Próbálok válaszolni a felvetésekre, amennyire szerény tudásomból, tapasztalataimból lehetséges.A témához kapcsolódóan, egy ideje már gondolkodom valamin, Te biztos meg tudod válaszolni.
Miért nem tervezik úgy az energia rendszereket, hogy – az elvileg legolcsóbb és egyenletes, stabil termelésre alkalmas – atomenergia képes legyen gyakorlatilag a teljes fogyasztási igényt kielégíteni?
A modern atomerőmű típusok élettartamát már minimum 80 évre tervezik, és olyan technológiával, amely vagy képtelen a magolvadásra fizikai okokból, vagy mint Paks II - alá lesz pelenkázva ez ügyben.. Ha ezeket rendeltetésszerűen üzemeltetik, nem kisérleteznek velük - biztonságosnak mondhatjuk őket, nukleáris robbanás eddig sem fordult elő egyikben sem, a híg üzemanyag ezt eleve kizárja.
Hogy miért nem ebben az irányba ment az erőmű hálózat fejlesztése ? Mert meg kellett volna küzdeni a Hagyományos Tüzelőanyagú Erőmű építőkkel, akiknek érdeke volt kitermelni és eladni a szenet, olajat, gázt .. Ez olyan mint emlékeztek, mennyi tudománytalan állítás látott napvilágot a mikrohullámú sütőkkel szemben - nagy valószínűséggel a Hagyományos Tűzhelygyártók gerjesztették ezeket, mára kifulladt a támadásuk.. Pofátlanul még azt is állították hogy Oroszországban hosszú idő óta országosan be vannak tiltva - pedig csak a rendelős WEB-re kellett felmenni hogy láthatóvá váljon a hazugság.
Volt (vagy még van) egy igen gazdag politikus oligarcha réteg, aki sem a hagyományos sem az atomerőművi piachoz nem fért hozzá - hát ők lettek a Zöld projectekkel maguknak pénz lefejő új Zöld erőmű tulajok.. USA-ban a legnagyobb szélmalom telepítő kijelentette ha nincs ezeken állami támogatás, mankó - egy darabot se rak fel mert gazdaságtalan..
A 2000-es évek előtti energia termelési mixet kell megnézni - és az árakat hozzá mert az még szél és naperőmű mentes... Ott lehet látni a szinte legolcsóbban termelő, folyamatos erőművek mellett, a szükséges forró, forgó tartalék gépmennyiséget és a hidegen álló de szükség esetében üzembe helyezhető egységeket is . Nekem nincs ilyen kimutatásom, de gondolom a csúcsfogyasztáshoz képest legalább 30 -40 %-os erőművi túlbiztosítás kell.. Az EU-s adatbázisban utána lehet keresni, de a legtöbb országnak ott csak 2015-től vannak fent adatai.Konkrétan, ha nálunk kb.-ra 4 és 6 GW között pulzál a pillanatnyi fogyasztás, akkor 6 GW-ra lenne méretezve az atomerőmű(vek) kapacitása, persze megfelelően szakaszolva, hogy karbantartásoknál se essen ki egyszerre túl sok, amit aztán lehetne helyettesíteni könnyen belépő gázerőművel. Az országos átlagfogyasztás mennyi lehet? ~ 5 GW? Akkor ennyit lehet átlagosan értékesíteni és 1 GW az átlagos felesleges kapacitás, amit ha negatív ár miatt nem érdemes exportálni, akkor nem hoz bevételt. Ez 6/5 arányban, átlagosan 20 % túltermelés, amit legrosszabb esetben meg kell finanszíroztatni a fogyasztókkal. Laikusként az gondolnám, hogy még így is olcsóbb tudna összességében lenni, mint azok az energia mixek, amelyekben finanszírozni kell az összes többi, a nukleárisnál drágább termelést.
Paks II reaktora már napon belül akár 40 - 50 %-al is fel - le szabályozható, a Paks I el szemben . Ez bőven elegendő ahhoz, hogy kiszabályozni lehessen a nappal - éjjel közti különbséget. Régen Paks I esetében ezt úgy oldották meg, hogy olcsó éjjeli áramot biztosítottak a lakosságnak (hőtárolós kályha, bojler) , valamint most ez lehetne elektromos autók éjjeli töltésére is használni..
Itt látható az idei , januári 9 napos Zöld sztrájk, mikor a napi Zöldenergia csúcs termelés max 500 MW volt, szemben egy "jobb" január déli hatszoros 3000 MW-os csúccsal.. Hogyan lehet kivédeni ilyen bakugrásokat? Ebből is látszik hogy a kötelezően átvett energiája és az életünk szükségletei között semmi összefüggés nincs.. Fekete a fogyasztás, piros az árugrándozás.. :

A fogyasztás, éjszakai áram jelentősebb kedvezmény nélkül sincs erős ingadozás éjjel - nappal közt..
Ha csinálunk egy gazdaságossági számítást, már akkor kiderül, hogy a kb 200 millió / 1 MW napelem telepítés is akkor éri meg ha kötelezően átveszik azt legalább kb 38 Ft / kWh áron (akkor is ha negatív a hálózati ár).Tudom, van az a mérnöki probléma, hogy minden megtermelt energiával csinálni is kell valamit de – hangsúlyozom – laikusként szerintem az sem megoldhatatlan, ha éppen nincs export piaca és anyagilag így is megéri, akkor lehet akár levegőt „fűteni” vagy egy nagy mesterséges medencét melegíteni. Ez a legrosszabb eset, de biztos lehetne értelmesebben is használni, legalább részlegesen, pl. folyékony hidrogén és oxigén gyártás, bitcon bányászat, stb. Nem vagyok megújuló ellenes, nekem is van napelem a háztetőn.
Ezen veszteségen felül pedig még ugyanakkora teljesítményű, hagyományos mankó erőmű kell a napelemek támogatására pld este. Akkor meg minek van a napelem? Ráadásul 3 X annyi ért adja az áramot , mint egy atomerőmű..
Tehát ha "ingyenes" funkciókra használjuk feleslegét - a napelem nem fog sosem megtérülni..
Nekem szigetüzem van akkumulátorral , 5. éve. A COVID eléggé beijesztett , nem a gazdaságosság volt a szempont - hanem hogy a fagyasztó ne rohadjon le.. mert a hálózati kimaradások valószínűsége egyre nő akkor a COVID ma a Zöldenergia okozta instabilitás miatt.. Igy tapasztalatból mondom h -24 fok mellet a húsok másfél évi ehetőek, a legérzékenyebb az élesztő - az csak 1 évet bír ki.. Viszont október végétől márciusig szinte semmi lényeges energia termelés nincs, az akksit ha kell hálózatról is tudom tölteni. Így kb max 50 % áram és gázszámla megtakarításom van..Nem vagyok megújuló ellenes, nekem is van napelem a háztetőn.