megrongálása-e. Alekszandr Ignatyev, a program vezető tervezője 2010-ben és 2014-ben adott interjúkban kijelentette, hogy a program az USA 2002-es kilépésére válaszul indult a ballisztikus rakéták elleni szerződésből, és célja "a spektrum infravörös részén működő légi és űrbeli felderítő eszközök elleni küzdelem". Bár az 1KL222 egy szilárdtest lézer, különböző teljesítményszinteken működhet, ami lehetővé teszi, hogy vakító lézerként és optikai érzékelőként is működjön. A repülőgép üzemeltetésének technikai nehézségei miatt nem valószínű, hogy a lézer teljesítménye elég nagy ahhoz, hogy károsítsa a műhold szerkezetét. Következésképpen valószínűleg csak optikai képalkotó műholdakhoz tervezték. A légi rendszer számos előnyt kínál a lézeres műholdelhárító rendszerekkel szemben. A nagyobb repülési magasság csökkenti a lézersugár által átszelt légkört, így csökken a sugár csillapítása és szóródása. Ez az előny azonban a repülőgép repülés közbeni instabilitása miatt a bonyolultabb irányítás rovására megy.
A Berijev A-60 a 2010-es években több repülési tesztet is végrehajtott műholdak észlelésére és követésére, valamint lézersugarakkal történő célba juttatására. A jelentések szerint az egyik teszt a japán Ajisai műholdat célozta. A jelentések szerint a program a leállítás szélén állt, de túlélte, és jelenleg egy új
IL-76MD-90A repülőgépet szerelnek fel a lézerrel.
PERESVET
Oroszország egy fejlett mobil lézeres "vakítórendszert" is fejleszt, amelyet Peresvet néven ismerünk, és amelyet nyilvánvalóan arra terveztek, hogy megvédje a mobil interkontinentális ballisztikus rakétákat az észleléstől. A rendszer hivatalos nevét Vlagyimir Putyin orosz elnök 2018. március 1-jén tartott beszédében kapta, amelyben azzal dicsekedett, hogy Oroszország előrehaladást ért el csapatainak lézerfegyverekkel való felfegyverzése terén. Putyin elnök nyilvános pályázatot írt ki a rendszer elnevezésére, amelynek eredménye a "Peresvet" lett, ami lefordítva annyit tesz: "túlexponálás". 2018 júliusában az orosz védelmi minisztérium közzétett egy második videót, amely a Peresvet jármű hangarokat és a kezelők kiképzőközpontját mutatja be. Az létesítmények az új Topol-MR ICBM telepítésére szolgáló Teikovo, Yoshkar-Ola és Novoszibirszk melletti helyőrségek közelében találhatók.
A Peresvet rendszer egy lézerből és egy tengelyre szerelt tükörből áll, mindez egy teherautó által vontatott pótkocsira szerelve. Az orosz védelmi minisztérium 2018 decemberében kiadott közleménye szerint a rendszert "kísérleti harci szolgálatba" állították, és "hatékonyan képes bármilyen légitámadással szemben fellépni, sőt, akár a Föld körüli pályán lévő műholdak ellen is harcolhat". Bár a rendszer valószínűleg nem elég erős ahhoz, hogy megsemmisítse az űrbeli objektumokat, valószínűleg képes átmenetileg elvakítani a műholdak által használt optikát. A rendszer két szabadalomhoz is kapcsolódik, amelyek egy "mobil optikai teleszkópra" vonatkoznak, amelyet az űrszemét megfigyelésére és eltávolítására terveztek. Valerij Geraszimov, az Orosz Fegyveres Erők vezérkari főnöke megerősítette, hogy a Peresvet feladata a mobil rakétarendszerek "mozgásának elrejtése", ami arra utal, hogy célja a Topol GTRK felderítésével, képalkotásával vagy követésével kapcsolatos légi és űrbeli felderítő rendszerek elvakítása.
2020 júniusában Szergej Szurovikin tábornok, az Orosz Légierő parancsnoka hosszas interjút adott, amelyben kijelentette, hogy a Peresvet rendszer szolgálatban van.
