F/A-18 Hornet , F/A-18 E/F Super Hornet (McDonell Douglas/Boeing)
- Téma indítója GrGLy
- Indítva
M
molnibalage
Guest
Ez egy kb. 20 éves cikk előszedve. Még TG-ben jelent meg vagy a TG AS átmenet táján.
Itt van az új block III-as Super Hornet, de a hajtóműve a huszonöt évvel ezelőtti F414GE400, pedig lenne nála modernebb, ami rég kész van:
https://defence-blog.com/news/boein...rD7r0JI8W4O_hihnJygBgUVG7neVcQ0_MxuQQvubUifEU
Ahogy a szintén Boeing és szintén vadiúj F-15QA is a harminc éves F110GE129-esek C veriójával repül, aminél szintén van modernebb, kulcsrakész megoldás.
Valamiért a Boeing&GE kooperációknál megállt az idő.
https://defence-blog.com/news/boein...rD7r0JI8W4O_hihnJygBgUVG7neVcQ0_MxuQQvubUifEU
Ahogy a szintén Boeing és szintén vadiúj F-15QA is a harminc éves F110GE129-esek C veriójával repül, aminél szintén van modernebb, kulcsrakész megoldás.
Valamiért a Boeing&GE kooperációknál megállt az idő.
M
molnibalage
Guest
Nincs ebben semmi meglepő, mert a KC-46A-t sem vadiúj Dreamliner hajtóművel kérte a Pentagon. És ez részben be is jött, mert az RR hajtóművek hibái miatt sok B787-es vesztegelt az elmúlt években. - Igaz, a GE-vel szerelt utasszállítók hibátlanul működtek...
M
molnibalage
Guest
Erről már írt Allesmor. A katonai szállítógépek alsó hangon 1generációval korábbi hajtóművet kapnak. Nem fontos az annyira kiélezett hatékonyság, mint az airlinereknél, ahol ebből élnek. Ez a katonai gépeknél az előző generáció / iterációhoz képest ad képesség növelést és némi spórolást. De mindenek felett áll szinte a readiness rate.
M
molnibalage
Guest
Csak belepörgettem, van rá esély, hogy érdekes. Ha van rá igény, akkor több korábbi videóhoz hasonlóan kijegyzetelhetem. 1970-es születésű, a Sivatagi Viharról így lemaradt, de 2300+ órát repült és éles bevetésen is.
M
molnibalage
Guest
Akkor az első adag.
Clearing the Way
Fighter Operations in Advance of Marine Ground Support
Mark Bortnem alezrendes az előadó, aki perpill a legrégebbi 232. század (VMFA 232, Red Devils) parancsnoka ,95 éve létezik az alakulat.
1970-es születésű. Fiatal korában a tipikus csibész volt, ez fiatalkorára komoly kihatással volt. 1987-ben gimnáziumot is ott hagyta – amit élete leghülyébb döntésének tart –, mint nagykorúsított fiatal és egy időre hajléktalanná is vált. Mindenféle munkákat elvállalt majd végül 1991-ben egy toborzóirodába futott egy bevásárlóközpontban. Mindhárom haderőnem toborzott, mindegyik a szokásos szlogenekkel csábította, hogy ő választja állomáshelyét, micsoda világlátás stb.
Mivel az összes zárva volt, kivéve a USMC, oda nyitott be, majd megkérdezte az ott helyet foglaló tengerészgyalogostól, hogy „mit tudtok ajánlani nekem”? Mire az „ez nem egészen így működik fiam, te mit tudsz ajánlani nekünk?”.
Néhány perc beszélgetés után kiderült, hogy a középiskolát sem fejezte be, majd végül a toborzó közölte, hogy „fiam, te még úgy tűnik soha semmit nem fejeztél be az életben. Őszinte leszek, lehetsz tengerészgyalogos, mint szakács vagy bokorugró (grunt), de nem hinném, hogy bármelyikben sikeres leszel...”.
Végül azzal búcsúzott el tőle, hogy ha valaha is próbára szeretné tenni magát, akkor fejezze be legalább a középiskolát, jöjjön bizalommal és akkor lesz miről beszélni. Ez fordulópont volt az életében, mert annyira nem tartotta semmire a környezete, hogy egy toborzó iroda is lekoptatta...
Fiatal korában még olyan történeteket hallott, hogy úgy lett végül ember egyesekből. hogy „börtön vagy sereg”, vagy mint egyetlen kiút, majd rádöbbent, hogy már nem a 70-es években volt. Végül felnőttképzés keretében elvégezte a sulit és végzősök ünnepségé ott ült a hallgatóság között a toborzó tiszt. A végén odasétált hozzá és közölte, „gratulálok fiam, sikerült befejezned végül valamit. Ha úgy döntesz tengerészgyalogos akarsz lenni, akkor gyere és beszélgethetünk.”
1991 karácsonya után döntött a csatlakozáshoz és úgy tervezte, hogy ha nem jön be, sebaj, 3 évet kibír. Nos, mai napig ott van.
A belépés után 7 évig szolgált különféle beosztásokban, amit úgy írt le, mintha egy nagy raktárban dolgozott volna, amit egyébként szeretett. A MECEP program (Marine Corps Enlisted Commissioning Education) és az Ohio Állami Egyetemen szerzett diplomának köszönhetően 1998-tól kezdve tisztként szolgált már. 1998-2000 között Pensacolában tanult, és ez nyitotta meg a lehetőséget a pilóta pozíció számára, de akkor még nem is ez volt a cél, ő íróasztal mögötti pozíciót is el tudott volna képzelni, „nem volt bennem meg a vágy, hogy légjáró legyek, de izgalmasnak találtam, ami végül be is igazolódott.
A 2000-es végzésekor vadászbombázókra kerülők csoportjába választották és Miramar támaszpontra helyezték át, ahol képzik a USMC pilótáit, mind a mai napig. A VMFAT-101 alakulatnál 2001 szeptemberében repült először Hornettel. Az első három évben WSO volt, nem pilóta, kétüléses gépen szolgált fegyverzetkezelő tisztként. 9 hónapot repült az Iraqi Freedom alatt.
2005-ben került újra repülős iskolapadba és vett részt pilótaképzésen és 2008-tól T-45 Hawk gépen lett oktató 20008-9 között. 2009-től Hornet pilóta a VMFAT-101-nél. Cserepilótaként a Kandai Királyi Légierőnél repült két évig 2014-15 között. a második évében ő volt a kanadai alakulat parancsnoka, így ő világos az egyetlen amerikai és tengerészgyalogos is egyben, aki kanadai alakulat parancsnoka volt. Harcoló alakulatként is.
2018 óta van a mostani alakulatánál. Korábbi Japánban állomásozó alakulata kapta meg az első F-35B-t. Karrierje során eddig 2300 órát repült Horneten kb. 1500 felszállással, a leghosszabb repülése 11 óra volt. A legrövidebb 12 perc. Akkor felszállás után a futómű behúzás meghibásodása miatt kellett hamar lejönie. Egy post maintanance check flight volt ez az eset.
A 17:00 pár tája még csak, itt kezd beszélni magáról a Hornet múltjáról. Azt a részt lehet, hogy átugrom. Folyt köv.
·
M
molnibalage
Guest
Folyatás.
(Hát, úgy tűnik mégsem annyira érdekes talán.)
A Hornetről kb. a szokásos frázisokkal beszél, nagyszerű gép, 1 feletti tolóerő/tömeg arány, illetve azt, hogy most már nem a legnagyszerűbb, mert van F-35. A Hornet múltjáról kicsi beszél hogyan lett YF-17, az hogyan vezetett a Hornethez és az F-16-hoz. Azt viszont simán minden sallang nélkül benyögi, hogy az F-16 nem olyan jó, mint a Hornet.* Azt még kiemeli, hogy a Hornet igen jól bírja a szélsőséget, repült vele olyan helyen, ahol -40 fok is volt, és ott is, ahol 30 fok felett.
* Ehm... Nem repült vele, ezek szerint nem ismeri nagyon, hogy csak így ilyet kijelentett...
Az F/A-18A és B változat esetén úgy fogalmazott az első és hátsó ülésre, hogy „azonos módon konfigurált”, kiképzési célokra használták. A D változat esetén szétválasztották az első és hátsó ülést és a gázkarok helyett két joysticket építettek be a rendszerek kezelésére. Amit nem érek, mert egyetlen fotón sem látok ilyet...
A földi támogatásról a II. vh-hoz képest azt vázolja fel, hogy akkor minden „lineáris” volt. Volt egy frontvonal, és ismert volt, hogy merre van az ellenség, és merre a barát. Ezzel szemben Vietnámban és a későbbi COIN környezetben egy területen belül bárhol szükség lehetett légitámogatásra, és célpontok elhelyezkedése teljesen összevissza volt. Az ellenség is igyekezett minél inkább a támogatott erők nyakára mászni ezzel megnehezítve a légitámogatást. A buta bombák kapcsán elmondja, hogy lehet mindenféle „trükkös” támadási móddal lehet csökkenteni a buta bombák szórását – pl. zuhanóbombázással – de végül csak a precíziós fegyverek jelentették a megoldást. A nagy tűzerő pontos és biztonságos alkalmazásához a földi rávezetés nem mellőzhető. Ők látják igazán a célt, de még számukra is sok „játékszer” szükséges. Lézeres célmegjelölő, GPS és adatkapcsolat és akár valós idejű videóátjátszási képesség.
A PGM képessége az AN/AAS-38 "Nite hawk pod-dal kezdődött a Hornet számára. Akkor örültek neki, de mai szemmel nézve borzalmasan gyenge volt. 8 km-en túl esély sem volt vele kisebb célpontot azonosítani annyira gyenge volt a felbontása. Előfordult vele, hogy nagyobb magasságban repülve csak a bombaoldást követően lehetett a célpont befogását végrehajtani vele 5-10 másodperccel a bomba becsapódása előtt. A pilótának nagyon jól fel kellett ismernie a kapott adatok alapján, hogy mit célzott meg a terep jellegzetességeit felhasználva.
(Azért én itt pislogtam egy kicsit, mert úgy fegyvert leoldani, hogy nincs célzás az miféle RoE alapján ment...???)
A LITENING pod az, amt úgy ír le, hogy nagyságrendi fejlődést hozott. 15-20 mérföldről is lehetségessé vált vele egyes célokat nézve azok azonosítása. Ráadásul az általa szerzett adatokat képesek megosztani másokkal is. A lézerbombák pontosságáról 15 láb (5-6 méter) nagyságrendben beszélt. Az AGM-65 nagyon hatásos, de elsősorban mozgó célok ellen, a bombák helyett. A JDAM bombával ma a vietnámi időközhöz képest bármit, bármikor eltalál. Nem az a kérdés, hogy eltalál-e egy hidat, hanem melyik nyílását lője szét.
„Any kind of weather, it doesn’t matter.”
GBU-49. Kombinált lézeres és GPS A GBU-49-cel 20 lábra dobott le bombát a saját erőktől.
(Öööö, ezt hogyan? Nem volt benne robbanóanyag?)
A célazonosítás során sokszor az 5x5 hüvelykes MFD képernyők mérete jelenti a szűk keresztmetszetet.
A gépek életkorára, amit használnak csak annyit mond, hogy ha személyautók lennének, akkor az alakulatának mind a 15 gépének járna az oldtimer rendszám (historic license plate). A koros flottát a karbantartók megfeszített munkája tartja a levegőben.
A kérdéseket holnap hallgatom végig. Az első az volt, hogy az A-10 jobb-e.
(Hát, úgy tűnik mégsem annyira érdekes talán.)
A Hornetről kb. a szokásos frázisokkal beszél, nagyszerű gép, 1 feletti tolóerő/tömeg arány, illetve azt, hogy most már nem a legnagyszerűbb, mert van F-35. A Hornet múltjáról kicsi beszél hogyan lett YF-17, az hogyan vezetett a Hornethez és az F-16-hoz. Azt viszont simán minden sallang nélkül benyögi, hogy az F-16 nem olyan jó, mint a Hornet.* Azt még kiemeli, hogy a Hornet igen jól bírja a szélsőséget, repült vele olyan helyen, ahol -40 fok is volt, és ott is, ahol 30 fok felett.
