[HÍREK] Ukrajnai fegyveres konfliktus
- Téma indítója GrGLy
- Indítva
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
T
Törölt tag 1526
Guest
És ki az a Kalid? 
www.karpatinfo.net/cikk/belfold/klimkin-legfontosabb-kerdesekben-nem-szuletett-eredmeny-normanidai-negyek-kulugyminiszteri-talalkozojan
"Nem sikerült előrelépni a fogolycsere, valamint
Ukrajna oroszországi határa fölötti ellenőrzésének
helyreállítása terén - közölte Pavlo Klimkin, az ukrán
diplomácia vezetője a normandiai négyek, azaz
Ukrajna, Oroszország, Németország és Franciaország
külügyminisztereinek a kelet-ukrajnai válság
rendezését célzó szombat esti berlini találkozóját
értékelve.
Vasárnapi ukrán sajtóforrások szerint Klimkin
leszögezte, hogy mindaddig nem lehet szabad és
demokratikus választások megrendezéséről beszélni,
amíg foglyok vannak a Donyec-medencében. Nem lehet
szó biztonságról sem addig, amíg Oroszország ki nem
vonja fegyvereit, zsoldosait és katonáit Ukrajnából - tette
hozzá. "Meggyőződésem, hogy ezeket a kérdéseket
csakis együtt kezelve lehet megoldani" - jelentette ki.
Elmondta, hogy a találkozón az orosz fél nem reagált
arra a kezdeményezésre, hogy hozzanak létre
albizottságot a határkérdés megvitatásáról. Az ukrán
hatóságok jelenleg nem tudják ellenőrizni a donyecki és
luhanszki szakadár területek és az Oroszország közötti
államhatárszakaszt, amin keresztül Kijev szerint
Oroszország katonai utánpótlással látja el a
szeparatistákat. A minszki megállapodásokban
ugyanakkor rögzítették, hogy helyre kell állítani az
említett határszakasz ukrán ellenőrzését, ami Kijev
számára kulcskérdés. Petro Porosenko ukrán államfő
pénteken sürgette, hogy mihamarabb kezdődjenek meg
a tárgyalások az orosz csapatok és fegyverek Ukrajna
területéről való kivonásáról, az ukrán határellenőrzés
helyreállításáról a Donyec-medencében. Leszögezte,
hogy a minszki megállapodások minden pontjának még
idén teljesülnie kell.
Az ukrán külügyminiszter elmondta, hogy az
alkotmánymódosítás kérdésében továbbra is komoly
nézeteltérés van Kijev és Moszkva között. Az orosz fél
változatlanul elégedetlen az ukrán alaptörvény
decentralizációt célzó módosításáról készült
előterjesztésben a szakadár területeknek nyújtott többlet
önrendelkezési jogokkal. Moszkva szerint az ukrán
alkotmánymódosítási tervezet "nem tükrözi azt, milyen
módon valósul meg a konfliktus enyhülése és a
stabilizáció" a Donyec-medencében - mondta Klimkin. A
Kijevben komoly belpolitikai vihart kavaró
decentralizációs alkotmánymódosítási javaslat a helyi
közösségeknek nyújt több önrendelkezést egyformán az
egész ország területén, nem tesz kivételt a szakadárok
által ellenőrzött területekkel, azaz nem nyújt nekik
autonómiát, sem különleges jogállást. Míg ezt Moszkva
kevesli, úgy az előterjesztést ellenző ukrán politikai erők
tartanak attól, hogy a többletjogok lehetőséget
biztosítanak a szakadár területeknek az Ukrajnából való
kiszakadásra.
Klimkin elmondása szerint a berlini találkozón
részletesen elmagyarázta orosz kollégájának, Szergej
Lavrovnak az alkotmánymódosítási indítvány politikai és
jogi logikáját. Hangsúlyozta, hogy csakis szabad és
demokratikus, a nemzetközi normáknak megfelelő
helyhatósági választások útján megválasztott helyi
vezetés biztosíthatja a stabilitást a jelenleg fegyveres
konfliktus sújtotta térségben. Leszögezte, hogy Kijev kész
tárgyalni szabályos választások útján hatalomra kerülő
kelet-ukrajnai vezetőkkel, de szerinte nem vezet sehova
olyan szakadárokkal tárgyalóasztalhoz ülni, akik
törvénytelen módon megrendezett és meghamisított
eredményű voksolással jutottak vezető pozícióba.
Közben Volodimir Ruban, a fogolycserével foglalkozó
ukrán központ vezetője nyilvánosságra hozta, hogy
Moszkvától ajánlatot kaptak az Ukrajnában elfogott két
orosz hírszerző tiszt kicserélésére az Oroszországban
bebörtönzött Oleh Szencov ukrán filmrendezőre és a
vele együtt elfogott Olekszandr Kolcsenkóra. Ruban
annyit árult el, hogy az ajánlatot múlt héten Minszkben
kapta Kijev és nem szakadár, hanem orosz féltől,
amelyet viszont annak kérésére nem fed fel. Hozzátette,
hogy a tárgyalás az említett foglyok kicseréléséről
"meglehetősen komoly" volt."
