Felderítő- / Kémműholdak

A német SAR-Lupe katonai felderítő műhold sorozat öt tagját 2006 és 2008 között Orosz Kozmosz-3M rakétákkal bocsájtották fel.
mérete; 4 x 3 x 2m
tömege; 720kg
elektromos teljesítménye; 250W
ára; 64 millió Eur
maximális felbontása; 12cm

És ezek még kis műholdak. Ellenben az amcsik:

Az amerikai Lacrosse/Onyx/Vega katonai felderítő műhold sorozat öt tagját 1988 és 2005 között bocsájtották fel, közülük három még 2018-ban is fent kering.
mérete; 13m x 4.5m
tömege; 14’500kg
elektromos teljesítménye: kb. 43kW (45m-es napelemszárnya hosszabb, mint az ISS-en lévők)
ára; 1’400 millió USD (SSN-21 Seawolf árának a fele)
az SAR antennája 15 méter átmérőjű!
25-ször akkora antenna felülete és 170X-es teljesítménye van a német műholdhoz képest.

Nem tudom, hogy föl lehet-e rá írni pl. a radaregyenletet, ha hasonló 12 cm-es felbontást feltételezünk:
1egyenlet.jpg
Felírhatod, de sok értelme nincs. A képlettel egy FIX antenna max elérése kalkulálható annak tulajdonsága függvényében. Ezzel szemben a müholdas SAR > Szintetikus Apertúrájú Radar legyen az akár méretère nezve relative kicsi is, egy sokkal nagyobb apertúrát szintetizál > innen a név!
Ilyenkor is számít a leadott teljesítmény az antenna felülete és a frekvencia, de hozzájön a nyaláb sugár tartománya a működés alatt szintetizát apertúra mérete, a betekintés szöge, a távolság, a jel parameterei, megvilágitas tartomanya idelye stb. Az ilyen rendszernél ezt határozzák meg az azimuth távolság és felbontással.
Screenshot-2024-01-11-18-53-52.png


Ezek a radarok bár alapjaiban hasonló fizikai jelenségre épülnek, nagyon más működésűek.
Ezzel már foglalkoztam bővebben;
Én direkt kihagytam a SAR számítás képleteivel foglalkozó matematikát mert nagyon bonyolult cucc.
Pár alap keplet ízelítőnek;
Screenshot-2024-01-11-18-56-36.png

Screenshot-2024-01-11-18-56-51.png

Screenshot-2024-01-11-18-57-02.png

ha érdekel ez a hardcore része a dolognak a legjobb szemléletes anyag hozzá;

+Az idézett Német SAR meg kifejezetten interferogramra van kitalálva. Flying Formation vagyis kötelék repülésben egy központi egység a jeladó a masik kettő csak vevő.
 
Felírhatod, de sok értelme nincs. A képlettel egy FIX antenna max elérése kalkulálható annak tulajdonsága függvényében. Ezzel szemben a müholdas SAR > Szintetikus Apertúrájú Radar legyen az akár méretère nezve relative kicsi is, egy sokkal nagyobb apertúrát szintetizál > innen a név!
Ilyenkor is számít a leadott teljesítmény az antenna felülete és a frekvencia, de hozzájön a nyaláb sugár tartománya a működés alatt szintetizát apertúra mérete, a betekintés szöge, a távolság, a jel parameterei, megvilágitas tartomanya idelye stb. Az ilyen rendszernél ezt határozzák meg az azimuth távolság és felbontással.
Screenshot-2024-01-11-18-53-52.png


Ezek a radarok bár alapjaiban hasonló fizikai jelenségre épülnek, nagyon más működésűek.
Ezzel már foglalkoztam bővebben;
Én direkt kihagytam a SAR számítás képleteivel foglalkozó matematikát mert nagyon bonyolult cucc.
Pár alap keplet ízelítőnek;
Screenshot-2024-01-11-18-56-36.png

Screenshot-2024-01-11-18-56-51.png

Screenshot-2024-01-11-18-57-02.png

ha érdekel ez a hardcore része a dolognak a legjobb szemléletes anyag hozzá;

+Az idézett Német SAR meg kifejezetten interferogramra van kitalálva. Flying Formation vagyis kötelék repülésben egy központi egység a jeladó a masik kettő csak vevő.

