Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
Ami egy pl Gidránnak bőven elég.AMP gránátja meg210milit ütött át.
Ezt megpróbáltuk aluminiummal is, és volt is csoda...... Félkemény szilárdsági értékek (Rm) mellett negyed kemény képlékenység (Rp0,2 és A%) volt..... Sajnos ipari körülmények között soha sem tudtuk teljesen stabillá tenni nagyobb volumenü gyártásban, de múkodik aluminium esetén is a módszer....
A mai viszonyokhoz képest a vh-ban nem volt páncélelhárító képesség. Ma már sok helyen minden tűzcsoportban van LAW szerű cucc és minden rajban van ennél erősebb de kézi pőncéltörő fegyver, századszinten ATGM. Nem azért tűntek el nyugaton a dedikált páncéltörő alegységek mert nem volt pénz vagy katon rá, csak egész egyszerűen feleslegessé váltak.
az 5083-as ötvözetet az elmúlt 3-4 évben rendkívüli módon felkapta az autóipar, és részben acél elemek kiváltására, ahogy Te is írtad..... Egyik legérdekesebb felhasználása az autó ajtóban lévő mozgatható üveg felület csúszó sínje, ami nem mellesleg majd 180°-os hajlítást is kap a megmunkálása során..... van rá rendelésünk dögivel5083 típusú alumínium ötvözet páncél
Az 1950-es évekig a harcjárművek páncéljának kizárólagos alapanyaga az acél volt. Azóta azonban ennek alternatívájaként megjelent az alumínium páncél.
Az alumínium páncélt az Egyesült Államokban kezdték el fejleszteni, ahol 1956-ban a legnagyobb alumíniumgyártók elkezdték az amerikai hadseregnek alumínium páncélmintákat benyújtani lőpróbákra. Nagyjából ugyanebben az időben az FMC Corporation szerződést kapott egy új lánctalpas páncélozott szállító harcjármű (PSzH) kifejlesztésére. Ennek eredményeképpen az FMC 31 alumínium, valamint öt acélpáncéllal felszerelt PSzH-t épített a csapatpróbákra, és 1959-ben szerződést kapott az alumínium páncélzatú PSzH gyártására, amely az M113-as lett.
Azóta az M113-ast nagy mennyiségben gyártották, és a Szovjetunión kívül a legelterjedtebb páncélozott szállító harcjárművé vált. Fejlesztését követte más alumínium páncélozott járművek, mint például az M114 felderítő jármű, a 105 mm-es M108 önjáró tarack és a 155 mm-es M109 önjáró löveg, amelyet nemcsak az amerikai hadsereg, hanem számos más hadsereg számára is nagy mennyiségben gyártottak.
Az M113, M114, M108 és M109 alkotta az alumínium páncélozatú harcjárművek első generációját, amelyek páncélzata az 5083-as típusú ötvözetre épült. Ez az alumíniumötvözet körülbelül 4,5% magnéziumot és 0,75% mangánt tartalmaz, szakítószilárdsága 300-350 MN/m², és amelyet a ballisztikus tulajdonságok javítása érdekében hidegalakítással keményítettek. Keménysége mindössze 75 BHN, és ez, valamint alacsonyabb szilárdsága azt jelenti, hogy a belőle készült páncélnak egy adott szintű ballisztikai védelemhez lényegesen vastagabbnak kell lennie, mint az acélpáncélnak. Például 7,62 mm-es AP lövedékek elleni védelemhez az 5083-as alumínium páncél vastagságának 48 mm-nek kell lennie, szemben a hagyományos hengerelt homogén (RHA) 380 BHN keménységű acél páncél 14,5 mm-es vastagságával. Sűrűsége csak 2660 kg/m³, szemben az acélpáncél 7850 kg/m³-ével, de ennek ellenére a területi sűrűsége, azaz az egységnyi területre jutó tömege 128 kg/m² nagyobb, mint az RHA acélpáncél 114 kg/m² területi sűrűsége, amely ugyanolyan védelmet nyújt a keménymagvas, nagy sebességű lövedékekkel szemben.
A tüzérségi gránátok repeszei elleni védelem tekintetében, amelyek a fő fenyegetést jelentik az önjáró lövegekre és a páncélozott szállító harcjárművekre, az 5083-as alumínium páncél területi sűrűsége lényegesen kisebb, mint az RHA-é. Ennek következtében az 5083 alumínium páncél adott súly mellett nagyobb védelmet nyújt a repeszekkel szemben, vagy kisebb súly mellett ugyanolyan védelmet nyújt, mint az RHA.
