A LPI radar mítoszát felejtsük már el. Régi orosz rendszerek (RWR-ek és radarok) ellen volt kifejlesztve, egy szoftvervezérelt korszerű radar és egyéb bemérőeszköz ellen finoman fogalmazva kérdéses a hatékonysága (=nem ér semmit)
fip7
A francia vassal sikerült belenyúlnodmert megközelítőleg képességű ECM-e rendelkezik mint egy dedikált ECM gép szóval lehet,hogy menne neki a Raptor radarjának zavarása.
Ami viszont engem jobban érdekel az a MAWS-ek szerepe!Hiába van AMRAAM amiben az a jó,hogy csak akkor észlelik amikor már késő mert egy MAWS-es gép simán kiszúrja a közeledő rakétát megfelelő távolságból.
Az APAR radarok zavarasa igen nehez mert nem csak hatalmas sebesseg de szeles frekitartomany is kell hozza mert egy egy "csatornat" kulon kulon kell idoben es frekiben is pontosan zavarni. Aztan ezen csatornak szama frekije meg iranya folyamatosan es nagy intenzitassal valtozhat .
Ha cvalaki APAR radarral kekeckedik az jo ha tudja hogy az olyan mint ha minimum egy de altalaban tobb tucat onallo de egy helyrol uzemelo radarokkal probalkozna.
Egy radar "csatorna" szinte mindig szabad, de altalaban joval tobb.
A régebbi (kézileg állítható elektromechanikus vezérlésű PRF-el rendelkező) szovjet radarok, illetve ugyancsak rögzített ( de kézileg változtatható) mintavételezési frekivel üzemelő RWR-ek esetében volt jó az LPI koncepció. Csak hogy tudjuk mekkora a fejlődés az 1989-es szovjet szint és a mai között: a magyar MIG29-esek besugárzásjelzőjének képernyője izzószálas égőkből volt kirakva és pár tucatnyi nyugati radar frekijét és PRF-jét ismerte rögzített módon, hardverileg beleépítve a felismerést , nem volt cserélhető szoftvere amivel updateolni lehetett volna.
No az ilyen kövületek ellen volt jó anno az LPI koncepció "mér-módósít" elve.
No az ilyen kövületek ellen volt jó anno az LPI koncepció "mér-módósít" elve.
M
molnibalage
Guest
M
molnibalage
Guest
A MAWS csak a közeli indításokat érzékeli, mert a rakéta hajtóműve áltla fejlesztett hőt érzékeli. Egy BVR-ban indított AMRAAM-nál ezt bajos lenne kiszúrni a távolság miatt. A hajtóműve cirka 8 másodpercig működik csak.
M
molnibalage
Guest
Esetleg erről a "mítoszról" beszélgess el azon USAF pilótákkal, akiknek a seggét szétrúgták Raptorral...
M
molnibalage
Guest
Néhány mérföld a gyorsulási szakasz. 4,5 sec kb. a gyorsító tolóerő szint, aztán 4 másodpercig jóval kisebb tolóerő, ami már alig gyorsít (ez magasságtól erősen függ.)
Ha egyszerűen lineáris gyorsulással és állandó sebességel számolsz, akkor egy 300 m/s indítási sebesség után lineárisan felmegy kb. 1100 m/s-ig, és ezt tartja négy másodpercig. Ezzel a primitív modellel az jön ki, hogy az indítási pont után kb. 7,5-8 km-re a hajtómű kiég és lassulni kezd a rakéta. Ez kb. a közepes magasságre igaz távolság. Alacsonyan még ennyit sem tud, nagy magasságon is kb. 10-11 km táján van hajtóműnek vége.
Ha egyszerűen lineáris gyorsulással és állandó sebességel számolsz, akkor egy 300 m/s indítási sebesség után lineárisan felmegy kb. 1100 m/s-ig, és ezt tartja négy másodpercig. Ezzel a primitív modellel az jön ki, hogy az indítási pont után kb. 7,5-8 km-re a hajtómű kiég és lassulni kezd a rakéta. Ez kb. a közepes magasságre igaz távolság. Alacsonyan még ennyit sem tud, nagy magasságon is kb. 10-11 km táján van hajtóműnek vége.
gaA régebbi (kézileg állítható elektromechanikus vezérlésű PRF-el rendelkező) szovjet radarok, illetve ugyancsak rögzített ( de kézileg változtatható) mintavételezési frekivel üzemelő RWR-ek esetében volt jó az LPI koncepció. Csak hogy tudjuk mekkora a fejlődés az 1989-es szovjet szint és a mai között: a magyar MIG29-esek besugárzásjelzőjének képernyője izzószálas égőkből volt kirakva és pár tucatnyi nyugati radar frekijét és PRF-jét ismerte rögzített módon, hardverileg beleépítve a felismerést , nem volt cserélhető szoftvere amivel updateolni lehetett volna.
No az ilyen kövületek ellen volt jó anno az LPI koncepció "mér-módósít" elve. csat:
No az ilyen kövületek ellen volt jó anno az LPI koncepció "mér-módósít" elve. csat:
