1. This site uses cookies. By continuing to use this site, you are agreeing to our use of cookies. Learn More.

Falkland - 1982

Diskurzus a(z) 'Hadtörténelem' témában - DINAMO által indítva @ 2019. június 15..

  1. DINAMO

    DINAMO Well-Known Member


    Pontosan ugyanez volt ADM Sandy Woodward velemenye is, csak o a donteshozok helyett RAF szot hasznalt. O vezette a Brit erokat a haboruban. Irt egy remek konyvet az egesz konfliktusrol amit olvasva az ember csak fogja a fejet hogy milyen SOKSZOR milyen KEVESEN mulott hogy Britek nem buktak bele.

    https://en.wikipedia.org/wiki/Sandy_Woodward
     
  2. DINAMO

    DINAMO Well-Known Member

    Meg Joparezer merfoldre jart a Brit flottakotelek Falklandtol amikor az elso "majdnembazdmeg" megtortent. Tortent ugyanis hogy a cca 50-60 hajobol allo Brit flottat/konvojt az Aergentinok szemmel akartak tartani hogy lassak merre halad egybemarad vagy osztodik stb stb. Ehez erre a hatotavra csak egy megoldasuk volt megpedig egy civil Boeing 707 gep amit naponta elkuldtek hogy az idojarasradarjaval nezzen ra a flottara. A Britek turtek egy darabig de ahogy kozeledett a nagy nap amikor az oramu elindul es az egyik flottaegyseg kivalva megindul South Georgia szigetek fele. Ugy dontottek hogy ha a kovetkezo napon is megjelenik az Argi 707 akkor SEA DART al letessekelik az egrol. A 707 meg is jelent pont akkor amikor maskor is es mar fentek a SEA DART rendszert amikor megis ugy dontottek hogy megnezik az t a gepet kozlebbrol es felkuldtek egy Harriert. A gep el is fogta a 707 est ami a Brazil VARIG legitarsasag menetrendszeru jarata volt aznap kicsit kesve indulva.
     
    jani22, wolfram, Nagy Csaba and 3 others like this.
  3. DINAMO

    DINAMO Well-Known Member


    Azt meg tegyuk hozza hogy az akcio az egyiklegnagyobb befolyassal volt a konfliktusra mivel az Argik felelmukben visszavontak a csapasmero gepeiket Stanley bol igy csak az onnan cca 500 km re levo repterrol tudtak operalni drasztikusan leroviditve a legterbe eltoltheto idot. Par Puccara maradt csak ott de azokat is hamarosan lerendeztek a Britek.

    A General Belgrano elsulyesztesevel kapcsolatban ket erdekesseg. Az egyik hogy a a hajo eredetileg egy amerikai hadihajo volt USS PHOENIX neven es ott volt PEARL HARBOR ban a japan tamadas alatt amit sikeresen tulelt. A masik amit a HMS CONQUEROR kapitanyanak visszaemlekeseiben lehet olvasni hogy a cirkalot kisero ket rombolora is inditottak torpedot es az egyiket biztosan el is talaltak de alszeg mar olyan volt a szog hogy a gyujto nem mukodott el.

    Hasonlo a helyzet mint a Szent Istvan csatahajonal. A lemerult buvarok meseltek hogy nem csak egy torpedo talalta el a csatahajot hanem legalabb ketto. A masodiknak a mely karcolasa is lathato a hajo oldalan csak az sem robbant fel.

    Kevesbe ismert hogy a konfliktusban resztvettek az oroszok is. Egy nuki tengojuk volt a helyszinen amelyik folyamatosan kovette illetve igyekezett kovetni a Brit CVBG-t . Ajelenteseit muholdon Moszkvaba kuldte ezt a Brit hajok rendszeresen eszleltek is. Moszkvabol ment az info a Buenos Aires-i nagykovetsegre ahonnan meg ment az argentinokhoz.

    Tovabbi erdekesseg meg az argentin tengok torpedoinak sikertelensege. Tobbszor is lohelyzetbe kerultek de a torpedoik nemm mukodtek. Eloszor valami nyugati zavarasra gondoltak es csak a haboru utan derult ki a nemet mernokok jelenleteben hogy a torpedok karbantartasanal egy csatlakozot egy bizonyos szerianal forditva kotottek be az argik a torpedo karbantartasanal.
     
    jani22, HAndrás, wolfram and 3 others like this.
  4. DINAMO

    DINAMO Well-Known Member

    Meg egy erdekesseg.

