Üdv Mac!
Köszönöm a pontosítást, de ha visszaolvasol, akkor én a hadászati és harcászati hiperszonikus fejlesztésekről írtam – ezek a fejlesztések és kutatások összefüggenek egymással.
Az oroszoknál mindkettő folyik, Kína és az USA csak hadászati szinten foglalkozik ezzel.
A harcászati hiperszonikus fegyvereknél szerzett tudás/tapasztalat átültethető a hadászati rendszerek esetébe is, pláne, ha nem űrfegyverről, hanem földi célpontok elleni csapásmérő eszközről van szó.
Az amerikai illetve kínai hadászati eszközök visszatérő és manőverező egységeinek a végfázisa gyakorlatilag megegyezik a harcászati eszközök működésének teljes fázisával. A fő különbség annyi, hogy egy ballisztikus pályán érkező robbanófej sebessége 7-9 km/sec, ami 20 – 25 M körüli sebesség, a harcászati szinten bevetett eszközök esetében többnyire 5 – 10 M közötti a sebességtartomány.
Ugyanakkor a fizika törvényei nem erőszakolhatóak meg, 20 M sebességnél a visszatérő fej manőverező képessége a végfázisban már szinte zéró, a kitérő manővereket korábban (nagyobb magasságon és még alacsonyabb sebességnél) el kell végeznie.
Mivel a fejlesztések több területen párhuzamosan futnak, így azt is szem előtt kell tartani, hogy ezek az eredmények pozitív visszacsatolásként hatnak.
Amit én látok, az három jól elkülöníthető vonal:
- harcászati-hadműveleti hiperszonikus fegyverek (pl: Brahmos-2)
- hadászati hiperszonikus fegyverek (pl: az amerikai prompt global strike program)
- űrvédelmi rendszerek elemei (ami akár támadó eszközöket is jelenthet, pl: X-37)
Ugyanakkor a jelenlegi orosz, amerikai és kínai technológia a jelen realitásává tette ezen eszközök bármelyikének a kifejlesztését. Itt nem új dolgokat találnak ki, hanem a korábbi technológiát finomítják és csiszolják.
Az amerikai X-37 fejlesztés gyakorlatilag a világűrben manőverező automata űrrepülőgépet jelent, ami megfelel földi viszonylatban a mai csúcstechnikát képviselő drónoknak – csak ezek kicsit magasabban és gyorsabban fognak repülni.
A mai számítástechnikai és műholdas rendszerek mellett ezek a korai interkontinentális cirkálórakéták továbbfejlesztésének számíthatnak – lásd Lavocskin-350, ami az 1950-es évekbeli szovjet technika volt. Ma 2014.-et írunk és ha jól látom, az oroszok sem visszafelé fejlődtek azóta a rakétatechnológia területén.
Kínáról meg ne is beszéljünk, Kína technológiai fejlődése önmagában „hiperszonikus” a többi hatalom fejlődési üteméhez képest – még akkor is, ha „képtelenek bármit maguktól kitalálni”. ;D
OFF:
Ennyi erővel Japán sem volt képes egész történelme alatt a shinto valláson kívül bármi mást kitalálni magának, beleértve az írásjelektől kezdve az összes japán harcművészetig bezáróan. Ahhoz képest én nem nevezném szellemi fogyatékosoknak őket, mert bár az autót sem ők találták fel, de ehhez képest egészen jó kis masinákat tudnak csinálni.
Más érdekesség: egy eddig ismeretlen kínai autógyártó szedánja érte el a legjobb európai törési teszt eredményt!!!!!
http://asiaport.hu/index.php/gazdasag/kina/7856-kinai-autokat-gyartananak-szlovakiaban
Kína fejlődése nem buborék, sokkal masszívabb társadalmi és kulturális alapjuk van ehhez, mint bármelyik hozzájuk képest nyugati hatalomnak, beleértve az oroszokat is.