Harcolhat-e Oroszország nyugati import nélkül
Oroszország szinte minden modern katonai felszerelése "barátságtalan" országokból importált alkatrészektől függ. Képes lesz-e Oroszország háborúzni, amikor az összes importált készlet elfogy?
Katonai elemzők elmagyarázzák
2014-ben a Krím annektálására válaszul a nyugati országok szankciókat vezettek be az Oroszországba irányuló fegyver- és katonai célú technológiaexportra. Dmitrij Rogozin, az akkori miniszterelnök-helyettes akkor azt mondta: "Minden, ami a katonai termékekkel kapcsolatos, kizárólag Oroszországban kell, hogy készüljön. Rogozin ígéretet tett arra, hogy az orosz fegyverek importált alkatrészeit három éven belül hazai gyártású alkatrészekre cserélik.
És most, nyolc évvel később, Oroszország háborút indított Ukrajnában, és olyan katonai felszereléseket használ, amelyek működtetése importált alkatrészek nélkül továbbra is lehetetlen. Ezt írták az Egyesült Királyság Királyi Védelmi Tanulmányok Közös Intézetének (RUSI) szakértői, akik az ukrajnai terepmunka során talált orosz katonai felszerelések összetételét elemezték, az április végén közzétett "Operation Z: The Death throes of the imperial illusion" című jelentésükben. A "Fontos történetek" részleteket közöl a jelentésből, és egy orosz katonai szakértővel együtt elmagyarázza, hogy az orosz hadiipari komplexum miért nem tudott megbirkózni az import helyettesítésével.
Oroszország kifogy a precíziós irányított fegyverekből
A jelentés szerzői úgy vélik, hogy az Ukrajnával vívott háború jelenlegi szakaszában az orosz hadsereg kifogyóban van rakétáiból, és lehet, hogy nem lesz képes újakat gyártani: a legújabb orosz fegyverek nagymértékben függnek a más országokban gyártott alkatrészektől.
"Oroszország az Ukrajnával vívott háborúban széles körben használt cirkáló- és ballisztikus rakétákat, hogy katonai, politikai és gazdasági jelentőségű célpontokat találjon el. Ezek a fegyverek létfontosságúak a katonai műveletek folytatásához" - írják a jelentés szerzői. - A rakétakészletek pontos száma nem ismert, de ukrán tisztviselők már megjegyezték az alacsonyabb kategóriájú fegyverrendszerekre való áttérést, beleértve a Grad-1 [többszörös indítású rakéta] rendszert (amelyet még a szovjet korszakban fejlesztettek ki - a szerk.). Az USA becslése szerint az orosz hadsereg kifogyóban van a nagy pontosságú irányított fegyverekből.
Ami a "presztízs" fegyverrendszereket, például az Iszkander-M ballisztikus rakétákat illeti, Oroszország csak korlátozott arányban használhatja a készleteket Ukrajna ellen anélkül, hogy aláásná a NATO, Kína és mások elleni védelmi terveit - ezek egy részét tartalékban kell tartani. Ráadásul Oroszországnak meg kell tartania a készlet jelentős részét, mivel nem áll rendelkezésre megbízható ellátási lánc, hogy több ilyen rendszert gyárthasson - a legújabb orosz fegyverek nagymértékben függenek a külföldön gyártott kritikus alkatrészektől. Ez korlátozni fogja az orosz hadsereg azon képességét, hogy az elkövetkező hónapokban Ukrajnában bevethesse őket."
Orosz alkatrészekkel nem helyettesíthető alkatrészek
Jelentésükben az elemzők példákat említenek az Ukrajnában használt orosz fegyverekre, amelyek olyan importált alkatrészeket használnak, amelyeket nem lehet orosz megfelelőkre cserélni. Ezt a tavasszal Ukrajnában végzett terepmunka során sikerült felfedezniük.
Ilyen például az Iszkander-K rakétarendszerből indított 9M727-es cirkálórakéta. Ez az egyik legfejlettebb orosz fegyverrendszer példája, amely képes alacsony magasságban manőverezni a célpont felé, és jelentős pontossággal csapást mérni rá. A cél eléréséhez a rakétának rendelkeznie kell egy számítógéppel, amely fogadja az adatokat, és átalakítja azokat a rakéta vezérlésére vonatkozó utasításokká.
