SS11,helikrol is bevetve.Haboru alatt jött a TOW.Pct ágyúk, főleg M40 HSN lövegek.IAF kazettás és napalm bombai.M72 LAW,és sikeres volt az M202 reaktív láng vető.Hk aknák.Es maguk a zsidó tankok.
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
Egy kis on topik. Orosz páncélmakett lőszerteszthez:
@speziale , jól látom, a nulla páncélzat a legjobb páncélzat iskola híve vagy ?
A Sherman kompozitja működőképes volt, pár évvel korábban, és 10 év alatt nem fejlődött a technológia ?
A Patton az max az RPG-7-es ellen volt veszélyeztetett még ezzel a kittel is, de jobb lett volna, mint a semmi, ebbe ölhették volna a 15 évet és dollártíz - százmilliókat, nem a haszontalan atomba. Amúgy milyen különbséget látsz az M48 és M60-as Patton között ?
Azok a T-80-asok, amiket kivágtak a szabad ég alá, már csak azért is tanulmányozhatók lennének, mert jóvátehetetlenül tönkrementek. Amiben van elektronika, a kábelek műanyag burkolata 10 év állás után megkeményedik, és onnantól törékeny. A motorja oxidálódik, a csövek megkeményednek, stb. A képekre nagyítva egynémelyiknél még a motortérből is nőnek ki a gazok, bokrok. Az egész hidraulika kuka. A páncéltest a kompozitok ellenére hajlamos korrodálódni, rozsdásodni. Amely harckocsi csak ki van vágva az udvarra, mint az Ex-Orosz / Ukrán vasak, a ridegtartás miatt maguktól megette őket a rozsda, bontóba, és kohóba velük. Vagy tesztlőtéren lehet kísérletezni. Vagy hozni a flexet, és felnyitni, hogy épülnek fel páncélzatilag.
Jött az inflexiós pont...Olyan jól kezdődött ez a topik...
2010-s tanulmány a ballisztikus acélokról:
(Török munka, de angol nyelvű)
S
speziale
Guest
berakom ide is, hogy mit ajánl ezen a téren a ThyssenKrupp:
https://www.researchgate.net/public...ordance_with_US_Military_Armor_Specifications
https://www.researchgate.net/public...ordance_with_US_Military_Armor_Specifications
S
speziale
Guest
nem, én a tények helyes értelmezése iskola híve vagyok,...
nemtudom hányszor leírtad, hogy az USA-ban volt micsoda csodapáncél az M48/M60-hoz, csak az atomláz miatt nem jutott rá pénz...
holott ez egyszerűen nem igaz, és ez világosan kiderül @Hpasp írásából...ezek kísérleti páncélok voltak KE ellen csak ballasztként funkcionáltak, CE ellen meg nem hozták el az elvárt előrelépést...ennyi...ennyire voltak csodapáncélok
de fejlődött...csak a kumulatív lőszerek meg mégtöbbet....
a németek sem felejtettek ám el páncélt gyártani a 2. vh után...amikor azért tudtak elég jól védett hk-t csinálni....
csak egyszerűen ebben az időszakban a "kard-pajzs" versenyében egyértelműen a kard járt előrébb
Az ATGM-ek sem voltak csodaszerek, egy sorozatot eleresztettek az SS.11 / Maljutka irányába, az irányítója hasra vágta magát, onnantól elvesztette a kapcsolatát az ATGM felett, és célt tévesztve egy eredménytelenül ellőtt rakéta. A Franciákat kivéve nem voltak népszerűek a HEAT-FS gránátok, a 90 milis M431-es is a késő hatvanas évek szüleménye, ilyen körülmények között azért volt értelme a csodapáncélzat fejlesztésének.
Alapból fekszenek a Maljutka irányzói és nem ott ahol a rakétát indítják, szoval ez pont a Maljutka ellen nem működik.
Éppenséggel működött.Nem véletlen pakolták tele gp-kal az IDF hk-it 73 után,és lett kötelező kiegészitő az aknavető,máig.
Többnyire nincs több km nyilt placc,hogy ki lehetne használni az elméleti lőtávot.Területtüzet meg lehet adni gp-val 1,5+ km-re is.Ngp-vel még jóval messzebb is.És az aknavető is elvisz több km-re.Sőt,a hk ágyú is.....RPG-t meg nem több km-ről inditják.És a legjobb védekezés az RPG ellen-ha lelőjük a kezelőt,mielött indithatna...
