Egy másik Amerika: Az USA egyre inkább magára marad
Ted Snider, aki az Antiwar.com és a The Libertarian Institute rendszeres rovatvezetője és gyakran publikál a Responsible Statecraft és a The American Conservative című lapokban, most is egy figyelemreméltó írással örvendeztetett meg bennünket.
Snider szerint az ukrajnai háború kezdetén Ned Price külügyminisztériumi szóvivő kifejtette, hogy a Kreml Ukrajna elleni háborújának egyik "központi elve" az, hogy "minden egyes országnak szuverén joga van ahhoz, hogy maga határozza meg külpolitikáját, szuverén joga van ahhoz, hogy maga döntse el, kivel kíván társulni szövetségeit, partnerségeit illetően, és milyen irányba kívánja irányítani tekintetét".
Az Egyesült Államok kész volt kockáztatni egy háborút Oroszországgal, egy harmadik világháborút, egy esetleges nukleáris háborút, ukrán katonák százezreinek sérülését és halálát egy olyan "alapelvért", amelyet valójában nem vall a magáénak.
És bizony csak az elmúlt hetek is bizonyítják ennek az állításnak az igazságtartalmát. Az USA-t felháborítja, hogy az amúgy vele állandóan együttműködő és egyeztető (még a belpolitikai harcokban is teret engedő) Pakisztán az ő hozzájárulása nélkül akar gázvezetéket építeni Iránnal.
Nem akarja tudomásul venni, hogy az ő támogatásával létrejött iraki kormány veszi a bátorságot arra, hogy kérje az amerikai csapatok kivonását országából (az USA ennek ellenére nem vonul ki), így járt a nigeri junta, Szíria és valami hasonló készül Haitin is.
Az alapelv tehát nem egy szuverén nemzet joga a partnerválasztáshoz, hanem egy szuverén nemzet joga az Egyesült Államokkal való partnerséghez.
Miután a Nyugat elvesztette két fő hatalmi forrását, a szabályokon alapuló rendet mint (némileg) puha hatalmi eszközt, és katonai keményhatalmi fölényét, új elrettentő eszközre van szüksége, egy új eszközre, amely lehetővé teszi számára, hogy érdekeit más hatalmak akaratával szemben érvényesítse.
Március 25-én az Egyesült Államok egy lépéssel tovább ment, és tett egy lépést afelé, hogy olyan gazemberállammá váljon, amely a nemzetközi jogot kiszorította a szabályokon alapuló rendjével.
A nemzetközi jog a chartarendszerben és az Egyesült Nemzetek Szervezetében gyökerezik, és egyetemesen alkalmazandó.
A szabályokon alapuló rend íratlan törvényekből áll, amelyek forrása, beleegyezése és legitimitása ismeretlen.
A globális többség számára ezek az íratlan törvények azt a látszatot keltik, hogy akkor hivatkoznak rájuk, amikor az USA és partnerei számára előnyösek, és nem hivatkoznak rájuk, amikor nem.
Március 25-én a Biztonsági Tanács határozatot fogadott el, amelyben "azonnali tűzszünetet követelt a ramadán hónapra, amelyet minden fél tiszteletben tart, és amely tartós, fenntartható tűzszünethez vezet". A határozatot azért tudták elfogadni, mert az Egyesült Államok félreállt, és vétó helyett tartózkodva hagyta, hogy a Biztonsági Tanács többi tizennégy tagja elfogadja azt.
A határozat elfogadása utáni amerikai tartózkodás magyarázatában azonban Linda Thomas-Greenfield, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete "meglepő módon" azt mondta, hogy "teljes mértékben támogatjuk a nem kötelező érvényű határozat néhány kritikus célkitűzését".
Állítása, miszerint a Biztonsági Tanács határozata nem volt kötelező erejű, nem egy forgatókönyvön kívüli, rögtönzött megjegyzés volt. Ez egy olyan ország stratégiája, amely nem a nemzetközi jogot, hanem az Egyesült Államok által vezetett, szabályokon alapuló rendet érvényesíti.
A szavazást és Thomas-Greenfield állítását követő március 25-i sajtótájékoztatón a Fehér Ház nemzetbiztonsági kommunikációs tanácsadója, John Kirby nem kevesebb, mint négyszer nevezte a határozatot "nem kötelező erejűnek". "Először is", mondta, "ez egy nem kötelező érvényű határozat. Tehát egyáltalán nincs hatása Izraelre és Izrael azon képességére, hogy továbbra is a Hamász ellen forduljon".
