Nem számít, hogy Oroszország milyen erőket von össze Kelet-Ukrajnában, annyian nincsenek, hogy elérhessék a katonai-politikai vezetésük által kitűzött célokat.
Erről beszélt a minap Olekszij Aresztovics. Az ukrán elnök tanácsadója szerint – aki folyamatosan elemzi a háborús helyzet alakulását, és ezt egyre optimistábban teszi – az oroszok kevesen vannak, és jelentős mértékben meggyengültek az elmúlt hónapokban. „A kezdeti könnyelmű műveletek után hiába harcolnak most már minden tudásuk szerint, semmi sem fog nekik sikerülni” – véli Aresztovics.
A tanácsadó
csütörtökre virradóra azt mondta, az agresszor a „nagy donbasszi támadás” első három napja alatt semennyit sem jutotta előre, amiben nemcsak az ukrán hadsereg játszik közre, hanem saját politikai-katonai vezetésének rossz döntései, valamint az utak állapota is.
Noha abban még mindig vita van, hogy az átfogó orosz támadás egyáltalán elindult-e a Donbasszban, a háború második szakaszának kulcskérdései ismertek, és így hangzanak: kik és mennyien vannak a keleti fronton, illetve milyen fegyverekkel és lehetőségekkel rendelkeznek,. A rövidesen megszülető válaszok döntik el, hogy mi lesz a konfliktus és egyúttal Ukrajna sorsa.
Egy mítosz halála
Noha az ukrán győzelmi jelentéseket éppúgy indokolt forráskritikával szemlélni, ahogy azt az orosz propaganda állításai kapcsán tesszük, nem kétséges, hogy Oroszország egészen másmilyen háborúra készült ahhoz képest, ami az invázió február 24-ei elindítása óta kibontakozott. Erről már sokszor írtunk: a villámháborús tervek kudarcba fulladtak, Kijev, Csernyihiv, Szumi vidékét az agresszor feladta – miután komoly veszteségeket szenvedett élőerőben és technikában –, pluszos eredményként egyedül Herszon, Nova Kahovka és Mariupol bevételét, valamint az ukrán katonai és civil infrastruktúra egy részének lerombolását könyvelheti el.
A legsúlyosabb következménynek az tekinthető, hogy a hadsereg legyőzhetetlenségének mítosza odalett. Azt korábban sem gondolta senki, hogy a világ első számú katonai hatalma lenne Oroszország, ám azt igen, hogy egy nyílt háború esetén Ukrajna képtelen lesz az érdemi ellenállásra, és ha nem is napok, de hetek alatt megadja magát. Nem csupán az agresszor tervei épültek erre, a másik oldalról Nyugat stratégiájának is hasonlóak voltak a kiindulópontjai.
Miként a Meduza.io elemzéséből kitűnik, a vezető nyugat-európai hatalmak az ukrán ellenállás rövid határidejű megtörésével számoltak – az Egyesült Államokra ez nem igazán érvényes –, részben ezért is tartózkodtak kezdetben attól, hogy nehézfegyverzetet szállítsanak a megtámadott országnak. A konstelláció értékelése március-április fordulóján változott meg alapjaiban. Jelenleg már sokan azt sem tartják kizártnak – összhangban az ukrán elnök és környezete kijelentéseivel –, hogy Ukrajna a küszöbön álló donbasszi csatát is megnyerheti. Olaf Scholz német kancellár például kedden kijelentette: nem szabad megengedni, hogy Oroszország győzelmet arasson a háborúban.
Az OOSZ-zónában a legjobb katonáik várják az orosz támadást, de jóval kevesebben vannak, és kétséges, hogy a szükséges nehézfegyverzet el tud-e jutni hozzájuk.
444.hu