Mivel az 5083-as alumínium páncélnak körülbelül háromszor olyan vastagnak kell lennie, mint az RHA-nak, az ebből készült páncél súlyához viszonyítva hajlításkor sokkal merevebb, még ha területi sűrűsége körülbelül azonos a ballisztikailag egyenértékű RHA-páncéllal, annak ellenére, hogy az alumínium lényegesen kevésbé merev, mint az acél. Az alumínium rugalmassági modulusa mindössze 71 GN/m², míg az acélé 206 GN/m². A páncél hajlítási merevsége azonban nem csak a rugalmassági modulussal, hanem a vastagság köbével is arányos, így az alumínium páncél körülbelül kilencszer olyan merev, mint az azonos tömegű acél. Mivel az alumínium páncél merevebb, mint az azonos tömegű acélpáncél, ez lehetővé teszi, hogy a szerkezeti merevítések egy része elhagyható legyen a páncéltestek építésénél, így különösen a könnyű páncélozott szállító harcjárművek esetében ez súlyt takarít meg. Az M113-as alumíniumból készült felépítménye körülbelül 10%-al volt könnyebb, mint acélból készült megfelelője.
A súlymegtakarítás mellett az alumínium páncélt könnyebb megmunkálni, és a páncél nagyobb vastagsága lehetővé teszi a fogazott illesztések alkalmazását, amelyek rögzítést biztosítanak a lemezek között, így kevesebb hegesztést igényelnek. Mindez hozzájárult az alumínium páncéllemezzel ellátott járművek előállítási költségeinek csökkentéséhez, ugyanakkor az egy tonnára jutó költség még így is jelentősen magasabb, mint az RHA-é.
folytatásban a 2. generációs alu páncél...
Amit ha én mondok faszság, de amúgy tökre rendben van.
annyival egészítenélek ki, hogy a 7xxx-es típusu alu ötvözet gyárthatósága hengerléssel (lemez késztermék) nagyon bonyolult és az alu ipari szintjén szinte ismeretlen.... (sz.tem az amcsik nem véletlenül tértek vissza, pont e miatt is az 5083-as ötvözetre).... a hegeszthetőség, a majdnem megmunkálhatatlanság is nagyon komoly gond, mint ahogy írtad is.... az 5083-as (a magyar alkalmazásban nálunk a neve AlMg4,5Mn0,8) sokkal inkább iparilag is gyártható, de azért nagyon nem egyszerű.... láttam már olyan 5083-as 5 tonnás aluminium tuskót (bugát az acélnál használt néven), ami a nem megfelelő öntés utáni hőkezelés miatt az első szúrásban (hengerlési fogásban) szó szerint felrobbant, morzsalékosra esett szét..... az hogy az alu hengerlési tuskóban időnként alló helyzetben simán belső repedés keletkezik öntés után, az meg elég gyakori7039 típusú alumínium ötvözet páncél
Az eredeti alumínium-magnézium-mangán ötvözetek fejlesztését követte a 7039 típusú alumínium-cink-magnézium ötvözetek fejlesztése, amelyeket az 1960-as években vezettek be az alumínium páncélozott járművek második generációjában. Ezek közé tartozott az amerikai M551 Sheridan könnyű harckocsi, amelynek a 7039-es ötvözetből készült a teste, bár továbbra is acél toronnyal rendelkezett. Továbbiak voltak a brit Alvis Scorpion könnyű harckocsi és a Fox kerekes páncélozott jármű, amelyeknek nemcsak a teste, hanem a tornya is alumíniumból készült, valamint a francia AMX-10 lánctalpas páncélozott szállító harcjármű.
brit Alvis Scorpion könnyű harckocsi
A 7039 típusú ötvözet 5% cinket és 2,5% magnéziumot tartalmaz, és a korábbi 5083-as aluminium ötvözettel ellentétben hőkezelhető. Erősebb is, szakítószilárdsága akár 485 MN/m² is lehet, és keményebb, körülbelül 150 BHN-ig. Ennek eredményeként ballisztikai szempontból jobb, és ezért nem kell annyira vastagnak és nehéznek lenne, mint az 5083-as páncél egyenértékű lemezeinek. A 7039 páncélnak például csak 38 mm vastagnak kell lenniük ahhoz, hogy védelmet nyújtson a 7,62 mm-es AP lövedékekkel szemben, ami 106 kg/m³-es területi sűrűséget jelent. Ez lényegesen kevesebb, mint az 5083-as páncél egyenértékű területi sűrűsége, még akkor is, ha a 7039-es ötvözet sűrűsége valamivel nagyobb, 2780 kg/m³. A területi sűrűsége szintén alacsonyabb, mint az RHA-é, de nem kisebb, mint a nagy keménységű (HHS) acélpáncélé. A 7039-es páncél előnye más páncéltípusokkal szemben még nagyobb, ha nagyobb kaliberű AP lövedék elhárításáról van szó. Például a 14,5 mm-es AP lövedékek esetében a területi sűrűsége 26 százalékkal alacsonyabb, mint az RHA-é.
A 7039 típusú ötvözetek kiváló ballisztikai tulajdonságaiért azonban szükségszerűen meg kellett fizetni az árat. Ez főként hegesztési problémák formájában jelentkezik, amelyek a hőbevitel gondos ellenőrzését igényelték a hőhatás által érintett zónában fellépő feszültségkorrózió elleni védelem érdekében. A 7039-es ötvözetek korróziós feszültség okozta repedésre való hajlama miatt a lemezek szabadon maradt éleit hegesztési anyaggal kell fedni, és a hegesztési varratok közelében kerülni kell a megmunkálást vagy a lyukak fúrását.
