Mitől lehetünk abban biztosak, hogy az amerikai választások eredménye befolyásolja azt a geopolitikai célkitűzést ami az ukránok mögé állította a Nyugatot?
Az amerikai választásoknak 2 kimenetele lehet.
Eddig akkor folytak háborús előkészületek, amikor a demokraták voltak hatalmon. Trump pedig folyamatosan azt hangoztatja, hogy a győzelme esetén azonnal befejezné a háborút. Ez kizárólag úgy lehetséges, ha azonnal kiegyezik az oroszokkal, illetve azonnal kiáll az ukránok mögül. Nyilván üzletember lévén azt láthatja, hogy nincs ennek diktátum jellegű megoldása. Tehát csak kompromisszummal megoldható - mármint az oroszok felé. A gond az, hogy túl régen tart az ügy, és túl sokat tett eddig bele Oroszország ahhoz, fifty-fifty megoldásba belemenjenek.
Azt gondolom, hogy Trump már nem tudná konvencionális erővel fenyegetni Putyint (vagy inkább úgy fogalmazok, hogy csak rontana a helyzeten), mert szerintem Putyint eddig is kizárólag az tartotta vissza az atomtól, hogy ragaszkodik ahhoz a kottához, hogy a nemzetközi jogot figyelembe véve manőverez. Ha atomot vetne be, akkor az a narratíva bukna meg, hogy eddig minden egyes lépése mellé oda lehetett tenni, vagy egy precedenst (a Nyugat által jóváhagyott), vagy egy nemzetközi megállapodást.
A saját nézőpontjából eddig ő betartotta a Budapest memorandumot. Az atom bevetése az egészet anulálná, mivel a Memorandum nagyon fontos eleme Ukrajna nukleáris fenyegetése, támadása.
Ha viszont Trump elkezdene keménykedni az USA teljes erejének bevetésével az ukránok oldalán (...és elkezdene be is vonulni), akkor az egész biztosan egy több lépcsős atomtámadást vonna maga után orosz részről. (korlátozott szintű ukrán bevetés, széles körű ukrán bevetés, majd ezután egy világ szintű bevetés is sorra kerülne)
Ha visszamegyünk, és megvizsgáljuk a Biden család érintettségét az ukrán eseményekben, valamint azt, hogy mikor és hogyan kerültek az ukrán földek amerikai kézbe, akkor nehéz nem azt a következtetést levonni, hogy amerika demokrata vezetésének az az érdeke, hogy az ukránok nyerjenek. Trumpnak meg az, hogy az USA ne veszítsen túl sokat. Van különbség!
A Nyugat nem tehetett mást, mint Ukrajna oldalára állni, hiszen a konfliktust az okozta, hogy Ukrajna hozzájuk akart közeledni. Igazság szerint mindenki szerintem az idei választásokra vár, hogy végre valaki más vigye el a balhét. Mert akik jelenleg vezetik a Nyugatot annyira benne vannak könyékig a mocsokban, hogy jó politikusként már inkább a "too big to fail" elvet vigyék tovább a "falig". A végén meg elmondhassák, hogy ők bezzeg állták a szavukat, és végig kitartottak Ukrajna mellett - de SAAAAJNOS nekik most menniük kell.....
És persze Trump lesz megint a genyó, hogy a szarba hagyja az ukránokat.
Lesz ott sírás meg átkozódás. Nyilván erre az oroszok is rájönnek majd.
Mert mi várható? A megválasztása hetében azonnal leállít mindenfele NATO felderítési adatszolgáltatást.
Nem járőröznek többet amerikai drónok a Fekete-tenger felett, meg Nyugat-Lengyelország felett.
Másnap pedig megkérdezi Zelenszkíjt, hogy "fej vagy gyomor". Onnantól pedig szépen letárgyalja a békét Putyinnal.
Miért nem jöhet szóba az, hogy az ukrán haderő vagy annak elemei képesek önállóan dróntámadásokat intézni az ellenséges logisztika elemei ellen?
Ezzel csak az a baj, hogy több esetben kiderült, hogy az ukrán haderő vezetése nagyon szoros kapcsolatban van a NATO parancsnokságokkal.
Persze hogy fizikailag képesek az önálló csapásmérésre, de nagyon kicsi esélyt látok rá, hogy egy ilyen méretű és szervezett lépést ne koordinálnának NATO összekötők.
