Harckocsi páncélok és lőszerek

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
50 281
84 014
113
A T-64A már kezdettől HHS betétes toronnyal épült, '75-től váltotta ezt a kerámiagolyós megoldás.
Nem erről van szó, hanem arról, hogy mikortól aklalmaztak HHS-t a szovjetek a teknőnél, nem csak a megerősítő vagy betét lapokat, hanem szerkezeti acélként is.
 

Giskard

Well-Known Member
2021. szeptember 25.
4 212
13 728
113
@dudi kérdezte, hogy milyen volt az acélipari fejlettség NSZK vs SZU vonalon.

az igazság az, hogy erről vajmi kevés normális adat van, plusz ahogy már korábban írtam, az acél keménysége "csak" egy dolog. Önmagában már régóta nincs monolit acél, mivel a vastagság/anyagminőség szorosan kapcsolódik egymáshoz - erről is írtam korábban.

Nagy különbséget nem tudnék tenni, mert:
  • az mind az NSZK-ban, mind a SZU-ban már volt oxigénes konverteres acélgyártás (pl. a magyarországi Lenin Kohászati Művekben is ilyen volt)
  • az acélban használt Ni "imádja" a ként, a kén viszont piszkosul rontja a szívóssági jellemzőket. Korábban írtam róla, hogy miért kell a nikkel az acélba. A Ni tartalom növekedésével a konverteres acélgyártásnál a kén kiégése csökken. Ez ismert volt mindkét oldalon, ezért mentek az átolvasztásokra rá.
  • az NSZK annyiban volt szerencsésebb helyzetben, hogy ott már a nagyolvasztói betétoldalon csökkentett kéntartalmú acél ment be. A SZU esetében ez nem mindig volt így, de ott a salakos átolvasztás már 60-as évek óta sok helyen teljesen normális volt. Az NSZK-ban elég volt a legtöbb esetben a vákuumos átolvasztás a már említett "igényesebb betétoldalon". A SZU a salakos átolvasztással ugyanolyan vagy még tisztább acélt kapott.
  • Amiben az NSZK kétségtelenül előnyben volt, azok a hengerművek és a kohászati gépek. Emiatt kezdett az anyagok ötvözési koncepciója kissé szétválni. NSZK simán tudott a hengersorokon hőkezelni (erről is írtam), illetve nagyobbat alakítani úgy, hogy az acél szemcseszerkezete a kívánt mértékben változzon. A SZU itt a COKOM-lista miatt hátrányban volt. Ezek az újítások nem mentek be, így ötvözési oldalról próbálták ezt megfogni.
  • Metallurgiai háttérben mindketten nagyon jól el voltak eresztve. A SZU-ban nagyon komoly egyetemek, üzemek voltak, no meg a Patton Intézet Kijev-ben. Ez a csapat csak hegesztéssel és metallurgiával foglalkozik. A fedettívű hegesztést itt találták fel - és még sok egyéb mást. Az NSZK ugyanígy volt - sőt, az NDK is. Mindkét részen nagyon komolyan foglalkoztak az anyagtudománnyal és ezen belül a hegesztéssel. Itt is van egy komoly hegesztéstechnikai intézmény (tovább nem magasztalom őket, óraadó vagyok, szóval elfogult). A gyártási háttér tehát megvolt. Két nagy durranás mindkét oldalról: SZU titánból épít tengeralattjárót (Líra-ostály), NSZK-ban elkészülnek az első 3000bar-os HDPE-csőreaktorok majd az 5000bar-os. A Leopard-nál 7100bar nyomás van a csőben, majd x lövés után csere. Ezek a reaktorok minimum 20 évre készülnek... (ezeket sem dicsérem tovább, mert ott melózom, szóval elfogult).

- Ami különbség volt, a tervezési filozófia és a gyártási kultúra.

És újra, az acél keménysége "csak" egy dolog, egy acéllap önmagában nem ér semmit. Ha valahol csavaroztak, akkor biztos megvolt rá az okuk az oroszoknak. Ahol tengeralattjáró méretben titánt tudnak hegeszteni meg "eltiltva" a komolyabb számítógépektől meg szerszámgépektől és összehoznak űrrepülőket, valószínűleg tudták, mit csinálnak...

Szerencsére nem kellett (eddig) egymás ellen vizsgázniuk. Maradjon így.
Azt tudod, hogy a németek és az oroszok foglalkoztak e a szegényített uránnal ? És vajon miért nem használják?
 

Giskard

Well-Known Member
2021. szeptember 25.
4 212
13 728
113
írtam @Hpasp -nak egy egyszerűbb matematikai levezetést, hogy a sűrűségnek milyen hatása van a penetráció mélységére az anyagban.

