Felderítő- / Kémműholdak

China's new quantum satellite now operational
1eb0e07b14764891a31a1caded1b380a.jpeg



The Lijian-1 carrier rocket lifts off on July 27, 2022. /CMG
A Chinese micro-nano quantum satellite has entered its planned orbit and is now operational, the University of Science and Technology of China (USTC), one of its developers, said on Thursday.
It was launched atop a Lijian-1 carrier rocket from the Jiuquan Satellite Launch Center in northwest China on Wednesday.
The low-orbit satellite was designed to conduct real-time quantum key distribution experiments between the satellite and ground station and to carry out technical verification.
The new micro-nano satellite's weight is about one-sixth the weight of the world's first quantum satellite, the Chinese satellite Micius, which weighs more than 600 kilograms, according to the USTC.
The university said that, based on the quantum technology first seen in Micius, it is clear that more low-cost quantum satellites are needed to realize an efficient, practical and global quantum communication network that can meet the increasing user demand.
The new satellite was jointly developed by Chinese universities and institutions such as the USTC, the Chinese Academy of Sciences and the Jinan Institute of Quantum Technology.
Its launch and in-orbit operations are expected to aid the country's quantum communication development and promote the improvement of national information security.
 
A US Space Force a belátható jövőben nem vásárol nagy műholdakat.

A hatalmas hírszerző műholdak kora a végéhez közeledik. A Space Force is követi a Légierő példáját, és a nagy műhold-alapok helyett a flexibilisebb kisebb és olcsóbb műhold platformok felé helyezi a hangsúlyt a jövőben.

A kisebb műholdak fejlesztése egy új technológia kapcsán a tervektől a pályára állításig akár mindossze 3év szemben a nagy műholdak èvtizedes fejlesztési ütemének.
A nagy műholdak emelett könnyebb célpontot is jelentenek az ellenséges szituációban.

A technológia fejlettsége valamint annak miniatűrizálodása okán mára a legtöbb űralapú rendszer amelyre az Egyesült Államoknak szüksége van – kommunikáció, felderítés, rakétaérzékelés és nyomkövetés, navigáció, időjárás és egyéb alkalmazások – megvalósítható kisebb műholdak segítségével.



A hírszerzesben egyre nagyobb szerepet kapnak a radar technológiát alkalmazó műholdak.
Csak tavaly több nemzet is (Németország, Olaszország, Kína) pályára állított nagy teljesítményű SAR műholdat, ezúttal pedig a Japánok indítottak egyet IGS-RADAR 7 napszinkron pályára.
H-IIA-rocket--768x511.webp

Az IGS (Intelligence Gathering Satellite) Radar 7 egy radar-felderítő műhold, amelyet a Cabinet Satellite Information Center (CSICE) üzemeltet, amely a japán hírszerző ügynökség, a Cabinet Intelligence and Research Office része.

A műholdról nagyon keveset tudni, de a rakéta képességei és a pálya adatok alapján 4tonna körül lehet.

A Radar műholdak egyik előnye, hogy időjárás és napszaktól valamint növenytakarótól függetlenül képes az adott területtől adatot szolgáltatni.

A felbontási képesség a kisebb kereskedelmi radar műholdak publikus képei alapján (mint pl. A Finn ICEYE) méter alatti tartományú.

Ezt a képet Egyiptom fő kikötőjeről, egy ICEYE SAR műhold segítségével (ami mindössze 85kg) éjszaka keszitették;
ICEYE-Objectives-image.jpg
 
A US Space Force a belátható jövőben nem vásárol nagy műholdakat.

A hatalmas hírszerző műholdak kora a végéhez közeledik. A Space Force is követi a Légierő példáját, és a nagy műhold-alapok helyett a flexibilisebb kisebb és olcsóbb műhold platformok felé helyezi a hangsúlyt a jövőben.

A kisebb műholdak fejlesztése egy új technológia kapcsán a tervektől a pályára állításig akár mindossze 3év szemben a nagy műholdak èvtizedes fejlesztési ütemének.
A nagy műholdak emelett könnyebb célpontot is jelentenek az ellenséges szituációban.