Ehhez kapcsolódik, hogy 2015 májusában az Interfax-AVN hírügynökség egy névtelenül nyilatkozó katonai tisztviselőt idézett, aki szerint a Krasukha-4-et sikeresen alkalmazták az amerikai Lacrosse típusú radarfelderítő műholdak ellen, amelyeket szerinte "elsősorban a Topol és a Jarsz mobil interkontinentális ballisztikus rakétarendszerek telepítési helyeinek megfigyelésére terveztek", hozzátéve, hogy "képesek felkutatni ezeket a műholdakat és biztosítani a szükséges zavarást".
[1], [2]
Az amerikai katonai hírszerzés 2019. januári, űrkutatásról és űrbeli ellenintézkedésekről szóló jelentése szerint Kína olyan zavarókat fejleszt, amelyek célja a katonai felderítő platformok fedélzetén lévő SAR-rendszerek, köztük az alacsony Föld körüli pályán keringő műholdak célba vétele, idézve a kutatás állását és a lehetséges műveleti technikákat leíró kínai tudományos dokumentumokat.
2020 októberében egy indiai újság arról számolt be, hogy Kína a kasmíri Lakdah közelében, a kínai-indiai határon lévő, vitatott tényleges ellenőrzési vonal közelében "anti-űrzavarókat" telepített. A jelentés szerint a zavarók célja az, hogy megakadályozzák, hogy a műholdak nyomon kövessék a kínai csapatok indiai bevetését, de ezt nem erősítették meg.
RSA MŰHOLDAS ZAVARÁS
Az orosz Radioelectronic Technologies Group (KRET) által gyártott Krasukha-4 mobil elektronikus hadviselési rendszer a légi korai előrejelző és ellenőrző (AEWC) és más légi radarrendszerek ellen készült, és állítólag 300 km-es hatótávolsággal rendelkezik. A jelentések szerint hatótávolsága és teljesítménye miatt az alacsony pályán keringő, szintetikus apertúrájú radarral képalkotó műholdak ellen is hatékony. A legutóbbi hírekben szó esett a Divnomorye nevű új EW-rendszer átadásáról, amely a Krasukha-t hivatott felváltani, és a légi, űrbeli és földi rendszerek elleni integrált elektronikus hadviselési rendszerként szolgál.
SPACE JAMMING
2019 októberében egy új tanulmány látott napvilágot, amely szerint Oroszország új generációs atomreaktorokat fejleszthet, hogy zavaró rakétákat indíthasson Föld körüli pályára. A Bart Hendricks által végzett kutatás bizonyítékot talált egy Crew nevű projektre, amelyben a KB Arsenal nevű orosz cég vett részt, amely régóta foglalkozik műholdakhoz való atomreaktorok fejlesztésével. A Crew projekt 2014. augusztus 13-án indult 14F350 projektkóddal, és olyan megfogalmazást használ, amely a "szállítási és energiamodulhoz" (TEM) való kapcsolódást sugallja, amelyet korábban a Plasma 2010 nukleáris meghajtású űrhajó vontató részeként javasoltak. (egy olyan projekt, amelyet nyilvánvalóan soha nem finanszíroztak).
Bár a Crew-program pontos hasznos terhelése még nem ismert, a KB Arsenal korábban már felvetette, hogy a Plasma-2010-et az űrbe telepített elektronikus hadviselési hasznos terhek működtetésére lehetne használni. A KB Arsenal azzal érvelt, hogy az atomreaktor elég nagy teljesítményű lenne ahhoz, hogy széles frekvenciatartományban működő zavarókészülékeket működtessen, és nagy területen zavarja az elektronikus rendszereket nagy elliptikus vagy geostacionárius pályáról. Egy ilyen rendszer kifejlesztése és telepítése összhangban állna az orosz katonai doktrínával, de jelenleg nincs nyilvános bizonyíték a hadműveleti telepítési tervekről.
