Cirqle kérdésére a „Visszajelzések és javaslatok” topicban („hova tűnt Dalco Olmo?”) :
Továbbra is követem a fórumot, de az utóbbi hónapokban sajnos nem igazán volt időm a fordításokra, ugyanakkor az ukrán hátországból érkező, hitelt érdemlő tudósítások is egyre gyérebben csordogálnak (a korábbi heti 4-5 helyett talán havi 2-3 olyat találok, amit érdemes lenne lefordítani). Szeptembertől már több időm lesz és terveim szerint visszatérek a rendszeres fordításokhoz.
Addig is egy kis június eleji hangulatjelentés közvetlenül a Dicsőséges Tavaszi Ellentámadást megelőző napokból:
Miről beszélnek Ukrajnában? (részletek)
Anatolij Urszida, Alternatio.org, 2023. június 4. (saját fordítás)
https://alternatio.org/articles/articles/item/119494-o-chem-govoryat-na-ukraine
Önök bizonyára tudják, hogy öt feliratkozó küld nekem rendszeresen híreket Ukrajnából. Ezek azonban többek puszta híreknél. Állítom, hogy ők öten teljes egészében megtöltik tartalommal a „Miről beszélnek Ukrajnában” rovatot. (…) Négyen bölcs módon inkognitóban írnak, hiszen a médiában aktív ukrán hazafiak időnként még mindig figyelemmel kísérik kis csevegésünket. Egyikük azonban saját nevén ír chaten keresztül. Meg kell hagyni, bátor ember!
Kijev. A polgártársak beszélgetéseiből visszafogott optimizmus árad, ami persze lehetséges, hiába potyog az égből valamiért a törmelék és hiába bombázták le az épületet a Ribalszkij-szigeten (A GUR, a Katonai Hírszerzés központját, a ford.). Az egymással beszélgető pereszicsnijek (ukr. egyszerű emberek) azt állítják, hogy a kacapok (az oroszok gúnyneve), most sokkal rosszabbul járnak majd, mivel a GUR (!) egy pillanatra sem áll meg, drónok újabb és újabb hullámát küldi majd a Kremlre és hamarosan eltörli azt a föld színéről. A Patriot rendszereknél minden pontosan úgy van, mint a múlt héten: minden rendben van, minden működik, és az, hogy megsérültek vagy megsemmisültek, az csak moszkál propaganda. A "Kinzsálokat" és az "Iszkandereket" természetesen már a fellövésük során leszedik az ősi ukrók fejében. Igen, a szokásos, elcsépelt lózungok továbbra is hallatszanak: „Virimo u PPO, virimo u ZSzU!” („Hiszünk a légvédelemben, hiszunk a hadseregben!”) és így tovább ebben a szellemben.
Zaluzsnij természetesen életben van és egy karcolás sincs rajta, akárcsak Budanov, a moszkalok meg egyszerűen hülyék és ennyi. Általában minden a szokásos módon zajlik Kijevben. A nyugati csodafegyverekbe és az abba vetett szent hit, hogy a moszkálok ma már sokkal rosszabb helyzetben vannak mint az ukrán hazafiak, diadalmaskodik a „védelmezők” sírjainak végtelen sorai, a fogságba esett „mozgósítottak”, a légitámadások szirénáinak hangjai és a elnök úr végtelen bravúros pátosza közepette.
Ogyessza. A „Jurij Olefirenko” nevű ukrán hajó megsemmisülését Ogyessza lakói nagyon nyugodtan és minden sajnálkozás nélkül vették tudomásul. Hogy miért? Hát mert az ukrajnai flotta, vagy az, amit egyszerűen flottának neveznek, régi, még mindig szovjet, tehát - a pokolba vele! Nem kár érte! Úgyis hamarosan megkapják a legújabb flottát, amelyet a NATO-országok gondoskodása biztosít majd. Hogy is lehetne másképpen? Tankot adnak, repülőt adnak, légvédelmet adnak, ami azt jelenti, hogy az új ukrán flottát is majd csak megoldják valahogyan. Ráadásul minden ogyesszai ukrán hazafi régóta tudja már, hogy az orosz fekete-tengeri flottát is régen elsüllyesztették a Moszkva cirkálóval együtt. Igaz, az oroszoknak valahogyan sikerült új flottát szerezniük a Fekete-tengerre, de ne higgyenek a moszkál propagandának, ott nincsenek új típusok, hiszen minden „értelmes ember” tudja, hogy Oroszország nem tud hajókat építeni. Ezt az „új fekete-tengeri flottát” Ogyessza „öntudatos” lakói szerint a Csendes-óceánról átszállított régi szovjet hajók képviselik.
