Sokszor felmerülnek építőipari és lakáspiaci témák, így talán elfér egy saját topic. Főleg hogy vannak a fórumon szakmabeliek.
Építőipar, lakáspiac
- Téma indítója Mike
- Indítva
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
- Status
Egy jó rendszer ami energiatakarékos 250-350ezer körül van. Ez általában kb 40m2-t tud ellátni. Plusz ehhez jön a szerelési költség.
Csak, hogy meglegyen itt.
Az épület energetikában a hőszigetelés minőségét az U érték jellemzi:
"U érték: Hőátbocsátási tényező - Azt a hőmennyiséget határozza meg, amely az adott szerkezet 1 m2 felületén 1 másodperc alatt átáramlik, amikor a külső és belső hőmérséklet különbsége 1 fok. Az alacsonyabb érték kedvezőbb hőtechnikai jellemzőt jelent.
A hőátbocsátási tényező régi neve: K érték."
Szabvány értékek falra:
2014-ig: 0,45 W/nm/K
2015-től: 0,24 W/nm/K
Passzív ház: 0,15 W/nm/K
Ez a gyakorlatban mit jelent? Csak viszonyításként:
Vasbeton elem (30 cm vastag) 2,76 W/nm/K értéket tud. (Például koszorú, pillér stb....)
A klasszikus B30-as (30 cm vastag) tégla+habarcs 1,57 W/nm/K értéket tud. (Régebbi házfal)
Az elterjedt Porotherm 30 NF + hőszigetelő habarcs (30 cm vastag) tud 0,50 W/nm/K értéket. (2000's évektől már szerintem ebből épült a legtöbb ház)
Az Ytong Xella P2 (30 cm vastag) tud 0,37 W/nm/K értéket. (A modern Ytongok is már legalább 20 éve jelen vannak)
A modernebb Porotherm 30 klíma + ragasztó hab (30 cm vastag) tud 0,29 W/nm/K értéket. (Ez nem olyan régi cucc)
A tégla technológia csúcsát jelentő Porotherm 44 thermo (belső gyapotos) tégla (44 cm vastag) tud 0,18W/nm/K értéket. (Nagyon drága, pár éve láttam ilyet először)
Kifejezetten utólagos hőszigetelő anyagok 15 cm-s vastagságban:
EPS lap: 0,26 W/nm/K (Zárt cellás falra)
XPS lap: 0,22 W/nm/K (Zárt cellás lábazatra, aljzatra)
EPS Grafit lap: 0,22 W/nm/K (Divatos de tűzveszélyes, falra)
Kőzetgyapot lap: 0,23 W/nm/K (Legtartósabb, legbiztosabb megoldás)
Üveggyapot lap: 0,21 W/nm/K (Olcsóbb alternatíva az ásvány helyet)
PUR szigetelő hab: 0,19 W/nm/K (Viszonyítás képen)
Persze amikor épület energetikát néznek akkor nem csak a falakat veszik figyelembe. Az ablakok szoktak a gyenge pont lenni.
Tavaly építettem egy nagy panoráma ablakos passzív házat egy domboldalba. Hogy meglegyen a kellő szigetelési képesség, ezért
30 cm Porotherm 30 NF -ből és 35 cm EPS Grafitból készült a falazat. Ez 0,08 W/nm/K érték papíron. Így lehetett kompenzálni a nagy nyílászáró felületeket.
Csak, hogy legyen itt egy gyakorlati példa is. El lehet azon gondolkodni, hogy vajon ésszerű-e ilyet építeni???
A fórumtárs által említett "sima téglafal 10 centi szigeteléssel", azért az valószínűleg 30 cm Porotherm 30 NF tégla volt, minimum 10 cm EPS-el, az tud 0,22 W/nm/K értéket. Ez elviekben megfelel a 2015-ben életbe lépő szabvány előírásainak.
Magán vélemény, hogy valahol már itt meg kellet volna állnia a törvény hozóknak, mert már ez is kicsit több, mint ésszerű.
Én például egy 10+ éves Porotherm tégla lakásban lakom, ami 50 nm-s, Déli tájolású. Kemény télben van 10,000 Ft-os gázszámlám, enyhébb télen 5-7000 Ft-os.
