"Ha ilyen problémáink vannak a stratégiai nukleáris erőkkel, akkor milyen problémáink vannak minden mással?"
Egy orosz hadiipari szakértő, akivel a Important Stories beszélt (nevét kérésére nem közöljük - a szerk.), egyetért a jelentés következtetéseivel. Kifejti, hogy az orosz haditechnikai eszközök alkatrészeire vonatkozó részletes információk a legérzékenyebbek. Ahhoz, hogy megállapítsuk, mennyire függ az importált alkatrészektől, hozzá kell férni az összetételéhez és az elembázisához, és a jelentés szerzőinek lehetőségük volt arra, hogy "belekukkantsanak" ebbe a berendezésbe - mondja. "Oroszország nagymértékben függ az importtól minden elektronikai termék, az áramellátáshoz, a logikához kapcsolódó rendszerek, azaz a számítógépes berendezések, mikroáramkörök, mikroprocesszorok tekintetében. Az elektronikát ma már szinte mindenhol használják. Bármilyen [katonai] felszerelés, kivéve a Kalasnyikov támadófegyvereket, importfüggőnek bizonyulhat" - magyarázza a szakértő.
Hazánkban általában borzalmas a helyzet a saját elembázisunkkal" - mondja. Ilyen például a Sarmat ballisztikus rakéta vezérlőrendszerének gyártása, amelynek üzembe helyezése a "hazai elembázis elmaradottsága" miatt késik. "Ez a legfejlettebb rakéta, rakétatechnológiánk szentélye, amelyet a minap (április 20-án a védelmi minisztérium beszámolt az első tesztindításról, amelyet Vlagyimir Putyin személyesen nézett végig) nagy pompával indítottunk. - A szerkesztő megjegyzése). Nem tudtak olyan vezérlőrendszert készíteni hozzá, amely megfelelt volna a védelmi minisztérium követelményeinek. Nyilvánosan hozzáférhető választottbírósági dokumentumok vannak, amelyek szerint az orosz elembázis jelenlegi szintje mellett lehetetlen teljesíteni a védelmi minisztérium követelményeit. És ez csak egy illusztráció. Ha ilyen problémáink vannak a stratégiai nukleáris erőkkel, akkor el lehet képzelni, hogy minden mással is gondok lesznek" - mondja a szakértő.
Nem maradtak olyan szakemberek az országban, akik tudnák, hogyan kell termelni.
Egy orosz hadiipari szakértő szerint a Sarmat példája nem az egyetlen. "Bárhová mutatunk [az orosz hadiipari komplexumban], mindenhol ilyen jellegű problémáink lesznek. Harckocsi gyártás - itt problémák vannak, mert régi harckocsikat korszerűsítünk. Az új Armata tankokat sem tudjuk még elkészíteni, mert az Uralvagonzavod pénzügyi nehézségekkel küzd. A repülőgépgyártással is vannak problémák. Évente egy-két szállító repülőgépet vagy egy-két bombázót építünk, de nem a semmiből, hanem a régi szovjet know-how-t felhasználva. A szovjet időkben és még az 1990-es években is évente 2-4 Tu-160-as bombázót és 30 Tu-22M bombázót építettünk. Most a katonai-ipari komplexumunk képtelen ilyen mennyiségben gyártani [a felszereléseket]" - mondta a szakértő.
Dmitrij Rogozin, aki azt tervezte, hogy 2017-re teljesen megszünteti az import helyettesítést a hadiiparban, ennél többet nem tartott be, mondja a katonai szakértő: "Azt ígérte [2014-ben], hogy hajóink ukrán helyett orosz motorokat kapnak. Ez csak részben történt meg. A hajók építésére vonatkozó összes határidőt nem sikerült betartani, mert a motorok importjának helyettesítő programja kudarcot vallott. A repülőgépek kompozit anyagainak importhelyettesítését ígérte: "Oroszországban fogunk gyártást létesíteni" - de nem tettük. A kompozit anyagok alapanyagául szolgáló alkatrészeket főként amerikaiak állítják elő".
A szakértő elmagyarázza, hogy az importhelyettesítő program azért bukott meg, mert az orosz hadiipari komplexum korrupt és alulfinanszírozott iparág. "A csúcstechnológiai termelés fejlesztéséhez nincs elég megrendelés, nincs elég pénz és nincs elég beosztott. Tudósokra van szükség, normális megoldásokra, korrupciómentességre" - mondja a szakértő. - De itt csak azok az ágazatok működnek, amelyek többé-kevésbé jól finanszírozottak felülről lefelé, így mindenki elsikkad, és legalább valami megy a munkába".