A technológia fejlettsége valamint annak miniatűrizálodása okán mára a legtöbb űralapú rendszer amelyre az Egyesült Államoknak szüksége van – kommunikáció, felderítés, rakétaérzékelés és nyomkövetés, navigáció, időjárás és egyéb alkalmazások – megvalósítható kisebb műholdak segítségével.



A hírszerzesben egyre nagyobb szerepet kapnak a radar technológiát alkalmazó műholdak.
Csak tavaly több nemzet is (Németország, Olaszország, Kína) pályára állított nagy teljesítményű SAR műholdat, ezúttal pedig a Japánok indítottak egyet IGS-RADAR 7 napszinkron pályára.
H-IIA-rocket--768x511.webp

Az IGS (Intelligence Gathering Satellite) Radar 7 egy radar-felderítő műhold, amelyet a Cabinet Satellite Information Center (CSICE) üzemeltet, amely a japán hírszerző ügynökség, a Cabinet Intelligence and Research Office része.

A műholdról nagyon keveset tudni, de a rakéta képességei és a pálya adatok alapján 4tonna körül lehet.

A Radar műholdak egyik előnye, hogy időjárás és napszaktól valamint növenytakarótól függetlenül képes az adott területtől adatot szolgáltatni.

A felbontási képesség a kisebb kereskedelmi radar műholdak publikus képei alapján (mint pl. A Finn ICEYE) méter alatti tartományú.

Ezt a képet Egyiptom fő kikötőjeről, egy ICEYE SAR műhold segítségével (ami mindössze 85kg) éjszaka keszitették;
ICEYE-Objectives-image.jpg
És ezt a magas felbontást mekkora területen tudja biztositani egyideüleg?
 
És ezt a magas felbontást mekkora területen tudja biztositani egyideüleg?
Egy műhold egyideüleg nyilván egyszerre csak egy tartomány felett dolgozik.

Ezek az eszközök jellemzően napszinkron pályán keringenek, így a bolygó egész területéhez hozzáférnek.
Ha a rendkívül gyors reagálás is szempont minimum 4 eszközből álló különböző pályán keringő flotta kell amivel már az egy óra, vagy az alatti reagálas/felvétel is már elérhető.
 
A US Space Force a belátható jövőben nem vásárol nagy műholdakat.

A hatalmas hírszerző műholdak kora a végéhez közeledik. A Space Force is követi a Légierő példáját, és a nagy műhold-alapok helyett a flexibilisebb kisebb és olcsóbb műhold platformok felé helyezi a hangsúlyt a jövőben.

A kisebb műholdak fejlesztése egy új technológia kapcsán a tervektől a pályára állításig akár mindossze 3év szemben a nagy műholdak èvtizedes fejlesztési ütemének.
A nagy műholdak emelett könnyebb célpontot is jelentenek az ellenséges szituációban.

A technológia fejlettsége valamint annak miniatűrizálodása okán mára a legtöbb űralapú rendszer amelyre az Egyesült Államoknak szüksége van – kommunikáció, felderítés, rakétaérzékelés és nyomkövetés, navigáció, időjárás és egyéb alkalmazások – megvalósítható kisebb műholdak segítségével.



A hírszerzesben egyre nagyobb szerepet kapnak a radar technológiát alkalmazó műholdak.
Csak tavaly több nemzet is (Németország, Olaszország, Kína) pályára állított nagy teljesítményű SAR műholdat, ezúttal pedig a Japánok indítottak egyet IGS-RADAR 7 napszinkron pályára.
H-IIA-rocket--768x511.webp

Az IGS (Intelligence Gathering Satellite) Radar 7 egy radar-felderítő műhold, amelyet a Cabinet Satellite Information Center (CSICE) üzemeltet, amely a japán hírszerző ügynökség, a Cabinet Intelligence and Research Office része.

A műholdról nagyon keveset tudni, de a rakéta képességei és a pálya adatok alapján 4tonna körül lehet.

A Radar műholdak egyik előnye, hogy időjárás és napszaktól valamint növenytakarótól függetlenül képes az adott területtől adatot szolgáltatni.

A felbontási képesség a kisebb kereskedelmi radar műholdak publikus képei alapján (mint pl. A Finn ICEYE) méter alatti tartományú.

Ezt a képet Egyiptom fő kikötőjeről, egy ICEYE SAR műhold segítségével (ami mindössze 85kg) éjszaka keszitették;
ICEYE-Objectives-image.jpg

"...Finn..." ??? Finnország?? ...vagy vmi más? Mi?