Lehet félre érthető voltam. Nem az SAR üzemmódjuk érdekel, azt próbálnám megbecsülni, hogy hagyományos radarként alkalmazva milyen lehet a mozgócél felderítő képességük.
Lásd. ukrán topik, állítólagos műholdas helyzetkép.
Pl. érdekelne, hogy a nagyméretű amcsi felderítő műhold tudhat-e adott antenna átmérővel és sugárzási impulzussal 1000+ km-ről követni egy 10-100 dbsm hatásos felületű légi célt.
Ráadásul mivel műhold, felülről lát, így a légköri vesztesége is kisebb és nagyobb célfelületre néz rá, mint pl. egy földi radar.

Példának a Nyebo-M adatai (nem én számoltam):
Marketing anyagból ismert a NEBO-M távolsági felbontása (500m) amiből számolunk egy vételi érzékenységet.
PR = -96dB + 10*log(300/500m) = -98,2dBm
Számítsuk ki az antenna nyereséget, 7° x 3.75° fokos nyaláb esetére.
o1, o2 - nyalábátmérő
2xG= 20*log(29000/((o1 * o2)) = 20*log(29000/((7° * 3.75°)) = 60.9dBi
Valahol 20kW-os adókról olvastam, számoljunk azokkal egy adóteljesítményt, 7dbx24db = 168db elemre.
168db x 20kW = 3.36MW
PT = 10 * log (3'360'000'000mW) = 95.3dBm
Eddig semmi különleges, de a lényeg most következik amikor a terjedési veszteséget kiszámítjuk, mondjuk
160MHz frekvenciát feltételezve.
20 log(F) = 20 log (160MHz) = 44.1dB !!!
Ez bizony a cm-es lokátoroknál megszokott 70..80dB-es veszteségnél jóval kevesebb!
Lássuk a felderítési távolságot 1m² radar-keresztmetszetű cél esetén.
40 log(D) = PT - PR + 2G - 103 - 20 log(F) + 10 log(o)
40 log(D) = 95.3dBm - -98.2dBm + 60.9dBi - 103 - 44.1dB + 0 = 107.3dB
log(D) = 2.6825
D = 10^2.6825 = 480km <- ennek nagyon örülünk, mivel megegyezik a prospektus értékével.


Az amcsi műholdon van akkora antenna, mint a Nyebo-M antennája. Viszont a kisugárzott teljesítménye két nagyságrenddel kisebb lehet. Ellenben a légi cél, amire rá lát az is két nagyságrenddel nagyobb. E mellet kisebb lehet a légköri veszteség is.
Szerintem ez egy nagyon érdekes téma. Csak sajnos nem értek hozzá :D
 
Lehet félre érthető voltam. Nem az SAR üzemmódjuk érdekel, azt próbálnám megbecsülni, hogy hagyományos radarként alkalmazva milyen lehet a mozgócél felderítő képességük.
Lásd. ukrán topik, állítólagos műholdas helyzetkép.
Pl. érdekelne, hogy a nagyméretű amcsi felderítő műhold tudhat-e adott antenna átmérővel és sugárzási impulzussal 1000+ km-ről követni egy 10-100 dbsm hatásos felületű légi célt.
Ráadásul mivel műhold, felülről lát, így a légköri vesztesége is kisebb és nagyobb célfelületre néz rá, mint pl. egy földi radar.

Példának a Nyebo-M adatai (nem én számoltam):
Marketing anyagból ismert a NEBO-M távolsági felbontása (500m) amiből számolunk egy vételi érzékenységet.
PR = -96dB + 10*log(300/500m) = -98,2dBm
Számítsuk ki az antenna nyereséget, 7° x 3.75° fokos nyaláb esetére.
o1, o2 - nyalábátmérő
2xG= 20*log(29000/((o1 * o2)) = 20*log(29000/((7° * 3.75°)) = 60.9dBi
Valahol 20kW-os adókról olvastam, számoljunk azokkal egy adóteljesítményt, 7dbx24db = 168db elemre.
168db x 20kW = 3.36MW
PT = 10 * log (3'360'000'000mW) = 95.3dBm
Eddig semmi különleges, de a lényeg most következik amikor a terjedési veszteséget kiszámítjuk, mondjuk
160MHz frekvenciát feltételezve.
20 log(F) = 20 log (160MHz) = 44.1dB !!!
Ez bizony a cm-es lokátoroknál megszokott 70..80dB-es veszteségnél jóval kevesebb!
Lássuk a felderítési távolságot 1m² radar-keresztmetszetű cél esetén.
40 log(D) = PT - PR + 2G - 103 - 20 log(F) + 10 log(o)
40 log(D) = 95.3dBm - -98.2dBm + 60.9dBi - 103 - 44.1dB + 0 = 107.3dB
log(D) = 2.6825
D = 10^2.6825 = 480km <- ennek nagyon örülünk, mivel megegyezik a prospektus értékével.


