A folytatódó ukrán konfliktus ellenére a másfél évvel ezelőtti viharos vilniusi találkozónál jóval nyugodtabb keleti partnerségi csúcstalálkozónak adhat otthont csütörtökön és pénteken a lett főváros. Moszkvának az a bejelentése is javíthatja az általános közérzetet, hogy már nem áll az EU és Ukrajna közötti mély- és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás 2015. január 1-i hatályba léptetésének az útjába, amit úgysem tudott volna megakadályozni.
Ebből az alkalomból írják alá a Bizottság képviselőjével az 1,8 milliárd eurós uniós makrofinanszírozási pénzügyi támogatás folyósításáról szóló dokumentumot. Rigában még bejelentenek egy további 200 millió eurós vissza nem térítendő támogatási programot a három szabadkereskedelmi megállapodással rendelkező keleti partnerország kis- és középvállalkozásai számára. Ez az összeg az EIB és az EBRD bevonásával összesen 3 milliárd eurós támogatási programot generálhat. Brüsszelben emlékeztetnek rá, hogy az EU 2009 óta 3,2 milliárd eurónyi pénzügyi támogatást nyújtott a hat keleti partnerországnak.
Egy magas rangú EU-illetékes szerint alapvetően három üzenetet hordoz majd a találkozó. Az egyik, hogy a turbulenciák dacára a folyamat él és a partnerek érdekeltek az EU-val folytatandó együttműködés elmélyítésében. A második annak megerősítésére az EU részéről, hogy a keleti partnerséggel Európának nem célja, hogy új választóvonalakat húzzon a kontinensen (magyarul elszigetelje vagy fenyegesse Oroszországot). Végül pedig annak beismerését is illusztrálja majd a rigai összejövetel, hogy a hat partner nem egyformán érdekelt az együttműködésben. Ennek jegyében három keleti partner – Ukrajna, Moldova és Grúzia - sokkal messzebb jutott az EU-hoz való közeledésben, mint a másik három, Fehéroroszország, Örményország és Azerbajdzsán.
http://kitekinto.hu/europa/2015/05/21/a_la_carte_keleti_partnersegi_csucs_rigaban/#.VV2j1bntmko