Felderítő- / Kémműholdak

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

Zaphod Beeblebrox

Well-Known Member
2020. április 1.
4 522
16 422
113
Köszi a kimerítő választ!
Azt írtad a GST kínai műholdról, hogy

De szegényes rádiótechnikai ismereteim alapján 35000 km-ről “szimatolni” ilyen, nem túl magas adóteljesítményű, nem direkte az űrbe sugárzó jelforrásokat azért bajos lehet.
Szóval mit tudnak onnan lehallgatni praktikusan?
Nem látom a problémát, miért ne lehetne 35000km-ről rádiójelet fogni? Azok ott GTOn nagy sávszelessegű kommunikációs műholdak.
De nézzük a konkrét kínai műholdat mi után is fülelt;
IMG-20230302-175841.jpg

USA-108-al kezdett ami egy Ultra-High Frequency (UHF) kommunikáció és Super-High Frequency (SHF) zavarelhárítási command műhold.

USA 155 egy katonai átjátszó SDS Satellite Data System sorozatú műhold. Az SDS műholdak elsődleges célja az alacsonyan keringő felderítő műholdak képeinek továbbítása, nevezetesen a Keyhole optikai felderítő műholdak és a Lacrosse/Onyx radar felderítő műholdak az Egyesült Államok földi állomásaira.

Az USA-223, régről (NRO L-32), egy amerikai felderítő műhold, amelyet 2010-ben bocsátottak fel. Az Egyesült Államok Nemzeti Felderítő Hivatala üzemelteti. Jelenleg ezt tartják rekordernek ami a valaha felbocsátott legnagyobb kémműholdat illeti.
Valószínűleg az Orion-műhold családhoz tartozik; abban a hetedik a Magnum/Orion sorozatban. Az Orion dedikált Signal Intelligent SIGINT műhold, akár 100 méteres antennával
sigint_satellitesinscale.jpg


USA-118 a ELINT jelvevő műhold ami technikailag a SIGINT család alá tartozik. Az ELINT kifejezetten a radarjelekkel foglalkozik azokat füleli azonosítja elemzi, rögzíti.

Azt hiszem így elég nyilvánvaló miért ezek a műholdak közelében állomásozott a kínai TJS3...
A másik témához (X-37 és Shenlong): azt lehet tudni, hogy miért nem használják ilyen ad-hoc hírszerző missziókra ezeket? Csak mert adná magát: viszonylag rugalmasan alakítható payload meg a keringési pálya is bátran a célra optimalizálható, utána ráadásul a (vélhetően) drága felderítőeszköz garantáltan vissza is tér. Így tekintve komoly kihagyott lehetőségnek tűnik.
Egy dedikált hírszerző műhold könnyebb, kisebb, olcsóbb és rugalmasabb mint ráaplikálni egy űrsiklóra. Ha meg kiöregszik egyszerűen elég a légkörben.
Egy ilyen sikló inditása helyett indithatnak kettő vagy akár három kisebb rakétát több különböző pályára dedikált műholdcsoportokkal.
 

cirqle

Well-Known Member
2021. december 5.
9 083
50 239
113
Nem látom a problémát, miért ne lehetne 35000km-ről rádiójelet fogni? Azok ott GTOn nagy sávszelessegű kommunikációs műholdak.
De nézzük a konkrét kínai műholdat mi után is fülelt;
IMG-20230302-175841.jpg

USA-108-al kezdett ami egy Ultra-High Frequency (UHF) kommunikáció és Super-High Frequency (SHF) zavarelhárítási command műhold.

USA 155 egy katonai átjátszó SDS Satellite Data System sorozatú műhold. Az SDS műholdak elsődleges célja az alacsonyan keringő felderítő műholdak képeinek továbbítása, nevezetesen a Keyhole optikai felderítő műholdak és a Lacrosse/Onyx radar felderítő műholdak az Egyesült Államok földi állomásaira.

Az USA-223, régről (NRO L-32), egy amerikai felderítő műhold, amelyet 2010-ben bocsátottak fel. Az Egyesült Államok Nemzeti Felderítő Hivatala üzemelteti. Jelenleg ezt tartják rekordernek ami a valaha felbocsátott legnagyobb kémműholdat illeti.
Valószínűleg az Orion-műhold családhoz tartozik; abban a hetedik a Magnum/Orion sorozatban. Az Orion dedikált Signal Intelligent SIGINT műhold, akár 100 méteres antennával
sigint_satellitesinscale.jpg


USA-118 a ELINT jelvevő műhold ami technikailag a SIGINT család alá tartozik. Az ELINT kifejezetten a radarjelekkel foglalkozik azokat füleli azonosítja elemzi, rögzíti.

Azt hiszem így elég nyilvánvaló miért ezek a műholdak közelében állomásozott a kínai TJS3...

Egy dedikált hírszerző műhold könnyebb, kisebb, olcsóbb és rugalmasabb mint ráaplikálni egy űrsiklóra. Ha meg kiöregszik egyszerűen elég a légkörben.
Egy ilyen sikló inditása helyett indithatnak kettő vagy akár három kisebb rakétát több különböző pályára dedikált műholdcsoportokkal.
Ja, 100 méteres antennával OK :eek:
 
  • Hűha
Reactions: LMzek 2.0

Zaphod Beeblebrox

Well-Known Member
2020. április 1.
4 522
16 422
113
Szia,

Ha jol ertem, akkor kifejezetten az urbe, azon belul is az adott muhold iranyaba kuldott adast hallgatjak le "melle" allva.
Valami ilyesmi lehet, Igazándiból nem tudni pontosan mit is csinálnak a Kínaiak a TJS-3 műholdal.