"Nem sikerült előrelépni a fogolycsere, valamint
Ukrajna oroszországi határa fölötti ellenőrzésének
helyreállítása terén - közölte Pavlo Klimkin, az ukrán
diplomácia vezetője a normandiai négyek, azaz
Ukrajna, Oroszország, Németország és Franciaország
külügyminisztereinek a kelet-ukrajnai válság
rendezését célzó szombat esti berlini találkozóját
értékelve.
Vasárnapi ukrán sajtóforrások szerint Klimkin
leszögezte, hogy mindaddig nem lehet szabad és
demokratikus választások megrendezéséről beszélni,
amíg foglyok vannak a Donyec-medencében. Nem lehet
szó biztonságról sem addig, amíg Oroszország ki nem
vonja fegyvereit, zsoldosait és katonáit Ukrajnából - tette
hozzá. "Meggyőződésem, hogy ezeket a kérdéseket
csakis együtt kezelve lehet megoldani" - jelentette ki.
Elmondta, hogy a találkozón az orosz fél nem reagált
arra a kezdeményezésre, hogy hozzanak létre
albizottságot a határkérdés megvitatásáról. Az ukrán
hatóságok jelenleg nem tudják ellenőrizni a donyecki és
luhanszki szakadár területek és az Oroszország közötti
államhatárszakaszt, amin keresztül Kijev szerint
Oroszország katonai utánpótlással látja el a
szeparatistákat. A minszki megállapodásokban
ugyanakkor rögzítették, hogy helyre kell állítani az
említett határszakasz ukrán ellenőrzését, ami Kijev
számára kulcskérdés. Petro Porosenko ukrán államfő
pénteken sürgette, hogy mihamarabb kezdődjenek meg
a tárgyalások az orosz csapatok és fegyverek Ukrajna
területéről való kivonásáról, az ukrán határellenőrzés
helyreállításáról a Donyec-medencében. Leszögezte,
hogy a minszki megállapodások minden pontjának még
idén teljesülnie kell.
Az ukrán külügyminiszter elmondta, hogy az
alkotmánymódosítás kérdésében továbbra is komoly
nézeteltérés van Kijev és Moszkva között. Az orosz fél
változatlanul elégedetlen az ukrán alaptörvény
decentralizációt célzó módosításáról készült
előterjesztésben a szakadár területeknek nyújtott többlet
önrendelkezési jogokkal. Moszkva szerint az ukrán
alkotmánymódosítási tervezet "nem tükrözi azt, milyen
módon valósul meg a konfliktus enyhülése és a
stabilizáció" a Donyec-medencében - mondta Klimkin. A
Kijevben komoly belpolitikai vihart kavaró
decentralizációs alkotmánymódosítási javaslat a helyi
közösségeknek nyújt több önrendelkezést egyformán az
egész ország területén, nem tesz kivételt a szakadárok
által ellenőrzött területekkel, azaz nem nyújt nekik
autonómiát, sem különleges jogállást. Míg ezt Moszkva
kevesli, úgy az előterjesztést ellenző ukrán politikai erők
tartanak attól, hogy a többletjogok lehetőséget
biztosítanak a szakadár területeknek az Ukrajnából való
kiszakadásra.
Klimkin elmondása szerint a berlini találkozón
részletesen elmagyarázta orosz kollégájának, Szergej
Lavrovnak az alkotmánymódosítási indítvány politikai és
jogi logikáját. Hangsúlyozta, hogy csakis szabad és
demokratikus, a nemzetközi normáknak megfelelő
helyhatósági választások útján megválasztott helyi
vezetés biztosíthatja a stabilitást a jelenleg fegyveres
konfliktus sújtotta térségben. Leszögezte, hogy Kijev kész
tárgyalni szabályos választások útján hatalomra kerülő
kelet-ukrajnai vezetőkkel, de szerinte nem vezet sehova
olyan szakadárokkal tárgyalóasztalhoz ülni, akik
törvénytelen módon megrendezett és meghamisított
eredményű voksolással jutottak vezető pozícióba.
Közben Volodimir Ruban, a fogolycserével foglalkozó
ukrán központ vezetője nyilvánosságra hozta, hogy
Moszkvától ajánlatot kaptak az Ukrajnában elfogott két
orosz hírszerző tiszt kicserélésére az Oroszországban
bebörtönzött Oleh Szencov ukrán filmrendezőre és a
vele együtt elfogott Olekszandr Kolcsenkóra. Ruban
annyit árult el, hogy az ajánlatot múlt héten Minszkben
kapta Kijev és nem szakadár, hanem orosz féltől,
amelyet viszont annak kérésére nem fed fel. Hozzátette,
hogy a tárgyalás az említett foglyok kicseréléséről
"meglehetősen komoly" volt."
Érthetô hogy Porosenkoék úgy akarnák végrehajtani a Minszki megállapodásokat, hogy ôk azok egyetlen pontját sem teljesítik.
Csak hogy.
Pár napja Putyin már felvetette hogy a Minszki megállapodások végrehajtását meg kell hosszabbítani.
