...És mindennel, amit leírsz egyetértenék, ha az annektálást nem előzte volna meg a GRU szabotőrök beáramlása Krímbe.
</blockquote>
Én is egyetértenék veled, ha mindezt meg nem előzte volna az, hogy Ukrajna népszavazás nélkül annektálta a Krímet a Szu. felbomlásakor (persze hacsak nem tekintjük a demokráciában is irányadó jogalapnak két kommunista diktátor korábbi döntését; én a magam részéről ettől inkább eltekintenék).
Ja, és mit robbantgattak/szabotáltak a Krímben azok a GRU-szabotőrök?</blockquote>
Ez egy marhaság, hogy Ukrajna annektálta a Krímet a Szu felbomlásakor. Amikor felbomlott a Szu a tagköztársaságok a saját adminisztratív határaik mentén váltak ki. A balti államok is, Belarusz is, Ukrajna is, a kaukázusi és közép-ázsiai tagköztársaságok is, és maga Oroszország is a Szu-n belüli határai mentén vált független országgá. Egyikük sem annektált semmit, Ukrajna se, a meglévő határaik mentén váltak ki.
Egyedül Oroszország kezdett el később annektálni területeket, illetve bábállamokat felállítani a kivált tagköztársaságokból: Transznyisztria, Dél-Oszétia, Abházia, Krím, Kelet-Ukrajna.</blockquote>
És ki határozta meg a Szu.- belül Ukrajna adminisztratív határait? Hát olyan "demokraták", mint Lenin elvtárs és Hruscsov elvtárs! Ha az ő "demokratikus " döntéseik neked jogalapot képeznek, hát nagyon el vagyok keseredve, mert ilyen alapon jogos volt Magyarország szovjet megszállása is (ki is volt a főnök 56-ban Moszkvában, ja, hogy ugyanaz a megveszekedett demokrata Hruscsov!). Kezdek mindent érteni......</blockquote>
Kalinyingrádot meg Sztálin elvtárs csatolta Oroszországhoz. Ha szerinted az ilyen elvtársak döntései nem képeznek jogalapot, akkor szerinted a kalinyingrádi régiót is vissza kell adni Németországnak?</blockquote>
Ha emlékezetem nem csal az egy háború után történt, amit a hitleri birodalom elveszített. Jól emlékszem??
Bánom is én. 
inokkió.