T
Törölt tag 1945
Guest
Chobham (Burlington) páncél
A legelső harckocsiktól kezdve a páncélvédelmet nagyrészt acélpáncél biztosította. Az elsődleges fenyegetést a kinetikus energiájú (KE) lövedékek jelentették, amelyeket leginkább a lövedék útjába eső nagy acéltömeggel lehetett elhárítani. Bár már a második világháború előtt is kifejlesztettek osztott páncél elrendezést, a különféle felépítésű páncélok kutatása a kumulatív töltetű (CE) fegyverek megjelenésével új lendületet kapott. Ezek a könnyű, egyetlen katona által is hordozható fegyverek, mint például a szovjet RPG-7, a korabeli harckocsik homogén acélpáncéljának legvastagabb részét is átüthették. Ezen fenyegetés elhárítására alkalmas súlyhatékony megoldás a brit védelmi minisztérium London mellett, Chertseyben működő Harcjárművek Kutató és Fejlesztő Intézetében (FVRDE) a páncélzat kutatás-fejlesztésének egyik fő iránya lett.
Az acél páncél különféle elrendezéseinek kumulatív sugárral szembeni kísérletei során a hatásfok nagyrészt az útvonal hosszában lévő teljes anyagtömeg függvénye maradt, és a légrésekkel ellátott réteges elrendezés sem hozott jelentős előnyöket. Az acél alternatív anyagainak kutatása is folyamatban volt, bár az 1947-es RAC-konferencián megállapították, hogy "Semmi sem nyújt olyan jó védelmet, mint az acél. Jelenleg a tudósok kevés esélyt látnak arra, hogy olyan anyagot állítsanak elő, amely az acélnál jobbnak bizonyul". Ennek ellenére a különböző anyagokkal kapcsolatos vizsgálatok folytatódtak, és végül fejlett alumínium, kompozit és kerámia páncél elrendezéseket eredményeztek.
1963-ban Dr. G. N. Harvey, a páncélkutatás igazgatóhelyettese vezette a kutatási programot, amelynek célja továbbra is az volt, hogy elfogadható súlyhatárok között fokozott védelmet biztosítson a kumulatív gránátokkal szemben. A Harvey által vezetett kutatás, végül meghozta gyümölcsét, és ennek eredményeként született meg az, ami általánosan Chobham páncélként vált ismertté, bár a fejlesztés korai szakaszában még Burlington páncélnak nevezték. A J. P. Downey által végzett kísérletek bebizonyították, hogy a Chobham páncél képes elhárítani a kumulatív gránátokat, az azonos hatásfokú homogén acélhoz képest feleakkora tömeg felhasználásával.
1968-ra a technológia már elég érett volt ahhoz, hogy beépítsék egy kísérleti harckocsiba, ami a Chieftain harckocsi alkatrészeinek jelentős részét felhasználta. Az új harckocsit eredetileg Chieftain Mk5/2-nek nevezték el, ezt azonban később FV4211-re változtatták, és az "alumínium Chieftain" becenevet kapta, mivel a teste acél helyett alumínium páncélból készült. Az FVRDE 13 hónap alatt befejezte az első alumínium test építését, de eleinte csak egy ballaszttal (homokzsákokkal) töltött tornyot építettek be, amely egy még megépítendő, teljesen súlyozott tornyot imitált, hogy a jármű elkezdhesse a 12’000 mérföldes futásteszteket. Ezeken viszont az alumínium testen feszültségből adódó repedések jelentek meg, így a projekt 1972-es törlésekor az összesen 9 még épülő prototípus különböző készültségi fokon állt, és csak az első volt Chobham-páncélzattal ellátva. Ezt a járművet a Chertseyben lévő FVRDE-be szállították, hogy statikusan bemutathassák az idelátogató külföldi vendégeknek, az amerikai hadsereg XM1 Abrams projektvezetőjének és a brit-német közös FMBT-tanulmány német résztvevőinek, amelyek a Leopard 2 fejlesztésével egy időben, az 1970-es években folytak.
FV4211 prototípus statikus bemutatón kiállítva, Chertseyben az FVRDE-nél
Miután a technológiát az USA-val és Németországgal is megosztották, a Chobham páncél 1972-ben a kifejlesztés alatt álló amerikai XM1 harckocsi prototípusaiban, valamint egy hasonló jellegű páncél 1974-ben a német Leopard 2 AV prototípusaiban is megjelent.
M1 Abrams különleges páncélja
Egy további évtizednek kellett azonban eltelnie, mire egy brit harckocsi típus végre Chobham páncéllal került sorozatgyártásba. Eredetileg az Irán számára épített Shir-2 lett volna az első, amely ezt a páncélt alkalmazta volna, és amelyből végül a Challenger-1 született 1983-ban. A Chobham páncélzat létezése egészen a Brit Védelmi Minisztérium 1976. június 17-én kiadott hivatalos sajtóközleményéig titokban maradt. Ebben a Chobham páncélzatról a következőket írták: "Nem túlzás azt állítani, hogy a második világháború óta a harckocsik tervezésében a legjelentősebb fejlesztést képviseli". Azóta szinte minden új harckocsit valamilyen összetett vagy többrétegű páncélzattal építenek, a 1960-as években és az 1970-es évek elején alkalmazott monolit vagy osztott acélpáncél helyett.
szovjet T-72B toronypáncélja
a folytatásban majd valamikor a még különlegesebb páncél anyagok...