    Az elsoHarrier legicsapas alatt , amikor is Stanley repteret es annak kozvetlen kornyeket tamadtak az egyik Harrier bekapott egy 20 mm es legvedelmi gepagyu talalatot. A talalat a fuggoleges vezersikban tortent de nem robbant fel. Visszaerkezese utan kiszedtek a lovedeket hatastalanitottak es emlekbe megkapta a pilota. No a pilota ezt mint kabalat kulcstartot hordozta magaval es az egyik alkalommal amikor (azt hiszem Birmingham-i ) a repteren szalt fel a repulore az akcentussal beszelo biztonsagi or aki a kezimotyok atvilagitasaert illetve a szemelyek atvizsgalasaert felelt kiszurta a lovedeket es a pilcsi a szokott tortenetet eloadta hogy " nemkellbeszarniezegyhatastalanitottlovedekhaborusemlek" Mire a biztior azt valaszolta hogy tudja mert ilyeneket lovoldozott anno . Mint kiderult az egyik 20 mm es nel szolgalt Stanley kornyeken es nincs kizarva hogy toluk kerult "leszallitasra" a lovedek.
     
    svajcibeka, HAndrás, fishbed and 5 others like this.
  5. DINAMO

    DINAMO Well-Known Member

    Az egesz konfliktus alattaz Argik voltak elonybe es a Briteknek nem tobb mint cca 10-15% eselyuk volt egy gyozelemre. Az egesz hadjaratra igaz volt az "aki mer az nyer" szolas.
     
  6. molnibalage

    molnibalage Well-Known Member

    Azért erős érzésem van, hogy ez a britek terjesztik.

    Port Stanley repterének betonja jó, ha 1000-1100 méteres volt 1982-ben, de a wiki szerint még 1000 méter sem volt. Nagyon korlátozottan üzemelhettek innen is a szuperszonikus gépek, lényegében csak AA konfig és talán egy pótos, de 0 tartalékkal műszaki hiba esetére. Tehát azért a brit flottának odaverni innen talán az A-4-gyel tudtak volna és a többi gép sem teljes keróval üzemelt volna talán.

    Miután minden vadászgép és vadászbombázó a komolyak közül a kontinensről kellett, hogy üzemeljen, ez elég nagy csapás volt azért. Bár soha nem értettem azt a kijelentést (amit angol oldalak szerint az argik is megerősítenek), hogy a vadászgépeket visszavonták az anyaország védelmére. Hogy mi a búbánatból gondolták azt, hogy ilyen kurva kevés bombával támadnák az anyaországot a britek, az totál homály. Az meg értelmezhetetlen, hogy az "anyaország védelmére visszavont gépek", akkor mit kerestek a brit flotta körül?

    Inkább 50-50%. Mivel az argik tengeri ereje szinte 0 volt számomra totál homály, hogy mi frászban reménykedtek? A logisztikát a sziget és az anyagország között mi a búbánattal biztosították volna, hogy ne süllyesszék el a hajókat?
     
    fishbed likes this.
  7. DINAMO

    DINAMO Well-Known Member

     
  8. DINAMO

    DINAMO Well-Known Member

    Nem vagyok benne biztos de emlekeim szerint pontosan A-4 volt telepulve Stanley-re. Amennyiben azok ottvannak akkor nemtudjak a Britek eljatszani hogy kelet felol csapastavolsagra jonnek a hordozok elvegzik a Harrierek a feladatot visszarepulnek majd a csoport visszahajozika biztonsagos keletre tavol mindenfele argi csapasmero erotol. Az argik kiskotelekekben tamadtaka Brit hajokat. Az esetek 95% ban csak 1 vagy 2 gep volt a tamadott hajonal egyidoben. Igy is igen komoly veszteseget okoztak nekik ugy hogy a bombak nagyresze fel sem robbant! Most gondolj el egy 8-14 gepes koteleket amelyik egyszerre tamad. Trackerekkel felderitik a Brit flottat konyeden majd egy szervezett csapassal kiiktatjak legalabb az egyik hordozot. Eleg lett volna ugyanis csak az egyik hordozot harckeptelenne tenni mivel az admiralis azon a velemenyen volt hogy ahoz hogy elfogadhato kockazattal tudja a Harriereket harcba kuldeni minimum ket leszallohelyre van szuksege mert ha egy baleset muszakihiba stb miatt az egyik kiesne akkor sorban potyognanak le a gepek.

