Gerald R. Ford osztály (USA)

Érdekes, hogy a kínai hajó elleni rakétától nem temetik. Ott mintha elfogadnák, hogy önmagában csak egy zavaró tényező.
 
Ez csak egy magánvélemény lesz a részemről, de szerintem ma egy repülőgép hordozóra a legnagyobb veszélyt egy tengeralattjáró jelenti, abból is egy D+E.
De ugye a D+E tengók nem rohangásznak a világtengereken , a hordozók meg nem hajókáznak a partok közelében így a találkozásuk elég valószínűtlen.
 
Annyira azért bőven közel azért vannak a partokhoz, hogy egy ilyen elérje őket.
 
Hát itt igazából szerintem az a kérés, hogy mekkora a tiszta elektromos hatótávolsága egy ilyen tengeralattjárónak.
Mert szerintem valós esélye akkor van ha tisztán csak az elektromos meghajtással halad, kavitáció mentes sebességgel.
Bár ha jól tudom, (talán a németeknek) van olyan tengeralattjárója ami hidrogén-üzemanyagcellás. Annak mivel nincs dízel géphangja lehet rá esélye.
 
Kicsit utána néztem, a német Type-212 biztosan elérne egy hordozó csoportot, a wikipedia szerint akár 3 hétig is elboldogul anélkül, hogy fel kellene jönnie a felszín közelébe. De ugye ez hidrogén-üzemanyagcellás járgány.
A Type-214 hasonló tudású.

Az orosz Lada/Amur párosnál is írnak egy AIP rendszerről, de nem tudom, hogy az mennyire hiteles. Ha jól emlékszem sok problémájuk volt vele.

A "klasszikus" D+E Kilo osztálynál érdekes adatokat találtam.
23.5 km-t képes megtenni 39 km/h-val csak elektromosan.
740 km-t 5.6 km/h-val ha tisztán elektromosan halad.
Ez utóbbi kicsit azért soknak tűnik, de ez alapján a régebbi D+E tengeralattjáróknak is van valós esélye arra, hogy a partoktól 100-200 km-re megtámadjanak egy hordozó csoportot tisztán elektromos módban.
 
<blockquote rel="Wolfrick">A különböző fémek kapcsolata hogyan befolyásolja majd a korróziót? Vagy tettek köré szigetelést, csak én nem látom?
Kattints ide a kinyitáshoz...
Ha az egyik vas, akkor sehogy. Ha más, akkor tuti korrodál.

</blockquote>

Nincs szigetelès, hanem
<blockquote rel="Wolfrick">A különböző fémek kapcsolata hogyan befolyásolja majd a korróziót? Vagy tettek köré szigetelést, csak én nem látom?
Kattints ide a kinyitáshoz...
Ha az egyik vas, akkor sehogy. Ha más, akkor tuti korrodál.

</blockquote>
Hajóépitésnél anódàkat hasznàlnak, amik " áldozatként" elfogynak. Működési elv: làsd Wiki.
 
12,9 milliárd dollárba, vagyis 3547 milliárd forintba került a világ valaha volt legdrágább hadihajója, a USS Gerald R. Ford (CVN 78), amerikai repülőgép-hordozó – derült ki a szenátus fegyveres erőkért felelős bizottságának ülésén, ahol Sean J. Stackley helyettes államtitkár számolt be a hajó építésének előrehaladásáról.
http://vs.hu/kozelet/osszes/szeptemberben-all-szolgalatba-a-vilag-legdragabb-hadihajoja-0408
 
Elektromágneses-katapult teszt a USS Gerald R. Ford hordozón.
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
Vízen!!!
Bocsi, nagy képek lesznek!
170408-N-WZ792-070.JPG

170408-N-WZ792-167.JPG
 
  • Tetszik
Reactions: Nagy Csaba, nyugger, rejsz felügyelő and 5 others
Ez a normális repülőgéphordozó építési mód - szerintem.
A dupla tornyos/hidas/szigetes dizájn felfoghatatlan számomra.
 
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
  • Tetszik
Reactions: arbalest
notaricon said:
Ide teszem, mert kb ez a célcsoport

Egész jó kis cikk a hordozók elleni hadviselés témában.

https://www.gizmodo.com.au/2017/04/what-it-would-really-take-to-sink-a-modern-aircraft-carrier/
Kattints ide a kinyitáshoz...
Hát, túl sokat nem állít és több helyen is téved. Az ASM-ek nagy része rohadtul nem sea skimming módban érkezett és érkezne, mert olyankor olyan kicsi HMZ adódna, ami lehetetlen indítási pozíciót feltételez. Ez kb. a Grántinál volt igaz, ami viszont már asszem kivontak szinte mindenről. Tengóról a legesélyesebb ez, mert az tud közel menni, mert a nem érkeli sem az E-2 sem a BARCAP, viszont 50-60 km-en túl nincs ASW.

A toperdók hatótávolságát totálisan túlbecsüli, ez még futásteljesítménynek is sok. Ha a célpont meghallja a tengót vagy torpedót és fordul, akkor AAM terminológával a NEZ 15 km táján, ha van tudtommal.

A szuperkavitáció szép, csak nuki nélkül szart sem ér, mert a torp sem hall semmit. Ha lassít, akkor meg "csak" annyit tud, hogy a megközelítési fázis gyors, de a végfázisban semmivel sem gyorsabb, mint egy átlag torp.
 
  • Tetszik
Reactions: notaricon and fishbed
Trumpnak tele van a töke az új EMALS katapult rendszerrel (gondolom a költségeivel)
"Trump is insisting that the service return to installing steam catapults in place of the state-of-the-art Electromagnetic Aircraft Launch System (EMALS) that were developed for the Gerald R. Ford–class super carriers. The president is explicit in his directive—all future U.S. Navy carriers will revert to steam catapults."
http://nationalinterest.org/blog/th...-navy-carriers-will-use-goddamned-steam-20611
Mondjuk én nehezen tudom elképzelni hogy tényleg visszatérnek a gőzkatapulthoz...
 
Gondolom nem ugyanannyi hely kell a kettőnek, más bekötésekkel, vezetékekkel, formával stb. Elég fontos része a hordozónak ahoz, hogy valamilyen szinten köré legyen építve, de a médiában jól hangzik hogy drágállja és talán leveri kicsit az EMALS árát mint az F-35-ösökét.
 
  • Tetszik
Reactions: borisz
Válasz írásához be kell jelentkezned.
Ugrás az oldal tetejére Bottom
Back