Hiperszonikus csapásmérő eszközök fejlesztése

[kamm]

Csak, hogy kontextusba helyezzük a dolgokat, megnéztem egy fullra húzott F-16 fordulást. A lenti diagramokon:

• egy kb. alig 11 tonnás F-16CJ.
  
  
• M0.95 táján indítottam tengerszinten a maximális túlterhelésű fordulót azért, hogy legyen elég felhajtóerő.
  
  
• 9G-re hamar felmegy a gép és tartani is tudja azt kemény 6 sec-ig. A nagy sebesség miatt 9G limitálja a fordulót, ahogy lassul úgy tő a turn rate, ameddig a 9G-re még képes a gép. Aztán pillanatok alatt bezuan a turn rate ahogy elfogyott a sebesség.
  
  
• Összesen asszem 230 fokot fordult a gép és ezalatt elvesztette a mozgási energiájának a 80+ százalékát úgy, hogy közel sem 9G volt végig. A sebesség a negyedére esett vissza.

Megmutassam M2.0 sebességgel haladó gépen ritka légkörben 12 km magasan? És itt olyan gépről van szó, aminek hatalmas szárnya van, ami arra van trenírozva, hogy eszement mennyiségű felhajtóerőt termeljen és a tolóerő is ehhez lett belőve, hogy a gép fenn tudja tartani ezt közepes magasságon. A gép légellenállása nem sokat játszott ilyen tételben, de azt is megmutathatom, hogy alapgázról hogyan lassult volna a gép...

De ez BM/HSGV vagy bármi az a lenedületéből sáfárkodik és kész ennyi. Látható, hogy ha nekiállnak fordulni, akkor igen hamar eldobják a sebességet, mert az centripetális gyorsítás tudja a dolgát. Szerény G forduló mellett a lassulás elviselhető, de akkor meg 300 km táji fordulósugarak jönnek ki. Ez kvázi egyenesen repülő cél...

Szóval az oldalirányú manőver ezeknél a minimum minimumára szorítkozik. És, ha nekiáll ezt csinálni, akkor frankón belassul a rakéta.

Megint a szokasos csaknem irrelevans rajzolgatas... Fogalmunk nincs sem az anyagrol, sem a hajtasrol, egyaltalan hogy van-e vagy sincs (HGV), meg ugy semmilyen mas parameterrol sem.
Valami ilyesmi lenne az oszinte valasz, pont ugy, ahogy @ozymandias is vilagosan leirta, hogy rengeteg ismeretlen van, mindenfele megfejtes lehetseges - azaz a te szokasos deklarativ kijelenteseidnek, mint ez is itt, valojaban nincs alapja, mindossze a sajat speci scenarioidrol szolnak.
A feltett kerdesre-problemara valasz helyett elohuzod a sok sablon egyiket - a kerdeshez ill a temahoz ugyan max tangencialisan van koze (repulo? F-16? what?), de sebaj. Ezt finomabban mar tobbszor is megirta mindenki neked, de lathatoan hiaba.

Hogy nemikepp frissitsem az ismert tenyek pooljat, itt a legfrissebb, 2021 aprilis 21-i update a Congressional Research Servicetol: https://fas.org/sgp/crs/weapons/R45811.pdf

 

[kamm]

A defense kapcsan relevans tenyek es megallapitasok:

1. Ahogy mar korabban en is irtam (as a szoke meme neni lathatoan nem ertette), az orosz es kinai HGV fegyverek leginkabb nuklearis warheadeket fognak cipelni, mig az amerikaiak egyelore nem terveznek ilyesmit, aminek tobb kovetkezmenye is van (relevans reszek):

Funding for hypersonic weapons has been relatively restrained in the past; however, both the Pentagon and Congress have shown a growing interest in pursuing the development and near-term deployment of hypersonic systems. This is due, in part, to the growing interest in these technologies in Russia and China, both of which have a number of hypersonic weapons programs and have likely fielded operational hypersonic glide vehicles— potentially armed with nuclear warheads. Most U.S. hypersonic weapons, in contrast to those in Russia and China, are not being designed for use with a nuclear warhead. As a result, U.S. hypersonic weapons will likely require greater accuracy and will be more technically challenging to develop than nuclear-armed Chinese and Russian systems.

The Pentagon’s FY2021 budget request for all hypersonic-related research is $3.2 billion—up from $2.6 billion in the FY2020 request—including $206.8 million for hypersonic defense programs. At present, the Department of Defense (DOD) has not established any programs of record for hypersonic weapons, suggesting that it may not have approved either requirements for the systems or long-term funding plans. Indeed, as Assistant Director for Hypersonics (Office of the Under Secretary of Defense for Research and Engineering) Mike White has stated, DOD has not yet made a decision to acquire hypersonic weapons and is instead developing prototypes to assist in the evaluation of potential weapon system concepts and mission sets.