A legelső harckocsiktól kezdve a páncélvédelmet nagyrészt acélpáncél biztosította. Az elsődleges fenyegetést a kinetikus energiájú (KE) lövedékek jelentették, amelyeket leginkább a lövedék útjába eső nagy acéltömeggel lehetett elhárítani. Bár már a második világháború előtt is kifejlesztettek osztott páncél elrendezést, a különféle felépítésű páncélok kutatása a kumulatív töltetű (CE) fegyverek megjelenésével új lendületet kapott. Ezek a könnyű, egyetlen katona által is hordozható fegyverek, mint például a szovjet RPG-7, a korabeli harckocsik homogén acélpáncéljának legvastagabb részét is átüthették. Ezen fenyegetés elhárítására alkalmas súlyhatékony megoldás a brit védelmi minisztérium London mellett, Chertseyben működő Harcjárművek Kutató és Fejlesztő Intézetében (FVRDE) a páncélzat kutatás-fejlesztésének egyik fő iránya lett.
Az acél páncél különféle elrendezéseinek kumulatív sugárral szembeni kísérletei során a hatásfok nagyrészt az útvonal hosszában lévő teljes anyagtömeg függvénye maradt, és a légrésekkel ellátott réteges elrendezés sem hozott jelentős előnyöket. Az acél alternatív anyagainak kutatása is folyamatban volt, bár az 1947-es RAC-konferencián megállapították, hogy "Semmi sem nyújt olyan jó védelmet, mint az acél. Jelenleg a tudósok kevés esélyt látnak arra, hogy olyan anyagot állítsanak elő, amely az acélnál jobbnak bizonyul". Ennek ellenére a különböző anyagokkal kapcsolatos vizsgálatok folytatódtak, és végül fejlett alumínium, kompozit és kerámia páncél elrendezéseket eredményeztek.
1963-ban Dr. G. N. Harvey, a páncélkutatás igazgatóhelyettese vezette a kutatási programot, amelynek célja továbbra is az volt, hogy elfogadható súlyhatárok között fokozott védelmet biztosítson a kumulatív gránátokkal szemben. A Harvey által vezetett kutatás, végül meghozta gyümölcsét, és ennek eredményeként született meg az, ami általánosan Chobham páncélként vált ismertté, bár a fejlesztés korai szakaszában még Burlington páncélnak nevezték. A J. P. Downey által végzett kísérletek bebizonyították, hogy a Chobham páncél képes elhárítani a kumulatív gránátokat, az azonos hatásfokú homogén acélhoz képest feleakkora tömeg felhasználásával.
1968-ra a technológia már elég érett volt ahhoz, hogy beépítsék egy kísérleti harckocsiba, ami a Chieftain harckocsi alkatrészeinek jelentős részét felhasználta. Az új harckocsit eredetileg Chieftain Mk5/2-nek nevezték el, ezt azonban később FV4211-re változtatták, és az "alumínium Chieftain" becenevet kapta, mivel a teste acél helyett alumínium páncélból készült. Az FVRDE 13 hónap alatt befejezte az első alumínium test építését, de eleinte csak egy ballaszttal (homokzsákokkal) töltött tornyot építettek be, amely egy még megépítendő, teljesen súlyozott tornyot imitált, hogy a jármű elkezdhesse a 12’000 mérföldes futásteszteket. Ezeken viszont az alumínium testen feszültségből adódó repedések jelentek meg, így a projekt 1972-es törlésekor az összesen 9 még épülő prototípus különböző készültségi fokon állt, és csak az első volt Chobham-páncélzattal ellátva. Ezt a járművet a Chertseyben lévő FVRDE-be szállították, hogy statikusan bemutathassák az idelátogató külföldi vendégeknek, az amerikai hadsereg XM1 Abrams projektvezetőjének és a brit-német közös FMBT-tanulmány német résztvevőinek, amelyek a Leopard 2 fejlesztésével egy időben, az 1970-es években folytak.
FV4211 prototípus statikus bemutatón kiállítva, Chertseyben az FVRDE-nél
Miután a technológiát az USA-val és Németországgal is megosztották, a Chobham páncél 1972-ben a kifejlesztés alatt álló amerikai XM1 harckocsi prototípusaiban, valamint egy hasonló jellegű páncél 1974-ben a német Leopard 2 AV prototípusaiban is megjelent.