A pálya adatok szerint legnagyobb közelségében USA-233hoz voltak 6.3km-re.
A jelek szerint a Kínai Hold nem egy nagy eszköz, de simán benne van, hogy egy amolyan műhold vizsgáló műholdról van szí, ami felméri a cél képességeit.

Az árulkodó, hogy USA-233 többször is megfordultak, hisz mind közül talán az a legérdekesebb.

USA-233 az Amerikaiak svájci bicskája Geostacionárius pályán. A hold a Magnum / Orion sorozathoz tartozik amik elsődleges célja anno az Oroszországból és Kínából induló rakéta-telemetria lehallgatása TELINT, ès a Mission 7500 Mercury műholdak COMINT (communication intelligence ) képessége.(Gépek egymás közti kommunikációja)

Az egyetlen hivatalos illusztráció egy kormányzati dokumentumból;
orion-6__2.jpg
Bár ezt a műholdsorozatot a FISINT-része is (Foreign Instrumentation Signals Intelligence), manapság elsősorban COMINT gyűjtőkként használják őket, és munkájuk 85%-a a COMINT célpontjaira irányul.
Néhányat a Boeing epitett Thuraya mobilkommunikációs műhold rendszerhez is integráltak.

A másik témához (X-37 és Shenlong): azt lehet tudni, hogy miért nem használják ilyen ad-hoc hírszerző missziókra ezeket? Csak mert adná magát: viszonylag rugalmasan alakítható payload meg a keringési pálya is bátran a célra optimalizálható, utána ráadásul a (vélhetően) drága felderítőeszköz garantáltan vissza is tér. Így tekintve komoly kihagyott lehetőségnek tűnik.
Visszatérve a témára, hogy "mièrt nem űrsiklókkal kémkednek?"

Nos vegyük csak a Kínaiak Jilin-1 kereskedelmi konstellációját..
2015 től állítanak pályára különböző Föld megfigyelő holdakat.

60 műholdnál már 30 perces azonnali és ismétlődő kép keszítést kínálnak a világ bármely pontjára. A cég célja, hogy 2030 körül befejezze a teljes, 138-as műholdas flottát amivel 10 perces revisit is elérik. Később a Flottát akár 300 darabosra is bővítenék.

Ez elsősorban a technológia miniatűrizálodása okán lehetséges. Ugyanis a Jilin műholdak meretükben 3 kategóriába sorolható.
A a kisebb 43 kilogrammos Jilin-1 Gaofen műholdak is 1-0.7méter GSD vagy három méteres felbontású pankromatikus képeket készitenek multispektrális módban.
Polish-20230308-181642205.jpg

Es ezek kis műholdak új verziója 2018óta már HDvideót is készítenek 1.4m felbontás mellett...

Rakéta indítás videón rögzítve egy Jilin műholdról;

Reptér

A Jilin-1 Hongwa széria is hasonlóan kis méretű 43kg de már kifejezetten infravörös tartományban dolgozik

A Jilin Shipin sorozat már valamivel nagyobb 210kg os de 4k HD videóban rögzít.

Polish-20230308-183804519.jpg

A legnagyobb Jilin-1 Kuanfu 01C tömege már 1250 kilogramm. A látószög itt màr eléri 150 kilométert, valamint 0,5 méteres felbontású képer keszit teljes színben és 2 méteres felbontást multispektrális módban.

Emelett van még vagy egy tucat különböző verziós teszt műholdjuk is.

Na most a kínai mini űrsikló képességeit ugyan nem ismerjük de az azt pályára állító CZ2F rakétát Igen, és ennek alapján következtethetünk, hogy 7-8tonnás lehet a shuttle megpakolva. Legjobb esetben kb 500-800kg lehet benne hordozható hasznos terhe. Vagyis választhatunk, hogy az az egy rakéta vigyen egy Siklót +benne valamennyi műholddal, vagy dobjuk az egész űrsiklót és helyette vigyünk több tucat műholdat direktbe...

RideShare Mission több Jilin műholdal;
IMG-20230308-174459.jpg

Hangsújoznám, hogy ez csak egy kereskedelmi spysat konstelláció! Ugyanakkor jól megfigyelhető, hogy a gyors rendelkezésre állás valamint az adott pozicio gyors újra vizsgálata felé tolódik el a hangsúly. Egyébként ezt az amerikaiak is belátták, és ők is a kisebb de számosabb konstellációk felé mozdulnak.

A űrsiklók hasznosak tesztelni technológiát, de igencsak drágák, nem túl praktikusak, és rugalmatlanok aktív hírszerzési feladatokra..
 

cirqle

Well-Known Member
2021. december 5.
9 083
50 239
113
Valami ilyesmi lehet, Igazándiból nem tudni pontosan mit is csinálnak a Kínaiak a TJS-3 műholdal.

A pálya adatok szerint legnagyobb közelségében USA-233hoz voltak 6.3km-re.
A jelek szerint a Kínai Hold nem egy nagy eszköz, de simán benne van, hogy egy amolyan műhold vizsgáló műholdról van szí, ami felméri a cél képességeit.

Az árulkodó, hogy USA-233 többször is megfordultak, hisz mind közül talán az a legérdekesebb.

