[HÍREK] Ukrajnai fegyveres konfliktus
- Téma indítója GrGLy
- Indítva
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
Brutális vádbeszed Ukrajna további támogatása ellen:
Azért van amit érdekesen lát az arc, pl a hitelfelvételnél egy szóval sem említette, hogy azt vissza kell fizessék, tipikus. Na meg Ukrajnát a 2. legkorruptabb országnak mondani elég durva, max 3. Első az USA, második az EU és csak max harmadik legkorruptabb Ukrajna.
Zelenszkij egy nácit kitüntetett lesz még erről a vén náciról is utca elnevezve lembergben.Kanadai kormány is nyíltan a fasizmus útjára lépett. https://x.com/I_Katchanovski/status/1705788466263413086?s=20
Ismertté váltak "Ukrajna" veszteségei a kelet-európai embargó miatt
Akár havi 230 millió dollárba is kerülhet Ukrajnának a Szlovákia, Magyarország és Lengyelország által bevezetett agrártermékek embargójából fakadó veszteség – csaknem annyiba kerülhet, mint amennyit negyedévente az ország a gáztranzitból keres – derül ki a RIA Novosztyi számításaiból, amelyek az országok adatain alapulnak. ...Источник: https://rusvesna.su/news/1695533527
Egy különleges katonai művelet krónikája
2023. szeptember 23-án
. Az ukrán alakulatok több napja egymás után hatalmas támadásokat intéznek a Krím-félsziget ellen. Ezúttal Szevasztopol kikötői infrastruktúráját érte támadás.
Az ukrán fegyveres erők Bahmut oldalain gyűjtenek erőket, és támadást készítenek elő a város ellen. Kleshcheevka és Andreevka közelében vannak csaták, de nincs változás. Az orosz csapatok ebben az irányban azonosították az első svéd gyártású CV9040C gyalogsági harcjárművet is, amelyet megsemmisítettek.
Vremevszkijről és Zaporozsjéről
A front szektoraiban folytatódnak a helyzeti harcok. Az ellenség időnként bevetéseket hajt végre kis gyalogos csoportokban, de hiába.
Рыбарь
❗️ Хроника специальной военной операции за 23 сентября 2023 года Несколько дней подряд украинские формирования наносят массированные удары по Крыму. На этот раз под удар попала портовая инфраструктура Севастополя. ВСУ стягивают силы к флангам Бахмута, подготавливая наступление на город. Идут...
t.me
Szabó József
A nukleáris elrettentésről...
Amikor jó pár hónappal ezelőtt több posztban is foglalkoztam Oroszország nukleáris elrettentési doktrinájával, jó pár régi ismerős szinte lehülyézett, hogy rosszul értem én ezeket a dolgokat, mert az atomfegyverek ebben a konfliktusban nem játszanak semmilyen szerepet. Persze, hogy nem játszanak. De én nem is ezt hangsúlyoztam, hanem azt, hogy potenciális veszély van arra, hogy a lokális háború eszkalálódhat, és egy adott ponton a hagyományos fegyverek mellett az atomfegyverek is szerepet kaphatnak. Az első komoly intő jel majd az lesz, ha kísérleti atomrobbantásról fognak szólni a hírek. Hát, most a jövőbeli lökéshullámok lágy előszelei már borzolhatják a bőrünket. Az USA, Kína és Oroszország már készítik elő a nukleáris teszt terepeiket kísérleti atomrobbantásokra. Már csak azért is, hogy megmutassák (kinek is??), hogy kinek mekkora a micsodája.
Annyit még hadd tegyek hozzá, hogy az F-16-osok szállítása nem könnyít a helyzeten. Joggal kérdezheti bárki, hogy az F-16-osoknak mi köze az atomfegyverhez. Hát, csak annyi, hogy Európa atomernyőjét jelenleg a B-61 gravitációs atombombák jelentik. Minden európai F-16-os gépet alkalmassá tettek a B-61 ledobására. Van-e tehát eszkalációs veszély? Orosz oldalon pedig a naponta alkalmazott rakéta csapásmérő erők eszközei, a robotrepülőgépek bizony alkalmasak nukleáris töltet célba juttatására is.