* Ehm... Nem repült vele, ezek szerint nem ismeri nagyon, hogy csak így ilyet kijelentett...
Az F/A-18A és B változat esetén úgy fogalmazott az első és hátsó ülésre, hogy „azonos módon konfigurált”, kiképzési célokra használták. A D változat esetén szétválasztották az első és hátsó ülést és a gázkarok helyett két joysticket építettek be a rendszerek kezelésére. Amit nem érek, mert egyetlen fotón sem látok ilyet...
A földi támogatásról a II. vh-hoz képest azt vázolja fel, hogy akkor minden „lineáris” volt. Volt egy frontvonal, és ismert volt, hogy merre van az ellenség, és merre a barát. Ezzel szemben Vietnámban és a későbbi COIN környezetben egy területen belül bárhol szükség lehetett légitámogatásra, és célpontok elhelyezkedése teljesen összevissza volt. Az ellenség is igyekezett minél inkább a támogatott erők nyakára mászni ezzel megnehezítve a légitámogatást. A buta bombák kapcsán elmondja, hogy lehet mindenféle „trükkös” támadási móddal lehet csökkenteni a buta bombák szórását – pl. zuhanóbombázással – de végül csak a precíziós fegyverek jelentették a megoldást. A nagy tűzerő pontos és biztonságos alkalmazásához a földi rávezetés nem mellőzhető. Ők látják igazán a célt, de még számukra is sok „játékszer” szükséges. Lézeres célmegjelölő, GPS és adatkapcsolat és akár valós idejű videóátjátszási képesség.
A PGM képessége az AN/AAS-38 "Nite hawk pod-dal kezdődött a Hornet számára. Akkor örültek neki, de mai szemmel nézve borzalmasan gyenge volt. 8 km-en túl esély sem volt vele kisebb célpontot azonosítani annyira gyenge volt a felbontása. Előfordult vele, hogy nagyobb magasságban repülve csak a bombaoldást követően lehetett a célpont befogását végrehajtani vele 5-10 másodperccel a bomba becsapódása előtt. A pilótának nagyon jól fel kellett ismernie a kapott adatok alapján, hogy mit célzott meg a terep jellegzetességeit felhasználva.
(Azért én itt pislogtam egy kicsit, mert úgy fegyvert leoldani, hogy nincs célzás az miféle RoE alapján ment...???)
A LITENING pod az, amt úgy ír le, hogy nagyságrendi fejlődést hozott. 15-20 mérföldről is lehetségessé vált vele egyes célokat nézve azok azonosítása. Ráadásul az általa szerzett adatokat képesek megosztani másokkal is. A lézerbombák pontosságáról 15 láb (5-6 méter) nagyságrendben beszélt. Az AGM-65 nagyon hatásos, de elsősorban mozgó célok ellen, a bombák helyett. A JDAM bombával ma a vietnámi időközhöz képest bármit, bármikor eltalál. Nem az a kérdés, hogy eltalál-e egy hidat, hanem melyik nyílását lője szét.
„Any kind of weather, it doesn’t matter.”
GBU-49. Kombinált lézeres és GPS A GBU-49-cel 20 lábra dobott le bombát a saját erőktől.
(Öööö, ezt hogyan? Nem volt benne robbanóanyag?)
A célazonosítás során sokszor az 5x5 hüvelykes MFD képernyők mérete jelenti a szűk keresztmetszetet.
A gépek életkorára, amit használnak csak annyit mond, hogy ha személyautók lennének, akkor az alakulatának mind a 15 gépének járna az oldtimer rendszám (historic license plate). A koros flottát a karbantartók megfeszített munkája tartja a levegőben.
A kérdéseket holnap hallgatom végig. Az első az volt, hogy az A-10 jobb-e.
M
molnibalage
Guest
Az A-10 nem jobb, mint a Hornet?
