Hát ez azért egy veretes butaság volt.
A hagyományos robbanóanyag tartalmazza a tüzelőanyagot és az oxidálószert is (leginkább egy molekulán belül, ritkán keverékként). Ettől az égése nagyon gyors, de az energiasűrűsége mérsékelt, mivel az anyag jó közelítéssel kb. 80%-a oxidálószer és csak 20% a tüzelőanyag. A termobár, vagy aeroszol töltet nem tartalmaz oxidálószert, hanem erre a célra a levegő oxigénjét használja. Ugyanúgy, ahogy a belső égésű motorok, gázturbinás hajtóművek, vagy hőerőművek. Annyit csinál, hogy a tüzelőanyagot nagyon finom aeroszolként a levegőbe porlasztja és ezt a tüzelőanyag - levegő keveréket gyújtja be. Így bár a detonáció sebesség, azaz az égés lassabb, de összességében tömeg- és térfogat egységre vetítve több energia szabadul fel és nagyobb a hatóerő. Azonban az égés lezajlása után pont ugyanaz történik, mint a hagyományos robbanóanyagoknál. A nagy csomó forró és nagy nyomású égéstermék gáz kiterjed, egy lökéshullámot létrehozva. Ez a lökéshullám látható megfelelő légköri viszonyok esetén a videókon. Szó sincs semmiféle vákuumról. (Erre már csak abból is rá lehetne jönni, hogy kifelé terjed az a lökéshullám és nem befelé.) Túlnyomás jön létre és nem alacsony nyomás.
Pont ugyanaz történik, mint a belső égésű motorok hengerében a munkaütem alatt. Ott sem szívja a dugattyút az égéstermék, hanem tolja. Vákuummal egyébként sem lehetne túlzottan komoly mechanikai pusztítást elérni, mert az még tökéletes vákuum esetén is csak az 1 atmoszféra légköri nyomást jelenti. A robbanás lökéshulláma ennek a sokszorosával pusztít.
Az egy másik kérdés, hogy a lökéshullámot közvetlenül követi egy, a nagy nyomásúnál alacsonyabb nyomású zóna a kiterjedés fizikája miatt, de ez minden robbanásra igaz és semmi köze a vákuumhoz. Továbbá hogy bármilyen robbanásnál (hagyományos robbanóanyagoktól, a termobár tölteteken át, a nukleáris robbanásokig) van egy olyan későbbi szakasz, amikor a már kiterjedt forró égéstermékek felfelé terjeszkednek, miközben alulról távoznak, lehűlnek, nyomásuk csökken és a levegő visszaáramlik a helyükre. Ez a kémény hatás okozza a gomba felhőket. Ebben a szakaszban van egy kis szívás a jelenség aljánál (de messze nem vákuum) de nem ez okozza a pusztítást. A nukleáris robbanásokról készült felvételeken ez a kéményhatás látszik szívó fázisként, de nem ez pusztít.
A félreértés abból adódik, hogy egyszer valami amatőr nyugati újságíró kitalálta a termobár töltetekre a totál szakszerűtlen, de jól hangzó vákuumbomba kifejezést és aki nem érti a folyamat lényegét, azt hiszi, hogy itt tényleg vákuum jön létre és tényleg a vákuum pusztít.
Megpróbálják megmagyarázni a "vákuumot" úgy, hogy a robbanás felhasználja a levegő oxigénjét és ettől vákuum keletkezik. Az igaz, hogy felhasználja a levegő oxigénjét (ami a levegőnek csak 21%-a), de abból az oxigénből égéstermék gázok keletkeznek, és nem eltűnik a semmibe. Az égéstermékek nyomása pedig sokszorta nagyobb a környező levegőnél és nem kisebb. Bármilyen egyéb tűz is felhasználja a levegő oxigénjét, de ki hallott már vákuumot okozó tűzről?
És aztán persze jönnek az olyan tévelygések is, hogy kiszívja a levegőt az emberek tüdejéből és azzal öli meg őket. Pedig egyszerű, nagy nyomású lökéshullámról van szó, ugyanúgy, ahogy bármilyen más robbanásnál. A túlnyomás öl.
Ez a vákuumos butaság olyan szinten elterjedt, hogy valami nagyokos még a wikipédiás definícióba is beleírta, de ettől még nem lesz igaz. Nagy bajban lenne az illető, ha meg kellene magyaráznia fizikai törvényekkel a folyamatot és azon belül a "vákuumot", meg a "vákuum pusztító hatását". Egyébként a wikipédiás definíció megfogalmazása olyan, mintha egy 10 éves kisgyerek (vagy ezen a szellemi szinten lévő átlag újságíró) írta volna. Üvölt róla, hogy az illető valami nagyon bombasztikus szöveget akart írni, túlfokozott jelzőkkel, csak épp nem érti azt, amiről ír. Forrásnak is az angol bulvársajtót jelöli meg. Valószínűleg simán csak lefordította az angol újságíró által összehordott zöldségeket.
A termobár töltet nem csinál mást, mint a hagyományos. Pont ugyanúgy robban (hogy ehhez a levegő oxigénjét is felhasználja, annak a reakció lezajlása után már nincs jelentősége, mert a végeredmény ugyanolyan forró, nagy nyomású égéstermék gázok), csak ezt azonos töltet tömeg mellett nagyobb hatóerővel teszi. Ugyanúgy a lökéshullám pusztít, csak a lökéshullám nagyobb. Azért használják, mert a túlnyomás nem csak egyenes vonalban terjed, mint a repeszek, hanem az árokban, fedezék mögött, épületekben, barlangokban lévőket is eléri, akik a repeszektől védve lennének. Mindenhol pusztít adott távolságon belül, amely hely nyitott, vagy legalább nagy nyomásnak nem képes ellenállni a burkolata minden ponton. De ezt azonos hatóerejű hagyományos robbanóanyaggal is ugyanúgy el lehet érni.
Az is egy közkeletű tévedés, hogy a MOAB termobár bomba lenne. Nagyot robban, de hagyományos robbanóanyaggal van töltve (H-6: Hexogén, TNT alumínium por és paraffin viasz keveréke). A hatása persze ugyanaz, mint egy 11 tonna TNT hatóerejű termobár töltetnek.
Kollégának volt magyarázat és xar rendszer miatt -2 hsz egy óra alatt nem lehet rendesen hozzászólni-megmagyarázni mert sokan nem értik meg félszavakból. 