OROSZ IRÁNYÍTOTT ENERGIAFEGYVEREK
LÉGI LÉZERES MŰHOLDELHÁRÍTÓ RENDSZER
Az 1980-as években a Szovjetunió fejlesztési programba kezdett egy nagy teljesítményű lézer felszerelésére egy módosított Il-76-os szállító repülőgépre (az úgynevezett Beriev A-60-asra). A lézert egy, a repülőgép felső részén nyíló raktérben helyezték el. A repülőgépet egy olyan lézerrendszer tesztelésére használták, amelyet később a Skif-DM űrhajóban használtak, amely 1987-ben egy sikertelen kilövés során elveszett. A tesztrepülőgép állítólag az 1980-as évek végén tűzben veszett el. A tesztek folytatásához egy második repülőgépet is átalakítottak. A jelentések szerint 2009-ben sikeresen teszteltek egy repülőgép-lézert, amellyel egy japán műholdat világítottak meg a Föld körüli pályán. A projekt munkálatai 2011-ben a finanszírozás hiánya miatt leálltak.
2012-ben a védelmi minisztérium bejelentette a program újjáélesztését. 2017 áprilisában Pavel Szozinov, az Almaz-Antej főtervezője bejelentette, hogy az orosz vezetés megbízta a vállalatot "olyan fegyverek kifejlesztésével, amelyek képesek elektronikus zavarást létrehozni vagy "a pályára állított elemek közvetlen funkcionális megsemmisítését" biztosítani". A Sokol-Eshelon (Falcon-Eshelon) névre keresztelt új rendszer az 1LK222 lézerrendszerrel rendelkezik majd, amely látszólag eltér az 1980-as évek eredeti szén-dioxid lézerrendszerétől. Az orosz média beszámolói szerint az új lézert egy "vadonatúj, még meg nem nevezett" repülőgép fedélzetére szerelték volna, amelyről kiderült, hogy egy módosított Il-76MD-90A típusú szállító repülőgép.
Az 1LK222 lézerrendszerről nem áll rendelkezésre nyilvánosan elérhető műszaki információ. Ezért nem lehet meghatározni, hogy a feladata a műholdas érzékelők elvakítása vagy megrongálása-e. Alekszandr Ignatyev, a program vezető tervezője 2010-ben és 2014-ben adott interjúkban kijelentette, hogy a program az USA 2002-es kilépésére válaszul indult a ballisztikus rakéták elleni szerződésből, és célja "a spektrum infravörös részén működő légi és űrbeli felderítő eszközök elleni küzdelem". Bár az 1KL222 egy szilárdtest lézer, különböző teljesítményszinteken működhet, ami lehetővé teszi, hogy vakító lézerként és optikai érzékelőként is működjön. A repülőgép üzemeltetésének technikai nehézségei miatt nem valószínű, hogy a lézer teljesítménye elég nagy ahhoz, hogy károsítsa a műhold szerkezetét. Következésképpen valószínűleg csak optikai képalkotó műholdakhoz tervezték. A légi rendszer számos előnyt kínál a lézeres műholdelhárító rendszerekkel szemben. A nagyobb repülési magasság csökkenti a lézersugár által átszelt légkört, így csökken a sugár csillapítása és szóródása. Ez az előny azonban a repülőgép repülés közbeni instabilitása miatt a bonyolultabb irányítás rovására megy.
A Berijev A-60 a 2010-es években több repülési tesztet is végrehajtott műholdak észlelésére és követésére, valamint lézersugarakkal történő célba juttatására. A jelentések szerint az egyik teszt a japán Ajisai műholdat célozta. A jelentések szerint a program a leállítás szélén állt, de túlélte, és jelenleg egy új
IL-76MD-90A repülőgépet szerelnek fel a lézerrel.
PERESVET
Oroszország egy fejlett mobil lézeres "vakítórendszert" is fejleszt, amelyet Peresvet néven ismerünk, és amelyet nyilvánvalóan arra terveztek, hogy megvédje a mobil interkontinentális ballisztikus rakétákat az észleléstől. A rendszer hivatalos nevét Vlagyimir Putyin orosz elnök 2018. március 1-jén tartott beszédében kapta, amelyben azzal dicsekedett, hogy Oroszország előrehaladást ért el csapatainak lézerfegyverekkel való felfegyverzése terén. Putyin elnök nyilvános pályázatot írt ki a rendszer elnevezésére, amelynek eredménye a "Peresvet" lett, ami lefordítva annyit tesz: "túlexponálás". 2018 júliusában az orosz védelmi minisztérium közzétett egy második videót, amely a Peresvet jármű hangarokat és a kezelők kiképzőközpontját mutatja be. Az létesítmények az új Topol-MR ICBM telepítésére szolgáló Teikovo, Yoshkar-Ola és Novoszibirszk melletti helyőrségek közelében találhatók.