Experts disagree on the potential impact of competitor hypersonic weapons on both strategic stability and the U.S. military’s competitive advantage. Nevertheless, former Under Secretary of Defense for Research and Engineering (USD[R&E]) Michael Griffin has testified to Congress that the United States does not “have systems which can hold [China and Russia] at risk in a corresponding manner, and we don’t have defenses against [their] systems.” Although the John S. McCain National Defense Authorization Act for Fiscal Year 2019 (FY2019 NDAA, P.L. 115- 232) accelerated the development of hypersonic weapons, which USD(R&E) identifies as a priority research and development area, the United States is unlikely to field an operational system before 2023. However, most U.S. hypersonic weapons programs, in contrast to those in Russia and China, are not being designed for use with a nuclear warhead. As a result, U.S. hypersonic weapons will likely require greater accuracy and will be more technically challenging to develop than nuclear-armed Chinese and Russian systems.

2. A jelenlegi elorejelzo rendszerek (amelyekrol azokat a szep kek, magyar nyelvu abrakat rakta be @molnibalage) termeszetukbol ill. designbol adodoan nem kepesek kovetni HOT elemeket:

Hypersonic weapons could challenge detection and defense due to their speed, maneuverability, and low altitude of flight. For example, terrestrial-based radar cannot detect hypersonic weapons until late in the weapon’s flight. Figure 1 depicts the differences in terrestrial-based radar detection timelines for ballistic missiles versus hypersonic glide vehicles.

This delayed detection compresses the timeline for decisionmakers assessing their response options and for a defensive system to intercept the attacking weapon—potentially permitting only a single intercept attempt. Furthermore, U.S. defense officials have stated that both terrestrial- and current space-based sensor architectures are insufficient to detect and track hypersonic weapons, with former USD(R&E) Griffin noting that “hypersonic targets are 10 to 20 times dimmer than what the U.S. normally tracks by satellites in geostationary orbit.” Some analysts have suggested that spacebased sensor layers—integrated with tracking and fire-control systems to direct high-performance interceptors or directed energy weapons—could theoretically present viable options for defending against hypersonic weapons in the future. Indeed, the 2019 Missile Defense Review notes that “such sensors take advantage of the large area viewable from space for improved tracking and potentially targeting of advanced threats, including HGVs and hypersonic cruise missiles.”

3. Az amerikai HGV konvencionalisra tervezett warheadjebol adodoan 10x-100x pontosabbnak kell lennie, mint amennyi boven eleg az orosz ill kinaiaknak egy legkori nuklearis csapashoz:

Unlike programs in China and Russia, U.S. hypersonic weapons are to be conventionally armed. As a result, U.S. hypersonic weapons will likely require greater accuracy and will be more technically challenging to develop than nuclear-armed Chinese and Russian systems. Indeed, according to one expert, “a nuclear-armed glider would be effective if it were 10 or even 100 times less accurate [than a conventionally-armed glider]” due to nuclear blast effects.

4. A mindenfele amerikai HOT tamadofegyverek fejlesztesi programjai szinte mind el vannak csuszva, a legjobb esetben is 2023 korul lesz tamadofegyveruk.

 

[kamm]

5. Amerikai HOT missile defense, mint olyan, tovabbra sem letezik, sot, meg a tavalyra (!) saccolo 3 evvel ezelotti DoD becslest sem voltak kepesek frissiteni (Griffin az a kb allamtitkar, akit ideztem mar parszor ezugyben):

Hypersonic Missile Defenses - DOD is also investing in counter-hypersonic weapons capabilities, although former USD(R&E) Michael Griffin has stated that the United States will not have a defensive capability against hypersonic weapons until the mid-2020s, at the earliest. In September 2018, the Missile Defense Agency (MDA)—which in 2017 established a Hypersonic Defense Program pursuant to Section 1687 of the FY2017 NDAA (P.L. 114-840)—commissioned 21 white papers to explore hypersonic missile defense options, including interceptor missiles, hypervelocity projectiles, laser guns, and electronic attack systems. In January 2020, MDA issued a draft request for prototype proposals for a Hypersonic Defense Regional Glide Phase Weapons System interceptor. This effort is intended to “reduce interceptor key technology and integration risks, anchor modeling and simulation in areas of large uncertainty, and to increase the interceptor technology readiness levels (TRL) to level 5” (validating components in a relevant environment). MDA has also awarded four companies—Northrop Grumman, Raytheon, Leidos, and L3Harris—with $20 million contracts to design prototype space-based (low-Earth orbit) sensors by October 31, 2020. Such sensors could theoretically extend the range at which incoming missiles could be detected and tracked—a critical requirement for hypersonic missile defense, according to then-USD(R&E) Griffin. MDA requested $206.8 million for hypersonic defense in FY2021—up from its $157.4 million FY2020 request—and $659 million across the FYDP. In addition, DARPA is working on a program called Glide Breaker, which “will develop critical component technology to support a lightweight vehicle designed for precise engagement of hypersonic threats at very long range.” DARPA requested $3 million for Glide Breaker in FY2021—down from $10 million in FY2020.