.
 
Egy műhold egyideüleg nyilván egyszerre csak egy tartomány felett dolgozik.

Ezek az eszközök jellemzően napszinkron pályán keringenek, így a bolygó egész területéhez hozzáférnek.
Ha a rendkívül gyors reagálás is szempont minimum 4 eszközből álló különböző pályán keringő flotta kell amivel már az egy óra, vagy az alatti reagálas/felvétel is már elérhető.
Nem igy értem.Arra lennék kiváncsi,hogy az éppen belátható felület mekkora részéről képes nagy felbontású letapogatást csinálni?Optikánál vagy nagy látószög van kis felbontással,vagy nagy felbontás kis látószöggel.Ez régebben a radarokra is érvényes volt.És ma?
 
A US Space Force a belátható jövőben nem vásárol nagy műholdakat.

A hatalmas hírszerző műholdak kora a végéhez közeledik. A Space Force is követi a Légierő példáját, és a nagy műhold-alapok helyett a flexibilisebb kisebb és olcsóbb műhold platformok felé helyezi a hangsúlyt a jövőben.

A kisebb műholdak fejlesztése egy új technológia kapcsán a tervektől a pályára állításig akár mindossze 3év szemben a nagy műholdak èvtizedes fejlesztési ütemének.
A nagy műholdak emelett könnyebb célpontot is jelentenek az ellenséges szituációban.

A technológia fejlettsége valamint annak miniatűrizálodása okán mára a legtöbb űralapú rendszer amelyre az Egyesült Államoknak szüksége van – kommunikáció, felderítés, rakétaérzékelés és nyomkövetés, navigáció, időjárás és egyéb alkalmazások – megvalósítható kisebb műholdak segítségével.



A hírszerzesben egyre nagyobb szerepet kapnak a radar technológiát alkalmazó műholdak.
Csak tavaly több nemzet is (Németország, Olaszország, Kína) pályára állított nagy teljesítményű SAR műholdat, ezúttal pedig a Japánok indítottak egyet IGS-RADAR 7 napszinkron pályára.
H-IIA-rocket--768x511.webp

Az IGS (Intelligence Gathering Satellite) Radar 7 egy radar-felderítő műhold, amelyet a Cabinet Satellite Information Center (CSICE) üzemeltet, amely a japán hírszerző ügynökség, a Cabinet Intelligence and Research Office része.

A műholdról nagyon keveset tudni, de a rakéta képességei és a pálya adatok alapján 4tonna körül lehet.

A Radar műholdak egyik előnye, hogy időjárás és napszaktól valamint növenytakarótól függetlenül képes az adott területtől adatot szolgáltatni.

A felbontási képesség a kisebb kereskedelmi radar műholdak publikus képei alapján (mint pl. A Finn ICEYE) méter alatti tartományú.

Ezt a képet Egyiptom fő kikötőjeről, egy ICEYE SAR műhold segítségével (ami mindössze 85kg) éjszaka keszitették;
ICEYE-Objectives-image.jpg
Minek egy radarműholdat napszinkron pályára állítani?
 
"...Finn..." ??? Finnország?? ...vagy vmi más? Mi?

.
Az ICEYE egy Finnországi cég ami egy 18 műholdas SAR flottát épít. Relatív kicsi 100kg alatti eszközökről van szó. Hozzájuk vasároltak be az Civil Co-Found gyüjtesű Ukránok is.

Nem igy értem.Arra lennék kiváncsi,hogy az éppen belátható felület mekkora részéről képes nagy felbontású letapogatást csinálni?Optikánál vagy nagy látószög van kis felbontással,vagy nagy felbontás kis látószöggel.Ez régebben a radarokra is érvényes volt.És ma?
A működési elv nem hiszem, hogy változott volna. Mondjuk nagyon kevés friss és Valid információ van erről.
Minek egy radarműholdat napszinkron pályára állítani?
A legnagyobb előny itt a teljes lefedettség. A Japánoknak van katonai GSO atjátszó műholdjuk amivel bárhol is legyen a műhold, legkorabban sarkokon le is tudják gyorsan tölteni az adatokat.
+ a radar műholdak nagyobb energia igényűek hasonló méretű optika tarsaikhoz képest, így gondolom a stabilabb nap-éj ciklus is jól jöhet, egy alacsony inklanációs pályához képest.
 