A Peresvet rendszer egy lézerből és egy tengelyre szerelt tükörből áll, mindez egy teherautó által vontatott pótkocsira szerelve. Az orosz védelmi minisztérium 2018 decemberében kiadott közleménye szerint a rendszert "kísérleti harci szolgálatba" állították, és "hatékonyan képes bármilyen légitámadással szemben fellépni, sőt, akár a Föld körüli pályán lévő műholdak ellen is harcolhat". Bár a rendszer valószínűleg nem elég erős ahhoz, hogy megsemmisítse az űrbeli objektumokat, valószínűleg képes átmenetileg elvakítani a műholdak által használt optikát. A rendszer két szabadalomhoz is kapcsolódik, amelyek egy "mobil optikai teleszkópra" vonatkoznak, amelyet az űrszemét megfigyelésére és eltávolítására terveztek. Valerij Geraszimov, az Orosz Fegyveres Erők vezérkari főnöke megerősítette, hogy a Peresvet feladata a mobil rakétarendszerek "mozgásának elrejtése", ami arra utal, hogy célja a Topol GTRK felderítésével, képalkotásával vagy követésével kapcsolatos légi és űrbeli felderítő rendszerek elvakítása.
2020 júniusában Szergej Szurovikin tábornok, az Orosz Légierő parancsnoka hosszas interjút adott, amelyben kijelentette, hogy a Peresvet rendszer szolgálatban van.
Ehhez kapcsolódik, hogy 2015 májusában az Interfax-AVN hírügynökség egy névtelenül nyilatkozó katonai tisztviselőt idézett, aki szerint a Krasukha-4-et sikeresen alkalmazták az amerikai Lacrosse típusú radarfelderítő műholdak ellen, amelyeket szerinte "elsősorban a Topol és a Jarsz mobil interkontinentális ballisztikus rakétarendszerek telepítési helyeinek megfigyelésére terveztek", hozzátéve, hogy "képesek felkutatni ezeket a műholdakat és biztosítani a szükséges zavarást".
[1], [2]
Azt hiszem, a lézerek fegyverként való alkalmazása előtt komoly elvi akadályok vannak. Van egy hullámhossz, ami jól terjed levegőben is, és egy egészen másik, amelyikkel nem lehetetlen nagy teljesítményt elérni.ELEKTRONIKUS HADVISELÉS RADARZAVARÁS SZINTETIKUS APERTÚRÁJÚ RADAR ELLEN.....
Az amerikai katonai hírszerzés 2019. januári, űrkutatásról és űrbeli ellenintézkedésekről szóló jelentése szerint Kína olyan zavarókat fejleszt, amelyek célja a katonai felderítő platformok fedélzetén lévő SAR-rendszerek, köztük az alacsony Föld körüli pályán keringő műholdak célba vétele, idézve a kutatás állását és a lehetséges műveleti technikákat leíró kínai tudományos dokumentumokat.
2020 októberében egy indiai újság arról számolt be, hogy Kína a kasmíri Lakdah közelében, a kínai-indiai határon lévő, vitatott tényleges ellenőrzési vonal közelében "anti-űrzavarókat" telepített. A jelentés szerint a zavarók célja az, hogy megakadályozzák, hogy a műholdak nyomon kövessék a kínai csapatok indiai bevetését, de ezt nem erősítették meg.
RSA MŰHOLDAS ZAVARÁS
Az orosz Radioelectronic Technologies Group (KRET) által gyártott Krasukha-4 mobil elektronikus hadviselési rendszer a légi korai előrejelző és ellenőrző (AEWC) és más légi radarrendszerek ellen készült, és állítólag 300 km-es hatótávolsággal rendelkezik. A jelentések szerint hatótávolsága és teljesítménye miatt az alacsony pályán keringő, szintetikus apertúrájú radarral képalkotó műholdak ellen is hatékony. A legutóbbi hírekben szó esett a Divnomorye nevű új EW-rendszer átadásáról, amely a Krasukha-t hivatott felváltani, és a légi, űrbeli és földi rendszerek elleni integrált elektronikus hadviselési rendszerként szolgál.
