Igen, de nem uránossal. Nincs annyi urán.
A hócipőm teli van ezzel az orbitálisan ostoba kijelentéssel...
Egyszer valaki bedobta ezt a zöldbalfasz ökörséget és ez maradt meg a fejekben. Utána nézni vagy számolni az persze luxus. Csak a hülye mérnök bassza el erre az idejét...
- Az urán termelés alapja sokáig a nukleáris fegyverkezés volt és nem az energetika.
- Mivel az atomőrmű építés Fr-en kívül erős kéziféket kapott 1986 után és a hh vége után a leszerelt nuki fegyverekkel is hajtottak erőműveket még kisebb volt az igény a finomításra, tehát az uránra is.
- Ha megnézi az ember azt, hogy mennyibe kerül az urán és milyen koncentrációban bányásszák és azt, hogy mennyiért lehet dúsítani az uránt (erről volt már komment), akkor az jön ki, hogy lényegesen alacsonyabb urántartalmú érc bányászata is megéri, ha áram oldalról megfinanszírozzák, mert alig 10-20%-kal magasabb áramárral is olyan röhejesen kis koncentrációval is megéri bányászni, hogy ihaj...
- Még ezekkel is növekvő igényekkel láttam olyan tanulmányt, ami nem balfasz módon számolva 800+ éves készletet hozott ki 2. gen PWR reaktorokkal. Nem nevetséges peremfeltételekkel indult ki. Ahogy olajból és gázból is találtak készleteket és olcsóbbá tették a termelést egyre szarabb körülmények között valahogy ezzel nem számoltak az uránnál vagy az áram árának érzéketlenségére a fűtőelem és dúsítás oldaláról. Vicc...
- A bibi az, hogy már ma létezik olyan reaktor, ami képes természetes U-238-at is hasznosítani, csak használni kéne és nem kapálózni az atomenergia ellen. Ha jól emlékszem, akkor neutron befogással Pu-239 lesz az U-238-ból.** Még, ha fajlagosan kevesebb energia is jönne ebből*, mint az U-235 hasításából, akkor is az jön ki, hogy 1 kg uránércből kinyerhető energia sokkal, sokkal több. Ergo, rohadt drágán = kis koncentrációval is megéri bányászni.
** A LFTR is működik, hogy a Th-ból állít elő neutronbefogással hasadóanyagot.
*Csak ez nem igaz. Szinte ugyanannyi az energiatartalma.
The fission of one atom of 239Pu generates 207.1
MeV = 3.318 × 10−11 J, i.e. 19.98 TJ/
mol = 83.61 TJ/kg,.
The fission of one atom of uranium-235 releases 202.5
MeV = 3.24 × 10−11 J inside the reactor. That corresponds to 19.54 TJ/
mol, or 83.14 TJ/kg
83 TJ = 23 055 555. 23 millió kWh/kg. Ha csak 33% erőművi hatásfokot veszel figyelembe (ennyit tud ma Paks 1 úgy, ennél Pask 2 többet tud, mert magasabb nyomáson megy a primerkör, tehát a szekunder kör gőzparamétere jobb = jobb hatásfok) akkor is 1 kg anyagból kijön 7 600 000 kWh. Ha 11,5 Ft/kWh eladási árral számolsz, akkor ez ezt jelenti, hogy 295-ös USD árfolyammal ilyen röhejesen olcsó eladási ár esetén is 300 ezer dollár / kg bevételed van 1 kg fűtőelemből. Mindezt úgy, hogy a néhány százalékra dúsítás költsége ki lett számolva / becsülve a fűtőelem gyártással, ami talán 2000 USD/kg.
Mi ennek a kifutása? Az, hogy így a tengervízből is megéri kinyerni az uránt hiába alacsony a koncentráció, mert olyan döbbenetes energiatartalma van a hasadásnak, hogy ahhoz képest mindenféle őrlés és vegyészkedés kb. kerekítési hiba.
https://newatlas.com/nuclear-uranium-seawater-fibers/55033/
https://www.pnnl.gov/news/release.aspx?id=4514
https://www.forbes.com/sites/jamesc...lear-power-completely-renewable/#3640ce28159a
Az is kijön, hogy teljesen mindegy, hogy 4500 vagy 7500 USD/kWe az erőmű telepítési költsége, mert olyan durván olcsó az üzemanyaga, hogy annak kvázi nincs ára. A bérköltség és a rendszer karbantartása és a nukleáris anyagmozgatás és biztonság jelenti a tételt.