Dnyepropetrovszk. Itt is minden a régi módon zajlik: "Dnyipro" mindenkit és mindent legyőz, és általában a front legmenőbb egységei a dnyipróiakból állnak, akik várost város után foglalnak vissza a kacapoktól minden irányban. És hamarosan a moszkálok annyira megszorulnak, hogy békéért fognak könyörögni, és jelentős területi engedményeket tesznek.
Harkov. A város „öntudatos” lakóit felháborítja a helyi hatóságok által keltett káosz. A kártyák le vannak tiltva, az emberek akkor is kénytelenek rezsiszámlát fizetni, ha lakásuk teljesen áram nélkül van. Ugyanakkor a harkovi ugrándozók (utalás a 2014-es „Euromajdanra”, a ford.) ujjonganak és örvendeznek a Belgorodi terület lakóinak szenvedései felett. Ebben semmi meglepő nincs, hiszen alig egy éve még arról álmodoztak, hogy az Ukrán Fegyveres Erők bevonulnak Belgorodba és térdre kényszerítik lakóit.
Külön az "ellentámadásról". A sikeres „ellentámadást” a Kijev által ellenőrzött területen élő „egyszerű emberek” túlnyomó többsége izgatottan várja. Az elvárások nemcsak magasak, hanem rendkívül magasak is. Az „öntudatos ukránok” szerint az ukrán „ellentámadás” eredménye a Krím visszatérése, az orosz csapatok visszavonulása Ukrajna egész területéről, valamint hat-hét orosz régió ukrán alakulatok általi elfoglalása lesz. Nem vagyok meglepve. Sokadik alkalommal írom, hogy a „nagy és bölcs” ukrán nép makacsságának foka már rég túlszárnyalta a Bankovaja (az ukrán elnöki hivatal utcája) idiótáinak kreténizmusát. (…)
Mintha az ukrán polgároknak sikerült volna feltörniük az őrültség új pecsétjét, és nem is egyet. Az ukrán polgárokat pedig egyáltalán nem hozza zavarba a temetők területének többszörösére növekedése a kijevi rezsim irányítása alatt álló szinte minden településen. Ha valakit megérint, azok legfeljebb a sárga-kék és fekete-piros zászló melletti sírban fekvő szerencsétlen legközelebbi hozzátartozói. Általában, a „hétköznapi emberek” meglehetősen nyugodtan viszonyulnak a friss sírok tömegeihez. Azt mondják, nos, Mikola elesett, na és? Már nincs sok idő hátra, hisz "a győzelem már holnap beköszönt". Igen, igen, szó szerint így...
A következő „árulást” nem az őrültség természetes és előre látható eredményeként kezelik, amelyhez az a népesség minden rétegében elfogadott emberellenes kannibál ideológia vezette őket, amelyet vallottak és amelyre vágytak. Csak egy újabb félreértésről van szó. Pontosan, csak egy félreértésről, annak ellenére, hogy már milliónyi ilyen "félreértés" van mögöttük. Azt mondják, túléljük ezt a váratlan esetet, holnap pedig biztosan eljön a várva várt, nagy és mindent elsöprő győzelem. (…)
És tapsolni fognak a gyalázatos hóhéroknak, akik azt ígérik, hogy "levágják a rusznyát" a Krím-félszigeten és más orosz régiókban, és örülni fognak a területünkön történt terrortámadásoknak, mert ezeken kívül nincs más győzelmük. És akkor, amikor majd felelniük kell, kiderül, hogy a mindehhez tapsolók egyszerre mind antifasiszták, internacionalisták és ruszofilek. És általában mindenért a Kreml a hibás, de nem az ukrán állampolgárok... De sajnos információs korunkban számukra semmi sem merül feledésbe. "Orosz csecsemő"-torták, gyalázkodások az interneten és szörnyű, fájdalmas halál kívánása nemcsak férfiainknak, de még asszonyainknak és gyermekeinknek is, erre mind emlékezünk, megnyugodhatnak.
És higgyék el tisztelt uraim, nem lesz "Vsze bude Ukrajina".