SPACE JAMMING
2019 októberében egy új tanulmány látott napvilágot, amely szerint Oroszország új generációs atomreaktorokat fejleszthet, hogy zavaró rakétákat indíthasson Föld körüli pályára. A Bart Hendricks által végzett kutatás bizonyítékot talált egy Crew nevű projektre, amelyben a KB Arsenal nevű orosz cég vett részt, amely régóta foglalkozik műholdakhoz való atomreaktorok fejlesztésével. A Crew projekt 2014. augusztus 13-án indult 14F350 projektkóddal, és olyan megfogalmazást használ, amely a "szállítási és energiamodulhoz" (TEM) való kapcsolódást sugallja, amelyet korábban a Plasma 2010 nukleáris meghajtású űrhajó vontató részeként javasoltak. (egy olyan projekt, amelyet nyilvánvalóan soha nem finanszíroztak).
Bár a Crew-program pontos hasznos terhelése még nem ismert, a KB Arsenal korábban már felvetette, hogy a Plasma-2010-et az űrbe telepített elektronikus hadviselési hasznos terhek működtetésére lehetne használni. A KB Arsenal azzal érvelt, hogy az atomreaktor elég nagy teljesítményű lenne ahhoz, hogy széles frekvenciatartományban működő zavarókészülékeket működtessen, és nagy területen zavarja az elektronikus rendszereket nagy elliptikus vagy geostacionárius pályáról. Egy ilyen rendszer kifejlesztése és telepítése összhangban állna az orosz katonai doktrínával, de jelenleg nincs nyilvános bizonyíték a hadműveleti telepítési tervekről.
OROSZ IRÁNYÍTOTT ENERGIAFEGYVEREK
LÉGI LÉZERES MŰHOLDELHÁRÍTÓ RENDSZER
Az 1980-as években a Szovjetunió fejlesztési programba kezdett egy nagy teljesítményű lézer felszerelésére egy módosított Il-76-os szállító repülőgépre (az úgynevezett Beriev A-60-asra). A lézert egy, a repülőgép felső részén nyíló raktérben helyezték el. A repülőgépet egy olyan lézerrendszer tesztelésére használták, amelyet később a Skif-DM űrhajóban használtak, amely 1987-ben egy sikertelen kilövés során elveszett. A tesztrepülőgép állítólag az 1980-as évek végén tűzben veszett el. A tesztek folytatásához egy második repülőgépet is átalakítottak. A jelentések szerint 2009-ben sikeresen teszteltek egy repülőgép-lézert, amellyel egy japán műholdat világítottak meg a Föld körüli pályán. A projekt munkálatai 2011-ben a finanszírozás hiánya miatt leálltak.
2012-ben a védelmi minisztérium bejelentette a program újjáélesztését. 2017 áprilisában Pavel Szozinov, az Almaz-Antej főtervezője bejelentette, hogy az orosz vezetés megbízta a vállalatot "olyan fegyverek kifejlesztésével, amelyek képesek elektronikus zavarást létrehozni vagy "a pályára állított elemek közvetlen funkcionális megsemmisítését" biztosítani". A Sokol-Eshelon (Falcon-Eshelon) névre keresztelt új rendszer az 1LK222 lézerrendszerrel rendelkezik majd, amely látszólag eltér az 1980-as évek eredeti szén-dioxid lézerrendszerétől. Az orosz média beszámolói szerint az új lézert egy "vadonatúj, még meg nem nevezett" repülőgép fedélzetére szerelték volna, amelyről kiderült, hogy egy módosított Il-76MD-90A típusú szállító repülőgép.