Az F-18 és AV-8-cal veti össze. Szerinte a Hornet több időt tud eltölteni „on station” mert több kerót* visz. Hogy ő melyiket választaná azt mondta, hogy vinné mindkettőt. Az A-10-re nagyon változat és széles fegyverzet tehető, amit respektál.
*(Ezt elég érdekes megjegyzésnek veszem, mert a belső keró kapacitás szinte centire azonos, 11 ezer font az A-10 és 108000 font a Hornetnél. Csak a Hornet sebessége és fogyasztása más. Ez generálisan pótosokkal sem igaz komment szerintem. Gyorsabban ér oda mondjuk 150-200 km-re, de hogy nem tölt ott annyit, abban 99%-ig biztos vagyok.)
Büszkék már rá a szülei?
Azt mondaná, hogy igen, de fontosabbnak tartja, hogy magára lehet büszke és szerencséje is volt. Soha nem gondolta volna, hogy annyira viszi, ami sikerült neki. A kivételes helyzetét is értékeli. Már nagyon kevés Hornet alakulat marad. 5 a keleti parton, a nyugati parton 2 és 1 Japánban. Sokmindent átélt a gépen, még aludt is benne és egyszer majdnem kinyírta és mások életét is vette el a gépbe. A felelősség súlyát és a kötelesség teljesítése viszont számára egyfajta pozitív élmény és nem cserélné le semmire.
Mi az oka annak, hogy a USMC nem vett átmeneti típus a Hornet és az F-35 között, mint a US Navy a Super Hornettel?
Más nevében nem akar beszélni, de szerinte bölcsebb lett volna az tenni. A legacy vadászok élettartamát kitolták, de talán tovább tették ezt, ami az kívánatos lenne. A földi személyezre az öreg képek komoly terhet raknak. A jelenlegi állás szerint a mostani alakulata lesz az utolsó Hornet alakulat és 2028-ra (!) van ütemezve típus cseréje F-35-re. Már 4 alakulat is F-35-tel repül amúgy, az egyik a Japánban levő.
A felhasznált fegyverzet ára?
A kevés okos bomba ára kb. ugyanaz, mint a sok buta, viszont elkerülhető vele a baráti tűz és sokkal többet tudnak. Tőmondatokban kb. ennyi, ahogy ő fogalmazott „minden pénzt megérnek”.
Hordozó leszállás?
Miden USMC Hornet pilóta hordozóra kvalifikált. Az első éjszakai hordozós leszállás teljesítésékor, mint pilóta 40 éves (!) volt. Akkor eltöprengett azon, hogy ez mégis hogyan, mert ő úgy gondolta, hogy ez a fiatalok sportja, nem az ő korosztályáé, valamit rosszul csinálhatott.
Leszálláskor kb. 750 láb/perc varioval érkeznek meg.
Az ő alakulta nagyrészt partról repült egyébként.
Kanadai szolgálat?
Nagyon komolyan veszik a NORAD részekét rájuk eső kötelezettségeket. Summázva úgy írja le, hogy USAF-t tekintik mintának, de Navy géppel repülnek. A kettő közötti réseket tömik ki.
A Cold Lake állomáshelyet viccesnek gondolta, hogy nem egy csalogató név. De szeretett ott lenni és vissza is menne, ha arra kerülne sor.
Egy ponton szóba került a LEXR és a döntött függőleges vezérsík. Ott sikerült olyan furcsaságot elsütni, hogy a Hornettel szemben minden más vadász állásszöget 10-15 fok. Ez ebben a formában hülyeség, majd, ha nem működik a mechanizáció. Már, ahol van, mert p. F-15-ön olyan nincs és ez nem is említette meg ezt a kitéltelt. Abban tényleg igaza van, ahogy a Hornet AoA bajnok, csak nem úgy, ahogy ő előadta és az F-35-ről itt érdekes módon elfeledkezett...
Kb. ennyi volt.
Az F-18 és AV-8-cal veti össze. Szerinte a Hornet több időt tud eltölteni „on station” mert több kerót* visz. Hogy ő melyiket választaná azt mondta, hogy vinné mindkettőt. Az A-10-re nagyon változat és széles fegyverzet tehető, amit respektál.
