M
F-22 Raptor (Lockheed Martin,USA)
- Téma indítója GrGLy
- Indítva
A cikkhez még egy megjegyzés. Abban a légtérben amiben a drón utazott ugyan annyi joga van az iráni légierőnek repülni. Tehát semmiféle módon nincs joga egyetlen félnek sem a másikat elhajtani. Ugyan akkor közel repülve lehet tanulmányozni mit is csinál vagy egyebet. Az előző eset a Szu25 gépekkel teljesen más szituáció volt, ugyan is az egy katonai körzet környékén történt, és az iráni légtérbe való behatolás után.
Na most nem vagyok a téma nagy szakértője, de szerintem a célravezető radarnál pont mindegy, meddig sugároz, mert az céljánál fogva, csak igen keskeny nyalábban sugároz, így csak a célba vett gép látja. Épp ezért látja jól még a lopi gépeket is.
A felderítő radart meg csak 20 másodpercekre kapcsolták be.
A riportban ha jól emlékszem az hangzott el hogy a p18 radar látta a gépet a tűzvezető meg nem. Kellene egy biztosan eredeti forrás, túl sok verzió van.
M
molnibalage
Guest
A bibi az, hogy amit írtál, az a kereső radar módosítása, mert a tűzvezető nem VHF sávban üzemel...
A P-18 módosításával nyerhettek nagyobb ablakot, mert az első észlelés hamarabb történt meg és így többi idő állt rendelkezésre, hogy felkészüljenek az indításra.
A P-18 módosításával nyerhettek nagyobb ablakot, mert az első észlelés hamarabb történt meg és így többi idő állt rendelkezésre, hogy felkészüljenek az indításra.
Ej, de jó lenne egy lérakos által írt könyv. Majd ráfexem erre a 21. másod
A 140 MHz az két méteres hullám. Nyilván azért, mert azzal az antennávan nem tudtak húsz méterest adni-venni. Az F-117es ugye húsz méter. Gondolom, ezért vették pont a tizedét.
A 140 MHz az két méteres hullám. Nyilván azért, mert azzal az antennávan nem tudtak húsz méterest adni-venni. Az F-117es ugye húsz méter. Gondolom, ezért vették pont a tizedét.
M
molnibalage
Guest
Ha ennyre egyszerű lenne az alacsony észlelhetőség leépítése, hogy csak megváltoztatod a frekit, akkor senki nem építene ilyen gépeket...
M
molnibalage
Guest
Szerintem nem. A PESA és AESA érzékenysége adott estben akár még gyengébb is lehet, mint egy mechanikus pásztázású radaré, ha ma raknák össze, ugyanis nem merőleges a vevő felület, tehát aspektrustól függő az radar érzékenysége. Nem ezért szeretik a PESA-t és AESA-t. A radar "natúr" érzékenysége nem függ attól, hogy milyen pásztázási és hullámgenerálási formát használsz szerintem, ha ugyanaz a kívánt forma máshogy is előállítható.
A PESA előnye és létszükségessége az oroszoknál a szimultán célleküzdési képesség megteremtése volt aktív radaros légiharcrakéta nélkül a MiG-31-en. A villámgyors pásztázás csak ezzel volt megoldható és az F-15C + AIM-7M kváziszimultán célleküzdéséhez képest <b>valódi szimultán célleküzdési képességet</b> kaptak, ráadásul <b>korábban</b>. Ez az egyik fele. A másik előnye az, hogy ugyebár kevesebb mozgóalkatrésze van. (Személy szerint egyébként az egyik legelegánsabb mérnöki húzásnak tartom, amit valaha harci gépen láttam, az adott korban.)
Az AESA-nál ugyanúgy lehetne ilyen szimultán SARH képességet csinálni, de ez már senkit sem érdekel az aktív radaros rakéták korában. Az AESA-nál a skálázhatóság és a szimultán többfunkciós üzemmód az, amiért szeretik.