Az 1LK222 lézerrendszerről nem áll rendelkezésre nyilvánosan elérhető műszaki információ. Ezért nem lehet meghatározni, hogy a feladata a műholdas érzékelők elvakítása vagy megrongálása-e. Alekszandr Ignatyev, a program vezető tervezője 2010-ben és 2014-ben adott interjúkban kijelentette, hogy a program az USA 2002-es kilépésére válaszul indult a ballisztikus rakéták elleni szerződésből, és célja "a spektrum infravörös részén működő légi és űrbeli felderítő eszközök elleni küzdelem". Bár az 1KL222 egy szilárdtest lézer, különböző teljesítményszinteken működhet, ami lehetővé teszi, hogy vakító lézerként és optikai érzékelőként is működjön. A repülőgép üzemeltetésének technikai nehézségei miatt nem valószínű, hogy a lézer teljesítménye elég nagy ahhoz, hogy károsítsa a műhold szerkezetét. Következésképpen valószínűleg csak optikai képalkotó műholdakhoz tervezték. A légi rendszer számos előnyt kínál a lézeres műholdelhárító rendszerekkel szemben. A nagyobb repülési magasság csökkenti a lézersugár által átszelt légkört, így csökken a sugár csillapítása és szóródása. Ez az előny azonban a repülőgép repülés közbeni instabilitása miatt a bonyolultabb irányítás rovására megy.
A Berijev A-60 a 2010-es években több repülési tesztet is végrehajtott műholdak észlelésére és követésére, valamint lézersugarakkal történő célba juttatására. A jelentések szerint az egyik teszt a japán Ajisai műholdat célozta. A jelentések szerint a program a leállítás szélén állt, de túlélte, és jelenleg egy új
IL-76MD-90A repülőgépet szerelnek fel a lézerrel.
PERESVET
Oroszország egy fejlett mobil lézeres "vakítórendszert" is fejleszt, amelyet Peresvet néven ismerünk, és amelyet nyilvánvalóan arra terveztek, hogy megvédje a mobil interkontinentális ballisztikus rakétákat az észleléstől. A rendszer hivatalos nevét Vlagyimir Putyin orosz elnök 2018. március 1-jén tartott beszédében kapta, amelyben azzal dicsekedett, hogy Oroszország előrehaladást ért el csapatainak lézerfegyverekkel való felfegyverzése terén. Putyin elnök nyilvános pályázatot írt ki a rendszer elnevezésére, amelynek eredménye a "Peresvet" lett, ami lefordítva annyit tesz: "túlexponálás". 2018 júliusában az orosz védelmi minisztérium közzétett egy második videót, amely a Peresvet jármű hangarokat és a kezelők kiképzőközpontját mutatja be. Az létesítmények az új Topol-MR ICBM telepítésére szolgáló Teikovo, Yoshkar-Ola és Novoszibirszk melletti helyőrségek közelében találhatók.
A Peresvet rendszer egy lézerből és egy tengelyre szerelt tükörből áll, mindez egy teherautó által vontatott pótkocsira szerelve. Az orosz védelmi minisztérium 2018 decemberében kiadott közleménye szerint a rendszert "kísérleti harci szolgálatba" állították, és "hatékonyan képes bármilyen légitámadással szemben fellépni, sőt, akár a Föld körüli pályán lévő műholdak ellen is harcolhat". Bár a rendszer valószínűleg nem elég erős ahhoz, hogy megsemmisítse az űrbeli objektumokat, valószínűleg képes átmenetileg elvakítani a műholdak által használt optikát. A rendszer két szabadalomhoz is kapcsolódik, amelyek egy "mobil optikai teleszkópra" vonatkoznak, amelyet az űrszemét megfigyelésére és eltávolítására terveztek. Valerij Geraszimov, az Orosz Fegyveres Erők vezérkari főnöke megerősítette, hogy a Peresvet feladata a mobil rakétarendszerek "mozgásának elrejtése", ami arra utal, hogy célja a Topol GTRK felderítésével, képalkotásával vagy követésével kapcsolatos légi és űrbeli felderítő rendszerek elvakítása.
2020 júniusában Szergej Szurovikin tábornok, az Orosz Légierő parancsnoka hosszas interjút adott, amelyben kijelentette, hogy a Peresvet rendszer szolgálatban van.