Hosszú ideje csinálják, most éppen a közelebbi finomítókat kezdték el kiszedni az orosz logisztikai útvonalak megnyújtása érdekében. Nem valószínű, hogy az olajipari részvények árfolyama jobban érintené őket annál, hogy van-e az ellennek üzemanyaga, vagy általában véve mennyire gördülékeny a logisztikája.
Igenám, de ez nem igazán befolyásolja a jelenlegi műveletek sikerességét. Jelenleg az üzemanyag nem döntő tényező, hiszen nincsenek nagy méretű manőver harcok. Gyakorlatilag állásharc folyik a legminimálisabb gépesítéssel. 1-1 támadásban maximum század erők vesznek részt, 5-10km-es tényleges mobil mozzanatokkal.
Sokkal fontosabb lenne, hogy a lőszerraktárakra mérjenek csapásokat. Jelenleg a kínjukat a tüzérségi lőszer hiányából adódó hátrány okozza. Sokkal többet segítenének magukon, ha ki tudnák egyenlíteni az erőviszonyokat etéren. A másik komoly problémájuk a frontvonal környéki elveszített légitér. Ha ezek ellen saját légierővel nem tudnak mit tenni, akkor az lenne az üdvös, hogyha folyamatosan az ellenség reptereire koncentrálnának a drónokkal, és még a földön semmisítenék meg az orosz csapásmérő taktikai légierőt.
Az orosz haderő vonat alapú logisztikával rendelkezik. Szerintem sokkal kevésbé befolyásolja hogy a jelenleg használt mennyiséget mondjuk nem 900km-ről, hanem 1500-ról szállítják oda. Másrészt azt láthatjuk, hogy az oroszok viszonylag gyorsan tanulnak a stratégiai hibáikból, gyengeségeikből.
Nem gondolom, hogy egy ilyen jellegű probléma hosszú távon visszavetné őket.
És akkor itt jön elő az amit már korábban felvetettem, hogy ha ennyire nincs komoly hatása egy stratégiainak szánt lépésnek. Akkor miért csinálják?
Több helyen zajlanak a nemzetközi olajszállítást befolyásoló események, biztos, hogy kifejezetten az ukrán drónozás mozgatta (ha mozgatta/ja, nem néztem) az árfolyamokat?
Én arra tudok még gondolni, hogy az eredeti ötlet amerikai volt (lehet, hogy pont a nemzetközi folyamatok ellensúlyozására), csakhát a piaci reakció nem az lett, mint amire számítottak. Ugyebár most amerikának jól jönne egy kis gazdasági löket, ami egy csökkenő inflációval és alapból olcsóbb üzemanyag árakkal kivitelezhető lenne. És az orosz finomítói kapacitások rombolása ebbe az irányba kellene, hogy vezessen. Mert ugye megmaradt többlet nyersolajat az amerikai finomítók viszont olcsón tudnák megvenni, miközben otthon extraprofit jelentkezhetne, az exportált köolajszármazékokon.
A megemelkedett nyersolaj viszont csákányt kúrt az egész tervbe.
Így most - a hogy a cseh cikk írja - arra kérték az ukránokat, hogy álljanak le, mert a bevándorlás körül kialakult helyzetet megtolják egy fasza kis inflációs nyomással, akkor Biden még novemberig sem húzza ki.
Különben a kőolajszállítási problémák hatása ellen mutat az, hogy a kőolaj ára a szeptemberi csúcs után felpattanásokkal de folyamatosan csökkent decemberig. Miközben kirobbant november elején a gázai konfliktus. December óta (69 USD) folyamatosan emelkedett a WTI olaj, Március 12-én 77,61-en állt az árfolyam. Aznap kezdték a szisztematikus támadásokat. Az eredmény az lett, hogy gyakorlatilag
azonnal ugrott az árfolyam, és egy hét alatt felment 82,49-ig.
A finomítók új berendezései nem két nap alatt készülnek, minimum pár hónapra kiesik egy jó ütéssel, úh. még lemehet a nyersolaj ára ha követem a fenti logikát.
Ezért írtam, hogy a stratégiai készletek felhasználásával, és a jelenlegi kapacitásokkal az oroszok szépen kimozogják a problémás időszakot. Meg a támadások különböző mértékű károsodásokat okoztak.
1-1 tároló kiesése pl. nem jelent több hetes kiesést sem a finomító működésében. Ne legyünk meglepődve, ha heteken belül a kiesett kapacitások nagy része újra teljes erőből termelni fog.