A mellékelt műholdképeken a kínai, az amerikai és az orosz kísérleti bázisokon folyó előkészületi munkák fázisai.
Belépés a Facebookra
Ha belépsz a Facebookra, elkezdhetsz tartalmakat megosztani és megkeresni a barátaidat, a családtagjaidat, az ismerőseidet.
www.facebook.com
Szabó József
Szabó József fent van a Facebookon. A Facebookhoz csatlakozva tarthatod a kapcsolatot Szabó József nevű ismerősöddel és másokkal, akiket már ismersz. A Facebook a megosztás örömét adja, így teszi a...
www.facebook.com
Valakinek vmi ötlet, hogy mégis mire és hogyan akarnak használni vízibombát? Már ha tényleg az, ami
_________________________
Lelőni a sebesült foglyot nem menő
_________________________
Maradjon itt, releváns.Valakinek vmi ötlet, hogy mégis mire és hogyan akarnak használni vízibombát? Már ha tényleg az, ami
Többcélú indító, valószínűleg van hozzá egy nagy rakás régi muníció még sima szárazföldi gyújtóval.
Búvárok ellen is hasznos lehet, abból meg sok van a másik oldalon.
Fogy a levegő Zelenszkij körül
Morzsák. Hírmorzsák, amelyek önmaguknál többet mutatnak a világból. Így néhány hírből képet alkothatunk arról is, hogy mi zajlik a környezetünkben. A hírmorzsákból egyértelműen kiderül, hogy szép lassan eléri a háborús fáradtság a nyugati társadalmakat, és ehhez a politikusok is alkalmazkodnak. Még nyilvánosan kitartanak Ukrajna támogatása, és a háború folytatása mellett, ám egyre többen látják, hogy ezt nem lehet megnyerni. Így aztán amerikai útja csak megerősítette, hogy Vilnius óta érezhetően egyre fogy a levegő Zelenszkij körül.
Szinte mindent elárul Ukrajna jelenlegi helyzetéről a kép, ahogy Volodimir Zelenszkij megöleli Justin Trudeau kanadai kormányfőt. Míg a New Yorkban és Washingtonban készült fotókon az ukrán elnök kimondottan gondterhelt, kiábrándult és csalódott volt, Ottawában megkönnyebülve borult egyik leghangosabb támogatója vállára. Mint a kisgyerek, akit megfegyelmeztek az iskolában, és otthon kisírja magát a szülei vállán.
„Egyáltalán nem véletlen tehát, hogy Volodimir Zelenszkij Washington után váratlanul Ottawába látogatott. Itt felszólalhatott a parlamentben, és csupa jót hallott a jövővel kapcsolatban is”
Kanada már a háború előtt támogatta fegyverekkel Ukrajnát, azóta pedig még intenzívebben és látványosabban áll ki mellette. Zelenszkij választása tehát érthető, másik snagy támogatójával, Lengyelországgal éppen összerúgta a port, az Egyesült Államokban pedig alighanem igen csak lehűtötték a várakozásait. Hol vannak már azok az idők, amikor tavaly percekig állva tapsolták a Capitoliumon. Ezúttal fel sem szólalhatott a Kongresszusban, és Joe Biden sem volt vele túl gáláns. Sőt, az amerikai álláspont finom változását érzékelve már a német külügyminiszter is megtanult nemet mondani Kijevnek.
„Zelenszkij körül a NATO vilniusi csúcstalálkozója óta fogy a levegő, így már nem volt igazán meglepő, hogy finoman szólva ez az út sem nevezhető diadalmenetnek”
A látogatás híven bizonyította, hogy az amerikai választások árnya egyre jobban rávetül az ukrajnai konfliktusra. A demokraták joggal tartanak attól, hogy a kampányban ráég a körmükre az ukrajnai háború, ezért vészhelyzet esetére elkezdték egy a konfliktus befagyasztását célzó B-terv előkészítését. Ezzel szembesülhetett Washingtonban Volodimir Zelenszkij is, aki előtte New Yorkban az ENSZ közgyűlésén az úgynevezett globális Dél országainak meggyőzésében sem tudott igazi eredményeket felmutatni.