    Ezen kivul nemtudtak volna partraszallni sem . Azutan hogy a General Belgranot elsulyesztettek ( amugy az egesz akcio egy jolszervezett harapofogo volt az argik reszerol Delrol a cirkalo plusz ket rombole eszakrol meg a rephordozo a kotelekevel ) az argik ujra fontolora vettek hogy a hordozo gepeit attelepitik Stanleyre de addigra mar kialakult a Harrier frasz bennuk es nem mertek vegrehajtani. Azon a napon amugy amikor a Begranot elsulyesztette a HMS Conqueror az argi hordozo csapastavolsagban volt es tudtak is hol a Brit flotta a hordozokkal. A csapast elo is keszitettek az A-4 sek megkaptak a bombaikat es az egesz idojarast es terseget ( deli kontinensen osz ) jellemzo eros szelet kihasznalva terveztek a felszallast. Azonban szinte csak azon a napon TELJES SZELCSEND volt es az A-4 sek nemtudtak felszalni. Miutan megkaptak a hirt hogy a cirkalojuk mar tengeralatt van a tengoktol tartva nem vartak hanem visszafordultak hazai kikoto fele.

    50-50% sosem volt. Javaslom olvast el az admiralis konyvet. Borzaszto infogazdag oszinte . Egnek all a hajad tole. Pl gondold el hogy mi van ha az a szelcsend nem azon a napon van es az argi gepek csapast tudnak merni? Mi van ha nem csereleik ossze a torpedokban levo csatlakozot? Mi van ha nem azt a sorozat torpedot hasznaljak azokban a napokban ? i van ha leszedik a VARIG gepet a'la MH-17? Es tele van ilyen "mi van ha" dologgal az egesz konfliktus. Az argiknak csak balszerencsejuk volt a Briteknek meg szivlapattal szortak a szerencset a ventillatorba.
     
  9. DINAMO

    DINAMO Well-Known Member


    Csak hogy a Brit flottalegvedelemrol nagysagarol fogalmunk legyen. Annyira sok volt a feladat a Brit gepeknek es keves a gep az elso feleben a konfliktusnak ( kesobb erkezett vagy egy tucat foldi tamadovaltozat beloluk ) hogy az egesz flotta legedelmere egy ugyeletes a levegoben levo gep jutott egy ulokeszultseget ellato masikkal. Ez lett volna a legvedelem egy massziv argi legicsapas elleneben plusz a hol mukodo hol nem mukodo lerakok. A SEA DART ok alacsony velokra nagyon megbizhatatlanok voltak. Ha a FC radar be is fogta a celt a legtobb esetben par masodpercen belul elvesztette azt. Az argi gepeknek egy rombolo vagy fragatt iranyabol kelett volna attorniuk es egy mindent vagy semmit tamadassal elintezni az egyik rombolot. A Britek meg is voltak gyozodve hogy az elso napokban igy lesz es erre keszultek. Vartak hogy feltunik a \z ellenseges gepek tomkelege a radarernyon. Nem jottek.
     
  10. dudi

    dudi Well-Known Member

    Őszinntén szólva az utánpótlás a Briteknek kellett volna hogy nagyobb gondot okozzon.
     
  11. DINAMO

    DINAMO Well-Known Member

    A Britekneka parancsnokkal ADM Woodword-al is baromi makjuk volt. Ugyanis o tengeralattjaron is szolgalt korabban majd felszini hajokon is igy volt fogalma arrol hogyan erdemes lenne a legjobb a ket teljesen kulonbozo "fegyvernemet" alkalmazni. O szervezte meg a tengok jarorozesi metodusat . O volt az aki csak honapokkal Falkland elott azt a feladatot kapta hogy imitalt tamadast hajtson vegre az egyik amerikai CVN es csoportja ellen az Indiai oceanon tesztelve annak vedelmet. Ez egy hadgyakorlat volt ahol o jatszotta a rosszfiut. A laposnak szarazfoldi celpontok tamadasa cvolt a feladata igy azzal voltak elfoglalva. Este kozelitettek meg a hordozot teljes diszkivilagitasban. Szines lampafuzerek logtak a hajon. Amikor az egyik biztosito hajo rakerdezet kik vagytok akkor a legjobb indiai akcentussal adtak el magukat mint az egyik indiai cruis ship. Beken hagytak oket ok meg atcsusztak es 40 km re megkozelitettek a lapost majd radion atuzentek hogy most inditottak az EXOCET raketakat.

    Tovabbi szerencse volt hogy a Falklandi konfliktus idopontja mivel a legtobb hajonak juniusba mar dokkba kelett volna mennie vagy szetesik. Ha az argik varnak par honapot akkor a Britek cca fele annyi kiserohajoval tudtak volna csak lemenni vigeckedni.

    Brit tengereszbatorsag es szivlapattal szort szerencse. No meg persze par szaz ev haditengereszeti tapasztalat es kultura volt az o oldalukon.