Ez alapján egy lakás esetén egy modern tégla fal bőven ésszerű, ha a beton elemek szigetelt zsaluzattal készülnek.
Családi háznál a 30-as Ytong már önmagában elegendő, szerintem.
Az épület energetikában a hőszigetelés minőségét az U érték jellemzi:
"U érték: Hőátbocsátási tényező - Azt a hőmennyiséget határozza meg, amely az adott szerkezet 1 m2 felületén 1 másodperc alatt átáramlik, amikor a külső és belső hőmérséklet különbsége 1 fok. Az alacsonyabb érték kedvezőbb hőtechnikai jellemzőt jelent.
A hőátbocsátási tényező régi neve: K érték."
Szabvány értékek falra:
2014-ig: 0,45 W/nm/K
2015-től: 0,24 W/nm/K
Passzív ház: 0,15 W/nm/K
Ez a gyakorlatban mit jelent? Csak viszonyításként:
Vasbeton elem (30 cm vastag) 2,76 W/nm/K értéket tud. (Például koszorú, pillér stb....)
A klasszikus B30-as (30 cm vastag) tégla+habarcs 1,57 W/nm/K értéket tud. (Régebbi házfal)
Az elterjedt Porotherm 30 NF + hőszigetelő habarcs (30 cm vastag) tud 0,50 W/nm/K értéket. (2000's évektől már szerintem ebből épült a legtöbb ház)
Az Ytong Xella P2 (30 cm vastag) tud 0,37 W/nm/K értéket. (A modern Ytongok is már legalább 20 éve jelen vannak)
A modernebb Porotherm 30 klíma + ragasztó hab (30 cm vastag) tud 0,29 W/nm/K értéket. (Ez nem olyan régi cucc)
A tégla technológia csúcsát jelentő Porotherm 44 thermo (belső gyapotos) tégla (44 cm vastag) tud 0,18W/nm/K értéket. (Nagyon drága, pár éve láttam ilyet először)
Kifejezetten utólagos hőszigetelő anyagok 15 cm-s vastagságban:
EPS lap: 0,26 W/nm/K (Zárt cellás falra)
XPS lap: 0,22 W/nm/K (Zárt cellás lábazatra, aljzatra)
EPS Grafit lap: 0,22 W/nm/K (Divatos de tűzveszélyes, falra)
Kőzetgyapot lap: 0,23 W/nm/K (Legtartósabb, legbiztosabb megoldás)
Üveggyapot lap: 0,21 W/nm/K (Olcsóbb alternatíva az ásvány helyet)
PUR szigetelő hab: 0,19 W/nm/K (Viszonyítás képen)
Persze amikor épület energetikát néznek akkor nem csak a falakat veszik figyelembe. Az ablakok szoktak a gyenge pont lenni.
Tavaly építettem egy nagy panoráma ablakos passzív házat egy domboldalba. Hogy meglegyen a kellő szigetelési képesség, ezért
30 cm Porotherm 30 NF -ből és 35 cm EPS Grafitból készült a falazat. Ez 0,08 W/nm/K érték papíron. Így lehetett kompenzálni a nagy nyílászáró felületeket.
Csak, hogy legyen itt egy gyakorlati példa is. El lehet azon gondolkodni, hogy vajon ésszerű-e ilyet építeni???
A fórumtárs által említett "sima téglafal 10 centi szigeteléssel", azért az valószínűleg 30 cm Porotherm 30 NF tégla volt, minimum 10 cm EPS-el, az tud 0,22 W/nm/K értéket. Ez elviekben megfelel a 2015-ben életbe lépő szabvány előírásainak.
Magán vélemény, hogy valahol már itt meg kellet volna állnia a törvény hozóknak, mert már ez is kicsit több, mint ésszerű.
Én például egy 10+ éves Porotherm tégla lakásban lakom, ami 50 nm-s, Déli tájolású. Kemény télben van 10,000 Ft-os gázszámlám, enyhébb télen 5-7000 Ft-os.
Ez alapján egy lakás esetén egy modern tégla fal bőven ésszerű, ha a beton elemek szigetelt zsaluzattal készülnek.
Családi háznál a 30-as Ytong már önmagában elegendő, szerintem.