USA-233 az Amerikaiak svájci bicskája Geostacionárius pályán. A hold a Magnum / Orion sorozathoz tartozik amik elsődleges célja anno az Oroszországból és Kínából induló rakéta-telemetria lehallgatása TELINT, ès a Mission 7500 Mercury műholdak COMINT (communication intelligence ) képessége.(Gépek egymás közti kommunikációja)

Az egyetlen hivatalos illusztráció egy kormányzati dokumentumból;
orion-6__2.jpg
Bár ezt a műholdsorozatot a FISINT-része is (Foreign Instrumentation Signals Intelligence), manapság elsősorban COMINT gyűjtőkként használják őket, és munkájuk 85%-a a COMINT célpontjaira irányul.
Néhányat a Boeing epitett Thuraya mobilkommunikációs műhold rendszerhez is integráltak.


Visszatérve a témára, hogy "mièrt nem űrsiklókkal kémkednek?"

Nos vegyük csak a Kínaiak Jilin-1 kereskedelmi konstellációját..
2015 től állítanak pályára különböző Föld megfigyelő holdakat.

60 műholdnál már 30 perces azonnali és ismétlődő kép keszítést kínálnak a világ bármely pontjára. A cég célja, hogy 2030 körül befejezze a teljes, 138-as műholdas flottát amivel 10 perces revisit is elérik. Később a Flottát akár 300 darabosra is bővítenék.

Ez elsősorban a technológia miniatűrizálodása okán lehetséges. Ugyanis a Jilin műholdak meretükben 3 kategóriába sorolható.
A a kisebb 43 kilogrammos Jilin-1 Gaofen műholdak is 1-0.7méter GSD vagy három méteres felbontású pankromatikus képeket készitenek multispektrális módban.
Polish-20230308-181642205.jpg

Es ezek kis műholdak új verziója 2018óta már HDvideót is készítenek 1.4m felbontás mellett...

Rakéta indítás videón rögzítve egy Jilin műholdról;

Reptér

A Jilin-1 Hongwa széria is hasonlóan kis méretű 43kg de már kifejezetten infravörös tartományban dolgozik

A Jilin Shipin sorozat már valamivel nagyobb 210kg os de 4k HD videóban rögzít.

Polish-20230308-183804519.jpg

A legnagyobb Jilin-1 Kuanfu 01C tömege már 1250 kilogramm. A látószög itt màr eléri 150 kilométert, valamint 0,5 méteres felbontású képer keszit teljes színben és 2 méteres felbontást multispektrális módban.

Emelett van még vagy egy tucat különböző verziós teszt műholdjuk is.

Na most a kínai mini űrsikló képességeit ugyan nem ismerjük de az azt pályára állító CZ2F rakétát Igen, és ennek alapján következtethetünk, hogy 7-8tonnás lehet a shuttle megpakolva. Legjobb esetben kb 500-800kg lehet benne hordozható hasznos terhe. Vagyis választhatunk, hogy az az egy rakéta vigyen egy Siklót +benne valamennyi műholddal, vagy dobjuk az egész űrsiklót és helyette vigyünk több tucat műholdat direktbe...

RideShare Mission több Jilin műholdal;
IMG-20230308-174459.jpg

Hangsújoznám, hogy ez csak egy kereskedelmi spysat konstelláció! Ugyanakkor jól megfigyelhető, hogy a gyors rendelkezésre állás valamint az adott pozicio gyors újra vizsgálata felé tolódik el a hangsúly. Egyébként ezt az amerikaiak is belátták, és ők is a kisebb de számosabb konstellációk felé mozdulnak.

A űrsiklók hasznosak tesztelni technológiát, de igencsak drágák, nem túl praktikusak, és rugalmatlanok aktív hírszerzési feladatokra..
Ez egy nagyon jó összefoglaló, köszönöm!
 
  • Tetszik
Reactions: Zaphod Beeblebrox

gacsat

Well-Known Member
2010. augusztus 2.
16 678
14 641
113
Valami ilyesmi lehet, Igazándiból nem tudni pontosan mit is csinálnak a Kínaiak a TJS-3 műholdal.

A pálya adatok szerint legnagyobb közelségében USA-233hoz voltak 6.3km-re.
A jelek szerint a Kínai Hold nem egy nagy eszköz, de simán benne van, hogy egy amolyan műhold vizsgáló műholdról van szí, ami felméri a cél képességeit.

Az árulkodó, hogy USA-233 többször is megfordultak, hisz mind közül talán az a legérdekesebb.

USA-233 az Amerikaiak svájci bicskája Geostacionárius pályán. A hold a Magnum / Orion sorozathoz tartozik amik elsődleges célja anno az Oroszországból és Kínából induló rakéta-telemetria lehallgatása TELINT, ès a Mission 7500 Mercury műholdak COMINT (communication intelligence ) képessége.(Gépek egymás közti kommunikációja)

Az egyetlen hivatalos illusztráció egy kormányzati dokumentumból;
orion-6__2.jpg
Bár ezt a műholdsorozatot a FISINT-része is (Foreign Instrumentation Signals Intelligence), manapság elsősorban COMINT gyűjtőkként használják őket, és munkájuk 85%-a a COMINT célpontjaira irányul.
Néhányat a Boeing epitett Thuraya mobilkommunikációs műhold rendszerhez is integráltak.


Visszatérve a témára, hogy "mièrt nem űrsiklókkal kémkednek?"

Nos vegyük csak a Kínaiak Jilin-1 kereskedelmi konstellációját..
2015 től állítanak pályára különböző Föld megfigyelő holdakat.

60 műholdnál már 30 perces azonnali és ismétlődő kép keszítést kínálnak a világ bármely pontjára. A cég célja, hogy 2030 körül befejezze a teljes, 138-as műholdas flottát amivel 10 perces revisit is elérik. Később a Flottát akár 300 darabosra is bővítenék.