Amikor egy riporter megkérdezte "a kötelező erejű dologról, kötelező vagy nem kötelező erejű?". Kirby azt válaszolta: "Ez egy nem kötelező érvényű határozat". Amikor másodszor is feltettek egy "technikai kérdést" annak tisztázására, hogy a határozat nem kötelező érvényű-e, Kirby ismét azt mondta:
"Értelmezésem szerint ez egy nem kötelező érvényű határozat".
Ugyanezen a napon a külügyminisztérium sajtótájékoztatóján Matt Miller, a minisztérium szóvivője szintén háromszor nevezte "nem kötelező erejűnek" a határozatot.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsának valamennyi határozata jogilag kötelező érvényű, és nemzetközi jogi státusszal rendelkezik.
Ezért mondta António Guterres ENSZ-főtitkár: "Ezt a határozatot végre kell hajtani. Ennek elmulasztása megbocsáthatatlan lenne". Farhan Haq, az ENSZ helyettes szóvivője kifejtette: "A Biztonsági Tanács minden határozata nemzetközi jog. Ugyanolyan kötelező erejűek, mint a nemzetközi törvények".
Mások ugyanígy reagáltak az amerikai állításra. Pedro Comissario, Mozambik ENSZ-képviselője a Biztonsági Tanács tíz választott tagja nevében, akik a határozatot megszövegezték, azt mondta: "Az ENSZ Biztonsági Tanácsának minden határozata kötelező és kötelező érvényű". Majd hozzátette: "A tízek reménye, hogy a ma elfogadott határozatot minden fél jóhiszeműen végrehajtja".
Az Egyesült Királyság szintén "nem osztotta" az amerikai állítást, amire az ENSZ-nagykövetük azt mondta: "elvárjuk, hogy minden tanácsi határozatot végrehajtsanak. Ez sem különbözik ettől. A határozatban foglalt követelések teljesen egyértelműek".
Kína sem osztotta az amerikai értékelést. "Kína ENSZ-nagykövete, Zhang Jun szerint a Biztonsági Tanács határozatai kötelező érvényűek".
Azzal, hogy a Biztonsági Tanács határozatait nem kötelező erejűnek ítélte, és tagadta, hogy a nemzetközi joghoz hasonlóan kötelező érvényűek lennének, az Egyesült Államok a hegemóniától az elsőbbségig a következő lépést tette meg egy olyan állam felé, amely aláásta a Biztonsági Tanácsnak a nemzetközi rendben betöltött alapvető szerepét.
Az ukrajnai háború csak a legújabb, de legnyilvánvalóbb bizonyítéka annak, hogy a "szabályokon alapuló rend" már nem létezik. Ebben a kavalkádban pedig igenis van kapcsolat Niger és Ukrajna között.
www.szilajcsiko.hu
A CBS műsorvezetői a stúdióban csak kapkodtak, amikor Zelenszkij először elismerte Ukrajna háborús vereségét, és “furcsa beszédeket” mondott arról, hogy az emberek fontosabbak, mint az elveszett területek visszatérése! (VIDEÓ) – 2024. március 30
Zelenszkij először elismerte Ukrajna háborús vereségét, és a CBS-nek adott interjújában “furcsa beszédeket” mondott arról, hogy az emberek fontosabbak, mint az elveszett területek visszakapása! Valami történik!
Szóval ez valóban sokkoló volt, nem csak az amerikai CBS televízió műsorvezetői számára, hanem az összes háborús héja és kapzsi számára. Volodimir Zelenszkij a CBS amerikai televíziónak adott legutóbbi interjújában valóban nagyon furcsa beszédeket mondott , amelyek teljesen eltértek mindantól, amit eddig tőle hallottunk. Zelenszkij két alapvető és abszolút központi kérdésre olyan kitérően és olyan homályosan válaszolt, hogy az nem csak az amerikai stúdió moderátorait, hanem az ukrán újságírókat is megijesztette.
Zelenszkij egykor megingathatatlan hite Ukrajna győzelmében és az oroszok kiűzésében egész Ukrajnából, így a Krímből is teljesen elszállt, mert már a legutóbbi interjúban is kiderült, hogy hirtelen teljesen másképp van minden.
Ted Snider, aki az Antiwar.com és a The Libertarian Institute rendszeres rovatvezetője és gyakran publikál a Responsible Statecraft és a The American Conservative című lapokban, most is egy figyelemreméltó írással örvendeztetett meg bennünket.
