1. This site uses cookies. By continuing to use this site, you are agreeing to our use of cookies. Learn More.

Haski-osztály

Diskurzus a(z) 'Nukleáris meghajtású vadásztengeralattjárók (SSN)' témában - boki által indítva @ 2016. július 14..

  1. boki

    boki Well-Known Member

    5. generációs orosz ballisztikus rakétahordozó tengeralattjárók.
     
  2. boki

    boki Well-Known Member

    A Makajev iroda megrendelést kapott az orosz védelmi minisztériumtól egy új ballisztikus rakéta kifejlesztésére, amely a Haski-osztályú ta-ra lesz telepítve.
     
  3. boki

    boki Well-Known Member

    5. generációs orosz nukleáris meghajtású tobbfeladatú (vadász és RR hordozó) tengeralattjáró.

    "Haszki"

     
    rudi, fip7, oregbogaras and 3 others like this.
  4. fip7

    fip7 Well-Known Member

    Valaki homályosítson föl arról, hogy mik ezek a tengeralattjáró generációk? Melyik hova tartozik és miért?
     
  5. Sharid

    Sharid Well-Known Member

    ha már előjött....
    ambiciózusak a fiú, kb ez a csúcsszonárjuk most:
    [​IMG]

    MGK-600 Itysh-Amfora
    nyereség; ~45dB
    885 Yansen osztály.
     
    fip7, fishbed and Python like this.
  6. boki

    boki Well-Known Member

    Helyesen:

    Irtish-Amfora , projekt 885Jaszeny(nem Yansen)

    Egyébként az MGK-600B Irtish-AmforaB (B mint Borej) 600 km-es hatótávú.
    Egyetlen automatizált és digitális hidroakusztikai rendszer.A Borej-A-ban lesznek ezek. A Borejben csak 400-as van.
     
    fip7, fishbed and Python like this.
  7. Cifu

    Cifu Well-Known Member


    1. Generáció (1957):
    Az első nukleáris meghajtású tengeralattjáró-osztály, ami a szovjeteknél a Projekt 627, alias November-osztály. Megőrizték az akkor szokásos II. VH-ból eredeztetett Type-XXI osztály folyomány kialakítást, ami áramvonalas volt, de két hajócsavarral. Egyben az első ballisztikus rakéta indítására képes tengeralattjáró-családok, ide tartozik a hagyományos Projekt 629 (Golf-osztály), amelyet a Projekt 611 (Zulu) osztályból építettek át, illetve a nukleáris meghajtású Projekt 658, alias Hotel-osztály, amelyet a Projekt 627 (November-) osztályból építettek át. Ezeknél a tornyot meghosszabbítva (illetve ha kellett, a hajó alján egy "kitüremkedést" beépítve) képesek voltak egy-három SLBM hordozására és indítására. A rakéták indításához a felszínre kellett felemelkedni, és a rakétákat egy kiemelkedő platformra helyezték, amely "felemelte" indítási pozícióba a rakétát, így nem volt szükség a hajtómű égéstermékeinek elvezetéséhez. A későbbi változatok (Golf II., Hotel III.) képesek voltak alámerülve indítani már a rakétáikat.

    [​IMG]
    A K-3 szovjet/orosz tengeralattjáró félig-meddig szétbontva, az orrban a torpedóvető csövek foglalják még el a központi helyet, és lehet látni a kettős hajótest-kialakítást

    [​IMG]
    Az első Golf-osztály, amely egyetlen SCUD rakétát tudott indítani

    [​IMG]
    A Hotel-osztály metszete
    2. Generáció (1967): A vadásztengeralattjáróknál a szovjetek követik az amerikaiakat az egy hajócsavaros kialakítással, ez a Projekt 671 / RT (Victor I. / II.) osztály indulása. A vetőcsövek a hajóorr felső részébe lettek száműzve, az orr-szonár pedig alatta kitöltötte az orr nagy részét. Megjelenik az, hogy a kettős hajótest külső felén lévő átfolyó nyílásokat alámerülve ajtókkal lezárják, így a víz alatt csendesebbek lesznek.

