Nyugodjék békében, A bukás mellett az internetes mémkultúra egyik legnagyobb hatású alakja volt Risitas
trollfoci posztja:
El Risitas 2016-ban a csúcson volt Magyarországon. Sírva vigad a magyar, így a nemzeti válogatott egy-egy veresége után egy ország várta a videó elemzéseit. A
román és holland mecccsek után ő volt az, aki miatt még ezeket a történelmi blamákat is képesek voltunk elviselni. Kikapott a válogatott?
Sebaj! Risitas elemez! Risitas jött és ordított a röhögéstől, vele együtt mi is, azon, hogy megint agyonb@szott minket valaki. Kikapott Andorrától a csapat? Kurv@ nagy gáz, de legalább jön az öreg El Risitas és, ha gyógyírt nem is hoz, de a kínunkban való röhögést igen.
Még Dárdai Pál is megemlékezett róla egy interjú alkalmával.
Egy jó történet sem kezdődik salátaevéssel ,így 2016 tavaszán jól besörözve pattant ki az ötlet a fejünkből: mi lenne, ha az öreget elhívnánk Sevillaból Budapestre? Na de hé, hogy? Annyit tudtunk mi is róla, amennyit az átlag internetfelhasználó. Kollégánk mélyebbre ásta magát a témában és kiderítette, hogy az öreg egy étteremben mesél vicceket a vendégeknek, kisebb fellépési díj ellenében.
Rá is írtunk az étteremre, akik összekötöttek minket Miguellel, aki állítása szerint Juan Joya Borja, azaz El Risitas menedzsere volt. Szerintünk meg leginkább az ivócimborája, akivel éppen együtt sörözgettek, amikor érkezett a megkeresésünk.
Szó szót követett, így abban állapodtunk meg, hogy eljönnek ketten Budapestre, de csak úgy hogyha kiküldünk értük Sevillaba valakit, mivel az öreg életében egyszer hagyta el a várost, akkor is Madridba ment a Torrente című film forgatására.
Rendben. Kiküldtünk értük egy spanyol tolmácsot, ám a bajok itt nemhogy véget értek volna, igazán akkor kezdődtek. Kiderült, hogy a tolmácsunk nem igazán érti, amit Risitasék andalúziai dialektusban beszélnek.
Az öreg Risi az életben egyébként nagy kópé volt. Sohasem dolgozott, a bevétele nagy részét egy 10 millió pezetás kártérítésből szerezte, mivel egy elütötte egy autó.
Elmondása szerint többször is visszament az útkereszteződésbe, hátha elütik még egyszer. Könnyű pénz...
Az ominózus videóban is, amit mindannyian ismerünk, arról beszél, hogy életében egy napot dolgozott egy étteremben konyhai kisegítőként, rábízták, hogy mosogassa el a tànyérokat, ám ő kivitte inkább az óceán partra a szennyest, hogy majd a hullámok elvégzik helyette a melót, ám a víz befele sodorta és elvitte az összes edényt...
Risitasékat elnököknek kijáró tisztelettel fogadtuk a repülőtéren, ahol a menedzser úr első kérdése az volt, hogy Budapest mekkora város és, hogy vannak-e szép lányok.
Egy rövid stadionlátogatás után a kispesti Nótafa étterembe ültünk be ebédelni, ahol készült az ominózus fotó, amin Risitas késsel villával eszi a halászlevet, ami nagyon ízlett neki.
A történethez hozzátartozik, hogy az étteremben éppen Bangó Margit és Emilio is ebédelt, akik ránézésre nem értették, hogy rajtuk lévő figyelem eléggé megcsappant, sőt a nullához konvergált, amikor a kis spanyol úr belépett, mert mindenki vele akart fotózkodni és a klasszikus nevetését hallani.
Az ebédet követte számtalan interjú, mindenki a spanyol bácsikát akarta tőlünk.
A délutáni órákban egy parlamenti látogatást iktattunk be, ahol minden szembejövő képviselő felismerte El Risitast és záporoztak a szelfik, a közös fotók.
A legviccesebb jelenet az volt, amikor megmutattuk neki a Szentkoronát, Risitas pedig úgy megijedt a bokájukat összecsapó koronaőröktől, hogy lenyomott egy 200 méteres sprintet a parlament folyosóján, alig tudtuk utolérni.
Másnap pedig jött a nagy nap!
El Risitas a TrollFoci meghívására előadást tart a Tibi atyás barátaink kocsmájában.
A jegyek kb 10 perc alatt elfogytak elővételben, a hely
zsúfolásig megtelt, a csillárról is emberek lógtak. Illusztris vendégeket hívtunk a warm up-ra, Hrutka Jánost, Dombi Tibort, a BSW együttest.
Aztán felrobbant a Humbák Művek! Megjelent El Risitas!
Percekig tartó vastaps után az öreg elkezdett mesélni az életéről.
Itt megállnánk egy pillanatra, hisz írásunk elején említettük, hogy a spanyol tolmácsunk nem igazán értette sztárvendégünk andalúziai dialektusát.
Azóta is mérhetetlenül hálásak vagyunk a KultúrTapasos srácoknak, hogy önzetlenül felajánlottàk a segítségüket és átvállalták a fordítást, hisz nagy szerencsénkre az egyikük éppen az andalúz nyelvjárásból írta a diplomáját.
Az előadás kb másfél órát tartott, hatalmas sikert aratott a spanyol kis öreg, ám ezután kb egy 3 órás fotózkodás vette kezdetét, kb egy 100 méteres hosszú sorban várakoztak az emberek, hogy toljanak Risitasszal egy képet.
Valamikor hajnalban tettük ágyba az öreget, mert másnap indult a repülőjük Bécsből.
Megköszönték a vendéglátást, azt a rengeteg szeretetet, amit a magyar futballszurkolóktól kaptak és könnyes búcsút vettünk egymástól.
Pár óra múlva hívtuk a sofőrt, hogy kiértek-e már a repülőtérre. Mire azt a választ kaptuk, hogy még csak Mosonmagyaróváron vannak, mert Risitasnak eszébe jutott, hogy nem evett még gulyást és ezt azonnal pótolnia kell. Nyilván ez akkor jutott eszébe, amikor másfél óra múlva indult a repülő Bécsből, de ők még mindig Magyarországon voltak...
Ez volt ő. A bohókás mókamester,
El Risitas.
Legyen neked könnyű a föld!