Minden Pax Russo lesz.
Továbbra is követem a fórumot, de az utóbbi hónapokban sajnos nem igazán volt időm a fordításokra, ugyanakkor az ukrán hátországból érkező, hitelt érdemlő tudósítások is egyre gyérebben csordogálnak (a korábbi heti 4-5 helyett talán havi 2-3 olyat találok, amit érdemes lenne lefordítani). Szeptembertől már több időm lesz és terveim szerint visszatérek a rendszeres fordításokhoz.
Addig is egy kis június eleji hangulatjelentés közvetlenül a Dicsőséges Tavaszi Ellentámadást megelőző napokból:
Miről beszélnek Ukrajnában? (részletek)
Anatolij Urszida, Alternatio.org, 2023. június 4. (saját fordítás)
https://alternatio.org/articles/articles/item/119494-o-chem-govoryat-na-ukraine
Önök bizonyára tudják, hogy öt feliratkozó küld nekem rendszeresen híreket Ukrajnából. Ezek azonban többek puszta híreknél. Állítom, hogy ők öten teljes egészében megtöltik tartalommal a „Miről beszélnek Ukrajnában” rovatot. (…) Négyen bölcs módon inkognitóban írnak, hiszen a médiában aktív ukrán hazafiak időnként még mindig figyelemmel kísérik kis csevegésünket. Egyikük azonban saját nevén ír chaten keresztül. Meg kell hagyni, bátor ember!
Kijev. A polgártársak beszélgetéseiből visszafogott optimizmus árad, ami persze lehetséges, hiába potyog az égből valamiért a törmelék és hiába bombázták le az épületet a Ribalszkij-szigeten (A GUR, a Katonai Hírszerzés központját, a ford.). Az egymással beszélgető pereszicsnijek (ukr. egyszerű emberek) azt állítják, hogy a kacapok (az oroszok gúnyneve), most sokkal rosszabbul járnak majd, mivel a GUR (!) egy pillanatra sem áll meg, drónok újabb és újabb hullámát küldi majd a Kremlre és hamarosan eltörli azt a föld színéről. A Patriot rendszereknél minden pontosan úgy van, mint a múlt héten: minden rendben van, minden működik, és az, hogy megsérültek vagy megsemmisültek, az csak moszkál propaganda. A "Kinzsálokat" és az "Iszkandereket" természetesen már a fellövésük során leszedik az ősi ukrók fejében. Igen, a szokásos, elcsépelt lózungok továbbra is hallatszanak: „Virimo u PPO, virimo u ZSzU!” („Hiszünk a légvédelemben, hiszunk a hadseregben!”) és így tovább ebben a szellemben.
Zaluzsnij természetesen életben van és egy karcolás sincs rajta, akárcsak Budanov, a moszkalok meg egyszerűen hülyék és ennyi. Általában minden a szokásos módon zajlik Kijevben. A nyugati csodafegyverekbe és az abba vetett szent hit, hogy a moszkálok ma már sokkal rosszabb helyzetben vannak mint az ukrán hazafiak, diadalmaskodik a „védelmezők” sírjainak végtelen sorai, a fogságba esett „mozgósítottak”, a légitámadások szirénáinak hangjai és a elnök úr végtelen bravúros pátosza közepette.
Ogyessza. A „Jurij Olefirenko” nevű ukrán hajó megsemmisülését Ogyessza lakói nagyon nyugodtan és minden sajnálkozás nélkül vették tudomásul. Hogy miért? Hát mert az ukrajnai flotta, vagy az, amit egyszerűen flottának neveznek, régi, még mindig szovjet, tehát - a pokolba vele! Nem kár érte! Úgyis hamarosan megkapják a legújabb flottát, amelyet a NATO-országok gondoskodása biztosít majd. Hogy is lehetne másképpen? Tankot adnak, repülőt adnak, légvédelmet adnak, ami azt jelenti, hogy az új ukrán flottát is majd csak megoldják valahogyan. Ráadásul minden ogyesszai ukrán hazafi régóta tudja már, hogy az orosz fekete-tengeri flottát is régen elsüllyesztették a Moszkva cirkálóval együtt. Igaz, az oroszoknak valahogyan sikerült új flottát szerezniük a Fekete-tengerre, de ne higgyenek a moszkál propagandának, ott nincsenek új típusok, hiszen minden „értelmes ember” tudja, hogy Oroszország nem tud hajókat építeni. Ezt az „új fekete-tengeri flottát” Ogyessza „öntudatos” lakói szerint a Csendes-óceánról átszállított régi szovjet hajók képviselik.