    [​IMG]
    Victor I. osztály a felszínen
    Az Alfa-osztály (Projekt 705) ide tartozott, amely sok újítást hozott (titánium test, fémhűtésű reaktor, nukleáris meghajtáshoz képest kis méret), de alapvetően zsákutca volt (a nagy sebesség, amire optimalizálták, iszonyatos zajjal is járt...).
    A SSBN-ek terén szovjetek látva az amerikai megoldást (George Washington-osztály), ahol a rakétákat a hajótestben, és nem a megnövelt toronyban helyezték el, így pedig jóval nagyobb rakétamennyiséget tudtak magukkal vinni, megépítettek első dedikált SSBN-osztályukat, a Projekt 667A (Yankee) osztályt. Ez többé-kevésbé az amerikai SSBN tengeralattjárók kialakítását követte, legalábbis a rakéták elhelyezését illetően (amelyek a torony mögött, a testben, 2x8-as elosztálsban voltak), illetve a toronyra helyezett elülső merülési kormányokkal (a korábbi szovjet típusok konzekvensen a hajó orrában helyezték el ezeket), viszont továbbra is kettős hajótestük és két hajócsavarjuk (ill. két reaktoruk) volt. A Yankee-osztály 16db ballisztikus rakétát vihetett magával.


    [​IMG]
    Igazából ide sorolandóak a Delta-osztály (Projekt 667B / BD / BDR / BDRM) egységei is, amelyek a Yankee folyományai, a nagyobb méretű rakéták miatt látványosabb "púpot" kaptak, amelyekbe interkontinentális rakéták kerülhettek, a Delta I. esetében még csak 12db rakéta fért el, majd a többi három osztály már egyre hosszabb testbe és nagyobb púpba 16db rakétát kapott. Menet közben a fejlesztések is megjelentek, mint a kényszerített vízáramlásos hűtés (amely menet közben nem igényelt keringtetőszivattyút), a vontatott szonár vagy a hangelnyelő gumitéglákkal való borítás.

    [​IMG]
    A Delta I. egy "púposabb" Yankee gyakorlatilag

    [​IMG]
    A Delta IV. osztály, amely valójában már egy "biztonsági" tartalék volt a modernebb Typhoon osztály mellett
    Folyt. köv. (csak 10 000 karakter lehet egy hsz.-ben?!?! :confused:)
     
    Celebra, wankel, endre and 14 others like this.
  8. Cifu

    Cifu Well-Known Member

    3. Generáció (~1979): A Victor III (Projekt 671 RTM/RTMK, 1979) már inkább ide tartozik, noha egy biztonsági (és olcsóbb) tartalék volt a drágább Sierra-osztály számára, de végre kapott vontatott szonárt (a felső oldalkormány tetején a csepp alakú házba), illetve egyébb zajcsökkentő megoldásokat (megjelent a hajótesthez rugalmasan rögzített "tutajokra" épített gépészeti rész, stb.), így szovjet viszonylatban meglehetősen csendes volt. A korábbi 6x 533mm-es vetőcsőből a két szélsőt 650mm-esre cserélték, amelyekből nagyobb átmérőjű torpedókat és robotrepülőgépeket lehetett indítani.

    [​IMG]

    A Victor III osztály fantáziarajza, az orrt már a szonár uralja, a hajó oldalán kényszer-áramlású hűtőnyílás, hátul pedig vontatott szonár a csepp alakú konténerben​

    A Sierra I. és II.-osztály (Projekt 945, 945A) titánium testre épít, de a nagy sebesség helyett inkább a nagy merülési mélységre játszottak. Előre lépés jött a zajcsillapításban (kényszer-áramlású hűtés, ami például az amerikai korai Los Angeles-osztálynál se volt meg), szonár- és az alkalmazott technológiákban is. Az első változat 4x 533mm-es és 4x 650mm-es vetőcsövet kapott, de mivel a titániumból is építkezni tudó hajógyár méretei korlátozottak voltak, így csak a Victor III. szonárja fért be az orrába. A Sierra II. esetében 6x 533mm-es vetőcsővet kaptak, és az Akula-osztálynál használt nagyobb szonárt kapta meg. Szintén ellátták őket oldalra néző illeszkedő szonárral, és persze vontatott szonárral is. A méregdrága (és lassú) titán-megmunkálás miatt viszont csak 2+2 egység épült belőle, és ezért a Victor III. és az Akula osztály mellett egy "high-end" eszköz maradt csak.