Az ICEYE egy Finnországi cég ami egy 18 műholdas SAR flottát épít. Relatív kicsi 100kg alatti eszközökről van szó. Hozzájuk vasároltak be az Civil Co-Found gyüjtesű Ukránok is.


A működési elv nem hiszem, hogy változott volna. Mondjuk nagyon kevés friss és Valid információ van erről.

A legnagyobb előny itt a teljes lefedettség. A Japánoknak van katonai GSO atjátszó műholdjuk amivel bárhol is legyen a műhold, legkorabban sarkokon le is tudják gyorsan tölteni az adatokat.
+ a radar műholdak nagyobb energia igényűek hasonló méretű optika tarsaikhoz képest, így gondolom a stabilabb nap-éj ciklus is jól jöhet, egy alacsony inklanációs pályához képest.

Ők(finnek) építik a saját műholdjaikat??? Ez nem kis technológiai fejlesztői hátteret igényel! :eek:
Ez műszaili/technológiai szint megvan nekik, vagy csak veszik/üzemeltetik?

Mint kb. mi az Izreal-i cégvásárlás révén! ...majd ha már tényleg jóváhagyták ezt Izraelben. Asszem' még nincs is meg az általunk tervezett szint semmilyen fontos területen: tulajdon, technika, ...

.
 
Ők(finnek) építik a saját műholdjaikat??? Ez nem kis technológiai fejlesztői hátteret igényel! :eek:
Ez műszaili/technológiai szint megvan nekik, vagy csak veszik/üzemeltetik?

Mint kb. mi az Izreal-i cégvásárlás révén! ...majd ha már tényleg jóváhagyták ezt Izraelben. Asszem' még nincs is meg az általunk tervezett szint semmilyen fontos területen: tulajdon, technika, ...

.
Azt írják több egyetem összefogása nyomán jött létre a csapat 2014-ben. Majd kaptak egy kis EU lökést is $2.4m
és maguk fejlesztik építik a hardvert. A honlapjukon látszik, hogy fiatal a csapat.
 
Azt írják több egyetem összefogása nyomán jött létre a csapat 2014-ben. Majd kaptak egy kis EU lökést is $2.4m
és maguk fejlesztik építik a hardvert. A honlapjukon látszik, hogy fiatal a csapat.

Jól összegzem: 2014-ben kezdték el és a kb. frissen végzettekből álló finn csapat által összerakott műholdja csinálta meg 2023-ban ezt a --szerintem felderítési célra igen alkalmas minőségű, időjárás-függetlenül elkészíthető-- képet:

ICEYE-Objectives-image.jpg


üzemszerűen, szolgálatba helyezve??? :eek:

.
 
  • Tetszik
Reactions: fip7
Jól összegzem: 2014-ben kezdték el és a kb. frissen végzettekből álló finn csapat által összerakott műholdja csinálta meg 2023-ban ezt a --szerintem felderítési célra igen alkalmas minőségű, időjárás-függetlenül elkészíthető-- képet:

ICEYE-Objectives-image.jpg


üzemszerűen, szolgálatba helyezve??? :eek:

.
Bizony!. Azóta már anyagilag is stabilak, több száz milliós tökebefektetésen vannak túl. Eddigi 21 műholdjukbol azt hiszem 16 aktiv, az első pár teszt-sat dölt ki eddig, a következő műholdjaikat pedig a SpaceX viszi fel meg idén. És ugye $17m-ért adták át "egynek" a használatát az Ukránoknak.
 
A működési elv nem hiszem, hogy változott volna. Mondjuk nagyon kevés friss és Valid információ van erről.
Vagyis valószinűleg továbbra is fentáll,hogy valós idejű felderités célmeghatározáshoz megfelelő pontossággal csak kis területen lehetséges.A nagy terűletű letapogatás felbontása még nem elég jó Valószinűsithető,hogy megfelelő álcázó-megtévesztő rendszabályokkal továbbra is meg lehet téveszteni a műholdas felderitést (is).De egyre nehezebben,és egyre nagyobb területen kell használni az álcázó rendszabályokat.
 