Dnyepropetrovszk. Itt is minden a régi módon zajlik: "Dnyipro" mindenkit és mindent legyőz, és általában a front legmenőbb egységei a dnyipróiakból állnak, akik várost város után foglalnak vissza a kacapoktól minden irányban. És hamarosan a moszkálok annyira megszorulnak, hogy békéért fognak könyörögni, és jelentős területi engedményeket tesznek.
Harkov. A város „öntudatos” lakóit felháborítja a helyi hatóságok által keltett káosz. A kártyák le vannak tiltva, az emberek akkor is kénytelenek rezsiszámlát fizetni, ha lakásuk teljesen áram nélkül van. Ugyanakkor a harkovi ugrándozók (utalás a 2014-es „Euromajdanra”, a ford.) ujjonganak és örvendeznek a Belgorodi terület lakóinak szenvedései felett. Ebben semmi meglepő nincs, hiszen alig egy éve még arról álmodoztak, hogy az Ukrán Fegyveres Erők bevonulnak Belgorodba és térdre kényszerítik lakóit.
Külön az "ellentámadásról". A sikeres „ellentámadást” a Kijev által ellenőrzött területen élő „egyszerű emberek” túlnyomó többsége izgatottan várja. Az elvárások nemcsak magasak, hanem rendkívül magasak is. Az „öntudatos ukránok” szerint az ukrán „ellentámadás” eredménye a Krím visszatérése, az orosz csapatok visszavonulása Ukrajna egész területéről, valamint hat-hét orosz régió ukrán alakulatok általi elfoglalása lesz. Nem vagyok meglepve. Sokadik alkalommal írom, hogy a „nagy és bölcs” ukrán nép makacsságának foka már rég túlszárnyalta a Bankovaja (az ukrán elnöki hivatal utcája) idiótáinak kreténizmusát. (…)
Mintha az ukrán polgároknak sikerült volna feltörniük az őrültség új pecsétjét, és nem is egyet. Az ukrán polgárokat pedig egyáltalán nem hozza zavarba a temetők területének többszörösére növekedése a kijevi rezsim irányítása alatt álló szinte minden településen. Ha valakit megérint, azok legfeljebb a sárga-kék és fekete-piros zászló melletti sírban fekvő szerencsétlen legközelebbi hozzátartozói. Általában, a „hétköznapi emberek” meglehetősen nyugodtan viszonyulnak a friss sírok tömegeihez. Azt mondják, nos, Mikola elesett, na és? Már nincs sok idő hátra, hisz "a győzelem már holnap beköszönt". Igen, igen, szó szerint így...
A következő „árulást” nem az őrültség természetes és előre látható eredményeként kezelik, amelyhez az a népesség minden rétegében elfogadott emberellenes kannibál ideológia vezette őket, amelyet vallottak és amelyre vágytak. Csak egy újabb félreértésről van szó. Pontosan, csak egy félreértésről, annak ellenére, hogy már milliónyi ilyen "félreértés" van mögöttük. Azt mondják, túléljük ezt a váratlan esetet, holnap pedig biztosan eljön a várva várt, nagy és mindent elsöprő győzelem. (…)
És tapsolni fognak a gyalázatos hóhéroknak, akik azt ígérik, hogy "levágják a rusznyát" a Krím-félszigeten és más orosz régiókban, és örülni fognak a területünkön történt terrortámadásoknak, mert ezeken kívül nincs más győzelmük. És akkor, amikor majd felelniük kell, kiderül, hogy a mindehhez tapsolók egyszerre mind antifasiszták, internacionalisták és ruszofilek. És általában mindenért a Kreml a hibás, de nem az ukrán állampolgárok... De sajnos információs korunkban számukra semmi sem merül feledésbe. "Orosz csecsemő"-torták, gyalázkodások az interneten és szörnyű, fájdalmas halál kívánása nemcsak férfiainknak, de még asszonyainknak és gyermekeinknek is, erre mind emlékezünk, megnyugodhatnak.
És higgyék el tisztelt uraim, nem lesz "Vsze bude Ukrajina".
Minden Pax Russo lesz.