Snider szerint az ukrajnai háború kezdetén Ned Price külügyminisztériumi szóvivő kifejtette, hogy a Kreml Ukrajna elleni háborújának egyik "központi elve" az, hogy "minden egyes országnak szuverén joga van ahhoz, hogy maga határozza meg külpolitikáját, szuverén joga van ahhoz, hogy maga döntse el, kivel kíván társulni szövetségeit, partnerségeit illetően, és milyen irányba kívánja irányítani tekintetét".
Az Egyesült Államok kész volt kockáztatni egy háborút Oroszországgal, egy harmadik világháborút, egy esetleges nukleáris háborút, ukrán katonák százezreinek sérülését és halálát egy olyan "alapelvért", amelyet valójában nem vall a magáénak.
És bizony csak az elmúlt hetek is bizonyítják ennek az állításnak az igazságtartalmát. Az USA-t felháborítja, hogy az amúgy vele állandóan együttműködő és egyeztető (még a belpolitikai harcokban is teret engedő) Pakisztán az ő hozzájárulása nélkül akar gázvezetéket építeni Iránnal.
Nem akarja tudomásul venni, hogy az ő támogatásával létrejött iraki kormány veszi a bátorságot arra, hogy kérje az amerikai csapatok kivonását országából (az USA ennek ellenére nem vonul ki), így járt a nigeri junta, Szíria és valami hasonló készül Haitin is.
Az alapelv tehát nem egy szuverén nemzet joga a partnerválasztáshoz, hanem egy szuverén nemzet joga az Egyesült Államokkal való partnerséghez.
Miután a Nyugat elvesztette két fő hatalmi forrását, a szabályokon alapuló rendet mint (némileg) puha hatalmi eszközt, és katonai keményhatalmi fölényét, új elrettentő eszközre van szüksége, egy új eszközre, amely lehetővé teszi számára, hogy érdekeit más hatalmak akaratával szemben érvényesítse.
Március 25-én az Egyesült Államok egy lépéssel tovább ment, és tett egy lépést afelé, hogy olyan gazemberállammá váljon, amely a nemzetközi jogot kiszorította a szabályokon alapuló rendjével.
A nemzetközi jog a chartarendszerben és az Egyesült Nemzetek Szervezetében gyökerezik, és egyetemesen alkalmazandó.
A szabályokon alapuló rend íratlan törvényekből áll, amelyek forrása, beleegyezése és legitimitása ismeretlen.
A globális többség számára ezek az íratlan törvények azt a látszatot keltik, hogy akkor hivatkoznak rájuk, amikor az USA és partnerei számára előnyösek, és nem hivatkoznak rájuk, amikor nem.
Március 25-én a Biztonsági Tanács határozatot fogadott el, amelyben "azonnali tűzszünetet követelt a ramadán hónapra, amelyet minden fél tiszteletben tart, és amely tartós, fenntartható tűzszünethez vezet". A határozatot azért tudták elfogadni, mert az Egyesült Államok félreállt, és vétó helyett tartózkodva hagyta, hogy a Biztonsági Tanács többi tizennégy tagja elfogadja azt.
A határozat elfogadása utáni amerikai tartózkodás magyarázatában azonban Linda Thomas-Greenfield, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete "meglepő módon" azt mondta, hogy "teljes mértékben támogatjuk a nem kötelező érvényű határozat néhány kritikus célkitűzését".
Állítása, miszerint a Biztonsági Tanács határozata nem volt kötelező erejű, nem egy forgatókönyvön kívüli, rögtönzött megjegyzés volt. Ez egy olyan ország stratégiája, amely nem a nemzetközi jogot, hanem az Egyesült Államok által vezetett, szabályokon alapuló rendet érvényesíti.
A szavazást és Thomas-Greenfield állítását követő március 25-i sajtótájékoztatón a Fehér Ház nemzetbiztonsági kommunikációs tanácsadója, John Kirby nem kevesebb, mint négyszer nevezte a határozatot "nem kötelező erejűnek". "Először is", mondta, "ez egy nem kötelező érvényű határozat. Tehát egyáltalán nincs hatása Izraelre és Izrael azon képességére, hogy továbbra is a Hamász ellen forduljon".