Nem tudom, hogy hogy viselkednek ezek a modernebb anyagok a nedvességgel szemben, de akár még árthat is az ember egy rosszul kivitelezett hőszigeteléssel az ember, pláne ha utólagos és kényszermegoldásokat kell találni. Vagy ha az anyagiakat nézzük, mennyi idő alatt térül meg egy normális falra felrakott szigetelő ára az általa megspórolt fűtésen/hűtésen? Mennyire környezetbarát ezen anyagok előállítása, vagy megsemmisítése?
M
molnibalage
Guest
Na most akkor ez már az elején zavaros.
Hogy a búbánatba van ez? Az odáig ok, hogy van teljes hőtátbocsátási tényező.
De akkor most mitől passzív ház valami? A beépített gépészettől vagy csak a szigeteléstől..? Mert ez így most akkor mi...? Mert attól, hogy egy szigetelt házban van napkollektor, attól a hőtátbocsátási tényező nem változik.
Hivatalosan ez a leírás: "Fajlagos fűtési energiaigény legfeljebb 15 kWh/(m2·év) vagy fajlagos fűtési hőszükséglet legfeljebb 10 W/m2,
légtömörség (n50) maximum 0,6 1/h és
fajlagos összes primerenergia-szükséglet maximum 120 kWh/(m2·év)."
molnibalage
Bonyolult a szabvány sok elem meg van benne határozva. Én most ebből ki vettem egy elemet, a külső falazatét.
De van tényező a nyílászárókra, a szellőztetésre, nyomástűrésre, födémre és aljzatra stb....
Ez egy faék egyszerű leírás:
https://alternativenergia.hu/passzivhazak_futes/83716
phaidros
Se a maiak se a régiek nem szeretik a vizet. Amit fentebb írtam az csak elmélet.
Hiába van szuper hőszigetelt téglád ha a román kőműves tele nyomja habarccsal és ezzel megszünteti a légkamrákat vele, vagy ha nincs az aljzat és a tégla között vízszigetelés akkor alulról fölázik. A nedves tégla meg nem szigetel. Vagy átlátsz a falon olyan lyukak vannak a tégla sorok között , ott biztos kijön az elméleti szigetelés....
De a régi téglák se bírják ezt. Ytong se.
Az Dryvit rendszer bírja a vizet, de azt is n+1 féle képen el lehet szúrni.
Az EPS és az XPS ledarálva újra hasznosítható, üveg gyapot olvasztható, ásvány gyapot meg nem káros a környezetre ha kidobod (gránit).
Egy jól megcsinált felújítással hosszú távon sok pénzt meg lehet spórolni a fenntartáson.
Érdemes a nyílás zárókkal kezdeni, utána magával a fűtés rendszerrel és végül a falazattal.
Értelem szerűen érdemesebb utólag szigetelni egy B30-at, mint egy 30-as Ytongot. Utóbbi sosem térül meg ha eredetileg szakszerűen építették a falat.
Minden viszonylagos. Ez mind szaktudást igényel.
Bonyolult a szabvány sok elem meg van benne határozva. Én most ebből ki vettem egy elemet, a külső falazatét.
De van tényező a nyílászárókra, a szellőztetésre, nyomástűrésre, födémre és aljzatra stb....
Ez egy faék egyszerű leírás:
https://alternativenergia.hu/passzivhazak_futes/83716
phaidros
Se a maiak se a régiek nem szeretik a vizet. Amit fentebb írtam az csak elmélet.
Hiába van szuper hőszigetelt téglád ha a román kőműves tele nyomja habarccsal és ezzel megszünteti a légkamrákat vele, vagy ha nincs az aljzat és a tégla között vízszigetelés akkor alulról fölázik. A nedves tégla meg nem szigetel. Vagy átlátsz a falon olyan lyukak vannak a tégla sorok között , ott biztos kijön az elméleti szigetelés....
De a régi téglák se bírják ezt. Ytong se.
Az Dryvit rendszer bírja a vizet, de azt is n+1 féle képen el lehet szúrni.
Az EPS és az XPS ledarálva újra hasznosítható, üveg gyapot olvasztható, ásvány gyapot meg nem káros a környezetre ha kidobod (gránit).
Egy jól megcsinált felújítással hosszú távon sok pénzt meg lehet spórolni a fenntartáson.