Nagyjából annyi, ha minden más változatlan, csak az anyag sűrűsége változik és a dinamikus keményedési jellemző az anyagban, akkor a páncél anyagának sűrűséget növelve csökken a penetráció mélysége.
Azt is tudod, hogy milyen forrásból (bányákból) érkeznek az alapanyagok hozzátok?
 

fip7

Well-Known Member
2011. november 9.
19 138
59 707
113
Hogy a szovjetek a harckocsi testén mikor álltak át az RHA-ról a HHS-re azt majd @fip7 megírja.

Pontosan nehéz megmondani, mert szerettek össze vissza gyártani mindent mindennel kombinálva.
Amit én most (nagyrészt fejből) tudok:

1. A 70's évek elejéig sima RHA acélt használtak, azthiszem 42SM a tipusjelzése.
Ez egy klasszikus RHA acél, 80 mm-s vastagságban 340 HB-t, 100 mm-s vastagságban 280 HB-t tudott.
A T-54-től kezdve használták.
A II. VH-ban rengeteg 400-480 HB közötti RHA-t és HHA-t használtak, akár a T-34-hez is pl. IZP-48, 11S stb... de ezek elég ridegek voltak főleg hidegben....
Pont e miatt nem vagyok beájulva a Leopárd 1 10-20 mm-s "Papír" HHA lemezeitől.... ilyen vékony lemezt már a II. VH-ban is tudtak 480 HB-ig edzeni...
Nem ez a nagy kunszt, hanem , hogy ne törjön el hidegben ütés hatására.
71L öntött acél a T-34-nél 50-150 mm-ig elvileg 400 HB-ig volt keményíthető. Mégis lecserélték ugyan abból az okból. Eltörthet a torony, befele repeszel, mint állat, mert túl rideg.

2. 47L öntött páncél acél, ebből készült a T-54 tornya. 90-220 mm-ig 270 HB, kevésbé rideg, kevésbé repeszel, mint a 71L.

3. MBL-1: "Legendás" szovjet öntött acélpáncél. Nagyon sokáig használták. Ebből készült például a T-72-s tornya.
90-240 mm-s vastagságig 280 HB-t tudott, azt hiszem később 290 HB-ig is elmentek vele.
Nagy vastagságban keményebb volt, mint a 42SM hengerelt páncél acél!
Úgy, hogy közben a repeszelési és repedési hajlama is minimális volt!
Ez abból fakadt, hogy a reletív magas HB száma ellenére nem volt rideg az anyag. Gyurma szerűen torzult a nagy behatásoktól, lásd. dudi betett képeit a T-72-s ballisztikai tesztes toronyról. Ez csúnyán néz ki képen, de pont e miatt nem reped és nem repeszel lényegében.
Amit olvastam szovjet szakirodalmak szerint 0.9-s a védelmi értéke az RHA-hoz (42SM) képest ha tipikus hengerelt acél anyagvastagságokban hasonlítjuk őket össze. Nagy vastagság esetén az MBL-1 megveri a hengerelt 42SM-et!

4. BTK-1: Valamikor a 70's évek legelejére lett kifejlesztve, ennek az ESR változatát szintén pár évre rá megcsinálták.
Amit biztosan tudunk, hogy a T-80-s harckocsik páncélteste már ebből készült, akárcsak a BMP-2-es.
Vékonyabb formában a BMP-2-es esetén (19 mm) 10%-al nagyobb védelmet nyújtott, mint a hagyományos RHA-k.
Ennek az acélnak az érdekessége és fő előnye pl. a 42 SM-el szemben, hogy 80 mm-s vastagságban is nagyon nagy keménységű, 450 HB.
100 mm-s vastagságban is még 400+ HB-t tud. Ilyenkor a védemi előnye a 42SM-el szemben akár 30%-os is lehet!
Ma a BTK-1-et közepes keménységű acélnak hívják az oroszok (RHA lágy, BT-70SH kemény).
A T-90A harckocsi páncélteste és a tornya is ebből van heggesztve, mivel jól heggeszthető nagy vastagság esetén is.
Törésre, repedésre ez sem hajlamos magas HB szám mellet sem.

5. BT-70SH: Valamikor az 1980-s évek elején lett kifejlesztve. A T-80U-ban és a T-72B-ben tudjuk, hogy alkalmazták.
Ez egy 50 mm-s vastagságig alkalmazott HSLA/HHA acél, 50 mm-s vastagságban 500+ HB-t tud, 20 mm-s vastagságban 550 HB-t is.
(Majdnem 600-ig edzhető, de ott már túl rideg!)
A T-72B-ben például a torony NERA páncélzata és a teknő kazamatás páncélzata készült belőle.
Vékony lemezek esetén is legalább 30%-al nagyobb védelmet ad, mint az RHA (42SM).
 