6. Tesztelni kepes infra egyelore a wind tunnelek szintjen mozog, abbol sincs igazan komoly (10+ mach), viszont HOT celpontbol konkretan zero letezik:

According to a study mandated by the FY2013 National Defense Authorization Act (P.L. 112- 239) and conducted by the Institute for Defense Analyses (IDA), the United States had 48 critical hypersonic test facilities and mobile assets in 2014 needed for the maturation of hypersonic technologies for defense systems development through 2030. These specialized facilities, which simulate the unique conditions experienced in hypersonic flight (e.g., speed, pressure, heating), included 10 DOD hypersonic ground test facilities, 11 DOD open-air ranges, 11 DOD mobile assets, 9 NASA facilities, 2 Department of Energy (DOE) facilities, and 5 industry or academic facilities. In its 2014 evaluation of U.S. hypersonic test and evaluation infrastructure, IDA noted that “no current U.S. facility can provide full-scale, time-dependent, coupled aerodynamic and thermal-loading environments for flight durations necessary to evaluate these characteristics above Mach 8.”
Since the 2014 study report was published, the University of Notre Dame has opened a Mach 6 hypersonic wind tunnel and at least one hypersonic testing facility has been inactivated. Development of Mach 8 and Mach 10 wind tunnels at Purdue University and the University of Notre Dame, respectively, is ongoing. In addition, the University of Arizona plans to modify one of its wind tunnels to enable Mach 5 testing by early 2021, while Texas A&M University—in partnership with Army Futures Command—plans to complete construction of a kilometer-long Mach 10 wind tunnel by 2021. (For a list of U.S. hypersonic test assets and their capabilities, see the Appendix.) The United States also uses the Royal Australian Air Force Woomera Test Range in Australia and the Andøya Rocket Range in Norway for flight testing. In January 2019, the Navy announced plans to reactivate its Launch Test Complex at China Lake, CA, to improve air launch and underwater testing capabilities for the conventional prompt strike program. According to an assessment conducted by the Government Accountability Office, DOD has dedicated approximately $1 billion to hypersonic facility modernization from FY2015 to FY2024.
In April 2020, DOD’s Office of Inspector General announced that it would be evaluating current ground test and evaluation facilities to determine if the capability and capacity would be sufficient to execute DOD’s planned test schedule. Similarly, Section 222 of the FY2021 NDAA (P.L. 116-283) requires the Under Secretary of Defense for Research and Engineering, in consultation with the Director of Operational Test and Evaluation, to submit to the congressional defense committees “an assessment of the sufficiency of the testing capabilities and infrastructure used for fielding hypersonic weapons, and a description of any investments in testing capabilities and infrastructure that may be required to support in-flight and ground-based testing for such weapons.” In addition, in March 2020, DOD announced that it had established a “hypersonic war room” to assess the U.S. industrial base for hypersonic weapons and identify “critical nodes” in the supply chain. DOD has also amended its “5000 series” acquisition policy in order to enhance supply chain resiliency and reduce sustainment costs.

Ezen tul vegigmennek az orosz, kinai fejleszteseken es infran, valamint van egy oldal a tobbi (NATO stb) orszag fejlesztesi programjairol.
A vegen jon a szokasos kongresszusi gittegyleteknek valo "joint programirodak" es hasonlok finanszirozasarol szolo reszek stb stb. Sok ujdonsag ill update nincs.

7. A HOT fejlesztesre szant osszegek (tamado es vedo egyutt) szerintem komolytalanok, mindenhol nemikeppen novekedtek, de az egesz finanszirozas par milliard korul mozog evente, ami gyakorlatilag egy vicc:

 

[molnibalage]

Megint a szokasos csaknem irrelevans rajzolgatas... Fogalmunk nincs sem az anyagrol, sem a hajtasrol, egyaltalan hogy van-e vagy sincs (HGV), meg ugy semmilyen mas parameterrol sem.
Valami ilyesmi lenne az oszinte valasz, pont ugy, ahogy @ozymandias is vilagosan leirta, hogy rengeteg ismeretlen van, mindenfele megfejtes lehetseges - azaz a te szokasos deklarativ kijelenteseidnek, mint ez is itt, valojaban nincs alapja, mindossze a sajat speci scenarioidrol szolnak.
A feltett kerdesre-problemara valasz helyett elohuzod a sok sablon egyiket - a kerdeshez ill a temahoz ugyan max tangencialisan van koze (repulo? F-16? what?), de sebaj. Ezt finomabban mar tobbszor is megirta mindenki neked, de lathatoan hiaba.

Hogy nemikepp frissitsem az ismert tenyek pooljat, itt a legfrissebb, 2021 aprilis 21-i update a Congressional Research Servicetol: https://fas.org/sgp/crs/weapons/R45811.pdf

Látom képtelen vagy felfogni a középiskolás fizikát is.
Ha te adott irányba szeretnél irányváltozást, akkor annak van egy energiaigénye és az acp és annak az erőnek a kifejtése adott ideig és sebességnél egy teljesítményigényt jelent, ami a mozgási energiát csökkenti.

Az, hogy te milyen kombinációt határozol el, attól nem fog megváltozni ez.
Semennyire.