Ehhez kapcsolódik, hogy 2015 májusában az Interfax-AVN hírügynökség egy névtelenül nyilatkozó katonai tisztviselőt idézett, aki szerint a Krasukha-4-et sikeresen alkalmazták az amerikai Lacrosse típusú radarfelderítő műholdak ellen, amelyeket szerinte "elsősorban a Topol és a Jarsz mobil interkontinentális ballisztikus rakétarendszerek telepítési helyeinek megfigyelésére terveztek", hozzátéve, hogy "képesek felkutatni ezeket a műholdakat és biztosítani a szükséges zavarást".
[1], [2]
Aztán meg E=M(xCnégyzet). Mekkora energia kellene csak ahoz, hogy egy madársörét energiáját átvidd?
A lézerferek fejlesztése egy 40 éves kudarcsorozat. A szovjet lézertankot is kivonták Afganisztánban a használhatóság hiánya miatt. Egy T-54es hasznosabb volt ugyanarra a feladatra. A YALba valami 8mrd $t öltek bele, aztán törölték. Légkörön belül csak vakításra alkalmas. Ennek egy orosz hajót szemlélő angol pilóta látta kárát.
A sivatagi vihar (1991) előtt 45 napi folyt az EW előkészítés. Ha már mindent tudtak, mindent megszakítottak, és mindent zavartak, csak akkor kezdődött a húsz napos bombázás. Vagy 30.
A holland hadsereg megújítja az elektronikus hadviselési képességet
A holland védelmi minisztérium bejelentette, hogy új elektronikus hadviselési (EW) rendszerek beszerzését tervezi a holland hadsereg számára.
Az új EW-megoldás felváltja a Fuchs páncélozott kerekes járműveken elhelyezett megoldást, amelyet a hadsereg 1989 óta használ.
Az első új rendszerek várhatóan 2027-től érkeznek meg, egy projekt keretében, amelynek becsült költsége 100-250 millió euró (108-270 millió dollár).
Hollandia Németországgal kíván együttműködni a projektben, mivel Németországnak is frissítenie kell képességeit ezen a területen. A két ország 2020 végén szándéknyilatkozatot írt alá az elektronikus hadviselés területén való együttműködésről.
A holland védelmi minisztérium bejelentette, hogy új elektronikus hadviselési (EW) rendszerek beszerzését tervezi a holland hadsereg számára.
Az új EW-megoldás felváltja a Fuchs páncélozott kerekes járműveken elhelyezett megoldást, amelyet a hadsereg 1989 óta használ.
Az első új rendszerek várhatóan 2027-től érkeznek meg, egy projekt keretében, amelynek becsült költsége 100-250 millió euró (108-270 millió dollár).
Hollandia Németországgal kíván együttműködni a projektben, mivel Németországnak is frissítenie kell képességeit ezen a területen. A két ország 2020 végén szándéknyilatkozatot írt alá az elektronikus hadviselés területén való együttműködésről.
jó lenne nekünk is valami új de az ilyen régi rendszerekneknek is lenne helye.A holland hadsereg megújítja az elektronikus hadviselési képességet
A holland védelmi minisztérium bejelentette, hogy új elektronikus hadviselési (EW) rendszerek beszerzését tervezi a holland hadsereg számára.
Az új EW-megoldás felváltja a Fuchs páncélozott kerekes járműveken elhelyezett megoldást, amelyet a hadsereg 1989 óta használ.
Az első új rendszerek várhatóan 2027-től érkeznek meg, egy projekt keretében, amelynek becsült költsége 100-250 millió euró (108-270 millió dollár).
Hollandia Németországgal kíván együttműködni a projektben, mivel Németországnak is frissítenie kell képességeit ezen a területen. A két ország 2020 végén szándéknyilatkozatot írt alá az elektronikus hadviselés területén való együttműködésről.
Európában csak az oroszoknak van komolyan vehető EW képessége. A francúzoknak van még valamennyi, a többi együtt sem ér semmit.A holland hadsereg megújítja az elektronikus hadviselési képességet
A holland védelmi minisztérium bejelentette, hogy új elektronikus hadviselési (EW) rendszerek beszerzését tervezi a holland hadsereg számára.
Az új EW-megoldás felváltja a Fuchs páncélozott kerekes járműveken elhelyezett megoldást, amelyet a hadsereg 1989 óta használ.