Ja, és kvázi végtelen üzemanyag. Mert a tengervízben úgy 3-4 nagyságrenddel több urán van, amit ma ismerünk. És, ha elkezdene csökkenni a koncentráció akkor tudomásom szerint a földkéregből elkezd kidiffundálni az urán.
Civilizációs léptékben, ha csak középtávú (100-200 év klímavédelmet nézzük) végtelen mennyiségű urán áll rendelkezésre, de hosszabb távon is. Csak nem balfasz módon ósdi reaktorral kéne számolni. Meg az, hogy teljesen ok, ha a "zöld" erőmű drágán ad el áramot. Ha hasonló áron adhatna el az atomerőmű, akkor aztán ki se számolom mi jön ki, mert elröhögném magam...
Szóval jó lenne ezt a téveszmét rohadt gyorsan elfelejteni.
Az már csak hab a tortán, hogy Th is alkalmas másféle reaktorral. Annál is pont az van, mint fent. Sőt, jobb. A ritkaföldfémek termelése miatt célzottan nem is kell bányászni. Annak melléktermékeként is embertelen mennyiség képződik belőle. Egyetlen átlagos kis bányából is több ezer tonna/év. Ha szén lenne, ez jelentéktelen mennyiség. Csak a kb. 6 nagyságrenddel nagyobb energiasűrűség miatt ez több mrd tonna szén egyenérték. Izé...
Agyrém, hogy az emberiség bohóckodik az szél/nap és ITER-rel, amikor 30-50+ éve ismert a technológia, amivel kvázi korlátlan áram termelhető mindenféle káros gáz kibocsátása nélkül. Csak használni kéne és nem gyök2 műszaki és természettudományos analfabéta miatt mellőzni azt.
Épp ideje lenne.
Csak az a gáz, hogy nekik ehhez az ébredéshez vagy 600-700 milliárd euró elégetése kellett.
Egyébként a cikkben vannak adatok, amiket nem tudom, hogy hoztak ki.
Pl. azt írja, hogy 18000 atomerőmű kellene, hogy az egész Föld csak atomenergiát használjon, semmi foszilist.
Ezt mégis hogy hozták ki?
Jelenleg 448 atomerőmű van a Földön, ami a teljes elektromos áramtermelés 10%-át szolgáltatja.
https://www.iea.org/statistics/electricity/
Vagyis 4480 atomerőművel már a Föld teljes elektromos áramígényét kiszolgálhatnák.
Gondolom a teljes energiafogyasztásba a fűtést, közlekedést, ipart, stb. is beleszámolták.
Ezt viszont mégis hogy lehetne atomerőművekkel, vagyis elektromossággal helyettesíteni?
Nagyvárosok esetén a fűtőteljesítménye is kihasználható lenne. A külön bónuszpont, hogy tenger sótalanításra is = korlátlan édesvíz készlet.
Az ipar foszilis energiaígényét viszont aligha. Pl. a kohók hogyan működjenek árammal?
Ahogy működnek elég régóta és 100% hulladékfémből is minőségi végtermék készülhet. Sajnos ennél többet nem tudok róla, nem vagyok anyagmérnök. De, ha korlátlan és olcsó áram van, akkor azért elég érdekes kérdés az, hogy milyen korlátot jelentene, ha ez a fajta gyártás terjedne el jobban.
https://en.wikipedia.org/wiki/Electric_arc_furnace
Mintegy 15 ezer atomerőmű építése azonban nagy kihívásokat és problémákat jelentene.
Például az erőműveknek és körülöttük a biztonsági zónáknak nagy hely kell. Az uránkészletek is végesek, az alkalmazott technológiáktól függően pár évtized vagy pár évszázad alatt kimerülhetnek.
Itt arra gondol, ha üzemzavar van, akkor nagy szabad terület kell. Ez viszont ökörség. Mert akkor az erőművek a semmi közepére épülnek, ami nem igaz. Ez csak azt mutatja, hogy a réteges védelem és más elvről fogalma nincs az cikkírónak. Ha megtörténne a kvázi elképzelhetetlen, akkor is a cél és megvalósítható az, hogy komoly vagy semmilyen radioaktív kibocsátás ne legyen. Az inverse square law meg tudja a dolgát.
Ha valaki Cserobillal jön, akkor pofánverem. Semmilyen más reaktorban nincs sok ezer tonna éghető grafit, ami égve tud terjedni.
Az uránkészletek pedig pár száz évre elegendőek. Ha pedig tóriumos erőműveket építenének, akkor ezer évekig elég lenne.
Civilizációs léptékben mindkettő végtelen ideig elég.