Az egyetlen "érved" eddig az volt, hogy jól tudsz angolul...
...meg wall of text szöveg beidézése, de a reality check, na az nem megy...

 

[kamm]

Látom képtelen vagy felfogni a középiskolás fizikát is.
Ha te adott irányba szeretnél irányváltozást, akkor annak van egy energiaigénye és az acp és annak az erőnek a kifejtése adott ideig és sebességnél egy teljesítményigényt jelent, ami a mozgási energiát csökkenti.

Az a baj, hogy te meg a kozepiskolas fizikanal elakadsz, mert mar a logika sem megy...

Csokonyosen ismetelgeted azokat a sablonokat, amiket mar szazszor lattunk toled - akkor is, amikor gyakorlatilag irrelevans (hiszen teljesen mas limitaciokkal ill parameterekkel dolgozik egy F-16, mint egy haromketeres glider avagy ramjet.)

Az, hogy te milyen kombinációt határozol el, attól nem fog megváltozni ez.
Semennyire.

Jezusom, hogyne valtozna. Anyagtol, manovertol, mindentol fugg.
Olvasd mar ujra @ozymandias utolso valaszat, amit láthatóan nem akarsz elfogadni...

Az egyetlen "érved" eddig az volt, hogy jól tudsz angolul...

Is. Es nem jol, hanem kivaloan.
Ja es nem, az nem erv, hanem teny.


Az erv az a következménye, hogy ti. en nem a valagambol huzok elo szamokat meg allitasokat, hanem szakemberektol idezek.

Te inkabb az ellenkezojet csinalod, raadasul összevissza gyalazkodsz meg karomkodsz, amikor azoknak vilagosan ellentmondanak a szakemberek es kormanyzati stb szervek nyilatkozatai.

...meg wall of text szöveg beidézése, de a reality check, na az nem megy...

"Reality check?" Az, ami neked wall of text, az a realitas, good morming.

Minden mas viszont (Kobanya-Alsorol) levegobol okoskodas, semmi konkrétumot nem ismerve, az erről szóló minden hivatalos forrast konokul elutasítva... ez az egyetlen bajunk am itt.

De legyen, ahogy akarod, en idezgetem a vonatkozo legfrissebb irodalmat, te meg rajzolj újabb es ujabb chartokat az altalad elkepzelt dolgokrol. Szabad országokban élünk, nincs ezzel baj.

 

[molnibalage]

Az a baj, hogy te meg a kozepiskolas fizikanal elakadsz, mert mar a logika sem megy...

Miféle logika?
A fizika az úr öregem.
Te még idáig sem jutsz el.
Ott tartasz, hogy "az Interneten van és mondták, akkor igaz".
Meg, hogy tudsz angoul.

Vastaps.

Ez hol változtatja meg egy manőver energiaigényét?
Válaszolnál már erre? Hm...?

Csokonyosen ismetelgeted azokat a sablonokat, amiket mar szazszor lattunk toled - akkor is, amikor gyakorlatilag irrelevans (hiszen teljesen mas limitaciokkal ill parameterekkel dolgozik egy F-16, mint egy haromketeres glider avagy ramjet.)

A fizika ugyanaz. Jó lenne befejezni a topikrombolást.

Az erv az a következménye, hogy ti. en nem a valagambol huzok elo szamokat meg allitasokat, hanem szakemberektol idezek.

Ó persze.

Te inkabb az ellenkezojet csinalod, raadasul összevissza gyalazkodsz meg karomkodsz, amikor azoknak vilagosan ellentmondanak a szakemberek es kormanyzati stb szervek nyilatkozatai.

Mert én a fizikának és nem nyilatkozatoknak hiszek.
Tudod "szakértők" mondták azt, hogy Iraknak tömegpusztító fegyverei lehetnek 2003-ban.
Idézzem ezeket?

"Reality check?" Az, ami neked wall of text, az a realitas, good morming.

Nem, azt a fizika és nem nyilatkozatok döntik el.

Minden mas viszont (Kobanya-Alsorol) levegobol okoskodas, semmi konkrétumot nem ismerve, az erről szóló minden hivatalos forrast konokul elutasítva... ez az egyetlen bajunk am itt.

De legyen, ahogy akarod, en idezgetem a vonatkozo legfrissebb irodalmat, te meg rajzolj újabb es ujabb chartokat az altalad elkepzelt dolgokrol. Szabad országokban élünk, nincs ezzel baj.

Ha majd sikerül eljutni a gyorsulás tömeg, erő és annak teljesítményének megértéséig és számolni ezekkel, akkor szerintem gyere vissza.