Az amcsi műholdon van akkora antenna, mint a Nyebo-M antennája. Viszont a kisugárzott teljesítménye két nagyságrenddel kisebb lehet. Ellenben a légi cél, amire rá lát az is két nagyságrenddel nagyobb. E mellet kisebb lehet a légköri veszteség is.
Szerintem ez egy nagyon érdekes téma. Csak sajnos nem értek hozzá :D
Èrtem. Elméletileg akár elkepzelhető a dolog, de nem véletlen, hogy nem erre használják. A SAR aktív nyomkövető radarként való alkalmazásának nem is nettón a hardver technikai képessége a korlát, hanem az üzemelési környezet. Egy alacsony pályás műhold közel 8km/s-el kering 400km-en. Vagyis 10percig alatt megtesz 4800 km! Az egy területre való rálátás így adott pályától függően kb. max 2-3perc de ez alatt is akkorát változik a betekintési szög és a nyaláb geometria ami ugye direktben hat annak visszaverődésére, hogy nem fogsz konzisztens adatot kapni. A rendelkezésre álló rövid idő alatt először ugye pásztázni kell, hogy egyáltalán legyen valami cél amire lehet a nyalábot majd fókuszálni. A nagy sebesseg praktikusan alkamatlanná teszi a műholdas radart az aktív nyomkövetésére. Az írásomban említett kínai GEO- SAR áll ehhez talán a legközelebb, amivel kb. 10perces frissitessel lehet a +20méteres objektumokat jellemzően hajókat követni. De ott sem aktív hanem SAR üzemmódban.
Azzal, hogy aktiv radarként akarod használni a műholdas radart pont a keringés okán előállítható szintetikus apertúra képességét veszíti el.

A levezetett számítás megint csak egy fix radarra vonatkozik, figyelmen kívül hagyva, azt a nem épp elhanyagolható tenyezőt, hogy az antennád 500km tesz meg percenként.
 
Èrtem. Elméletileg akár elkepzelhető a dolog, de nem véletlen, hogy nem erre használják. A SAR aktív nyomkövető radarként való alkalmazásának nem is nettón a hardver technikai képessége a korlát, hanem az üzemelési környezet. Egy alacsony pályás műhold közel 8km/s-el kering 400km-en. Vagyis 10percig alatt megtesz 4800 km! Az egy területre való rálátás így adott pályától függően kb. max 2-3perc de ez alatt is akkorát változik a betekintési szög és a nyaláb geometria ami ugye direktben hat annak visszaverődésére, hogy nem fogsz konzisztens adatot kapni. A rendelkezésre álló rövid idő alatt először ugye pásztázni kell, hogy egyáltalán legyen valami cél amire lehet a nyalábot majd fókuszálni. A nagy sebesseg praktikusan alkamatlanná teszi a műholdas radart az aktív nyomkövetésére. Az írásomban említett kínai GEO- SAR áll ehhez talán a legközelebb, amivel kb. 10perces frissitessel lehet a +20méteres objektumokat jellemzően hajókat követni. De ott sem aktív hanem SAR üzemmódban.
Azzal, hogy aktiv radarként akarod használni a műholdas radart pont a keringés okán előállítható szintetikus apertúra képességét veszíti el.

A levezetett számítás megint csak egy fix radarra vonatkozik, figyelmen kívül hagyva, azt a nem épp elhanyagolható tenyezőt, hogy az antennád 500km tesz meg percenként.

Sok itt a kérdőjel. De valahogyan megoldják az orosz repülők követését. Ha nem is 1 műholddal akkor többel.
De én nem értek ehhez, csak nagyon érdekel a dolog.
 