Ez elsősorban a technológia miniatűrizálodása okán lehetséges. Ugyanis a Jilin műholdak meretükben 3 kategóriába sorolható.
A a kisebb 43 kilogrammos Jilin-1 Gaofen műholdak is 1-0.7méter GSD vagy három méteres felbontású pankromatikus képeket készitenek multispektrális módban.
Polish-20230308-181642205.jpg

Es ezek kis műholdak új verziója 2018óta már HDvideót is készítenek 1.4m felbontás mellett...

Rakéta indítás videón rögzítve egy Jilin műholdról;

Reptér

A Jilin-1 Hongwa széria is hasonlóan kis méretű 43kg de már kifejezetten infravörös tartományban dolgozik

A Jilin Shipin sorozat már valamivel nagyobb 210kg os de 4k HD videóban rögzít.

Polish-20230308-183804519.jpg

A legnagyobb Jilin-1 Kuanfu 01C tömege már 1250 kilogramm. A látószög itt màr eléri 150 kilométert, valamint 0,5 méteres felbontású képer keszit teljes színben és 2 méteres felbontást multispektrális módban.

Emelett van még vagy egy tucat különböző verziós teszt műholdjuk is.

Na most a kínai mini űrsikló képességeit ugyan nem ismerjük de az azt pályára állító CZ2F rakétát Igen, és ennek alapján következtethetünk, hogy 7-8tonnás lehet a shuttle megpakolva. Legjobb esetben kb 500-800kg lehet benne hordozható hasznos terhe. Vagyis választhatunk, hogy az az egy rakéta vigyen egy Siklót +benne valamennyi műholddal, vagy dobjuk az egész űrsiklót és helyette vigyünk több tucat műholdat direktbe...

RideShare Mission több Jilin műholdal;
IMG-20230308-174459.jpg

Hangsújoznám, hogy ez csak egy kereskedelmi spysat konstelláció! Ugyanakkor jól megfigyelhető, hogy a gyors rendelkezésre állás valamint az adott pozicio gyors újra vizsgálata felé tolódik el a hangsúly. Egyébként ezt az amerikaiak is belátták, és ők is a kisebb de számosabb konstellációk felé mozdulnak.

A űrsiklók hasznosak tesztelni technológiát, de igencsak drágák, nem túl praktikusak, és rugalmatlanok aktív hírszerzési feladatokra..
És még követi is!

Hogy elhúztak ezek a kínaiak! Bazz, az oroszok már a bokájukig se érnek.
 
  • Tetszik
Reactions: LMzek 2.0

LMzek 2.0

Well-Known Member
2020. április 4.
7 032
14 035
113
Valami ilyesmi lehet, Igazándiból nem tudni pontosan mit is csinálnak a Kínaiak a TJS-3 műholdal.

A pálya adatok szerint legnagyobb közelségében USA-233hoz voltak 6.3km-re.
A jelek szerint a Kínai Hold nem egy nagy eszköz, de simán benne van, hogy egy amolyan műhold vizsgáló műholdról van szí, ami felméri a cél képességeit.

Az árulkodó, hogy USA-233 többször is megfordultak, hisz mind közül talán az a legérdekesebb.

USA-233 az Amerikaiak svájci bicskája Geostacionárius pályán. A hold a Magnum / Orion sorozathoz tartozik amik elsődleges célja anno az Oroszországból és Kínából induló rakéta-telemetria lehallgatása TELINT, ès a Mission 7500 Mercury műholdak COMINT (communication intelligence ) képessége.(Gépek egymás közti kommunikációja)

Az egyetlen hivatalos illusztráció egy kormányzati dokumentumból;
orion-6__2.jpg
Bár ezt a műholdsorozatot a FISINT-része is (Foreign Instrumentation Signals Intelligence), manapság elsősorban COMINT gyűjtőkként használják őket, és munkájuk 85%-a a COMINT célpontjaira irányul.
Néhányat a Boeing epitett Thuraya mobilkommunikációs műhold rendszerhez is integráltak.


Visszatérve a témára, hogy "mièrt nem űrsiklókkal kémkednek?"

Nos vegyük csak a Kínaiak Jilin-1 kereskedelmi konstellációját..
2015 től állítanak pályára különböző Föld megfigyelő holdakat.

60 műholdnál már 30 perces azonnali és ismétlődő kép keszítést kínálnak a világ bármely pontjára. A cég célja, hogy 2030 körül befejezze a teljes, 138-as műholdas flottát amivel 10 perces revisit is elérik. Később a Flottát akár 300 darabosra is bővítenék.

Ez elsősorban a technológia miniatűrizálodása okán lehetséges. Ugyanis a Jilin műholdak meretükben 3 kategóriába sorolható.
A a kisebb 43 kilogrammos Jilin-1 Gaofen műholdak is 1-0.7méter GSD vagy három méteres felbontású pankromatikus képeket készitenek multispektrális módban.
Polish-20230308-181642205.jpg

Es ezek kis műholdak új verziója 2018óta már HDvideót is készítenek 1.4m felbontás mellett...

Rakéta indítás videón rögzítve egy Jilin műholdról;

Reptér

A Jilin-1 Hongwa széria is hasonlóan kis méretű 43kg de már kifejezetten infravörös tartományban dolgozik

A Jilin Shipin sorozat már valamivel nagyobb 210kg os de 4k HD videóban rögzít.

Polish-20230308-183804519.jpg

A legnagyobb Jilin-1 Kuanfu 01C tömege már 1250 kilogramm. A látószög itt màr eléri 150 kilométert, valamint 0,5 méteres felbontású képer keszit teljes színben és 2 méteres felbontást multispektrális módban.