 

[Törölt tag]

A defense kapcsan relevans tenyek es megallapitasok:

1. Ahogy mar korabban en is irtam (as a szoke meme neni lathatoan nem ertette), az orosz es kinai HGV fegyverek leginkabb nuklearis warheadeket fognak cipelni, mig az amerikaiak egyelore nem terveznek ilyesmit, aminek tobb kovetkezmenye is van (relevans reszek):

Funding for hypersonic weapons has been relatively restrained in the past; however, both the Pentagon and Congress have shown a growing interest in pursuing the development and near-term deployment of hypersonic systems. This is due, in part, to the growing interest in these technologies in Russia and China, both of which have a number of hypersonic weapons programs and have likely fielded operational hypersonic glide vehicles— potentially armed with nuclear warheads. Most U.S. hypersonic weapons, in contrast to those in Russia and China, are not being designed for use with a nuclear warhead. As a result, U.S. hypersonic weapons will likely require greater accuracy and will be more technically challenging to develop than nuclear-armed Chinese and Russian systems.

The Pentagon’s FY2021 budget request for all hypersonic-related research is $3.2 billion—up from $2.6 billion in the FY2020 request—including $206.8 million for hypersonic defense programs. At present, the Department of Defense (DOD) has not established any programs of record for hypersonic weapons, suggesting that it may not have approved either requirements for the systems or long-term funding plans. Indeed, as Assistant Director for Hypersonics (Office of the Under Secretary of Defense for Research and Engineering) Mike White has stated, DOD has not yet made a decision to acquire hypersonic weapons and is instead developing prototypes to assist in the evaluation of potential weapon system concepts and mission sets.

Experts disagree on the potential impact of competitor hypersonic weapons on both strategic stability and the U.S. military’s competitive advantage. Nevertheless, former Under Secretary of Defense for Research and Engineering (USD[R&E]) Michael Griffin has testified to Congress that the United States does not “have systems which can hold [China and Russia] at risk in a corresponding manner, and we don’t have defenses against [their] systems.” Although the John S. McCain National Defense Authorization Act for Fiscal Year 2019 (FY2019 NDAA, P.L. 115- 232) accelerated the development of hypersonic weapons, which USD(R&E) identifies as a priority research and development area, the United States is unlikely to field an operational system before 2023. However, most U.S. hypersonic weapons programs, in contrast to those in Russia and China, are not being designed for use with a nuclear warhead. As a result, U.S. hypersonic weapons will likely require greater accuracy and will be more technically challenging to develop than nuclear-armed Chinese and Russian systems.

2. A jelenlegi elorejelzo rendszerek (amelyekrol azokat a szep kek, magyar nyelvu abrakat rakta be @molnibalage) termeszetukbol ill. designbol adodoan nem kepesek kovetni HOT elemeket:

Hypersonic weapons could challenge detection and defense due to their speed, maneuverability, and low altitude of flight. For example, terrestrial-based radar cannot detect hypersonic weapons until late in the weapon’s flight. Figure 1 depicts the differences in terrestrial-based radar detection timelines for ballistic missiles versus hypersonic glide vehicles.

This delayed detection compresses the timeline for decisionmakers assessing their response options and for a defensive system to intercept the attacking weapon—potentially permitting only a single intercept attempt. Furthermore, U.S. defense officials have stated that both terrestrial- and current space-based sensor architectures are insufficient to detect and track hypersonic weapons, with former USD(R&E) Griffin noting that “hypersonic targets are 10 to 20 times dimmer than what the U.S. normally tracks by satellites in geostationary orbit.” Some analysts have suggested that spacebased sensor layers—integrated with tracking and fire-control systems to direct high-performance interceptors or directed energy weapons—could theoretically present viable options for defending against hypersonic weapons in the future. Indeed, the 2019 Missile Defense Review notes that “such sensors take advantage of the large area viewable from space for improved tracking and potentially targeting of advanced threats, including HGVs and hypersonic cruise missiles.”

3. Az amerikai HGV konvencionalisra tervezett warheadjebol adodoan 10x-100x pontosabbnak kell lennie, mint amennyi boven eleg az orosz ill kinaiaknak egy legkori nuklearis csapashoz:

Unlike programs in China and Russia, U.S. hypersonic weapons are to be conventionally armed. As a result, U.S. hypersonic weapons will likely require greater accuracy and will be more technically challenging to develop than nuclear-armed Chinese and Russian systems. Indeed, according to one expert, “a nuclear-armed glider would be effective if it were 10 or even 100 times less accurate [than a conventionally-armed glider]” due to nuclear blast effects.

4. A mindenfele amerikai HOT tamadofegyverek fejlesztesi programjai szinte mind el vannak csuszva, a legjobb esetben is 2023 korul lesz tamadofegyveruk.

Szelektív olvasás iskolapéldája.
Próbáld meg az általad idézett mondatot értelmezni.
Megjelöltem melyiket.

 

[dudi]

Tehát, akkor mi jön ki ebből?

1. Eldöntöd számodra mi a fontos és oda teszel nagy erőt.
2. Aztán az ellen vagy bevet sokkal több rakétát, annak ismeretében, hogy mi van ott.
3. Ha tudja... Mert a támadónak mióta van van tökéletes adata, hogy mi mennyire van védve - és valahol átjut valamennyi, valahol meg semmi.