Sok itt a kérdőjel. De valahogyan megoldják az orosz repülők követését. Ha nem is 1 műholddal akkor többel.
De én nem értek ehhez, csak nagyon érdekel a dolog.
Én nem látom a kèrdöjeleket. Elég világos a dolog szerintem. A Repülők követésére van ugye a légi A50 AWACS + egyéb Földi telepitesű radar rendszerek.

A műholdas radar fronton az oroszoknak a két kisebb Kondor SAR-t leszamitva nincs hardverük pályán. Szóval nem is értem, hogy merült egyáltalános az föl, hogy ezekkel aktív követést végeznének. (Ha lemaradtam valamiről az azért van mert az Ukrán topikba csak ritkán merészkedek be)
 
  • Tetszik
Reactions: fishbed
Én nem látom a kèrdöjeleket. Elég világos a dolog szerintem. A Repülők követésére van ugye a légi A50 AWACS + egyéb Földi telepitesű radar rendszerek.

A műholdas radar fronton az oroszoknak a két kisebb Kondor SAR-t leszamitva nincs hardverük pályán. Szóval nem is értem, hogy merült egyáltalános az föl, hogy ezekkel aktív követést végeznének. (Ha lemaradtam valamiről az azért van mert az Ukrán topikba csak ritkán merészkedek be)

Olyan légi helyzetképet posztoltak , ami elvileg nem lehetséges AWACS-al. Mindegy, nézz be oda valamikor. Számomra is érdekes infó volt.
 
Köszi!
Ez egy valami taktikai munka állomás grafikai képe. Az égvilágon semmi nem utal arra, hogy milyen forrás szolgaltatja az adatot. De szerintem nem is kell túl gondolni a dolgot pláne nem valami sci-fi műholdas radart vizionálni. A már említett A50 + Földi radarokkal ez simán hozható. A saját gépeik jeladói aktivak. Az a pár idegen gép sincs olyan távolságban amit egy AWACS ne tudna lekövetni.

***

Japán H2A rakétával napszinkron pályára állított a F48 IGS optical-8 felderítő műholdját. Japánul 情報収集衛星光学8号機 (Jōhō shūshū eisei kōgaku 8-gō-ki)
2018-02-26-184805-768x560.jpg

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
Infrakamerás műholdas felvétel egy rakéta indításról.
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
A dolog érdekessege, hogy a felvételt egy kínai kereskedelmi startup a xiguan1-01 műhold készítette. A 100kg műhold augusztusban indult es optikai és iR tartományban is dolgozik;
IMG-20240126-202021.png


***

Kina Kinetica-1 Y3 rakétával sikeresen állítottak palyara 5 MinoSpace Föld megfigyelő muholdat: Taijing-1-03, Taijing-2-02/04, Taijing-3-02 and Taijing-4-03,
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

***

Cosmos 2573 most már biztos, hogy a Bars-M kötelékű műhold miután szinkronizálta palyáját a M3, és M4-el.
Polish-20240126-203407321.jpg
 
Ahogy korábban a Kínai GEO-SAR kapcsán, ezúttal a Yaogan-41 Optikai GEO műhold lehetséges kèpessegéről készítettem egy összeállítást. Nem volt célom az optikai műholdas képalkotás mindenre kiterjedő bemutatása, de ismertető jelleggel azért az alapokról lehet némi fogalmat szerezni.
Fogyasszátok szeretettel;
 
A Kína mini űrsikló még januárban több manőverrel 600 km fölé emelte pályáját.
China-spaceplane.jpg


(Az X37-et még továbbra sem szpottolták)

Az Orosz építésű Iráni Khayyam Dec. 10. óta, láthatóan beszűntette pálya tartó manőverezeseit. Azóta több mint 3km vesztett, ami nem sok, de látva az üzemi müködès alatti gyakori korrekciókat, ez könnyen lehet meghibásodás jele.
Polish-20240205-184601685.jpg

Előzmények;


Ami pedig a nemrég saját rakétával inditott műholdakat illeti, A legujabb megfigyelés során egy új, 5. objektumot észleltek az 58851 (végfokozat) közvetlen közelében. Az 58851 és az új objektum is "bukdácsolva pörög". Az új objektum nagyon specifikus jellemzőkkel rendelkezik, és ~23 másodpercenként éri el a fényereje csúcsát. Az erdei 4 pályára állitott objektumból 1-Qaem sat 2-Cubesat és 1 a végfokozat.
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
Nem feltétlen a legjobb jel, ha a rakéta test darabjaira hull.
 