Bizony!. Azóta már anyagilag is stabilak, több száz milliós tökebefektetésen vannak túl. Eddigi 21 műholdjukbol azt hiszem 16 működik, az első pár teszt-sat dölt ki eddig, a következő műholdjaikat pedig a SpaceX viszi fel meg idén. És ugye $17m-ért adták át "egynek" a használatát az Ukránoknak.


Tehát nem 49%-os finn-x-nemzet Űr-LEGO-cégéről van szó, hanem a finnek által nulláról létrehozott vállalkozása által saját, önállósan kifejlesztett, és legyártott felderító-műholdról, aminek a hozzáférhető információk szerint NINCS a tevékenység blokkolására képes tulajdonosa és ilyen súlyú külföldi fődarabgyártója SEM!!!

Most sírva fakadjak???
Neeem, nem szabad, hiszen most készül a harmadik, negyedik (?) teljesen magyar, önálló feklesztésű és készítésű, 10x10 centis/1 az az egy kg-os Cube-Sat.
Sikeeer, nem szabad telhetetlennek lenni, hisz már tervezzük --asszem'-- a dupla Cube-Sat-ot, ami 10x20 centiméteres és 2 azaz KETTŐ kilogram!!!
A finneké --2014-ben kezdve-- 85 kg, és szemmel láthatóan bőven "tudja, amit tud" !!!


"Mertünk nagyot álmodni!!!" ?????

Nincs több kérdésem, köszönöm a válaszokat, a türelmed!




"Köszönöm" Viktornak is!
:(
:(
:(
:(
:(



.
 
Vagyis valószinűleg továbbra is fentáll,hogy valós idejű felderités célmeghatározáshoz megfelelő pontossággal csak kis területen lehetséges.A nagy terűletű letapogatás felbontása még nem elég jó Valószinűsithető,hogy megfelelő álcázó-megtévesztő rendszabályokkal továbbra is meg lehet téveszteni a műholdas felderitést (is).De egyre nehezebben,és egyre nagyobb területen kell használni az álcázó rendszabályokat.
Valós idejű celmeghatározashoz ott vannak a drónok. A Stratégiai felderítők a műholdak. De ahogy írtam is a Space Force is rájött, hogy a kisebb de számos flotta rugalmasabb.
A Radar felderítés meg jó kiegészítője lehet az optikainak.
Ami a felbontást illeti, többször tárgyaltunk részletesebben is. Igazándiból a 1m kategória már nagyon jól használható, ha annál mindenáron jobb kell megintcsak ott vannak a drónok...
Tehát nem 49%-os finn-x-nemzet Űr-LEGO-cégéről van szó, hanem a finnek által nulláról létrehozott vállalkozása által saját, önállósan kifejlesztett, és legyártott felderító-műholdról, aminek a hozzáférhető információk szerint NINCS a tevékenység blokkolására képes tulajdonosa és ilyen súlyú külföldi fődarabgyártója SEM!!!

Most sírva fakadjak???
Neeem, nem szabad, hiszen most készül a harmadik, negyedik (?) teljesen magyar, önálló feklesztésű és készítésű, 10x10 centis/1 az az egy kg-os Cube-Sat.
Sikeeer, nem szabad telhetetlennek lenni, hisz már tervezzük --asszem'-- a dupla Cube-Sat-ot, ami 10x20 centiméteres és 2 azaz KETTŐ kilogram!!!
A finneké --2014-ben kezdve-- 85 kg, és szemmel láthatóan bőven "tudja, amit tud" !!!


"Mertünk nagyot álmodni!!!" ?????

Nincs több kérdésem, köszönöm a válaszokat, a türelmed!




"Köszönöm" Viktornak is!
:(
:(
:(
:(
:(



.
Ezek a nyavajás Finnek meg az oktatási rendszerük... :)
Igen, a dologban az Szép, -egyúttal fájó, hogy 10 év alatt a semmiből ezt össze tudták hozni.
 