A jelentés szerzői fizikailag megvizsgálták a 9M727-es balesetből származó egyik ilyen számítógépet. "Ezt a számítógépet egy hőpajzsréteg védi, amely ellenáll a nagy nyomásnak és hőmérsékletnek. A számítógépnek rendkívül robusztusnak kell lennie, alkatrészeinek akkor is működnie kell, ha a körülötte lévő szerkezet a hőmérséklet-ingadozások miatt deformálódik. Ehhez rendkívül speciális anyagokra és alkatrészekre van szükség. A hét csatlakozási pont közül, amelyek lehetővé teszik az adatok átvitelét a hőpajzsrétegen keresztül, csak egyet fejlesztettek ki a szovjet korszakban, és Oroszországban gyártották. A másik hat amerikai vállalat terméke. Az áramköri lapokat a számítógépházhoz csatlakoztató vezetékek és maguk az áramköri lapok is az Egyesült Államokban készülnek" - írják a jelentés szerzői.
"Az orosz fegyverek és járművek műszaki vizsgálata kimutatta, hogy a harctéren található összes jelentős orosz fegyverrendszerben van ilyen minta" - mondták az elemzők. -
A Tornado MLRS rakétarendszer 9M949-es lövedékei amerikai gyártmányú száloptikai giroszkópot használnak navigációs rendszerükhöz. Az orosz TOR-M2 légvédelmi rendszer, amely a világ egyik legerősebb rövid hatótávolságú légvédelmi rendszere, a platform radarját vezérlő számítógépben egy brit fejlesztésű oszcillátort használ. Ugyanez igaz az Iszkander-M rakétarendszerre, a Kalibr cirkálórakétára, az X-101-es cirkálórakétára és sok másra is.
Nemcsak az orosz fegyverek, hanem a taktikai harci felszerelések is nyugati komponensektől függenek. Például az orosz katonai rádióállomások Aqueduct (a katonai kommunikáció biztosítása - a szerk.) elemzése kimutatta, hogy Oroszország az Egyesült Államokban, Németországban, Hollandiában, Dél-Koreában és Japánban gyártott kritikus elektronikai alkatrészeket használ az építésükhöz. Egy másik példa a Borisoglebsk-2 elektronikus hadviselési rendszer (az ellenséges parancsnoki, kommunikációs és felderítő rendszerek elektronikus eszközeinek befolyásolására szolgál. - A szerkesztő megjegyzése). Elemzők több mint 60 nyugati gyártású elektronikus alkatrészt számoltak össze, amelyeket a komplexum létrehozásához használtak. A legtöbbjüket az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban és Németországban gyártják.
A jelentés szerzői arra a következtetésre jutottak, hogy Oroszország modern haditechnikai eszközei szinte teljes egészében az Egyesült Államokból, az Egyesült Királyságból, Németországból, Hollandiából, Japánból, Izraelből, Kínából és más országokból importált kifinomult elektronikától függnek. Egyes esetekben ezek az alkatrészek kettős felhasználású elektronikai alkatrészek, amelyek kereskedelmi forgalomban is megvásárolhatók. Sok más esetben azonban olyan haditechnikai mintákról van szó, amelyekhez Oroszországnak jelenleg kevés beszállítója van.
Elemzők szerint az orosz katonai felszerelések és lőszerek importtól függenek, és a nyugati országok újabb szankciókat léptettek életbe, így az orosz hatóságok előtt az a kihívás áll, hogy meghatározzák, mi az, amit Oroszországban lehet gyártani, és mi az, amit a nyugati szankciókat nem betartó országokból szállítanak. Ezenkívül a hatóságok szürke rendszereket fognak kidolgozni a kritikus alkatrészek beszerzésére.
"Bár a haditechnikai eszközök egyes alkatrészeit Oroszországban is elő lehetne állítani - bár nagy pénzügyi költséggel és kisebb megbízhatósággal -, az orosz fegyverek számos alkatrésze nem helyettesíthető" - írták katonai elemzők. - Az Orosz Tudományos Akadémia Rádiótechnikai és Elektronikai Intézete például tanulmányt készített az orosz katonai felszerelések kommunikációs architektúrájáról, beleértve az Il-76-os szállító repülőgépet is. Csak ennek a repülőgépnek a kommunikációs komplexumában 80 olyan alkatrészt azonosítottak, amelyek nem helyettesíthetők orosz gyártmányú alkatrészekkel."