Emelett van még vagy egy tucat különböző verziós teszt műholdjuk is.

Na most a kínai mini űrsikló képességeit ugyan nem ismerjük de az azt pályára állító CZ2F rakétát Igen, és ennek alapján következtethetünk, hogy 7-8tonnás lehet a shuttle megpakolva. Legjobb esetben kb 500-800kg lehet benne hordozható hasznos terhe. Vagyis választhatunk, hogy az az egy rakéta vigyen egy Siklót +benne valamennyi műholddal, vagy dobjuk az egész űrsiklót és helyette vigyünk több tucat műholdat direktbe...

RideShare Mission több Jilin műholdal;
IMG-20230308-174459.jpg

Hangsújoznám, hogy ez csak egy kereskedelmi spysat konstelláció! Ugyanakkor jól megfigyelhető, hogy a gyors rendelkezésre állás valamint az adott pozicio gyors újra vizsgálata felé tolódik el a hangsúly. Egyébként ezt az amerikaiak is belátták, és ők is a kisebb de számosabb konstellációk felé mozdulnak.

A űrsiklók hasznosak tesztelni technológiát, de igencsak drágák, nem túl praktikusak, és rugalmatlanok aktív hírszerzési feladatokra..

Egy olyan húzással lehetne kanyarban előzni, ha 2-3-4 ilyen kínai műholdat kapnánk egy korább szálon egy nekünk abban a beszélgetésben optimálisnak becsült V4 feletti --kb. 8-asokat leíró ???-- különleges, Európa feletti pályán.

Ilyen dolgokkal lehetne újjáépíteni Magyarország nemzet-biztonságát, nem pedig a beszervezgetős fő-célú USA "továbbképzésekkel". :mad:

Van esetleg infó ezeknek a műholdaknak az áráról? Ha jól értem ezek kereskedelmi műholdak, akár a 4iG által is üzemeltethetők lennének vajon?

"Just for fun!" :oops:

.
 

Zaphod Beeblebrox

Well-Known Member
2020. április 1.
4 522
16 422
113
Pénz,pénz,pénz-no,ez az oroszoknak nincs elegendő.
Ezzel vitatkoznék. Persze pénz is kell a dologhoz, de lehet azt okosan is csinálni.
A fent Kínai példa kiválóan alkalmas a dolog bemutatására.

A Chang Guang Satellite Technology Co., Ltd. (CGSTL) az első kereskedelmi távérzékelő műholdvállalat Kínában, 2014. december 1-jén alapították a Kínai Tudományos Akadémia állami tulajdonú Changchun Optikai, Finommechanikai és Fizikai Intézetének kereskedelmi ágából.
A teljes jegyzett tőke 1,97 milliárd jüan azaz 284millio dollárral!
Azóta 2020ban volt már piaci tőkebevonás +375millió dollár.

nyilván ez nem kevés, de ne csináljunk már úgy, hogy ezt ne tudták volna az oroszok kiköhögni mondjuk fele állami fele privát befektetőkkel, főleg, hogy ugye náluk nem a nulláról kellett volna indulni..
 

Zaphod Beeblebrox

Well-Known Member
2020. április 1.
4 522
16 422
113
Egy olyan húzással lehetne kanyarban előzni, ha 2-3-4 ilyen kínai műholdat kapnánk egy korább szálon egy nekünk abban a beszélgetésben optimálisnak becsült V4 feletti --kb. 8-asokat leíró ???-- különleges, Európa feletti pályán.
Ez a cég nem ad el műholdat, ők a szolgáltatást értékesítik..
Ilyen dolgokkal lehetne újjáépíteni Magyarország nemzet-biztonságát, nem pedig a beszervezgetős fő-célú USA "továbbképzésekkel". :mad:

Van esetleg infó ezeknek a műholdaknak az áráról? Ha jól értem ezek kereskedelmi műholdak, akár a 4iG által is üzemeltethetők lennének vajon?

"Just for fun!" :oops:

.
Nem vagyok a kínai technológia ellen, de azért nem vennék tőlük hirszerző-kém műholdat!
Rohadt rosszul is venné ki magát.
Ha valaha ilyen szóba jönne szerintem az izraeliek Eros-C3 vagy az Airbus PléiadesNeo jöhetne szóba nekünk optikai vonalon.
Radar műholdat pedig a most utált Finnek től lehetne beszerezni.

Nálam ez lenne a befutó;
 

Zaphod Beeblebrox

Well-Known Member
2020. április 1.
4 522
16 422
113
Érdekesebb hírszerző műhold események az elmúlt hetekből;

9980794.jpg

Ugye a Japánok elvesztették a H3 hordozórakéta második fokozatának hibálya miatt az új térképészeti/multispektrális optikai holdjukat az ALOS-3-at (Advanced Land Observations Satellite)



Kina 17 napon belül pályára állította Egyiptom második optikai hírszerző műholdját is a Horus-2 egy Hosszú Menetelés CZ2C hordozórakétán belső Mongóliábol.. A pálya megegyezik a korábbival, (@500km 97° napszinkron)


A Jilin optikai műholdas konstellációt epítő CHANGGUANG cég bejelentette, hogy az ev közepén egy indítással 41 műholdat állítanak majd pályára! Ezzel idén elérhetik az első fázist tervezett 138db műholdját!