T

Törölt tag 1945

Guest
Pontosan nehéz megmondani, mert szerettek össze vissza gyártani mindent mindennel kombinálva.
Amit én most (nagyrészt fejből) tudok:

1. A 70's évek elejéig sima RHA acélt használtak, azthiszem 42SM a tipusjelzése.
Ez egy klasszikus RHA acél, 80 mm-s vastagságban 340 HB-t, 100 mm-s vastagságban 280 HB-t tudott.
A T-54-től kezdve használták.
A II. VH-ban rengeteg 400-480 HB közötti RHA-t és HHA-t használtak, akár a T-34-hez is pl. IZP-48, 11S stb... de ezek elég ridegek voltak főleg hidegben....
Pont e miatt nem vagyok beájulva a Leopárd 1 10-20 mm-s "Papír" HHA lemezeitől.... ilyen vékony lemezt már a II. VH-ban is tudtak 480 HB-ig edzeni...
Nem ez a nagy kunszt, hanem , hogy ne törjön el hidegben ütés hatására.
71L öntött acél a T-34-nél 50-150 mm-ig elvileg 400 HB-ig volt keményíthető. Mégis lecserélték ugyan abból az okból. Eltörthet a torony, befele repeszel, mint állat, mert túl rideg.

2. 47L öntött páncél acél, ebből készült a T-54 tornya. 90-220 mm-ig 270 HB, kevésbé rideg, kevésbé repeszel, mint a 71L.

3. MBL-1: "Legendás" szovjet öntött acélpáncél. Nagyon sokáig használták. Ebből készült például a T-72-s tornya.
90-240 mm-s vastagságig 280 HB-t tudott, azt hiszem később 290 HB-ig is elmentek vele.
Nagy vastagságban keményebb volt, mint a 42SM hengerelt páncél acél!
Úgy, hogy közben a repeszelési és repedési hajlama is minimális volt!
Ez abból fakadt, hogy a reletív magas HB száma ellenére nem volt rideg az anyag. Gyurma szerűen torzult a nagy behatásoktól, lásd. dudi betett képeit a T-72-s ballisztikai tesztes toronyról. Ez csúnyán néz ki képen, de pont e miatt nem reped és nem repeszel lényegében.
Amit olvastam szovjet szakirodalmak szerint 0.9-s a védelmi értéke az RHA-hoz (42SM) képest ha tipikus hengerelt acél anyagvastagságokban hasonlítjuk őket össze. Nagy vastagság esetén az MBL-1 megveri a hengerelt 42SM-et!

4. BTK-1: Valamikor a 70's évek legelejére lett kifejlesztve, ennek az ESR változatát szintén pár évre rá megcsinálták.
Amit biztosan tudunk, hogy a T-80-s harckocsik páncélteste már ebből készült, akárcsak a BMP-2-es.
Vékonyabb formában a BMP-2-es esetén (19 mm) 10%-al nagyobb védelmet nyújtott, mint a hagyományos RHA-k.
Ennek az acélnak az érdekessége és fő előnye pl. a 42 SM-el szemben, hogy 80 mm-s vastagságban is nagyon nagy keménységű, 450 HB.
100 mm-s vastagságban is még 400+ HB-t tud. Ilyenkor a védemi előnye a 42SM-el szemben akár 30%-os is lehet!
Ma a BTK-1-et közepes keménységű acélnak hívják az oroszok (RHA lágy, BT-70SH kemény).
A T-90A harckocsi páncélteste és a tornya is ebből van heggesztve, mivel jól heggeszthető nagy vastagság esetén is.
Törésre, repedésre ez sem hajlamos magas HB szám mellet sem.

5. BT-70SH: Valamikor az 1980-s évek elején lett kifejlesztve. A T-80U-ban és a T-72B-ben tudjuk, hogy alkalmazták.
Ez egy 50 mm-s vastagságig alkalmazott HSLA/HHA acél, 50 mm-s vastagságban 500+ HB-t tud, 20 mm-s vastagságban 550 HB-t is.
(Majdnem 600-ig edzhető, de ott már túl rideg!)
A T-72B-ben például a torony NERA páncélzata és a teknő kazamatás páncélzata készült belőle.
Vékony lemezek esetén is legalább 30%-al nagyobb védelmet ad, mint az RHA (42SM).

A szovjet harckocsik testének felső homlokára a 80-as években utólag rakott páncéllap miből volt?