A szakértő egy másik problémaként említette a szakemberek hiányát, akik képesek lennének a nyugati alkatrészek hazai analógjainak kifejlesztésére. "A Rostec, amelyhez a védelmi vállalatok többségét átcsoportosították, az elmúlt 10 évben a vállalatok 70 százalékát bezárta. És amikor bizonyos dolgokat már évek óta nem gyártanak, nem maradnak olyan szakemberek az országban, akik tudnák, hogyan kell azokat előállítani. És még ha van is pénz és vágy, egyszerűen nem marad senki, aki megcsinálná.
A katonai szakértő példaként említi azt a helyzetet, amikor a Novoszibirszki Repülőgépgyár 100 Szu-34-es bombázó építésére vonatkozó védelmi megrendelés teljesítését kezdte meg, egy évig kerestek hegesztőket. "Novoszibirszkben alacsonyak a fizetések. Az üzem pedig egy év alatt 18-ról 70 ezer rubelre emelte egy hegesztő fizetését. Találtak ugyan néhány eléggé képzett szakembert, de csak akkor, amikor megemelték a fizetést, előtte pedig hiány volt. Ugyanez a helyzet Komszomolszk-na-Amurban, Irkutszkban a repülőgépgyárban és Krasznojarszkban a rakétákat gyártó Krasmashban. Amint megjelenik a pénz, máris gondot jelent a szakemberek, az anyagok, az alkatrészek megtalálása, és mindez nagyon nehéz és bonyolult" - mondja.
Hogyan folytatja Oroszország a háborút nyugati beszállítók nélkül...
A hadiipari szakértő szerint az orosz hadsereg egyes fegyvertípusokban még mindig képes nyugati elemeket helyettesíteni "a nem a legfejlettebb kínai eredetű elektronikus alkatrészek rovására". "Hagyományos értelemben egy normál amerikai mikrochip helyett tíz kínai mikrochipet lehet szállítani. Rosszabb, mint egy amerikai chip, de működik, és megfelel a védelmi minisztérium követelményeinek. A legtöbb esetben azért vásárolnak Kínából, mert nincs más lehetőség" - mondja. Az orosz hadsereg egyébként előre megvásárolt alkatrészeket használ. Például az amerikai Texas Instruments vállalat mikrochipjei. "Az amerikai, izraeli, európai alkatrészekhez való hozzáférés nélkül az orosz hadiipari komplexum néhány évig képes lesz túlélni, a most rendelkezésre álló készletek felhasználásával. Ha nem férnek hozzá valamelyik Texas Instruments processzorhoz, akkor analógokat használnak. Ez pedig alacsonyabb megbízhatóságot és kisebb pontosságot eredményezhet" - mondja a szakértő.
Úgy véli, hogy a nyugati becslések, amelyek az orosz erők precíziós fegyverkészletének kimerüléséről beszélnek ebben a háborúban, helytállóak lehetnek. "Valószínűleg most is marad némi rakétakészlet a különösen fontos célpontok számára. Aztán minden mást is kivesznek a haza archívumából, mert a régi szovjet lőszerek készletei hatalmasak. Mindet fel fogják használni, és a háború totálisabbá és kevésbé célzottá válhat" - mondta.
Ezen túlmenően Oroszország titkos eszközökkel is szállíthat alkatrészeket katonai hardveréhez. "Kétségtelen, hogy már kidolgozták a terveket, hogy miként fogják a hadiipari komplexumot ellátni azokban a körülményekben, ha Oroszország oxigénellátása teljesen megszűnik. Lesznek szürke rendszerek, azaz harmadik vagy negyedik országokon keresztül történő szállítások, mint a szovjet időkben" - mondja a katonai szakértő. - Ezeket a műveleteket a Külföldi Hírszerző Szolgálat végezte. Akkoriban Európában és Ázsiában kifejezetten erre a célra hoztak létre hamis szervezeteket. Franciaország például nem tudott arról, hogy rajtuk keresztül szuperszámítógépeket szállítottak, amelyeket mesterséges nukleáris kísérletek elvégzésére használtak a Szovjetunióban. Vagy a tengeralattjárók alacsony zajszintű hajócsavarjainak gyártásához használt Toshiba gépeket Japánból szállították valamilyen olajvezeték-építési szállítás ürügyén. De most már nehezebb lesz.
Объясняют военные аналитики
istories.media