Amikor egy riporter megkérdezte "a kötelező erejű dologról, kötelező vagy nem kötelező erejű?". Kirby azt válaszolta: "Ez egy nem kötelező érvényű határozat". Amikor másodszor is feltettek egy "technikai kérdést" annak tisztázására, hogy a határozat nem kötelező érvényű-e, Kirby ismét azt mondta:
"Értelmezésem szerint ez egy nem kötelező érvényű határozat".
Ugyanezen a napon a külügyminisztérium sajtótájékoztatóján Matt Miller, a minisztérium szóvivője szintén háromszor nevezte "nem kötelező erejűnek" a határozatot.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsának valamennyi határozata jogilag kötelező érvényű, és nemzetközi jogi státusszal rendelkezik.
Ezért mondta António Guterres ENSZ-főtitkár: "Ezt a határozatot végre kell hajtani. Ennek elmulasztása megbocsáthatatlan lenne". Farhan Haq, az ENSZ helyettes szóvivője kifejtette: "A Biztonsági Tanács minden határozata nemzetközi jog. Ugyanolyan kötelező erejűek, mint a nemzetközi törvények".
Mások ugyanígy reagáltak az amerikai állításra. Pedro Comissario, Mozambik ENSZ-képviselője a Biztonsági Tanács tíz választott tagja nevében, akik a határozatot megszövegezték, azt mondta: "Az ENSZ Biztonsági Tanácsának minden határozata kötelező és kötelező érvényű". Majd hozzátette: "A tízek reménye, hogy a ma elfogadott határozatot minden fél jóhiszeműen végrehajtja".
Az Egyesült Királyság szintén "nem osztotta" az amerikai állítást, amire az ENSZ-nagykövetük azt mondta: "elvárjuk, hogy minden tanácsi határozatot végrehajtsanak. Ez sem különbözik ettől. A határozatban foglalt követelések teljesen egyértelműek".
Kína sem osztotta az amerikai értékelést. "Kína ENSZ-nagykövete, Zhang Jun szerint a Biztonsági Tanács határozatai kötelező érvényűek".
Azzal, hogy a Biztonsági Tanács határozatait nem kötelező erejűnek ítélte, és tagadta, hogy a nemzetközi joghoz hasonlóan kötelező érvényűek lennének, az Egyesült Államok a hegemóniától az elsőbbségig a következő lépést tette meg egy olyan állam felé, amely aláásta a Biztonsági Tanácsnak a nemzetközi rendben betöltött alapvető szerepét.
Az ukrajnai háború csak a legújabb, de legnyilvánvalóbb bizonyítéka annak, hogy a "szabályokon alapuló rend" már nem létezik. Ebben a kavalkádban pedig igenis van kapcsolat Niger és Ukrajna között.
Egy másik Amerika: Az USA egyre inkább magára marad (Vukics Ferenc cikkismertetője)
Ted Snider, aki az Antiwar.com és a The Libertarian Institute rendszeres rovatvezetője, és gyakran publikál a Responsible Statecraft és a The American Conservative című lapokban, most is egy figyelemreméltó írással örvendeztetett meg bennünket. Snider szerint az ukrajnai háború kezdetén Ned...
www.szilajcsiko.hu
A CBS műsorvezetői a stúdióban csak kapkodtak, amikor Zelenszkij először elismerte Ukrajna háborús vereségét, és “furcsa beszédeket” mondott arról, hogy az emberek fontosabbak, mint az elveszett területek visszatérése! (VIDEÓ) – 2024. március 30
Zelenszkij először elismerte Ukrajna háborús vereségét, és a CBS-nek adott interjújában “furcsa beszédeket” mondott arról, hogy az emberek fontosabbak, mint az elveszett területek visszakapása! Valami történik!
Szóval ez valóban sokkoló volt, nem csak az amerikai CBS televízió műsorvezetői számára, hanem az összes háborús héja és kapzsi számára. Volodimir Zelenszkij a CBS amerikai televíziónak adott legutóbbi interjújában valóban nagyon furcsa beszédeket mondott , amelyek teljesen eltértek mindantól, amit eddig tőle hallottunk. Zelenszkij két alapvető és abszolút központi kérdésre olyan kitérően és olyan homályosan válaszolt, hogy az nem csak az amerikai stúdió moderátorait, hanem az ukrán újságírókat is megijesztette.
Zelenszkij egykor megingathatatlan hite Ukrajna győzelmében és az oroszok kiűzésében egész Ukrajnából, így a Krímből is teljesen elszállt, mert már a legutóbbi interjúban is kiderült, hogy hirtelen teljesen másképp van minden.
