A NorthropGrumman
fejlesztette ki, amerikán belül bárki használhatja (ie: ha az USAF szeretne az F-15-re, akkor lehet, ha a NAVY szeretne ilyet az F/A-18E/F-re, akkor lehet), export terén persze exportengedélyes dolog, de ahogy az F-35-öst eladják Japánnak, Ausztráliának, stb., esélyesen baráti országoknak ugyanúgy eladhatják...
Minek az...
Nem költséghatékonyság/elsővonalas elvárás egyensúlya itt az ok? Végül is az S-300 és az afölötti kategória ellen szükséges a DAS, arra pedig ott van az első vonal - F-35. A jelenlegi/tervezett gépszám egy nagyobb konfliktusban elegendő ezek eltakarítására, utána a másodvonalasra degradált (USAF szempontjából) F-15/F-16 már elsőként egy lmmár kezelt légvédelemmel találkozhat.
Legalábbis én személy szerint a szélesebb gap bevezetését látom képességek terén az USAF esetében - lásd F-35/A-29 kategória. Amint a gyalulás megvolt, nem akarnak drága gépekkel operálni, mehetnek az olcsóbbak/UCAV, ahogy most is (persze ehhez gondolom olyan felderítés/analízis is kell, hogy az optiális átmenetet meghatározzák). Vagyis a köztes (F-tizesek) már nem annyira igénylik ezt a képességet - vagyis igényelnék, de ahhoz már túl drága. A külföldi vásárlók pedig vagy szintén F-35ben gondolkoznak, vagy annyira közeliek/szegények, hoy inkább a szövetségesre hagyják ezt a munkát. Az S-300+ dolgok pedig szintén milliárdos tételek.
Ez valahol az NGAD egészébe bele van már építve, legalábbis a moduláris egészet tekintve - az USAF pedig kőkeményen ezekre készül, szerintem az egész gap tágítás (meglévő típusok képességeit tekintve) szerintem erre irányul. Kína nekik egy olyan ellenfél, ami ellen újra a totális légiháború elvével kell készülni, nem az asszimetrikus ökörködés alapján - ehhez pedig egy DAS-sal megpakolt F-16 kevés annyiért, amiért már F-35öt kapsz, ami meg pont erre a környezetre készült. A maradékra meg ott az A-29/UCAV kategória. Ezt pedig a többi alkalmazó is látja.
(természetesen ez csak az én ötletelésem, ha nagyon mellélőttem javítsatok ki
)