+
@dudi +
@grigorij3
Itt jön képbe, hogy a katonai célok alapja mindig politikai cél. Az ukrán vezetés politikai célja pedig úgy tűnik, annyi volt, hogy megmutassák, képesek valamilyen offenzív műveletre jelen helyzetben is. Hát, megpróbálták.
A nyugati politikai célok szerintem az oroszok meggyengítéséről szólhattak, de azt meg szemmel láthatólag elszámolták, és mintha már kifelé farolnának ebből az egészből. Lengyelország itt marad nekünk következő szláv-NATO bástyának, őszintén remélem, őket nem kergetik bele valami békefenntartósdiba.
Jut eszembe, Ron Paul (nagy kedvencem) és Douglas MacGregor:
A narratíváról: Semmilyen FOS (a portfolio sem, kedves
@mindenen kívül ) nem írt tavasszal arról, hogy kellhet az összeharácsolt nyugati szárazföldi technikán kívül más is. Jellemzően arról volt szó, hogy az adományozott eszközök mennyivel “modernebbek”, mint az oroszok és hogy “NATO-kiképzést” kaptak a derékukránok. Aztán meg szembe jött a valóság.
Nincs kétségem afelől, hogy a NATO katonák értelmesebbje már akkor tudta (/mondta is talán), hogy ez így nem fog működni, sőt, csak az ukránok egyszerűen képtelenek lesznek áttörni az orosz védelmen, még ha légierejük lenne akkor se. Csak róluk nem hallunk, mert az szembe ment volna a narratívával.
Egyébként még valami a GDP meg egyéb témához: miki azt felejti el, hogy a nYuGaT gazdaságilag nem képes ilyen gyorsan (ha egyáltalán) úgy átcsoportosítani, ahogy ő azt elképzelni, ugyanis egész egyszerűen a nyugati átlagpolgárnak valójában nem ér annyit Hókuszputyin “megállítása”, de még az ukrán “demokrácia” sem, hogy lemondjon a fejlett szociális hálóról, oktatásról, működő egészségügyről, stb. És máshonnan nem tudnak átcsoportosítani ahhoz, hogy a katonai kiadásaikat érdemben növeljék, és egy tömegháború-szerűséget finanszírozzanak a határvidéken. A hadiiparuk kizárólag profitvezérelt, azt meg okosabban is lehet növelni.
Az orosznak viszont minden pénzt megér ukrajna összes (gazdasági/katonai) potenciálját leépíteni, és a nyugattal szemben ez ott az átlagpolgárnak is felfogható cél, amellyel azonosulni is tud (bár sokan tök indifferensek a témában náluk).
Ráadásul, ahogy
@gerimaster levezette, erre rengeteg pénzük van még. A kb hatszoros lakosság meg önmagáért beszél.
A háború végén pedig egy olyan haderejük lesz, ami a Földön senkinek, már ami a harcedzettséget illeti, kurrens, indusztrializált háborúban.
Az ukránoknak harcedzett katonái lesznek, de haderejük nemigen.
miki, ha épp erős pillanatodban talál ez a hozzászólás, nézd meg ezt, szerintem reális kép a jövőről (Aaron Máté és John Mearsheimer)
Bár a szmájlis oroszgyűlöleted azt sugallja, inkább gyenge pillanataid vannak mostanában
Szégyelném, ha egyet értenél velem, legalább is ebben a témában.
Nem sértegetni akarlak, ne haragudj.
Putyin kétségbe esett háborús kalandja komoly következményekkel jár Oroszország jövőjére, így természetes, hogy élet-halál kérdés számára, hogy minél kisebb legyen a kudarc.
A nyugat már elérte celját, megakadályzta Putyint a céljai elérésében.
Ez tavaly eldőlt Kijevnél.
A mostani harcok már csak Putyin vereségének mértékét befolyasolják, hisz Donbassz külső falvaiért megy a harc, nem a 600 ezer km2 területű Ukrajnáért.
Az már elúszott Putyin és Oroszország számára. Amitől Putyin és az oroszok rettegtek, béke bekövetkezett: a nyugati világ határa közelebb kerül Moszkvához. Putyin tudja, így még nehezebb lesz azt hazudni, hogy ő mennyire ügyes és okos, hogy az oroszoknak milyen jó ha Ő a kedves vezető.
Az orosz birodalomi álmok végérvényesen és történelmi szempontból pillanatok alatt elvesztek.
A hanyatló Oroszország nem képes a Szovjetunió helyébe lépni SEMMILYEN szempontból.
Ez jó a világnak, így a békés fejlődését nem veszélyezteti értelmetlen háborúskodás.
Szerinted nem kedvelem az oroszokat? Nem gyűlölöm őket, de magyarként nincs okom kedvelni sem őket.
Putyint? Lehet.
Tehetséges vezető, történelmi személyiség, Oroszországnak kellett egy ilyen politikai vezető, hogy talpra állítsa őket. Jó stratéga, szerintem kiválóan vezette az oroszokat eddig.
Azonban ezzel a háborúval nagyott kockáztatott és rosszul döntött a kijevi fiaskó után. A lassú, de súlyosabb vereség hazája számára még rosszabb döntést jelent, elhúzza és következményeit fokozza a bukott kalandnak.
Persze, idős, becsvágya felülkerekedett pragmatizmusán, a vereségét nehéz beismerni életműve végén.
De akkor is hazája érdekeit kellene nézni, hisz vesztettek már proxy háborút korábban is. Ha nemzete élet halál küzdelmévé teszi a vesztes háborút, akkor Oroszország polgárháborúba süllyed.
Viszont érdemei mellett én, magyarként, had értékeljem Magyar szemszögből tevékenységének hasznosságát:
Eltaposna minket, mert érdekei ezt kívánják, hisz a "nyugat" részei vagyunk.
Ez meghatározza nemzetünk hosszú távú érdekeit vele szemben, így had ne kelljen kedvelnem, pusztán azért, mert az ukránokkal háborúzik.
Ezért lehet engem fikázni, de Magyarországon ez ellen fordul, bírni kell.
A következők mi lennénk, ha nem lennénk NATO tagok, hisz akit lehet, azt fenyeget Putyin fegyverrel, gázzal, politikai zsarolással.
Nem kell nekünk az orosz "szövetség", tudjuk, hogy ez gyarmati sors.
Igen, a hülye kérdések megelőzése érdekében, az "USA gyarmati sors" jobb...
Bidennel, ideológiai harcokkal. Mert velük szemben van esélyünk, és még gazdasági felemelkedésünkre is van esély, ha jól csináljuk.
Putyinnál nincsenek opciók, lásd Belarusz sorsa, FÁK államok küzdelme függetlensegükért.
Melyik nyugati állam nem NATO tag? Viccelődünk.
Melyik harcol Ukrajnában?
Viccelődünk, viccelődünk...