Az első új rendszerek várhatóan 2027-től érkeznek meg, egy projekt keretében, amelynek becsült költsége 100-250 millió euró (108-270 millió dollár).
Hollandia Németországgal kíván együttműködni a projektben, mivel Németországnak is frissítenie kell képességeit ezen a területen. A két ország 2020 végén szándéknyilatkozatot írt alá az elektronikus hadviselés területén való együttműködésről.
A holland hadsereg megújítja az elektronikus hadviselési képességet
A holland védelmi minisztérium bejelentette, hogy új elektronikus hadviselési (EW) rendszerek beszerzését tervezi a holland hadsereg számára.
Az új EW-megoldás felváltja a Fuchs páncélozott kerekes járműveken elhelyezett megoldást, amelyet a hadsereg 1989 óta használ.
Az első új rendszerek várhatóan 2027-től érkeznek meg, egy projekt keretében, amelynek becsült költsége 100-250 millió euró (108-270 millió dollár).
Hollandia Németországgal kíván együttműködni a projektben, mivel Németországnak is frissítenie kell képességeit ezen a területen. A két ország 2020 végén szándéknyilatkozatot írt alá az elektronikus hadviselés területén való együttműködésről.
A Joint Electronic Attack projekt két alprojektből áll: Egyrészt az EloKa rendszerek megújítása és bővítése a Cyber Electromagnetic Activities (CEMA) területén. Másrészt mobilitási platformként védett Boxer szállítójárműveket kell beszerezni, amelyek kihasználják a meglévő logisztikai és képzési struktúrát.
A projekt költségvetése a beruházásokra és a működési költségekre 100-250 millió euró – mondta van der Maat. Ebből 75-150 millió eurót szánnak a mobilitási alprojektre. Ez 15-30 Boxer rendelési mennyiséget javasol.
A projekt idei indulása után az integrált EloKa felszereléssel ellátott járműveket 2027-től kell leszállítani. A projekt befejezését 2028-ra tervezik.
Электронные глушилки меняют приоритеты
Радиоэлектронные комплексы будут выжигать аппаратуру врага<br>Командование войск радиоэлектронной борьбы (РЭБ) Вооруженных сил России в апреле сообщило о приоритетных направлениях развития этого вида боевого обеспечения....
A Murmansk-BN rövidhullámú tengerparti EW komplexum hatótávolsága körülbelül 5000 km. Vagyis kupolájával lefedi a Kalinyingrádtól Lisszabonig terjedő teret. A komplexum minden modern katonai célpontot képes hatástalanítani, beleértve a NATO haditengerészeti és légibázisait is. Civil tárgyak is. Nyugati szakértők szerint a nyugat-európai székhelyű észak-atlanti szövetség erőit a bénulás fenyegeti. Még az ötödik generációs Lockheed Martin F-35 Lightning II csúcstechnológiás vadászbombázója sem fog tudni felszállni, miután elvesztette a műholdas kommunikációt.Электронные глушилки меняют приоритеты
Радиоэлектронные комплексы будут выжигать аппаратуру врага<br>Командование войск радиоэлектронной борьбы (РЭБ) Вооруженных сил России в апреле сообщило о приоритетных направлениях развития этого вида боевого обеспечения....vpk-name.translate.goog
K
kamm
Guest
Russia’s electronic warfare capabilities - Global Defence Technology | Issue 133 | March 2022
Electronic warfare plays a crucial strategic role for Russia’s armed forces.
defence.nridigital.com
"Theatre-level jamming and interception of high-frequency communications is provided by the Murmansk-BN system. Murmansk is a communications intelligence and jamming system composed of multiple vehicles and large antenna masts. It is used to provide wide-area intelligence and jamming against airborne HF signals, which are essential for communication over long distances between NATO’s airborne enablers.
It is attributed with a range of 1,000km, although some Russian sources state that 2,000km can be achieved in the ideal atmospheric conditions."
Az elektronikus hadviselés alakítja az orosz-ukrán háborút
apnews.com
Deadly secret: Electronic warfare shapes Russia-Ukraine war
KYIV, Ukraine (AP) — On Ukraine’s battlefields, the simple act of powering up a cellphone can beckon a rain of deathly skyfall.
apnews.com