Közben két új Tianhui (ég-rajz) Kínai sztereo-topográfiai térképező műholdat is felbocsátottak, amelyet a Népi Felszabadító Hadsereg (PLA) üzemeltet.
Z35.jpg

Ezek Háromdimenziós képkészítèsre alkalmas CCD-kamerával vannak felszerelve, amelyek talajfelbontása 5 méter, spektrumtartománya 0,51–0,69 µm, kameraszöge pedig 25 fok. A fedélzeten található egy 10 méteres talajfelbontású többspektrális kamera is, amely négy spektrumsávban működik. A kamerák maximális fogásszélessége 60 kilométer.


A Transporter 3 küldetés során egy éve indított négy SpaceX Starshield prototípus közül három, az USA 320–USA 323 láthatóan február 2-án kezdett deorbit manőverbe. Kontrollált manőverröl lévén szó, az eszközök teljesíthették küldetésüket.
IMG-20230315-174400.jpg

A Starshield kifejelzetten kormányzati használatra készült, három területre összpontosítva" ezek a Föld-megfigyelés, a kommunikáció és a rugalmas rakományokhoz való integrálás ( Starshield műholdbuszon sokféle műszer elhelyezése).


IMG-20230315-175332.jpg

Végül az oroszok az USA-326-ot eddig követő műholdja a Kozmosz-2558 műholdja új manőverekbe kezdett. A pálya síkja meg megegyezik az amerikaival, de a magasságban eddig bőven az alatt keringett, (USA-326; 496/523km) most elkezdték emelni a pályát..
 

LMzek 2.0

Well-Known Member
2020. április 4.
7 032
14 035
113
Érdekesebb hírszerző műhold események az elmúlt hetekből;

9980794.jpg

Ugye a Japánok elvesztették a H3 hordozórakéta második fokozatának hibálya miatt az új térképészeti/multispektrális optikai holdjukat az ALOS-3-at (Advanced Land Observations Satellite)



Kina 17 napon belül pályára állította Egyiptom második optikai hírszerző műholdját is a Horus-2 egy Hosszú Menetelés CZ2C hordozórakétán belső Mongóliábol.. A pálya megegyezik a korábbival, (@500km 97° napszinkron)


A Jilin optikai műholdas konstellációt epítő CHANGGUANG cég bejelentette, hogy az ev közepén egy indítással 41 műholdat állítanak majd pályára! Ezzel idén elérhetik az első fázist tervezett 138db műholdját!


Közben két új Tianhui (ég-rajz) Kínai sztereo-topográfiai térképező műholdat is felbocsátottak, amelyet a Népi Felszabadító Hadsereg (PLA) üzemeltet.
Z35.jpg

Ezek Háromdimenziós képkészítèsre alkalmas CCD-kamerával vannak felszerelve, amelyek talajfelbontása 5 méter, spektrumtartománya 0,51–0,69 µm, kameraszöge pedig 25 fok. A fedélzeten található egy 10 méteres talajfelbontású többspektrális kamera is, amely négy spektrumsávban működik. A kamerák maximális fogásszélessége 60 kilométer.


A Transporter 3 küldetés során egy éve indított négy SpaceX Starshield prototípus közül három, az USA 320–USA 323 láthatóan február 2-án kezdett deorbit manőverbe. Kontrollált manőverröl lévén szó, az eszközök teljesíthették küldetésüket.
IMG-20230315-174400.jpg

A Starshield kifejelzetten kormányzati használatra készült, három területre összpontosítva" ezek a Föld-megfigyelés, a kommunikáció és a rugalmas rakományokhoz való integrálás ( Starshield műholdbuszon sokféle műszer elhelyezése).


IMG-20230315-175332.jpg


Végül az oroszok az USA-326-ot eddig követő műholdja a Kozmosz-2558 műholdja új manőverekbe kezdett. A pálya síkja meg megegyezik az amerikaival, de a magasságban eddig bőven az alatt keringett, (USA-326; 496/523km) most elkezdték emelni a pályát..

  • Lehetséges kommunikációs műholdat "fizikailag" leárnyékolni és ezzel megtörni a kommunikációs vonalat?
  • ...természetesen --az elején/teszteléskor-- "véletlenül"! :oops:
  • + : EW in Space? (...rádióelektronikai-harc/-zavarás/... aZűrben?)

.
 

Zaphod Beeblebrox

Well-Known Member
2020. április 1.
4 522
16 422
113
  • Lehetséges kommunikációs műholdat "fizikailag" leárnyékolni és ezzel megtörni a kommunikációs vonalat?
  • ...természetesen --az elején/teszteléskor-- "véletlenül"! :oops:
  • + : EW in Space? (...rádióelektronikai-harc/-zavarás/... aZűrben?
A rádió jeleket bizonyára az űrben is lehet zavarni. GEO kommunikációs műholdaknál ehhez szerintem fizikailag jelen kell lenni zavaró hardverrel. (Azt pedig nem lehet észrevétlenül csinalni) Az alacsony pályás holdak meg ugye van, hogy nem.is használnak direkt lefelé irányuló jelet, hanem átjátszó holdakon keresztül megy az adat. Ami pedig hálózatos rendszer révén rugalmasabb.

A nagy távolságok, az állandóan mozgásban lévő műholdak, és a egyre nagyobb számú flották miatt az a gyanúm ez egyre nehezebben kivitelezhető az űrben. De a Földön már más a helyzet, ott egy egy területet-régiót lehet aktivan zavarni.
 

