Valamelyik nap egyik rádióban azt emlegette valaki, hogy már tízen éve látott olyan nyugati (nem hivatalos) elemzést, hogy az oroszokat nem szabad provokálni Ukrajna NATO csatlakozásával, mert kénytelen lesz katonailag beavatkozni. Ezen gondolkodva arra jutottam, az USA vezetése könnyen juthatott arra az álláspontra, hogy ez egy olyan lehetőség, amit nem szabad kihagyni. Felbíztatják Ukrajnát a nyugathoz és NATO-hoz csatlakozás lehetőségével. Az oroszoknak két lehetősége van. Duzzognak, de beletörődnek abba, hogy a NATO ott állomásozhat a puha alhasuknál, folyamatosan sakkban tartva. Ebben az esetben USA nyert. A másik lehetőség, hogy nem hagyjak (ahogy USA sem engedte a kubai rakétatelepítést), történik, ami történt. Jönnek rájuk a szankciók, gazdasági recesszió, anarchia, puccs, orosz nemzeti vagyon tulajdonos váltása, stb. USA még inkább nyer. Mindenképpen nyer, kivéve, ha Putyin mindent veszni lát és a „dögöljön meg a szomszéd tehene is” elv alapján atommal akar egyenlíteni.