Érdemes a nyílás zárókkal kezdeni, utána magával a fűtés rendszerrel és végül a falazattal.
Értelem szerűen érdemesebb utólag szigetelni egy B30-at, mint egy 30-as Ytongot. Utóbbi sosem térül meg ha eredetileg szakszerűen építették a falat.
Minden viszonylagos. Ez mind szaktudást igényel.
kb 200 könnyűszerkezetes és 20 tégla után vagyok szívesen,válaszolok gyakorlatias kérdésekre..
....
....Az éves fajlagos energiaszükséglet minősíti az épületeket.
A passzív ház kritériuma max. 15 kWh/m2,év.
Ennek tartalmaznia kell a fűtés, hűtés, szellőzés és használati melegvíz (HMV) termelés energiaigényét is.
Ez egy nagyon kicsi szám, egy jó, új ház is kb 50 körül van, ha nem használsz méreg drága anyagokat, technológiákat.
Ezért kell szó szerint minden módon megfogni az energiát, hogy passzív minősítésű legyen az épület. Gyakorlatilag nincs hagyományos fűtés, mert egy buli kifűti a házat. Egy ember együltő helyében is 100-120 W-ot "fűt", ha mozogsz akkor 200-300-at is. Egy "csak" jó házban is egy átlag gyerekszoba hőigénye 600-800 W, -15°C külső hőmérséklet mellett.
Nem lehetnek hőhidak, az épületnek légtömörnek kell lennie, a szellőzésben is 90%-os hővisszanyerést kell alkalmazni, a HMV termelésnél szintén nem használhatsz túl sok primer energiát -> napkollektor, napelem, hőszivattyú stb. Bármi hibázik, már nem lesz meg a 15 kWh/m2,év. A házat szó szerint nyomáspróbázzák (blower door teszt) megnyomját az ajtónyílást ventilátorral, és mérik a nyomásveszteséget.
Az emlegetett 50m2-es lakás esetén ez 50*15= 750 kWh teljes ÉVES energiafogyasztást jelent! Mennyi a nappali áram? ~50 Ft? 750*50=37500 /12= 3125 Ft az épület havi fenntartása. Ha van H-tarifa vagy Geo akkor még ennyi sem. Háztartás nincs benne! 750W-os gamer gép elcseszi a mérleget, bár ki is fűti a fél lakást XD.
Nagyon sok dolog érdekelne a könnyűszerkezetesekkel kapcsolatosan.kb 200 könnyűszerkezetes és 20 tégla után vagyok szívesen,válaszolok gyakorlatias kérdésekre..
- Milyen technológiával dolgoztatok?
* prefab/panel?
* Hogy ment a hőszigetelés? Amit láttam az USA-ban, ott pl PUR habbal szoktak sok helyen a gerendák közt szigetelni (védőruhában felpermetezik, aztán szintbe vágják kikeményedés után). Az elég jónak tűnik.
- hogy viszonyul az ára a hagyományos házakéhoz?
- hangszigetelés? Csupa rosszat hallok ilyen szempontból a könnyű szerkezetesekről
- központi légkondi/szellőztetés itthon is szokás? Hővisszanyerős szellőztetőhöz kell is, ugye? Ez mekkora felár?
- Itthon főleg földszintes házakat látni manapság új-építésűben. Ennyivel olcsóbb fajlagosan, mint még egy emelet formájában ráhúzni a hasznos területet?
- biztosítóknál van olyan csomag, és mekkora felárral, ami természeti katasztrófáknál fedezi a kár különbséget? (bár itthon talán nem kell tornádókra számítani egyelőre)
- alápincézést szoktak még itthon? Ami kulcsrakész új-építésűeket látok, azok nagyra nőtt kutyaházak (se pince, se emelet, mintha egy óvodás rajza alapján tervezték volna őket)
- ha szeretnék egy kandallót (nem elektromos kamundallót), akkor ez a légtömörséges téma elég szívás: a) a kémény miatt nehezen teljesíthető b) ha használom a friss levegőt... villanymotor szállítja a szobába?
Volt anno egy gerendaház amibe beleszerettem, de lemaradtam róla. Azóta is nagyon érdekel ez a könnyűszerkezetes téma.