Mert mehet a támadó biztosra azzal, hogy mondjuk egyetlen célra bevetsz 80 db Iszkandert, ami mondjuk két Patriot osztály véd.
Remek. És mi marad minden másra?
Te bakker úgy teszel, mintha egy ballisztikus rakéta vagy bármi más az olyan olcsó lenne, mintha a fűmagot szórnád.

Ez ebben a formában nem igaz.

• az alacsonyan repülő gépek ellen ez ma sem igaz, a kérdés az, hogy ezt ki vállalja be
• a stealth gépek ellen meg végképp nem igaz, a központi tűzvezető radar + SAGG/TVM vezérlésnél ez nem létezik, ehhez minimum Patriot / Sz-300 szintű nagy tűzvzető radar, hálózatos hadviselés és ARH rakéta kell....
• ahol még mindig ott van a vontatott csali és más.

A valódi területvédelem, ami lezavarja a gépeket kismagasságra, az csak a nem stealth gépek ellen van.

Ezzel semmit nem mondtál, amit nem tudtam és semmit nem cáfolták meg abból, amit a pörgőforgó rakéták vak híveinek írtam.

Az a baj,hogy ez nem megoldás.Nézd meg a lengyeleket.Hány Patriot osztájuk van?Hány védendő célpont?Hpasp azt írta,hogyha két irányból jön az Iszkander akkor 3 osztály kell egy objektum megvédéséhez.És jöhet 2 oldalról Iszkander.

 

[ozymandias]

Mekkora maximális sebességet viselnek el a mai korszerű anyagok, 5, 10, 15, 20, 25 illetve 30km magasságban?

Ezt sajnos nem tudom megmondani, mert ezek egyrészt nem publikus adatok, másrészt ehhez elég komoly CFD háttér kellene, amivel meg nem rendelezem.

Tudni kell a kritikus pontokat, a pillantnyi helyzetet, meg a rendszer előéletét - milyen magas hőmérsékletről jövünk be, ha HSGV-ről van szó. Egyértelmű, hogy a levegő sűrűsége fontos tényező, de a kialakítás ugyanígy szerepet játszik.

Valószínű, hogy a komolyabb játékosok fiókjában az Inconel 625-nél jobb anyagok vannak..

Ez a kérdéskör egy specializált mérnökirodának is elég lenne. Ide kell matek, mechanika, hőtan, anyagtudomány, áramlástan és az egyik legfontosabb, programozói háttér, plusz nem árt, ha tudunk validálni.

A modellem validálását hullámvasútra visszalakítva csináltam meg - itt tudok mihez nyúlni, mert ott számoltam pár projektet éa volt valós mérési adat validálni. Ha gusztustalanul gazdag milliárdos lennék, tölteném ilyen kérdésekkel az időm és nem jatékpénzekrőp meg kamuprojektekről hakniznék... (a másil vonal meg egyértelműen a GEN IV reaktorok fejlesztése és gyártása lenne..)

 

[ozymandias]

Oil/Gas platform?

Nem annyira, a környéken fog készülni egy reaktor, most vannak az első próbahegesztések és ezt akarom megnézni és átbeszélni meg van egy autokláv javítás.

 

[molnibalage]

Az a baj,hogy ez nem megoldás.Nézd meg a lengyeleket.Hány Patriot osztájuk van?Hány védendő célpont?Hpasp azt írta,hogyha két irányból jön az Iszkander akkor 3 osztály kell egy objektum megvédéséhez.És jöhet 2 oldalról Iszkander.

Azért megnézném, hogy a Balti-tenger fölé hogyan repül ki csak úgy büntetlenül a MiG-31...
Ezen felül akkor egy időben mekkora a salvo maximum?

Ez az 1500 km. Ha finn határtól a Fekete-tengerig nézem, azt lefed kettő darab osztály / cél. Mert az 200 fokos ívben véd.
Ezen felül úgy teszel, mintha

1. csak Patriot létezne ABM képességgel
2. a Patriot nem tudna adatot venni más radartól
3. a Patriot mindörökké korlátozott tűzíve lenne a radarja miatt és ez soha nem fog változni

 

[dudi]

Azért megnézném, hogy a Balti-tenger fölé hogyan repül ki csak úgy büntetlenül a MiG-31...
Ezen felül akkor egy időben mekkora a salvo maximum?

Ez az 1500 km. Ha finn határtól a Fekete-tengerig nézem, azt lefed kettő darab osztály / cél. Mert az 200 fokos ívben véd.
Ezen felül úgy teszel, mintha

1. csak Patriot létezne ABM képességgel
2. a Patriot nem tudna adatot venni más radartól
3. a Patriot mindörökké korlátozott tűzíve lenne a radarja miatt és ez soha nem fog változni

Nem Kindzsalt írtam hanem Iszkandert.

 

[molnibalage]

Nem Kindzsalt írtam hanem Iszkandert.

Az ívvel azt mutattam meg, ahol biztonsággal indíthat a MiG-31 még a Fekete tengert is számításba vettem, ahol pedig azért a NATO is tudna mozogni.
Az Iszkander íve ennél kisebb. Az Ukrajnától finnekig EGYETLEN osztály 105 fokos íve is lefogja.