Ellenben a nyugati "waterfall" modellel, a szovjetek hajlamosak voltak "agile módon" harckocsit fejleszteni.
:D
 
  • Tetszik
Reactions: endre

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
50 281
84 014
113
Pontosan nehéz megmondani, mert szerettek össze vissza gyártani mindent mindennel kombinálva.
Amit én most (nagyrészt fejből) tudok:

1. A 70's évek elejéig sima RHA acélt használtak, azthiszem 42SM a tipusjelzése.
Ez egy klasszikus RHA acél, 80 mm-s vastagságban 340 HB-t, 100 mm-s vastagságban 280 HB-t tudott.
A T-54-től kezdve használták.
A II. VH-ban rengeteg 400-480 HB közötti RHA-t és HHA-t használtak, akár a T-34-hez is pl. IZP-48, 11S stb... de ezek elég ridegek voltak főleg hidegben....
Pont e miatt nem vagyok beájulva a Leopárd 1 10-20 mm-s "Papír" HHA lemezeitől.... ilyen vékony lemezt már a II. VH-ban is tudtak 480 HB-ig edzeni...
Nem ez a nagy kunszt, hanem , hogy ne törjön el hidegben ütés hatására.
71L öntött acél a T-34-nél 50-150 mm-ig elvileg 400 HB-ig volt keményíthető. Mégis lecserélték ugyan abból az okból. Eltörthet a torony, befele repeszel, mint állat, mert túl rideg.

2. 47L öntött páncél acél, ebből készült a T-54 tornya. 90-220 mm-ig 270 HB, kevésbé rideg, kevésbé repeszel, mint a 71L.

3. MBL-1: "Legendás" szovjet öntött acélpáncél. Nagyon sokáig használták. Ebből készült például a T-72-s tornya.
90-240 mm-s vastagságig 280 HB-t tudott, azt hiszem később 290 HB-ig is elmentek vele.
Nagy vastagságban keményebb volt, mint a 42SM hengerelt páncél acél!
Úgy, hogy közben a repeszelési és repedési hajlama is minimális volt!
Ez abból fakadt, hogy a reletív magas HB száma ellenére nem volt rideg az anyag. Gyurma szerűen torzult a nagy behatásoktól, lásd. dudi betett képeit a T-72-s ballisztikai tesztes toronyról. Ez csúnyán néz ki képen, de pont e miatt nem reped és nem repeszel lényegében.
Amit olvastam szovjet szakirodalmak szerint 0.9-s a védelmi értéke az RHA-hoz (42SM) képest ha tipikus hengerelt acél anyagvastagságokban hasonlítjuk őket össze. Nagy vastagság esetén az MBL-1 megveri a hengerelt 42SM-et!

4. BTK-1: Valamikor a 70's évek legelejére lett kifejlesztve, ennek az ESR változatát szintén pár évre rá megcsinálták.
Amit biztosan tudunk, hogy a T-80-s harckocsik páncélteste már ebből készült, akárcsak a BMP-2-es.
Vékonyabb formában a BMP-2-es esetén (19 mm) 10%-al nagyobb védelmet nyújtott, mint a hagyományos RHA-k.
Ennek az acélnak az érdekessége és fő előnye pl. a 42 SM-el szemben, hogy 80 mm-s vastagságban is nagyon nagy keménységű, 450 HB.
100 mm-s vastagságban is még 400+ HB-t tud. Ilyenkor a védemi előnye a 42SM-el szemben akár 30%-os is lehet!
Ma a BTK-1-et közepes keménységű acélnak hívják az oroszok (RHA lágy, BT-70SH kemény).
A T-90A harckocsi páncélteste és a tornya is ebből van heggesztve, mivel jól heggeszthető nagy vastagság esetén is.
Törésre, repedésre ez sem hajlamos magas HB szám mellet sem.

5. BT-70SH: Valamikor az 1980-s évek elején lett kifejlesztve. A T-80U-ban és a T-72B-ben tudjuk, hogy alkalmazták.
Ez egy 50 mm-s vastagságig alkalmazott HSLA/HHA acél, 50 mm-s vastagságban 500+ HB-t tud, 20 mm-s vastagságban 550 HB-t is.
(Majdnem 600-ig edzhető, de ott már túl rideg!)
A T-72B-ben például a torony NERA páncélzata és a teknő kazamatás páncélzata készült belőle.
Vékony lemezek esetén is legalább 30%-al nagyobb védelmet ad, mint az RHA (42SM).
BT-70SH volt a BMP-2 tornya (meg a teknő is szerintem) és az 1980. Erről mondtam azt, hogy nem tudták belehegeszteni a T-72 teknőjébe. Amiről kiderült, hogy tutják hegeszteni, tehát nem ez volt a korlát, hanem sokkal inkább az, hogy 10mm-re voltak egymástól a lapok, tehát hely nem volt hegeszteni őket.
 