Oroszország is újabb titkos műholdat indított Pleszektskből ezúttal a "gizda" Szojuz 2.1v-vel. Kozmosz-2574 alacsony 350km 97° napszinkron pályára állt.
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
A jelek szerint az idézett decemberi Kozmosz-2574 egy újabb NPP VNIIEM épített Razbeg optikai műhold.
Ez egészült ki a most február 9-én indult ujabb Szojuz 2.1V - Kozmosz-2575-el ami jellemzőiben szinte teljesen megegyezik 2574-el.
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
IMG-20240215-205852.jpg


Ezek alapján legalább két új optikai műholdas hírszerző műholdja lehet az Oroszoknak.
 
Újabb CZ-5 rakétát indítottak a Kínaiak ezúttal TJSW-11 Tongxin jishu shiyan weixing 11 (通信技术试验卫星十一号) 16.5° GEO-transfer pályára.
Ez jelenleg a legpotensebb csúzlijuk, és a jelek szerint emelik az éves indítások számát, mert idén és jövőre 5-5 ilyennel terveznek.
A műhold a hivatalos anyag szerint kommunikációs technológia tesztelő hardver. De valószínűleg egy multifunkciós holdról lehet szó. A korábbi TJS eszközök között volt már SIGINT és korai előrejelző is. Jó eséllyel ez is egy kommunikációs-SIGINT cucc lehet.
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.


Az Oroszok decemberben indított Cosmos-2574-ről (valószínűleg Rasberg Optikai holdja) február 22-én levált egy nagyobb darab de kis sűrűségű elem, ami gyorsan veszít a magasságából. Talán valami hővédő szigetelés lehet.
 
Életjelet mutatott az Észak-Koreai Malligyong-1 műhold. Hosszú hallgatás után, február 20-24 között több lépcsőben a Föld közeli (Perigee) pályáját emelte meg 8km-el.
Ilyen pálya korrekciós manővert első ízben figyeltek meg Észak-Korea műholdnál. A manőver pedig egyértelmű bizonyítéka, hogy irányítás alatt a szerkezet.
IMG-20240229-182110.png



Ma egy Szojuz 2.1B fedélzetén másodlagos rakomanyként (a fő teher egy meteorológiai hold volt) pályára állt újabb Iráni Föld megfigyelő műhold, a PARS-1
Polish-20240229-183430170.jpg
 
SpaceX Transporter-10 Stack;
index.php


53 műhold Napszinkron palyára. Jópár különböző optikai Föld megfigyelő, illetve 3 SAR és nèhany tudományos eszköz valamint kommunikációs és Tech demó műholdak.
Elvileg a fedélzeten kellene legyen a Magyar C3S kft WREN 6U műholdja, de nincs sehol megerősítve.
20240130-WREN-muhold-819x1024.jpg

Már az eggyel korábbi Transporter küldetéssel kellett volna indulnia de ott a Hordozó Momentus finanszírozási problémák miatt lemaradt.
Ez a Vigoride-7 lenne a hordozó, oldalában a szögletes rekesszel;
IMG-20240304-201018.jpg


Az Aerospacelab 3 otikai műholdját úgy hirdeti, hogy SIGINT képességgel is rendelkeznek;
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

Az egyik érdekesebb misszió a True Anomaly két Jackal műholdja ami különböző automata megközelitő-dokkoló műveleteket végez majd, miközben nagy felbontásban rögzíti a műveleteket.
index.php

Itt a méretek jobban érzékelhetőek. A két műhold a fenti képen közeptájt két oldalon.
index.php


Exolaunch (Exolaunch announced 28 customers)
AEROS/MH-1 (3U, CEiiA, Portugal)
Fifi, Loulou, Riri, Rose (4x 100kg+ microsat, Aerospacelab, France)
BRO-12/13 (2x 8U, Unseenlabs, France) (600km)
ContecSat-1/Oreum (16U, Contec)
HORACIO (16U, Satlantis) (600km)
LEMUR-2 (Hubble-1/2) (2x 16U, Spire for Hubble Network)
LEMUR-2 (2x 3U?, Spire)
ICEYE X-36,X-37,X-38 (3x microsat, ICEYE) (600km)
IOD-6 Hammer (6U, Open Cosmos, UK)
IRIS-F1 (3U, SATORO Space/NCKU, Taiwan)
MuSat-2 (67kg, Muon Space) (600km)
NuSat 44 (microsat, Satellogic)
OrbAstro-TR2 (6U, OrbAstro, UK)
ONDOSAT-OWL-1,-2 (2x .5U, ONDO Space, Mongolia)
SONATE-2 (6U+, Julius-Maximilians-Universität (JMU) Würzburg, Germany)
Veery-0E (1U, Care Weather)
YAM-6 (90kg, Loft Orbital)

