Informatika
- Téma indítója xeqev
- Indítva
K
kamm
Guest
Soha nem hallottam ilyesmirol, de nem is lenne ertelme, hacsak ha nincs valamit titkos qrva gyors, speci angol-magyar algo (nincs.)
Egyreszt egy ilyen 'tripla leszurt rittberger' alapbol 2x annyi eroforrast zabalna feleslegesen, masreszt katasztrofalisan elcsusznanak a jelentesek, meg nehezebb lenne az algonak kihamozni, azaz meg rosszabb eredmenyt adna, sokkal dragabban.
P
Pogány
Guest
Ahogy a laikus felhasznàló érzékeli, minden frissítés, patch minden programban valami ilyet kell tartalmazzon, mert egyre ostobàbban mûködnek.
K
kamm
Guest
Nem tudom, ezt sokszor hireszteltek, kulonosen a spanyolul beszelo oldalakon, es az elejen meg el is tudom kepzelni, hogy esetleg igy volt (valami 15+ eves a GT!), de a Google Translator szerintem mar nem igy mukodik, hacsak nem fejlesztettek egy uberüalgot angol-magyar koze...
Ha kiprobalsz egy osszetett mondat magyarol spanyolra, netan visszafele, masik ablakban angolra, majd allitgatod, az szerintem ezt mutatja, mert apro valtoztatasok a szovegben maskeppen okoznak valtozast (avagy nem) a spanyol meg angol forditasban. Persze ez sem szaz szazalekos bizonyitek, mert lehet csak pusztan gyenge az algo a finomsagokhoz... viszont erdemes probalgatni, es azert kiderul par dolog (mondjuk ehhez jol kell tudni legalabb ket idegen nyelven, hogy a finomabb eltereseket is erezzuk.)
En utoljara par eve jatszottam vele, azota biztosan javult tovabb.
Csak annyi a tapasztaltam, hogy angolról sokkal jobban fordít magyarra, mint bármi másról.
K
kamm
Guest
T
Törölt tag
Guest
Úgy lehet a dolgot letesztelni, hogy egyszerűen utána csinálod a dolgot.
Én annak idején japánról, meg oroszról próbáltam meg fordítani.
A japán esetén különösen lehetett érezni, hogy bűnrossz - konkrétan olvashatatlan - fordítás készült. Az amerikai meg egészen érthető volt a számomra. Gondolom, mivel a saját angolom sem tökéletes, így fel sem tűnt - vagy csak minimálisan - hogy problémás lett a fordítás.
Érdekes módon viszont a translate-be berakott japán-angol fordítás eredményét egyszerűen betettem az angol-magyar relációba és végül ugyan oda jutottam, mint amikor egyből fordíttattam japán-magyar irányba.
K
kamm
Guest
Nekem igy spanyollal nemigen mukodott anno, az angolnal mindig elvesztek az apro kulonbsegek...
Abban a kínaiak járnak élen:
Chinese team breaks distance record for quantum secure direct communication
A team of researchers at Tsinghua University in China, has broken the distance record for quantum secure direct communication (QSDC) by sending information using their protocol a distance of 102.2 km. In their paper published in the journal Light: Science and Applications, the group describes...
Legutóbb 400+ km-nél tartottak már.
Kvantum-összefonódás (jelkésés nélküli) alapú kommunikáció.
Messze nem amerika már az első számú innovátor; kína éves szinten majdnem dupla annyi szabadalmat bocsát ki. Az usa "kamu"-szabadalmai meg legendásak (pl. katonai döntéshozatali mechanizmusok átemelése ökonómiai környezetben). Fúziós kísérletekben ki is a vezető (kína)?
A szuperszámítógép egy eszköz. Ha nincs aki használja vagy nem megfelelően, netán rossz matematikai modellel, akkor akár doom is futhatna rajta. Egyébként lehet ezzel is lehangollak, de ki mondta neked, h gyorsabbak az usa gépek?! Kína veszi fel a világ (tehát a teljes földgolyón) összes félvezetőjének, IC-jének, chipjeinek a 47%-át.
És ki gyártja? Ki tervezi? Hol csinálják az alapkutatásokat? Kína csak negyedosztályú csipeket gyárt. Anélkül meg...
Szia,
A legmegdobbentobb a cikkben a "0.54 bps" sebessegertek. Direkt elolvastam az eredetit is, mert ugy gondoltam, hogy ez biztos eliras.
De nem. Valoban egy atlagos betu atvitele 16 masodperc!
Persze ez csak a 100 km-es tavolsagra vonatkozik, 30 km tavolsagra mar 22 400 bps sebesseggel tudnak kommunikalni, vagyis egy jobb betarcsazos modem sebesseget mar kozelitik (a csucs 30 evvel ezelott: egyik iranyba 56 000 bps, a masik iranyba 33 600bps).
Mas: a szamitogepek sebessege publikus, a leggyorsabb gepek (forras: top500.org):
sorszam/nev-tulaj/processzormagok szama/sebesseg/sebesseg/,aramfogyasztas:
| 199 | Komondor - HPE Cray EX, AMD EPYC 7763 64C 2.45GHz, NVIDIA A100 SXM4 40 GB, Slingshot-11, HPE Governmental Information-Technology Development Agency (KIFÜ) Hungary | 28,768 | 3.09 | 4.67 |
A sebesseg mertekegysege a PetaFlop/s (millio*milliard muvelet/masodperc), az aramfogyasztas mertekegysege a kW-ban van irva, de inkabb MW-ban kellene irni top 10 gep eseteben.