    [​IMG]
    A Sierra I. osztály, látható a 4+4 vetőcső​

    Ide soroljuk az Akula I. / II. / III.-osztályt (Projekt 971 - 971I / 971U / 971M), amely alapvetően a Sierra-osztály acéltestű testvére, és paradox módon sok téren jobb nála, mivel nagyobbra tudták építeni, így jobb szonárt kapott, mint a Sierra I. osztály. Szintén a nagyobb méretek miatt lehetőség volt arra, hogy a 4x 533 és 4x 650mm-es vetőcső felett 6db 533mm-es, csak a kikötőben utántölthető vetőcsövet is kaphassanak, amelyekbe 2-2db csalit lehetett elhelyezni - ezek a csalik a tengeralattjáró zajjellemzőit imitálják és így az ellenség megtévesztésére valók, korábban ezeket a sima vetőcsövekből indították. A kialakításban további zajcsökkentő megoldásokat vezettek be a későbbi változatoknál, így drasztikusan csendesebbek lettek, mint elődeik, és a nyugati elemzések szerint az amerikai 688i (Improved Los Angeles) osztály szintjét is elérik a későbbi változatok - amelyekből viszont csak 1-1 db készült el.

    [​IMG]
    Egy Akula építés alatt, látható a 2x 3db csalivető cső nyitott állapotban, a közöttük látható ajtón keresztül lehetséges a torpedóterembe juttatni a torpedókat​


    SSBN-ek terén az északi tenger jege alatti működésre optimalizált test találkozása az áramvonalasabb kialakítással és a modern technológiák ötvözése egy szokatlan kialakítással, ez a Projekt 941 (Typhoon) osztály. Összesen öt nyomásálló testet helyeztek el a nagyobb külső test alatt (két hosszú henger a reaktorok és a két hajócsavar meghajtásához, illetve a személyzet számára, egy elől középen a torpedóterem számára, hátul a két henger felett és a torony alatt a vezénylőterem és parancsnoki részlet, illetve hátul a két henger között a kormányberendezések számára), és a rakétákat a torony előtt, 2x 10 sorban helyezték el (és nem a nyomásálló testben, mint általában).

    [​IMG]
    4. Generáció (2013?): A Jaszen-osztály (Projekt 885) tekinthető valójában 4. generációsnak, tovább léptek az Akula-osztály után, itt már az egész orr-szekciót a szonár foglalja el, sőt, az orr-szonár mögött lett az oldalra néző szonár-antenna is elhelyezve. A 2x 4db torpedóvetőcső amerikai mintára hátrébb kerültek, a test oldalára, és átlósan vetik ki a torpedókat belőle. A torony mögött 8db nagy méretű VLS lett elhelyezve, típustól függően 8-32db robotrepülőgép számára. A zajcsökkentés terén további lépéseket tettek, noha érdekes módon nem tértek át a vízsugár (gyűrűsházba épített hajócsavar) megoldásra, mint a modern nyugati egységek (ez jelentős zajcsökkentést okoz, viszont kisebb hatásfokú, így csökken az elérhető csúcsebesség).

    [​IMG]
    A Jaszen-osztály makettje​

    SSBN-ek terén Typhoon rendkívüli volt, de az északi-tengerre tervezték, márpedig SSBN-ek voltak a Csendes-óceáni flottában is. Egy általánosabb célú, és általánosabb (no meg sokkal olcsóbb) kialakítású tengeralattjáró fejlesztését kezdték hát meg, amely sok téren szakít a szovjet hagyományokkal - ez az első szovjet / orosz SSBN egyetlen hajócsavar (ill. vízsugárhajtómű) megoldással - ez a Borej-osztály, alias Projekt 955. Annyira olcsó megoldást kerestek, hogy az első három Borej-osztály a hajóorrát el nem készült Akula II és III-osztályú egységektől nyerte. A hajótestben 16db, a torony mögött elhelyezett SLBM-el. A 955A állítólag 20db SLBM-el rendelkezik majd, de e téren nincs még alátámasztott információ. Ebből a szempontból, noha 4. generációsnak van itt felsorolva, sok szempontból inkább a 3. generációhoz van köze.