A modulok számának játszadozásával lehet a sugárzási teljeítményt állítani, és ha a modulcsoportok PRF értéke külön-külön állítható, akkor a radarnak nincsenek távolságtól függő "vakfoltjai". Ugyanis a PRF állítása nélkül a radar csak adott távolságokon működik tudtommal. Nagyon nagy távolságra történő PRF értéknél a kis távolságú célokat lehet, hogy érzékeli a radar, csak éppen fals távolságot ad meg.
A modul csoportok meg egyszerre üzemelhetnek AG és AA üzemmódban, ami a mai automatizálás mellett azt jelenti, hogy kétfajta fenyegetésre is képes egyszerre reagálni a gép.
A PESA előnye és létszükségessége az oroszoknál a szimultán célleküzdési képesség megteremtése volt aktív radaros légiharcrakéta nélkül a MiG-31-en. A villámgyors pásztázás csak ezzel volt megoldható és az F-15C + AIM-7M kváziszimultán célleküzdéséhez képest <b>valódi szimultán célleküzdési képességet</b> kaptak, ráadásul <b>korábban</b>. Ez az egyik fele. A másik előnye az, hogy ugyebár kevesebb mozgóalkatrésze van. (Személy szerint egyébként az egyik legelegánsabb mérnöki húzásnak tartom, amit valaha harci gépen láttam, az adott korban.)
Az AESA-nál ugyanúgy lehetne ilyen szimultán SARH képességet csinálni, de ez már senkit sem érdekel az aktív radaros rakéták korában. Az AESA-nál a skálázhatóság és a szimultán többfunkciós üzemmód az, amiért szeretik.
A modulok számának játszadozásával lehet a sugárzási teljeítményt állítani, és ha a modulcsoportok PRF értéke külön-külön állítható, akkor a radarnak nincsenek távolságtól függő "vakfoltjai". Ugyanis a PRF állítása nélkül a radar csak adott távolságokon működik tudtommal. Nagyon nagy távolságra történő PRF értéknél a kis távolságú célokat lehet, hogy érzékeli a radar, csak éppen fals távolságot ad meg.
A modul csoportok meg egyszerre üzemelhetnek AG és AA üzemmódban, ami a mai automatizálás mellett azt jelenti, hogy kétfajta fenyegetésre is képes egyszerre reagálni a gép.
M
molnibalage
Guest
A repülés nyelve az angol és az orosz. Ha ezek közül egyikkel sem bírsz, akkor max. egy IJ kártyával tudlak medobni. Ne várd el, hogy mindenki lefordít neked majd mindent, mert te egyik alapnyelvet sem ismered...
Alapvetően nem. A dolog ott gyorsult be nyugaton, vagyis ott vált repülőgépeken alkalmazhatóvá, hogy faszányosan kifejlődött a gallium-arzenid alapú spéci erősítő tranzisztorok technológiája. Így aztán elfogadható méretű egyedi adó-vevő-antenna egységeket tudtak gyártani, amiből ha ezret összerax, megvan a radarod. AESA radarok addig is voltak, de nem szilárdtest félvezetős bizbaszokkal, hanem magnetronos adóval, és mittudomén milyen vevőkkel. Ezek a Keopsz piramis méretű (nem vicc) orosz szuper radarok. Ezek egyike tartja a rekordot. Sokezer kilóméterről meglátott egy teniszlabda méretű célt.
Az amik csináltak vadászrepülőbe való AESA radart, és késsz. A nyugat-európaiak is tudnak ilyet, de sóher kormányaik nem rendelik meg.
A keletiek meg nem tudnak. Az a néhány kisérleti példány ami létezik, gyaníthatóan nyugati félvezetőkkel működik. A harkovi valamilyen ide vágó gyár szilárdtest modulja még mindig négy kilós, és három literes. Ugyan ilyen teljesítményű magnetront meg cérnaspulni méretűt tudnak gyártani.