Zaphod Beeblebrox

Well-Known Member
2020. április 1.
4 522
16 422
113
Hírszerző műhold küldetés update;

Még március 12-én indítottak az Oroszok Bajkonurból (szokatlan hírcsendben) egy Proton-M rakétát, ami az Olymp-K-2 geostacionárius műholdat, más néven Luch-5X-et állitotta palyára.
A műholdat az orosz védelmi minisztérium, valamint az FSB - orosz hírszerző ügynökség rendelte és finanszírozta. Így összetett feladatot lát el, jelfelderítés (SIGINT), de katonai kormányzati kommunikációs hálozatot is biztosít.


geo-ik-2-08.6c4819446f9974167d131f986b9c83651872.jpg

Mindeközben a jelek szerint Kozmosz 2540 beszüntette a jeladást. (Valószínűleg végleg megadva magát)
Cosmos-2540 már egy új generációs katonai Geo-IK-2 geodéziai ès 3D terképészeti műhold volt. Ez a sorozat váltotta Szovjet Sfera konstellációt.


IMG-20230322-193541.jpg

Mission Update; Kosmos 2558 befejezte a pályaemelést, úgy tűnik, hogy körülbelül 466 km-en állapodott meg - 35-40 km-rel az USA 326 alatt.

Ja és holnap indítanak a tervek szerint egy Szojuz-2 1A vagy B-t Plesetskből amit 2015óta nem használták Poláris pályához, akkor utoljára pedig Cosmos 2056/Persona katonai/kormányzati optikai műholdat vitte sarki pályára, így hasonló küldetés valószínűsíthető..



Volt pár katonai Kínai indítás is, de ami említésre érdemes az a 17-én indított Hosszú Menetelés CZ-3B ami egy GEO földmegfigyelő holdat vitt pályára, és a különlegessége, hogy allitolag már 15m-es felbontást tud, teljes Földet befogó felvételen.. (Sajnos nagyon kevés az info)


Relatív nyugalmas időszak után a kinai mini űrsikló is mozgolodott egy keveset...
IMG-20230322-190011.jpg




Amerikai vonalon a CapellaSpace pályára állított két új SAR radar műholdat.
A felvételen az látszik amint épp kinyitja a 3m hosszu antenna kart. .

Ezen a klassz felvételen pedig a már komplett 3.5 méteres átmérővel bíró reflektor is látható;
IMG-20230322-195554.jpg

...
 

Zaphod Beeblebrox

Well-Known Member
2020. április 1.
4 522
16 422
113
Ritkán nyílik alkalom pontos információhoz jutni a felderítő műholdak árát illetően, de most mégis ez a helyzet, ugyanis kihirdették, hogy a TalesAlenia építi meg az Olaszok új felderítő konstellációját.
IMG-20230327-181531.png

A hat SAR műholdra vonatkozó szerződés 112 millió eurós, és opciót tartalmaz tovabbi négy műholdból álló második csoportra, 75 millió euró értékben. Az egy optikai műhold értéke 30 millió euró, amiben opció van egy másodikra 19 millió euróért.

Mind a radar, mind az optikai műholdak a moduláris NIMBUS (New Italian Micro Bus) platformra épülnek, súlyúk körülbelül 170 kilogramm.

Ugye mi nagy bölcsen $100m költünk el egy Magyar űrhajós pár hetes ISS "kutatására"
Kis matek és ebből kijönne mondjuk két SAR sat 2x19= 38m két optikai 30+19=49 Total:87M a négy műhold 4x170kg=680kg (1kg SpaceX rideshare $5500) de akár dedikált Rocket Lab rakétát is vehetnénk az indításhoz $25000/kg azaz $17m vagyis $104m!
o_O
...

Egyébként ez már tényleg az ilyen "kis" kém műholdak kora. Ugye volt szó feljebb a kínaiak 45kg-os Jilin konstellációjáró is.
Ebben a kategóriában játszik a RocketLab 24-én indított két újabb BlackSky gukker is. 56kg/db (ennek mennyi lehet az ára? :oops:)
211112-blacksky-768x522.jpg

...

A legutóbbi Orosz indításról végül kiderült, hogy egy még raktáron lévő Bars-M topográfiai műhold volt.
3-PUe7o91-C9-A.jpg


29-én pedig újra megkisérelnek hadrendbe állítani egy EO MKA #4 optikai műholdat. Ugye ezen széria elődei nem voltak hosszú életűek, a legutóbbi #3-as Kosmos-2560 az indítás után két hónappal már el is égett..
IMG-20221212-170720.jpg

(Ez vajon meddig bírja majd?!)
 

Zaphod Beeblebrox

Well-Known Member
2020. április 1.
4 522
16 422
113
Polish-20230329-185010475.jpg

Ritkán látható Izraeli Shavit-2 rakétával retrográd pályára állítottak egy Ofeq-13 SAR műholdat Palmachim indító allasból;
A szerkezet ugyanarra az OPTSAT 3000 műhold buszra épült mint a tavaly indított optikai hírszerző műholdjuk az EROS C3 Annal tömege 400kg körüli. Ez a Radar változat valamivel könnyebb lehet ezért is a Shavit-2 rakéta választás.
Polish-20230329-185320213.jpg
 

boki

Well-Known Member
2012. május 18.
48 559
84 972
113
A Szojuz-2.1v rakéta az orosz védelmi minisztérium érdekében pályára állította a Cosmos-2568 műholdat

A Pleseck kozmodromról szerda este (2023.03.29.) felbocsátott könnyű osztályú Szojuz-2.1v hordozórakéta az orosz VM érdekében szállított müholdat. Erről csütörtökön számoltak be az orosz védelmi minisztériumban.

"A becsült időpontban az űrszondát a célpályára bocsátották és ellenőrzés alá vették. Stabil telemetriai kapcsolatot építettek ki és tartottak fenn az űreszközzel" - közölte a minisztérium.