 

[dudi]

Az ívvel azt mutattam meg, ahol biztonsággal indíthat a MiG-31 még a Fekete tengert is számításba vettem, ahol pedig azért a NATO is tudna mozogni.
Az Iszkander íve ennél kisebb. Az Ukrajnától finnekig EGYETLEN osztály 105 fokos íve is lefogja.

Tekints kérlek Északi irányba...

 

[ghostrider]

Molni! Nyomod a nagyképű hülyeségedet tovább. Olvasd már el amit írtam. Vagyunk itt páran még mérnökök, talán a fizikát is ismerjük nem középiskolás szinten és még a szakmát se felejtettük el. Nem kötjük az ebet a karóhoz. Úgy, hogy nyugodjál le a pics@ba. Bhaaa...

 

[molnibalage]

Tekints kérlek Északi irányba...

Az Iszkander indítási távolsága névlegesen, ami lehet, hogy kamu 500 km.
Egyesek szerint inkább 700 km.
Hová nézzek északra...?
A balti államokra?
A tengerre?
Lengyelország közepét sem éri el az Iszkander még 700 km-es távolsággal sem.

Kalinyingrád meg bele esik az egy osztály 105 fokjában csak a pont délre eső kevés területtől nem.
Az ország több rész igen.
Most jástszak veled szintezőst?

Molni! Nyomod a nagyképű hülyeségedet tovább. Olvasd már el amit írtam. Vagyunk itt páran még mérnökök, talán a fizikát is ismerjük nem középiskolás szinten és még a szakmát se felejtettük el. Nem kötjük az ebet a karóhoz. Úgy, hogy nyugodjál le a pics@ba. Bhaaa...

Itt megint jelzőket kaptam, nem számokat.
Ezzel megint mit kezdjek?

 

[dudi]

Az Iszkander indítási távolsága névlegesen, ami lehet, hogy kamu 500 km.
Egyesek szerint inkább 700 km.
Hová nézzek északra...?
A balti államokra?
A tengerre?
Lengyelország közepét sem éri el az Iszkander még 700 km-es távolsággal sem.

Kalinyingrád meg bele esik az egy osztály 105 fokjában csak a pont délre eső kevés területtől nem.
Az ország több rész igen.
Most jástszak veled szintezőst?


Itt megint jelzőket kaptam, nem számokat.
Ezzel megint mit kezdjek?

Rajzold már be azt a HMZ-t amin meg is tudja semmisíteni az Iszkandert.Mert 500 km-en azért tud annyit oldalban manőverezni ez a rakéta,hogy az igen apró 105°-os HMZ-ből kikerüljön(nem végfázisban).

 

[molnibalage]

Rajzold már be azt a HMZ-t amin meg is tudja semmisíteni az Iszkandert.Mert 500 km-en azért tud annyit oldalban manőverezni ez a rakéta,hogy az igen apró 105°-os HMZ-ből kikerüljön(nem végfázisban).

?????
Kérlek rajzold már be te, hogy mire gondolsz, ne nekem kellejen barkóbázni.

 

[Miskolci Ogre]

Csak, hogy kontextusba helyezzük a dolgokat, megnéztem egy fullra húzott F-16 fordulást. A lenti diagramokon:

• egy kb. alig 11 tonnás F-16CJ.
  
  
• M0.95 táján indítottam tengerszinten a maximális túlterhelésű fordulót azért, hogy legyen elég felhajtóerő.
  
  
• 9G-re hamar felmegy a gép és tartani is tudja azt kemény 6 sec-ig. A nagy sebesség miatt 9G limitálja a fordulót, ahogy lassul úgy tő a turn rate, ameddig a 9G-re még képes a gép. Aztán pillanatok alatt bezuan a turn rate ahogy elfogyott a sebesség.
  
  
• Összesen asszem 230 fokot fordult a gép és ezalatt elvesztette a mozgási energiájának a 80+ százalékát úgy, hogy közel sem 9G volt végig. A sebesség a negyedére esett vissza.

Megmutassam M2.0 sebességgel haladó gépen ritka légkörben 12 km magasan? És itt olyan gépről van szó, aminek hatalmas szárnya van, ami arra van trenírozva, hogy eszement mennyiségű felhajtóerőt termeljen és a tolóerő is ehhez lett belőve, hogy a gép fenn tudja tartani ezt közepes magasságon. A gép légellenállása nem sokat játszott ilyen tételben, de azt is megmutathatom, hogy alapgázról hogyan lassult volna a gép...

De ez BM/HSGV vagy bármi az a lenedületéből sáfárkodik és kész ennyi. Látható, hogy ha nekiállnak fordulni, akkor igen hamar eldobják a sebességet, mert az centripetális gyorsítás tudja a dolgát. Szerény G forduló mellett a lassulás elviselhető, de akkor meg 300 km táji fordulósugarak jönnek ki. Ez kvázi egyenesen repülő cél...

Szóval az oldalirányú manőver ezeknél a minimum minimumára szorítkozik. És, ha nekiáll ezt csinálni, akkor frankón belassul a rakéta.