Gépészet is kell hozzá, könnyen belátható. Akármilyen jól szigetelsz egy épületet, valaminek akkor is be kell vinnie a hőt amit a szigetelés bent tart. Másra nem jó a hőszigetelés csak a hőmérséklet különbség fenntartására.
Ezért hiszi naivan az átlag, hogy - fordított helyzetben - ha jól szigetel egy épületet akkor nyáron nem kell légkondi. Semmit nem ér vele, ha nincs ami a hideget előállítsa. Vagy, hogy nyáron nem nyit ablakot, hogy 'ne jöjjön be a meleg' baromságok. Nem műszaki beállítottságú emberek bizony gondolnak ilyeneket.
Az egyetemen anno nekünk azt tanították (bme építőanyagok és mérnökgeológia tanszék), - amikor tudni lehetett, hogy milyen szabályok jönnek a jövőben - hogy a cél elérésekor, a CO2 kibocsátást kb. 50 év alatt fogja egy ilyen übertakarékos épület visszahozni. Tehát a tervezett élettartama alatt (nem tartószerkezetre vonatkozóan). Addig több CO2 az anyagok legyártása, szállítása, beépítése, karbantartása mint amit egy akkori épület előállított (kb. 2007). Lényegében elmondták, hogy környezetvédelmileg az egész egy baromság, politikusok kitalálták mert jól hangzik, meg pörgeti a gazdaságot.
Mi tesóval hat éve hőszigeteltük a házat, meg fűtés korszerűsítés, nyílászáró csere. Szuterén kis lakás, földszint egy lakás, emelet egy lakás. A szuterént még én építettem a garázsból 25 cm beton falon 8 cm lábazati hőszigetelés, földszint régi B30-ra 10cm "szürke" polisztirol, emelet 38cm szarul rakott téglára 10cm "szürke" polisztirol, a lapőstető meg fújt szigetelést kapott 10 cm-et. Felújítás előtt egy hideg téli hónapban simán kitoltak a konvektorok havi 100-110e forintot, most a legrosszabb hónap az egész házra 20e körül van. Hogy mikorra térül meg nem tudom, inkább nem számolom, de bent a hőérzet is sokkal jobb lett. A tető szar lett, de csak mert a kivitelező egy fostaliga volt, nem teljesen szárazon fújta a keveréket és a pára néhány helyen felpúposodott és a kurva varja mostanra 150 lukat csináltak rá, ami miatt tetézve a szar kivitelezéssel a felét fel kellene maratni és újra nyomni. Tesóval tavaly ősszel purhab+fényálló festék kombóval javítgattuk pár hétvégét, de pofon a szarnak sajnos, bár idén még okés talán. Mindenesetre a diófát kikaptuk, azóta kevesebb a varjú, nem törik a tető a diót.
Csupán 1 adalék egy 100 m2-s könnyűszerkezetes házikó éves költsége gázzal..(főzés,fűtés,fürdés)150-175.000 ft volt.Amióta bevezették ezt,hogy a gáz már szar és megújjuló energia stb azóta a hőszivattyúk egy ekkra ház költségét megemelték 3-4 millióval!!!!..napelem dettó..de inább 4 m az igaz ,hogy nuku gáz...csak éppen annyit fizetnek villanyszámlát ,hogy jaj!!..szóval gázzal éppen 30 évig el lehett volna lenni...Még eg dolog milyen érdkes senki nem számolja,hogy a betáp áramot azonnal a 3x16-ról azonnal emelni kellett 3x24-re ....de legalább biztos lesz létjogosultsága Paksnak....Tényleg bármikor függetleníthetném magamat a szolgálatatótól és nekem olcsóbb is lenne,de azt modta a párom Zolika inkább utazzuk el.
....Mondom igazad van bébi
....a maradék megy államkötvénybe.