Valós idejű celmeghatározashoz ott vannak a drónok. A Stratégiai felderítők a műholdak. De ahogy írtam is a Space Force is rájött, hogy a kisebb de számos flotta rugalmasabb.
A Radar felderítés meg jó kiegészítője lehet az optikainak.
Ami a felbontást illeti, többször tárgyaltunk részletesebben is. Igazándiból a 1m kategória már nagyon jól használható, ha annál mindenáron jobb kell megintcsak ott vannak a drónok...
Nem műkszik,ha az ellennek komoly légvédelme van.
Itt a fórumon eléggé a nagy hatótávolságú pgm lőszeres csöves és rakétás tüzérség bűvkörében élnek.Csakhogy azokhoz igen pontos valós idejű célpontmeghatározás kell.Ukrajnában valójában a tűzcsapások többsége a B1 zónában van (20km-ig).És már itt is probléma,hogy az ehez a mélységhez szükséges méretű dronoikat már le tudja szedni a csapatlégvédelem.Az itt vizionált mélységű pontos csapásméréshez meg igen nagy területen kéne célpontmeghatározáshoz szükséges minőségben felderiteni.C és D zónához alkalmas dronok meg már elég nagyok,hogy hálás célpontjai legyenek a csapatlégvédelemnek.Több 100 négyzetkm területről van szó már a B1 zónában is,ami gyorsan sok ezerre nő,ahogy növeljük a mélységet.
 
  • Tetszik
Reactions: gafzhu
...
Ezek a nyavajás Finnek meg az oktatási rendszerük... :)
Igen, a dologban az Szép, -egyúttal fájó, hogy 10 év alatt a semmiből ezt össze tudták hozni.

Igen! Különösen a mi 12+ éves, politikai kockázattól mentes időszakunk "eredményei" fényében!
... Cube-Sat szint, "saját erőből"!!! :(

Sajnos egyre inkább igazolva látom --nem csak ezen a területen-- az "Elmulasztott évtized..." összefoglaló-meghatározást a kétharmadok által megteremtett túl kényelmes --"A béka az üstben!"-- évtizedre.

Ez alatt az idő alatt a hazai "nemzeti-agymosás" is elfogadtatta a társadalommal a hosszútávon nagyon rossz, jelenlegi folyamatokat!

.
 
  • Tetszik
Reactions: gafzhu
Minek egy radarműholdat napszinkron pályára állítani?

Nem igy értem.Arra lennék kiváncsi,hogy az éppen belátható felület mekkora részéről képes nagy felbontású letapogatást csinálni?Optikánál vagy nagy látószög van kis felbontással,vagy nagy felbontás kis látószöggel.Ez régebben a radarokra is érvényes volt.És ma?

Még annyit a SAR műholdakhoz és az alkalmazott napszinkron pályához, nevezetesen, hogy a SAR műholdakat jellemzően a Földi változások algoritusokkal való észlelésére tervezik.

Amig az Optikai felderítőknek parancsba adják, hogy milyen lokációról készítsen felvételt, ezáltal behatárolt mennyiségű képet kell feldolgozni, az SAR műholdak nagy terület akár állandó pásztázásra képesek.

Magyarán ha nagyon precíz leképezési geometriával azaz ugyan azon szögből és magassagbol rövid időközön belül képesek vagyunk leképezni egy helyet a bolygón, akkor összehasonlíthatjuk a képadatokat és az információkon belüli nyers fázisinformációkat.

De persze ekkora adat mennyiség feldolgozása-összehasonlítása szinte csak szoftveres lehetséges.

Ehhez pedig kell a napszinkron pálya aminek különlegességét pont az adja, hogy a pálya síkja és a Nap iránya által bezárt szög állandó. Ezért a napszinkron műholdak adott felszíni részlet felett helyi időben mérve mindig azonos időpontban haladnak át, tehát együtt járnak a Nappal. Csak minimális időközönkénti palyaemelésre van szükség amihez az ion hajtóművek kiválóan alkalmasak.
 
Ha már szóba került a SAR képalkotás, igyekeztem kicsit jobban utána nézni a dolognak, és találtam egy szerintem nagyon informatív és friss YT videó podcastot ahol szakértő beszél a technológiáról, annak nehézségeiről;
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
Ha már szóba került a SAR képalkotás, igyekeztem kicsit jobban utána nézni a dolognak, és találtam egy szerintem nagyon informatív és friss YT videó podcastot ahol szakértő beszél a technológiáról, annak nehézségeiről;
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

Ezt hogyan lehet lementeni a Yt-ról az automatikus magyarra fordítással együtt?

.