M1 Abrams különleges páncélja
Egy további évtizednek kellett azonban eltelnie, mire egy brit harckocsi típus végre Chobham páncéllal került sorozatgyártásba. Eredetileg az Irán számára épített Shir-2 lett volna az első, amely ezt a páncélt alkalmazta volna, és amelyből végül a Challenger-1 született 1983-ban. A Chobham páncélzat létezése egészen a Brit Védelmi Minisztérium 1976. június 17-én kiadott hivatalos sajtóközleményéig titokban maradt. Ebben a Chobham páncélzatról a következőket írták: "Nem túlzás azt állítani, hogy a második világháború óta a harckocsik tervezésében a legjelentősebb fejlesztést képviseli". Azóta szinte minden új harckocsit valamilyen összetett vagy többrétegű páncélzattal építenek, a 1960-as években és az 1970-es évek elején alkalmazott monolit vagy osztott acélpáncél helyett.
szovjet T-72B toronypáncélja
a folytatásban majd valamikor a még különlegesebb páncél anyagok...
Negan.Többnyire nincs több km nyilt placc,hogy ki lehetne használni az elméleti lőtávot.Területtüzet meg lehet adni gp-val 1,5+ km-re is.Ngp-vel még jóval messzebb is.És az aknavető is elvisz több km-re.Sőt,a hk ágyú is.....RPG-t meg nem több km-ről inditják.És a legjobb védekezés az RPG ellen-ha lelőjük a kezelőt,mielött indithatna...
A HK-nak ilyen helyzetben az a baja hogy csak egy irányba tud a fegyverzettel fordulni.
Magyarán alapképzés, hogy amerre a "cső" irányoz mindenki kushad...
Na de aki a torony oldalát vagy a gép hátulját látja az dolgozhat.
Érted remélem mit akarok mondani.
Egyéb AT fegyverzetnél meg ha nem látta az indítás villanását nagyon nem tud mire lőni.
Olyan apróságok mint korosztályosan a puskagránátok, vagy pl LRAC meglétét nem említem.
Vagy a "nagy" (70-80méter) hatótávolságú brizáns töltetekkel szerelt aknák?
Teljesen igazad van,a torony csak egy irányba nézhet egy idópillanatban.De a gp-k a búvónyiláson nézhetnek másfelé.És a hk alakzatban harcol.Felosztják egymás között a figyelési szektorokat.Nagyobb csoportositás esetén külön fedező-biztositó erőket jelölnek ki.Plusz erre (is) szolgál a gyalogsági fedezet.(zsidók ezt a 73as háború elején elhanyagolták-egy fél hk dd vesztett ott egyetlen ellenlökésben emiatt.Bár a "nagy hk temető" a Golán fensikon volt,hullottak azok a Sinain is).De erre szolgál a tüzérségi fedezet (amcsiknál a hk zl-nak is van aknavető ütege-zsidók meg mindenre tesznek aknavetőt.),vagy erre is szolgál az orosz Terminátor.És szerintem a közeljövőben alapfelszerelés lesz minden járgányon a rakéta inditás és közeledésjelző,az élvonalbeli seregekben.
Upsz,ezeket kifelejtettem a felsorolásbol,pedig az izraeli puskagránátok máig rendszerben vannakí
EFP töltetű,főleg oldal elleni aknákra gondolsz.Brizáns mást jelent.73ban ezek még nem voltak képben
Franciáknál is a mai napig rendszerben vannak a puskagránátok, és a brizáns aknák, egyéb rendeltetésű töltetek, tüzérségi lövedékek ( lásd Ceasar és a Bonus)
Oroszoknál is van egy kislexikonra való belőlük.
Egy halom országban rendszerben vannak,nálunk elhanyagolódott.Ugyan egy modern tankot nemigen lehet velük kilőni,de van még egy jó nagy rakat páncélozott célpont,miket igen.És nem csak pct puskagránát létezik.
Mivel a hk-k csatadöntők lehetnek,amit csak lehet,kifejlesztenek ellenük.De a hk-k is fejlődnek,és a harceljárások is igazodnak a körülményekhez (előbb-utóbb,ha máskor nem,hát az első nagyobb pofon után-lásd IDF,Sinai,73.Elösször ők is csak simán le akarták rohanni tankokkal a z átkelt egyiptomiakat,utána sűrgősen változtattak a taktikán))
Tény.
FAMAS gránát 50mm acélt üt át. Meredek röppályán nagy mennyiségben még ma is figyelembe vévendő képesség a páncélos erőknél.