S
speziale
Guest
Csupán 1 adalék egy 100 m2-s könnyűszerkezetes házikó éves költsége gázzal..(főzés,fűtés,fürdés)150-175.000 ft volt.Amióta bevezették ezt,hogy a gáz már szar és megújjuló energia stb azóta a hőszivattyúk egy ekkra ház költségét megemelték 3-4 millióval!!!!..napelem dettó..de inább 4 m az igaz ,hogy nuku gáz...csak éppen annyit fizetnek villanyszámlát ,hogy jaj!!..szóval gázzal éppen 30 évig el lehett volna lenni...Még eg dolog milyen érdkes senki nem számolja,hogy a betáp áramot azonnal a 3x16-ról azonnal emelni kellett 3x24-re ....de legalább biztos lesz létjogosultsága Paksnak....Tényleg bármikor függetleníthetném magamat a szolgálatatótól és nekem olcsóbb is lenne,de azt modta a párom Zolika inkább utazzuk el.
itt azért nem ártana némi obejktivitás...
egy meglévő ház esetén amit nem hőszivattyúhoz terveztek ott valóban ez egy soha meg nem trérülő beruházást jelent...
viszont új építésű ház esetében már nagyon más a leányzó fekvése....az objektív megítéléshez 2 dolog kell:
1) azonos műszaki tartalmakat hasonlítsunk össze
2) a fűtési rendszer mint minden műszaki dolog esetében igaz az, hogy kerülhet X-be de 2X-be, attól függően, hogy milyen márkát/típust veszel....szóval ne egy alsó kategóriás kondi kazánt hasonlítsunk egy bosch vagy egy vaillant hőszipkához
de nézzük, hogy egy hőszivattyú milyen műszaki tartalmat takar valójában:
- az ugye nemcsak fűt, hanem hűt is...szóval a kondi kazán árához rögtön dobd hozzá a klíma árát
- a hőszivattyú mennyezet fűtés/hűtéssel építve sokkal jobb komfortot biztosít mint a hagyományos levegős klímák
- a hőszivattyús rendszerek magukban foglalnak egy puffer tartályt a HMV-nek...vagyis elég jó a melegvíz komfort, mivel rögtön a kívánt hőmérsékletű melegvizet kapod...egy kondi kazán esetében ehhez szükséged van szintén egy puffertartályra, vagy egy beépített hőtárolós kazánra...ami a hasonló kategóriájú kondi kazánhoz képest +100-150ezer
- a hőszivattyús rendszer esetében megspórolod a következőket az építkezésnél: gázterv, gázbekötés, kémény telepítése, illetve az ehhez szükséges mindneféle hatósági díj
- továbbá: mennyit spórolhatsz a telekáron ha olyanra építhetsz ahova nem kell gázbekötés?
- a fűtési/hűtési számlád is alacsonyabb lesz hőszipkával+megspórolod a kéményseprői díjat is (itt külön kiemelném, hogy a hűtésen is elég sokat spórolhatsz egy modern levegő-víz hőszipkával)
szóval ha ezeket mind összeszámolod, akkor már bizony egyáltalán nem biztos, hogy valóban drágább a hőszipkás rendszer
Én biztos gázmentes házat építenék hőszivattyúval. 3 éve ilyen árakon újítottuk fel az egyik házat: konvektoros fűtés helyett kondenzációs kombi rendszer.
- Vaillant kazán kivezetéssel gari papírral (terv nélkül) kb 400k
- Vaillant termosztát 60k
- 4 alu radiátor 200k
- munkadíj és anyag 500k
- Samsung klíma (1bel1kültéri) 300k
- klíma beszerelés minimál díj (mindent megcsináltunk előre, csak rá kellett kötni)30k
Alsó hangon 1,5 millió. És padló fűtés még mindig csak a fürdőben lehetett, ott is csak a visszatérő van bekötve meleg padlónak.
Ennyi 40m2-re a takarékos gáz plusz klíma.
Így a havi gáz 10k körül van, a villany meg 8k.
Ez akkor tűnik igaznak, ha egy minden jóval felszerelt, komplett luxus rendszerről beszélünk (mennyezeti fűtés-hűtés és társai).
Ez így ránézésre is bőven alsó hangon 7-8 millió forint lehet egy 100nm lakás esetén, és csak úgy élnek a felvetett árak, ha teljesen új építésben, telekvásárlástól kezdve számolsz.
Nem vitatom el a hőcserélős megoldás üzleti értelmét, de aki "csak" egy normális hűtés-fűtés rendszert szeretne, nem pedig a legextrább padló / mennyezeti fűtést, annak azért még nem biztos, hogy jobban megéri...
M
molnibalage
Guest
- Status