Az is látszik már az új tûzszünet napjától kezdôdôen, hogy az Ukránok erôsítik csapataikat, újabb technikákat helyeznek a frontvonal közelébe, sôt, újabb pozíciókat foglalnak el... Ami viszont támadási szándékot jelent.
És Strelkov szerint ( is) az Ukrán gazdaság a szétesés határán van, ezért ha még az ôszi latyak beálta elôtt nem támadnak, fél év múlva valószínûleg már nem tudnak kiállítani ekkora támadóerôt. Tehát nem lesz esélyük.a gyôzelem.esélyével támadni. Tehát most, vagy soha. (igaz viszont az is, hogy jelenleg kiszámíthatatlan az USA belpolitikája, Obama minimum béna kacsa, ennek következtében pedig úgy látszik, mintha több csoport is harcolna a külpolitika és a hadsereg legalább közvetett irányításáért. Ennek következményei Ukrajnára, illetve annak támogatására, akár fegyverekkel, akár csapatok közvetlenebb küldésével jelenleg nem pontosan megmondhatôak)
Viszont.
Ha a hírek igazak, minden eddiginél több Ukrán katona akar átálni a szakikhoz. Eddig is nagyon demoralizáltak voltak a (kényszer) sorozott katonák, ez viszont már mondhatni szintugrás.
Bár Pusilin "érdekes" politikát folytat, de pl a közelgô választások kapcsán Zaharcsenko utasítását várja. Ez a közvetve engedékeny megnyilvánulás egyrészt kissé visszakozásnak tûnik , ami mutathatja hogy talán felismerte hogy túl messzire ment túl kicsi támogatottságával. Másrészt Zaharcsenko az Orosz külpolitika miatt is, jelenleg komolyabb Orosz támogatottságra számíthat mint akár pár nappal korábban is.
Csak hogy.
Pár napja Putyin már felvetette hogy a Minszki megállapodások végrehajtását meg kell hosszabbítani.
Az is látszik már az új tûzszünet napjától kezdôdôen, hogy az Ukránok erôsítik csapataikat, újabb technikákat helyeznek a frontvonal közelébe, sôt, újabb pozíciókat foglalnak el... Ami viszont támadási szándékot jelent.
És Strelkov szerint ( is) az Ukrán gazdaság a szétesés határán van, ezért ha még az ôszi latyak beálta elôtt nem támadnak, fél év múlva valószínûleg már nem tudnak kiállítani ekkora támadóerôt. Tehát nem lesz esélyük.a gyôzelem.esélyével támadni. Tehát most, vagy soha. (igaz viszont az is, hogy jelenleg kiszámíthatatlan az USA belpolitikája, Obama minimum béna kacsa, ennek következtében pedig úgy látszik, mintha több csoport is harcolna a külpolitika és a hadsereg legalább közvetett irányításáért. Ennek következményei Ukrajnára, illetve annak támogatására, akár fegyverekkel, akár csapatok közvetlenebb küldésével jelenleg nem pontosan megmondhatôak)
Viszont.
Ha a hírek igazak, minden eddiginél több Ukrán katona akar átálni a szakikhoz. Eddig is nagyon demoralizáltak voltak a (kényszer) sorozott katonák, ez viszont már mondhatni szintugrás.
Bár Pusilin "érdekes" politikát folytat, de pl a közelgô választások kapcsán Zaharcsenko utasítását várja. Ez a közvetve engedékeny megnyilvánulás egyrészt kissé visszakozásnak tûnik , ami mutathatja hogy talán felismerte hogy túl messzire ment túl kicsi támogatottságával. Másrészt Zaharcsenko az Orosz külpolitika miatt is, jelenleg komolyabb Orosz támogatottságra számíthat mint akár pár nappal korábban is.
Ez a hír megint egy vicces porhintés. Lavrovnak nem kell semmit sem "el-" sem "meg-" magyarázni. Nem nyeretlen 2 éves.
Amire nem reagál annak meg megvan az oka. Mondjuk az, hogy világosan elmondták már, hányadik lépés a sorban a határellenőrzés kérdése. Úgy hogy Klimkin söprögessen otthon. Hajtsák végre az addigi lépéseket. Utána majd mondhatja, hogy most már ez jön.
Amire nem reagál annak meg megvan az oka. Mondjuk az, hogy világosan elmondták már, hányadik lépés a sorban a határellenőrzés kérdése. Úgy hogy Klimkin söprögessen otthon. Hajtsák végre az addigi lépéseket. Utána majd mondhatja, hogy most már ez jön.
rusvesna.su/news/1442129281
Kijev úgy tervezi, hogy miután visszaszerzi Krímet, a Krímiek mintegy 30 %-át deportálja Oroszországba.
rusvesna.su/news/1442133780
Mikola Azarov volt Ukrán miniszterelnök szerint, ma Ukrajnában több mint 4000 politikai fogoly van.
Kijev úgy tervezi, hogy miután visszaszerzi Krímet, a Krímiek mintegy 30 %-át deportálja Oroszországba.
rusvesna.su/news/1442133780
Mikola Azarov volt Ukrán miniszterelnök szerint, ma Ukrajnában több mint 4000 politikai fogoly van.