Optimus-2 OTV (Space Machines)

SEOPS
@Axelspace, @USNavy @QuantumSpace_US, @MissouriSandT @OQTec
LACE-A,-B (CBAS-LCE) (2x 6U, NIWC/MDA, US)
M3 (3U, Missouri University of Science & Technology) (0984-EX-CN-2023)
PYXIS (145kg, Axelspace, Japan)
Sentry/Scout-1 (6U, Quantum Space)
Tiger-7/8 (2x 6U, OQ Technology)

Maverick
GHOSt-4/5 (2x 90kg, Orbital Sidekick)
PE2-SV1/Tyvak-0261, PE2-SV2/Tyvak-0262 (Pony Express 2) (2x 12U, Tyvak/Lockheed Martin) (600km)
PY4-1,-2,-3,-4 (4x 1.5U, NASA)
RROCI-2 (12U/18kg, Orion Space) (600km)

Aries demo sat (200kg, Apex, multiple hosted payloads)
Jackal (2x 275kg, True Anomaly)
LizzieSat-1 (~100kg, Sidus Space)
Meson-1/Quark-LITE (118kg, Atomos Nuclear and Space)
Gluon-1 (73kg, attached to Meson for launch, Atomos Nuclear and Space)
MethaneSat (366kg, Environmental Defense Fund) (600km)
Tower 5/6 (2x 85kg, Lynk Global)

Possible Payloads:

=============================
Removed Payloads:
?Stork-7 (3U, SatRevolution, Poland)
?Zeus-2 (3U-XL, Qosmosys, Singapore)
San Xavier (6U, Lunasonde)

Orbiter SN5 (?kg, Vast)
RAY (63kg, Inversion Space)
Space Truck (?, Plasmos)
Rebelsat (?U, UNLV)
Momentus Vigoride 7
C rypto-3A (3U, C ryptosat, US)
CUAVA-2 (6U, U of Sydney, Australia)
Djibouti-1B (1U, Djibouti)
Gaindesat (1U, Senegal)
HelloPod (4x 2P? .5U?, Hello Space, Turkey)
OREsat-0.5 (2U, PSAS, USA)
PICO-1B (9x 1/3U, Apogeo)
SOWA--1 (6U, SatRev, Poland)
TROOP-F2 (6U, NearSpace Launch) (via SEOPS)
Waratah Seed WS-1 (6U, U of Sydney, Australia)
WREN (6U, C3S, Hungary)
(hosted) Triton-X Genesis (LuxSpace)
(hosted) CLIP+ (FOSSA, IoT)
 
Ugy néz ki a SpaceX Starshield hálózathoz tartozóan 2021 óta van egy titkos szerződés kiegeszítese az Egyesült Államok Nemzeti Felderítő Irodájával (NRO), aminek része egy több száz kémműholdból allo műhold flotta;


Közben a Kínai TJS-11 elfoglalta a végleges GEO pozícióját a keleti 120°-on.
IMG-20240316-202817.png

IMG-20240316-202820.png



Az alábbi videó még egy 2022 decemberi Izraeli Shavit SAR misszió felvétele, de korábban nem látott felvételeken mutatjak meg a műholdat;
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
Ugy néz ki a SpaceX Starshield hálózathoz tartozóan 2021 óta van egy titkos szerződés kiegeszítese az Egyesült Államok Nemzeti Felderítő Irodájával (NRO), aminek része egy több száz kémműholdból allo műhold flotta;


Közben a Kínai TJS-11 elfoglalta a végleges GEO pozícióját a keleti 120°-on.
IMG-20240316-202817.png

IMG-20240316-202820.png



Az alábbi videó még egy 2022 decemberi Izraeli Shavit SAR misszió felvétele, de korábban nem látott felvételeken mutatjak meg a műholdat;
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

A constellation of hundreds of sensor-equipped satellites would offer unprecedented strategic and tactical surveillance around the globe...