Itt bizony az latszik, hogy nem tulzas a "nagysagrendel gyorsabb" kifejezes, mivel konkretan tobb mint 10-szeres kulonbseg van a leggyorsabb USA es a leggyorsabb kinai gep kozott. Az USA-ban eleg nyiltan leirjak, hogy kie a szamitogep:
DOE/Oak Ridge NL: itt keszultek mar az elso atombombak is, mint a Manhattan project legnagyobb gyara (1. es 5. leggyorsabb gepek a vilagon)
DOE/LLNL: 1952-ben alapitottak atomfegyver fejlesztesre, pl. az elso tengeralatjarorol indithato Hbombakat itt keszitettek el. (6. leggyorsabb gep a vilagon)
Korabban sosem volt arra pelda, hogy magyar gep bekerult az elso 200-ba (az elso 400-ba se), de most ott van a listaban egy magyar gep is (nyilvan egy kicsit szerencsenk is volt, hogy oktoberben atadtak a gepet, igy a novemberi listaba bele kerulhetett, nyilvan juniusban mar boven ki fogunk szorulni az elso 200-bol, de minden bizonnyal egy darabig ez a gep benne lesz a leggyorsabb 500-ban).
Szia,
Hat, meglepo lesz a valaszom: a kinai gep 2016 elejen allt uzembe, akkor a vilag leggyorsabbja volt, es 2018-ig az is maradt, akkor lett a 2., majd 2018 vegen 3. lett.
De egyetertek azzal, hogy az NSA gepei nyilvan nincsenek benne ebben a listaban.
Az egyetlen NSA beszerzes, amirol olvastam, az 1968-as volt.
Ha különböző távolságokra különbözik bármi, akkor az nem kvantumösszefonódásos. ami a mai legjobb fizika szerint amúgy lehetetlen.
Sziasztok,
2003bant megjelent konyvben irtak le (fejbol idezve), hogy az IBM keszitett egy hattertarat, ami 125 GB meretu volt.
Osszehasonlitaskent: A C64 hattertara (lemeze) 1982-ben 170 KB, vagyis 0.17 MB, ez meg 125 000 MB, mikozben Moore torvenye ertelmeben masfel evente duplazodik az azonos aron kaphato kapacitas, vagyis az 1968-1982 kozott eltelt 14 evben majdnem ezerszer akkora kapacitast lehetett venni ugyanannyi penzert.
Ebbol egyszamjegyu mennyiseget adott el az IBM, nehany National Laboratory vett belole 1-1 peldanyt (igen, kb azok, akik fent lettek emlegetve, vagyis leginkabb atomfegyver fejlesztesehez hasznaltak), es az NSA 2 db-ot.
Irni eleg lassan irt, mivel mikrofilmre fotozta a digitalis adatot, es azt rendes nedves eljarassal hivtak elo.
Olvasni viszont nagyon gyorsan tudodd: pneumatikusan 3 masodperc alatt a megfelelo mikrofilmet beszivta az olvasoba, es leaolvasta a rajta levo adatot.
Az egeszen kozeli multban volt az IBM kinalataban egy olyan eszkoz, amit TS3500 szalagkomplexumnak neveznek.
Semmi hivatalos nyoma nincs annak, hogy ezt az NSA megvette volna - de meg az IBM Business Partnereknek sem arulta el az IBM, hogy kik a vasarloi az adott eszkoznek, ami bennem felveti annak lehetoseget, hogy ennek a cegnek a kedveert fejlesztette ki az IBM.
Ennek a jellemzoi eleg meglepoek.
Kezdem azzal, hogy az TS3500 szalag konyvtar 16 ruhasszekrenynek megfelelo meretu, szekrenyenkent 1000 db szalag lehet benne (egesz precizen az egyik szekrenyben kevesebb, osszesen 15260), es egy szalag 20 TB kapacitasu, ha nem tomoritheto adat van rajta (ha tomoritheto, akkor a beepitett hardver tomorito segitsegevel tobb adat talalhato rajta. Az IBM 60 TB-ra becsuli, de ez semmit se jelent, mert ha csupa A betut tarolunk el rajta, akkor sokkal tobb fer ra, ha meg mar eleve tomoritett adatot, akkor meg semmit se tomorit rajta, marad a 20 TB meret). Az eszkozben vannak meghajtok es szalagok, egy vagy 2 robotkar pakolja ezeket a megfelelo helyre. Szoval egy ilyen szalagrobot kapacitasa tomorites nelkul 298 PB = 305200 TB= 312 524 800 GB.
A szalagkomplexum ugy epul fel, hogy maximum 15 db szalagrobot egymas mogott van, a tetejukon egy vagy tobb "szallitoszalag" van, ahova a robotkar fel tudja tenni a szalagot, majd a masik szalagrobot karja le tudja onnan venni. Vagyis ez tenyleg egyetlen komplexum, hiszen barmelyik szalagot barmelyik meghajtoba bele lehet tenni. Ennek maximalis kapcitasa tomorites nelkul: 4.36 EB = 4470 PB = 4 578 000 TB = 4 687 872 000 GB.