A minisztérium tájékoztatása szerint a mühold fedélzeti rendszerei megfelelően működnek, a Cosmos-2568 sorozatszámot kapta. A szakemberek bevitték a műholdról szóló információkat az orosz űrirányító rendszer űrobjektumainak fő katalógusába, és elkezdték elemezni és feldolgozni az információkat.

https://vk.com/video-104764077_456274861
 

gacsat

Well-Known Member
2010. augusztus 2.
16 678
14 641
113
Abban a kínaiak járnak élen:

Legutóbb 400+ km-nél tartottak már.
Milyen kár, hogy nem értek belőle semmit. Ez most a kvantumösszefonódásos, vagy csak kvantumszámítógéppel titkosított?
Másrészt, attól, hogy nem kötik az orrunkra, biztos lehetsz benne, hogy messze az amerikaiak állnak az élen. Egyszerűen nagyságrendekkel gyorsabb számítógépeik vannak.
 
  • Tetszik
Reactions: Zaphod Beeblebrox

Zaphod Beeblebrox

Well-Known Member
2020. április 1.
4 522
16 422
113
Kvantum-összefonódás (jelkésés nélküli) alapú kommunikáció.
Messze nem amerika már az első számú innovátor; kína éves szinten majdnem dupla annyi szabadalmat bocsát ki. Az usa "kamu"-szabadalmai meg legendásak (pl. katonai döntéshozatali mechanizmusok átemelése ökonómiai környezetben). Fúziós kísérletekben ki is a vezető (kína)?
A szuperszámítógép egy eszköz. Ha nincs aki használja vagy nem megfelelően, netán rossz matematikai modellel, akkor akár doom is futhatna rajta. Egyébként lehet ezzel is lehangollak, de ki mondta neked, h gyorsabbak az usa gépek?! Kína veszi fel a világ (tehát a teljes földgolyón) összes félvezetőjének, IC-jének, chipjeinek a 47%-át.
A kvantumos részhez nem nagyon értek. Az osszefonodasos dologgal Európában is vannak sikeres kísérletek. Ami Kínát illeti persze nagy meg komoly ipar, de pont a félvezető gyártásban mar ami a csúcsot illeti meg nyugati a fölény, márcsak a az azt gyártó gépek monopóliuma okán. Ezert is meleg a pite Tajvanon..

A Szojuz-2.1v rakéta az orosz védelmi minisztérium érdekében pályára állította a Cosmos-2568 műholdat

A Pleseck kozmodromról szerda este (2023.03.29.) felbocsátott könnyű osztályú Szojuz-2.1v hordozórakéta az orosz VM érdekében szállított müholdat. Erről csütörtökön számoltak be az orosz védelmi minisztériumban.

"A becsült időpontban az űrszondát a célpályára bocsátották és ellenőrzés alá vették. Stabil telemetriai kapcsolatot építettek ki és tartottak fenn az űreszközzel" - közölte a minisztérium.

A minisztérium tájékoztatása szerint a mühold fedélzeti rendszerei megfelelően működnek, a Cosmos-2568 sorozatszámot kapta. A szakemberek bevitték a műholdról szóló információkat az orosz űrirányító rendszer űrobjektumainak fő katalógusába, és elkezdték elemezni és feldolgozni az információkat.

https://vk.com/video-104764077_456274861
Meg is vannak az első orbitális adatok.
IMG-20230330-180557.jpg

Kíváncsian várom a tovabbi fejleményeket. Ugyanis a hasonló pályán a közelmúltban Kosmos 2551, 2555 és 2560 pár héttel az indítás után manőverezés nélkül égett el a légkörben...


Mindeközben Kína egy indítással pályára állított 4 Piesat SAR műholdat;

index.php

index.php

Mintha ezek is alakzatban dolgozárnak majd...
index.php

index.php
 

Zaphod Beeblebrox

Well-Known Member
2020. április 1.
4 522
16 422
113
Aki követi a Földmegfigyelő műholdak aktuális indításait annak már feltűnhetett, hogy látványosan megnőttek a különböző méretű SAR műholdak alkalmazása.

A SAR műholdak legnagyobb előnye, hogy kepesek éjszakai képalkotásra, és a felhőkön és a füstön is átlátni vele. A felbontást pedig az igények szerint változtatható.
Kompsat6-Auto9-jpeg.jpg


Van egy nagyon jó cikk a technológiáról a CapellaSpace oldalán. A cég épp nemrég állította pályara a legújabb holdját.

De ami igazán érdekessé és aktuálissá teszi a dolgot a tegnapi Kínai 4 holdból álló SAR műholdas csoport, ami a jelek szerint ebben a kategóriában egyedi módon kötelékben maradva dolgozik majd a pályán. Kína müholdas kötelékei nem teljesen új keletűek. Az új szériás Yaoganok is hármas csoportokban keringtek, de ott a műholdak között szenzoros különbség van, azaz különböző spektrum tartományban érzekelnek.

Radar műholdaknál még nem találkoztam hasonlóval.
A jelek szerint itt egy központi egység körül alakzatban helyezkedik el a másik három.
IMG-20230330-213556.jpg

Arra tudok gondolni, hogy ez az eddig csak koncepcióként letező Formation Flying SAR (FF SAR) gyakorlati alkalmazása. Ezzel eddig még csak nagyon kezdetleges kísérletek voltak, tandemes két egysegből alló műholdal. A jelek szerint Kína azonban alkalmazásba tudta állítani a technológiát.
Polish-20230331-203555217.jpg

A központi egység valamivel nagyobb 370kg ez végzi a jel kisugárzást mint a másik három amik pedig a visszaverődő jelet veszik..

Na ilyen technológiával a nyugat jelenleg nem rendelkezik...