    Miutan elindultak Acencionrol az admiralis vegigjarta az osszes hajot hogy beszeljen a katonakkal tengereszekkel. Mindenhol elmondta hogy jol felkeszult es felszerelt ellenseggel van dolguk es nem igeri hogy mindenki haza is megy. DE barki kiszalhat meg. Vagy kerdezhet es ha tud valaszol. Senki nemakarthazamenni otthagyni a flottat de szinte majdnem mindegyik hajon ugyanazt kerdeztek eloszor. " Sir How much is the warlike deployment allowance" Uram! Menyi is a haborus muszakpotlek ?"
     
    fishbed, fip7 and molnibalage like this.
  12. DINAMO

    DINAMO Well-Known Member


    Az is volt. Juniusig tudtak fentartani az utanpotlasukat. Junius utan mar teljes hatraarc volt betervezve. A haboru pedig tartott : 2 Apr 1982 – 14 Jun 1982

    Csak hogy fogalmatok legyen rola. Akkoriban 6 honap tengeri szolgalat utan egy 3-6 honapos karbantartas javitas jott. Nem lehetett nagyon elhuzni a dolgot mert ennyit birtak. Manapsag is 6-9 honap utan bizony minimum 3 honapra leall a hajo de csak az elso alkalommal. A masodik ilyen bevetes utan 6 honap karbantartas varja. Haboruba ezt lelehet valamelyest roviditeni de szerintem max 50-70% ra.
     
    fishbed, gacsat and molnibalage like this.
  13. DINAMO

    DINAMO Well-Known Member


    Az argik C-130 Hecules gepekkel is uzemeltek Stanleyrol. Utanpotlas oda sebesultek vissza. Igy vittek oda a szarazfoldi Exocet inditokat iteljesen meglepvve a Briteket akik abban a tudatban voltak hogy nincs tobb ASM juk az Argiknak. A HMS Glamorgan bekapott egyett es csak neztek nagyot. Ez a raketa egyenesen a hajokonyhaba csapodott megolve az osszesott dolgozo szakocsot. Mivel battlestation ben voltak igy gyakorlatilag az osszes szakacs vagy majdnem az osszes ott volt mert a szakacsok kepezik a medic egysegeket csata idejen es az ebedlokben folyik a sebesultellatas. Az asztalok is olyanok a Brit hajokon hogy pillanatok alatt lesulyesztve az asztal kozepet egy keretes aggya alakithatok at. No szoval ide csapodott be az Exocet megolve a medic/szakacsokat es ezzel elerve azt hogy nem RN soraiban levo kulonbozo szakcsapatok kozzul ( tuzer, radaroperator, bosun, gepesz, stb stb a legnagyobb harcos veszteseget a szakacs "Marine Logistic COOCK " department szenvedte el.

    Az argik gyakorlatilag a levegoben azt es akkor szallitottak amit akartak.
     
    fishbed and molnibalage like this.
  14. molnibalage

    molnibalage Well-Known Member

    Magyarul elérhető a könyv?
     
  15. dudi

    dudi Well-Known Member

    Komolyan nem értem,hogy megerősíteni vagy megcáfolni akarod az állításom.
     
  16. DINAMO

    DINAMO Well-Known Member


    Megerositeni. Termeszetesen. Argiknak 500 Km ert a Briteknek meg 6000 Km ert kelett lekuzdeni. Nagyon nem mindegy. Lathato ez akar a Vulcan bevetesbol is.

    Csak erdekesseg keppen az argik is vegeztek legiutantoltest a konfliktus alatt. Ezt kevesen tudjak.
     
  17. DINAMO

    DINAMO Well-Known Member

  18. dudi

    dudi Well-Known Member

    Igen bár én nem erre gondoltam hanem arra,hogy képesek lettek volna nagyobb számú állomásoztathattak volna ott úgy, hogy nem kell utánpótlás isz képesek lettek volna annyit beraktározni mindenből hogy évekig elég legyen.Csak szerintem az Argentínok kb arra az egy dologra nem készültek,hogy fegyverrel kell megvédeniük a szigetet(szerintem lehetetlennek tartottál,hogy az angolok oda inváziós erőt vigyenek).
     
    fishbed and fip7 like this.
  19. DINAMO

    DINAMO Well-Known Member


    nEM VOLTAK BENNE BIZTOSAK HOGY NEM LESZ EGY bRIT SZARAZFOLDI AKCIO.
     
  20. dudi

    dudi Well-Known Member

    Miből gondolod ezt?Mert az alapján ahogy felkészültek és ahogy felkészülhettek volna álmaikban sem gondolták.
     

Ezen oldal megosztása