    [​IMG]
    Elől a Borej-osztály, hátul a Typhoon-osztály - jól láthatóak az arányok...
    5. Generáció: A Borej-osztály utódjának szánt Huski / Haski / Haszki osztály. Szemben a korábbi, egymással párhuzamosan épített, azonos célú osztályokkal, egy közös családra épül a vadász- és ballisztikus rakétahordozó tengeralattjáró osztály. Ezen kívül túl sok mindent nem lehet tudni róla, csak hogy nagyon csendesnek szánják...
     
    Celebra, wankel, endre and 16 others like this.
  9. molnibalage

    molnibalage Well-Known Member

    Aztán ma nincs aktív T. D IV meg igen...
     
  10. boki

    boki Well-Known Member

    Jó kis összefoglaló (legalább nem kellett nekem :) ). Annyit kiegészítésképp, hogy a Borej-A is 16 darab SLBM-et hordoz mint a Borej(lásd Knyaz Vlagyimír a Borej topikban) A Borej-A után (ha az utolsót is átadják) belefognak 4 darabos Borej-B széria építésébe 2023-2024 körül, ami külsőleg olyan lesz mint a Borej-A, de még hallkabb lesz és új szonart is kap.
     
    Python and fishbed like this.
  11. boki

    boki Well-Known Member

    A Dmitrij Donszkoj még szolgálatban van mint Bulava tesztplatform.
     
  12. molnibalage

    molnibalage Well-Known Member

    Tehát nem aktív harcászati egység.
     
  13. boki

    boki Well-Known Member

    Nem. De ha olvastad a magyar sajtót -sokak szerint igen. :)
     
  14. zolkas

    zolkas Well-Known Member

    szerinted hogy ordibálnának ha újra aktiválnák a tájfunokat. pl "új rakétákkal"
     
    borisz likes this.
  15. zolkas

    zolkas Well-Known Member

    ha még egyben vannak
     
  16. Cifu

    Cifu Well-Known Member

    A szovjet haditengerészet szerette azt a megoldást, hogy párhuzamosan volt egy "modern" (rizikósabb) és egy "megbízható" osztály. Ha a modernebb osztály bevált, hurrá, lehet tovább lépni - de ha nem, akkor sincs baj, ott a hagyományos. Ezt eljátszották az elején a hagyományos meghajtású tengókkal (pl. Juliet / Echo osztályú SSG / SSGN).

    A Typhoon egy "modern" jármű, de sokkal drágább és több erőforrást igényel az üzemeltetése, a Delta III. és IV. kisebb és olcsóbb - hát azokat tartják hadrendbe. Még a Delta III.-ból is van három aktív példány (K-44, K-223 és K-433). A K-223 1979 óta van aktív szolgálatban...
     
    endre, fip7, Python and 1 other person like this.
  17. molnibalage

    molnibalage Well-Known Member

    Ez nem vet fel biztonsági kérdéseket főleg, hogy a szovjet összeomlás után kb. semmilyen törődésre nem jutott zsé?
     
  18. dudi

    dudi Well-Known Member

    Folyamatosan modernizálják a Deltákat.
     
  19. molnibalage

    molnibalage Well-Known Member

    A reaktorokkal és a hajótesttel érdemben nem lehet egy idő után mit kezdeni. Ez olyan, minthogy egy atomreaktort nem lehet felújtani, a neutron és egyéb sugárzás teszi a magáét...
     
  20. boki

    boki Well-Known Member

    A stratégiai tengeralattjárók javítására-karbantartására mindig volt pénz. 2017 februárban a 3. Kalmar is visszatért a CSO-i flottához 6 éves javítás és modernizáció után. Így már mindhárom Kalmar aktív szolgálatban.
     
    fishbed likes this.

Ezen oldal megosztása