Az ellenük hozott erőfeszítések ellenére, a korróziós feszültség okozta repedések azonban továbbra is komoly problémát jelentenek a 7039 típusú ötvözetekből készített testek és tornyok esetében. Az AMX-10 sorozat járművei esetében a problémát minimálisra csökkentették a 7020-as ötvözet alkalmazásával, amely valamivel kevésbé erős, de képlékenyebb és jobban ellenáll a feszültségkorróziónak. Az amerikai LVTP7 kétéltű gyalogsági szállítójármű esetében azonban a problémát olyan súlyosnak ítélték, hogy bár az LVTPX12 prototípusait az 1960-as évek végén 7039-es páncélból építették, meg ezt az 1970-es évek elején történő gyártásba vételkor elhagyták és visszatértek az 5083-as páncélhoz. Az 1980-as években nagy mennyiségben gyártott amerikai M2 gyalogsági harcjármű alumínium páncélja szintén szinte teljes egészében 5083-as ötvözetből készült, a 7039-es ötvözet használata csak a felépítmény egy kisebb részére és a toronyra korlátozódott.
Az M2 IFV és más alumínium páncélozott járművek 5083-as páncélját - a nagy sebességű lövedékekkel szembeni kisebb védelmi szint ellensúlyozására - kívülről vékony, nagy keménységű (HHS) acéllapokkal egészítik ki. Egy kemény anyagból készült külső réteg és egy képlékenyebb, de szívósabb anyagból készült belső réteg ilyen kombinációja elvben és a gyakorlatban is nagyon hatékonynak bizonyult. Például a nagy keménységű (HHS) acél és az 5083-as ötvözet kombinációja, amely képes megállítani a 7,62 mm-es AP lövedékeket közelről, nemcsak a 7039-es páncélnál, hanem a nagy keménységű (HHS) acél páncélnál is alacsonyabb területi sűrűséggel rendelkezik.
Ti-6AL-4V titánötvözet
Amikor az 1950-es években az Egyesült Államokban elkezdték fejleszteni az alumínium páncélzatot, más színesfémek ötvözeteit is vizsgálták, mint lehetséges páncélanyagokat. Ezek közül a legígéretesebbek a titánötvözetek voltak, különösen egy 6% alumíniumot és 4% vanádiumot tartalmazó ötvözet, amelynek sűrűsége 4430 kg/m³, szakítószilárdsága pedig 930 MN/m². A területi sűrűség alapján ez a Ti-6AL-4V ötvözet jobbnak bizonyult az alumínium páncélnál és az RHA-nál az AP lövedékek elleni védelemben, valamint az RHA-nál a lövedékszilánkok esetében. Eleinte hátránya volt a lövedék becsapódásának hatására jelentkező hátsó repeszképződés, de ezt a fejlesztés során jelentősen csökkentették. A titán páncélzat költségei azonban sokkal magasabbak maradtak, mint az alumínium- és acélpáncélé, és ez a használatát a csata repülőgépekre és helikopterekre korlátozta.
folytatásban érkeznek a kumulatív gránátok, és az elhárításukra kitalált különleges páncél(anyag)ok...
Ez sajna előfordul a zink miatt... Ha nincs hegesztve, nagyon jó dolgokat tudnak belőle készíteni mondjuk izostatikus sajtolással, vagy normális kokillával egy bizonyos méretig.
Páran tudják a 650HB úgy 15-20mm vastagságig, de nagyjából ez a teteje. Hegesztés így sem éri el az anyag folyáshatárát már régóta.Egy kis korszerű Svéd Acél...
... 500BHN, 600BHN, 650BHN keménységgel.
igen, de az nem páncél lemez alakzat...... zink-es ötvözet gyártása az alu iparban (ipari mennyiségben) a nagyhalál.... Amúgy érdekesség, még a 80-as évek végéről: (akkori) szovjet megrendelésre több 100 tonnás nagyságrendben AlMg5 és AlMg6-os anyagokat gyártottunk és exportáltunk, akkor azt mondták nekünk hogy hajótest alapanyag, amit a sz@r korrózió állósága miatt csodálkozva fogadtunk.... 5-6%-os Mg tartalmú aluminium gyártásáról azóta sem nagyon hallottam...
minden. 420mm vastag reaktorpalásthoz írtam már hegesztési utasítást...
Az a tök jó, hogy senki sem akar 200mm vastag lapot páncélba építeni. Én úgy gondolom, hogy ez az 50mm a maximum, tehát mi a legjobb (keménység és szívósság, ugye általában ezek számítanak a legjobban) páncélba való acél 50mm-es vastagságban ami még hegeszthető? De részben ezt Hpasp megválaszolta.
A másik gond, amit nagyon nagyon nagyon nagyon sokan elfelejtenek, hogy az alumínium bizony nagyon rideg tud ám lenni. Persze, a vékony alumínium még -200C-n is szívós, csak aztán a vastagság növekedésével jönnek elő a belső hibák meg a szemcsék bemetsző hatása.
minden további nélkül hegeszthető, csak figyelni kell a paraméterekre - meg mivel ez "szériagyártás" valószínűleg felszerszámozzák.