T

Törölt tag 1945

Guest
Az oroszoknak volt/van DU lőszerük. A németek valószínüleg nem mert a nem volt DU juk.

Amikor Gernot Zippe-t hazaengedték a szovjet hadifogságból, ahol feltalálta az urándúsításhoz a gázcentrifugát, ugye először az amcsik csaptak le rá.
Miután nekik is megcsinálta, ismét kisemmizve tért vissza Németországba.
1970-ben az Almelo-i szerződés alapján Németország-Nagy Britannia-Hollandia közös céget alapított az urán dúsítására az Zippe féle centrifugával.
Szóval a németeknek emiatt nem volt saját DU készletük.
 

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
50 281
84 014
113
Nem. A BMP-2-es teknője az bizony BTK-1.



Jó kérdés. Én BTK-1-ről tudok. De 100%-osra semmit sem állítok.
A torony biztosan BT-70SH.
A BTK-1-et nem nagyon van értelme 16mm vastagságban felhegeszteni, mert annyira azért nem kemény, hogy ilyen vékony lap érdemben változtasson a páncélvédettségen.
 

fip7

Well-Known Member
2011. november 9.
19 138
59 707
113
A BTK-1-et nem nagyon van értelme 16mm vastagságban felhegeszteni, mert annyira azért nem kemény, hogy ilyen vékony lap érdemben változtasson a páncélvédettségen.

A páncél teknőnek nem csak védelmet kell nyújtania hanem mindenféle egyéb erőket is föl kell vennie.
Gondolom jó okkal választották a BTK-1-et.
Gondolom az sem véletlen, hogy a T-90A is nagyrészt abból készült.
Biztos van egy csomó olyan jó tulajdonsága a BTK-1-nek, ami miatt széleskörűen felhasználható.
Csak mi nem ismerjük ezeket a tulajdonságokat....
 

fip7

Well-Known Member
2011. november 9.
19 138
59 707
113
Amúgy abban sem vagyok biztos, hogy a T-72-s és a T-80-as felheggesztett kigészítő páncél lemeze azonos típus. Még a vastagságuk sem egyezik meg!
 
  • Tetszik
Reactions: LMzek 2.0

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
50 281
84 014
113
A páncél teknőnek nem csak védelmet kell nyújtania hanem mindenféle egyéb erőket is föl kell vennie.
Gondolom jó okkal választották a BTK-1-et.
Gondolom az sem véletlen, hogy a T-90A is nagyrészt abból készült.
Biztos van egy csomó olyan jó tulajdonsága a BTK-1-nek, ami miatt széleskörűen felhasználható.
Csak mi nem ismerjük ezeket a tulajdonságokat....
Kevered a dolgokat. A 16mm vastag a HETZ miatt utólag felhegesztett lapról beszélünk. A T-90-nél az egész harckocsi készül ebből akárcsak a T-80.
 

fip7

Well-Known Member
2011. november 9.
19 138
59 707
113
Kevered a dolgokat. A 16mm vastag a HETZ miatt utólag felhegesztett lapról beszélünk.

Már megint ott tartunk, hogy pontosan tudom miről beszélünk!
De például a T-72-s és a T-80-as kiegészítő páncéllemeze nem azonos vastagságú....
 

fip7

Well-Known Member
2011. november 9.
19 138
59 707
113
Kevered a dolgokat. A 16mm vastag a HETZ miatt utólag felhegesztett lapról beszélünk.

De csak, hogy értsd a problémát. A BTK-1 heggeszthető elektrosalakos heggesztéssel, míg a BT-70SH az elektronsugaras.
Utóbbit nem tudják minden bokorban megcsinálni, főleg nem a 80's évek SZU-jában.
Én BTK-1-ről tudok, de az is lehet, hogy a T-72-s és a T-80-s kiegészítő páncél lemeze nem azonos acélból készült....
 

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
50 281
84 014
113
Amúgy abban sem vagyok biztos, hogy a T-72-s és a T-80-as felheggesztett kigészítő páncél lemeze azonos típus. Még a vastagságuk sem egyezik meg!
3 féle vastagság van.16mm a T-72-re és a T-80-ra. Amikor a T-80-asokat T-80B-re páncélozták akkor került fel rájuk a 16mm vastag lap.Amikor a T-80B-ket BV-re páncélozták akkor a már meglévő 16mm vastag lapra ráhegesztettek egy 14mm vastag lapot így lett 30mm vastag.