Ezt én el is hiszem mert ezt bizton jobban tudod ! De amiről folyik a vita az az , hogy ezek az új hipsz fegyverek nem csinálnak bonyolult nagy terhelésű fordulókat hanem csak változtatgatják az irányukat pont annyira , hogy ne lehessen pontosan kiszámítani a becsapódási pontjukat ez által olyan helyzetbe hozni a légvédelmet , hogy folyamatosan korrigálnia kelljen . Teszik ezt a nagy sebességükre támaszkodva hiszen mondjuk egy 4000m/s-al haladó eszköz 1-2 szögpercel eltérítése a pályájától sokkal nagyobb térbeli elmozdulást eredményez mint egy 300m/s-al haladónál ! És szerintem az a bizonyos eb itt vagyon elhantolva !

 

[molnibalage]

Ezt én el is hiszem mert ezt bizton jobban tudod ! De amiről folyik a vita az az , hogy ezek az új hipsz fegyverek nem csinálnak bonyolult nagy terhelésű fordulókat hanem csak változtatgatják az irányukat pont annyira , hogy ne lehessen pontosan kiszámítani a becsapódási pontjukat ez által olyan helyzetbe hozni a légvédelmet , hogy folyamatosan korrigálnia kelljen . Teszik ezt a nagy sebességükre támaszkodva hiszen mondjuk egy 4000m/s-al haladó eszköz 1-2 szögpercel eltérítése a pályájától sokkal nagyobb térbeli elmozdulást eredményez mint egy 300m/s-al haladónál ! És szerintem az a bizonyos eb itt vagyon elhantolva !

A mai számítástechnikai kapacitás mellett ez púder. Semmit nem ér.

Ha te leteszel egy PAC-3-ast és hirtelen fékezéssel kezd a számított pont csak a védendő területre érni már akkor mehet a célkijelölés.
Valós időben számolja, hogy mi hol lesz.

Amikor ma az okostelefon ingyenes appja RANDOM arcot felismer és ráhúz egy másik térbeli alakzatot és forgatja, akkor szerinted az kihívás, hogy megjósolja, hogy a számított érkezési pont hol lesz fékezés után? Ha egy rakéta elkezd fékezni, akkor a számított érkezési pontnak lesz egy vonala, amin rajta lesz. Ha ez egy védett cél felé tart, akkor hurrá, mehet a rakéta. Mutsassam konkrét példán keresztül? Itt sebességvektorokról és olyan egyenletek megoldásáról van szó, ami évtizedek óta trivialitás, ha van rá szoftverkapacitás. És ma, az aztán az van.

A jenki és más mérnök számára is a fizika és az ismert geometriájú test aerodinamikája adott, az keretbe rakja az egészet. A fékezés is csak egy roppant szűk tartományban adható elő. Tehát, ha az előtt és az után nem fékez, akkor ennyi volt, nem kell fogalkozni az osztály által védett zónában vele, mehet útjára. Mert fékezéssel is túlrepül a védett területen. Majd lelövi, akire tartozik messzebb vagy megy a levesbe a BM/HSGV nevezd ahogy akarod.

Ha van felkészítve rakéta, akkor már azelőtt is indíthat, hogy az számított érkezési pont a célon lenne, mert ha pl. egy reptér felé tart, akkor kettőt lehet találni,. hogy mi a cél. Csak nem a reptér? Nahát... A fékezés során a számított pont alapján prolongál és majd a rakéta működési szakaszán és végfázisban pontosít egy kicsit. Mert a fenti "keret" miatt valójában a fékezési pálya is definiált. Ha egy bejövő cél mondjuk 3-5G axiális lassításra képes, akkor zóna adott, hogy hol lehet a rakéta.

Pontosan, mint az ÉK vs USA esetén a bejövő BM-ek pályája. Ami azon kívül van senkit nem érdekel.
Ez igaz akkor is, amikor te egy 20 km-es területen védesz valamit.
Ha nem ott és akkor fékez adott sebességű cél ismerve annak főbb közelítő paramétereit, akkor az nem a célra megy.

Eszméletlen, hogy mennyire sokat néznek ki egyesek egy ilyen primitív manőverből, de azt hiszik, hogy a SAM-ek szoftvere és radarja, mintha a 70-es években lenne és full hülyén várják azt, hogy történjen valami és mindenről lemaradnak. Nem a néhány MHz-es CPU és 100 kByte memória korszakában vagyunk, amikor a megfeszülés tárgya az volt, hogy egy CRT képernyőre vektorgrafikát tegyenek 1 sec frissítési idővel.

Ja, és akkor még mindig ott tartunk, hogy egy pöttöm kis elfogórakéta sokkal jobban tud akár oldalirányú manővert is végezni, mint egy soktonnás test akár fékezni. Mert valahogy ez sem tűnik fel egyeseknek, hogy még a fékezéshez is egy tonnás testnél cuki nagy erők kellenek. A piff-paff vezérlés meg oldalirányban tud azért nagy magasságban is néhány G-t. Nem axiális irányban.