*(Ezt elég érdekes megjegyzésnek veszem, mert a belső keró kapacitás szinte centire azonos, 11 ezer font az A-10 és 108000 font a Hornetnél. Csak a Hornet sebessége és fogyasztása más. Ez generálisan pótosokkal sem igaz komment szerintem. Gyorsabban ér oda mondjuk 150-200 km-re, de hogy nem tölt ott annyit, abban 99%-ig biztos vagyok.)
Büszkék már rá a szülei?
Azt mondaná, hogy igen, de fontosabbnak tartja, hogy magára lehet büszke és szerencséje is volt. Soha nem gondolta volna, hogy annyira viszi, ami sikerült neki. A kivételes helyzetét is értékeli. Már nagyon kevés Hornet alakulat marad. 5 a keleti parton, a nyugati parton 2 és 1 Japánban. Sokmindent átélt a gépen, még aludt is benne és egyszer majdnem kinyírta és mások életét is vette el a gépbe. A felelősség súlyát és a kötelesség teljesítése viszont számára egyfajta pozitív élmény és nem cserélné le semmire.
Mi az oka annak, hogy a USMC nem vett átmeneti típus a Hornet és az F-35 között, mint a US Navy a Super Hornettel?
Más nevében nem akar beszélni, de szerinte bölcsebb lett volna az tenni. A legacy vadászok élettartamát kitolták, de talán tovább tették ezt, ami az kívánatos lenne. A földi személyezre az öreg képek komoly terhet raknak. A jelenlegi állás szerint a mostani alakulata lesz az utolsó Hornet alakulat és 2028-ra (!) van ütemezve típus cseréje F-35-re. Már 4 alakulat is F-35-tel repül amúgy, az egyik a Japánban levő.
A felhasznált fegyverzet ára?
A kevés okos bomba ára kb. ugyanaz, mint a sok buta, viszont elkerülhető vele a baráti tűz és sokkal többet tudnak. Tőmondatokban kb. ennyi, ahogy ő fogalmazott „minden pénzt megérnek”.
Hordozó leszállás?
Miden USMC Hornet pilóta hordozóra kvalifikált. Az első éjszakai hordozós leszállás teljesítésékor, mint pilóta 40 éves (!) volt. Akkor eltöprengett azon, hogy ez mégis hogyan, mert ő úgy gondolta, hogy ez a fiatalok sportja, nem az ő korosztályáé, valamit rosszul csinálhatott.
Leszálláskor kb. 750 láb/perc varioval érkeznek meg.
Az ő alakulta nagyrészt partról repült egyébként.
Kanadai szolgálat?
Nagyon komolyan veszik a NORAD részekét rájuk eső kötelezettségeket. Summázva úgy írja le, hogy USAF-t tekintik mintának, de Navy géppel repülnek. A kettő közötti réseket tömik ki.
A Cold Lake állomáshelyet viccesnek gondolta, hogy nem egy csalogató név. De szeretett ott lenni és vissza is menne, ha arra kerülne sor.
Egy ponton szóba került a LEXR és a döntött függőleges vezérsík. Ott sikerült olyan furcsaságot elsütni, hogy a Hornettel szemben minden más vadász állásszöget 10-15 fok. Ez ebben a formában hülyeség, majd, ha nem működik a mechanizáció. Már, ahol van, mert p. F-15-ön olyan nincs és ez nem is említette meg ezt a kitéltelt. Abban tényleg igaza van, ahogy a Hornet AoA bajnok, csak nem úgy, ahogy ő előadta és az F-35-ről itt érdekes módon elfeledkezett...
Kb. ennyi volt.
M
molnibalage
Guest
W
Wilson
Guest
Azt el kell ismerni,nem volt majrés a srác 1000 km/h bemenni abba a kanyonba......
http://www.aerotech.hu/m-newsdetail.php?tdate=2020-05-26&ttitle=Super_Hornet_2020-05-26
http://www.aerotech.hu/m-newsdetail.php?tdate=2020-05-26&ttitle=Super_Hornet_2020-05-26
Elég sokan mennek be abba a kanyonba 1000km/h-val, csak a többiek ki is jöttek onnan.