„De térjünk vissza Joe Bidenhez, akinek lassan a legkisebb gondja is nagyobb lesz Ukrajna istápolásánál”
Az ismert skót történész és geopolitikai szakértő, Niall Ferguson például a napokban emlékeztetett a blogjában arra, hogy míg 2016-ban felszólította Bident az indulásra, addig most lebeszélné a második ciklusról. Ferguson 2024 februárját modellezve problémák sorát jelezte előre az amerikai elnöknek. Biden helyzete jelenleg sem egyszerű, ám 2024 elején a szakértő szerint akár veszíthet is az első két előválasztáson New Hamshire-ben és Dél-Karolinában. Ehhez jöhet a nyári ukrán ellentámadás sikertelensége után egy téli orosz ellentámadás, és a patthelyzet erősen aláásná az elnök pozícióit. Ebben a helyzetben nem lenne más választása, mint Trumant és Johnsont követve visszalépni egy mind népszerűtlenebbé váló háború közepette. Igaz – teszi hozzá Ferguson – ez még nem oldaná meg a demokraták problémáit, hiszen még így is Biden a legesélyesebb jelöltjük.
„Az ukrán ellentámadás besüléséről a nyugati lapok is egyre többet és nyíltabban írnak”
Így a The Economist azt feszegeti, hogy Ukrajna támogatóinak imádkozniuk kell a gyors győzelemért, ám hosszú harcra kell készülniük. Ukrajna és a támogatói is kezdik felismerni, hogy ez egy felőrlő háború lesz, amelynek a megvívására Ukrajna még nem áll készen, mint ahogy nyugati partnerei sem. Ahelyett, hogy a célként a győzelmet tűzik ki, most inkább arra kellene koncentrálni, hogy Ukrajnának legyen elég kitartása egy hosszú háborúhoz. ellenkező esetben Ukrajna léte is kérdésessé válhat. A júniusban kezdődött ellentámadás azon a reményen alapult, hogy a modern fegyverekkel felszerelt és Nyugaton kiképzett ukrán katonák elegendő területet fognak visszafoglalni ahhoz, hogy vezetőik erős pozícióba kerüljenek az esetleges későbbi tárgyalásokon. De ez a terv nem vált be. Minden erőfeszítésük és az orosz védelmi rendszer egy szakaszának áttörése ellenére az ukránok kevesebb mint 0,25 százalékát szabadították fel annak a területnek, amelyet Oroszország júniusig elfoglalt. A frontvonal lényegében alig mozdult el, és az elmúlt hónapok tapasztalatai alapján nem valószínű, hogy a helyzet a következő hetekben változni fog. Ilyen körülmények között viszont tűzszünetet kérni értelmetlen.
„Kiábrándító képet fest a helyzetről az ismert amerikai újságíró Seymour Hersh is, aki szerint az amerikai hírszerző közösségben vannak olyanok, akik úgy vélik, a demoralizált ukrán hadsereg feladta annak lehetőségét, hogy áttörje az erősen aláaknázott háromszintű orosz védelmi vonalakat”
A valóság az, hogy Volodimir Zelenszkij megvert hadseregének már nincs esélye a győzelemre
A veterán riporter a Substackon írt cikkében egy meg nem nevezett forrást idézett, aki szerint hamis az ellentámadás lassú, de folyamatos előrehaladásáról szóló ukrán narratíva. Hersh forrása szerint ez mind hazugság, az ukrán hadseregnek már nincs esélye a győzelemre.
Ezt az véleményt állítólag az amerikai hírszerző közösségen belül ellentétben a Pentagon védelmi hírszerző ügynökségével (DIA) elsősorban a CIA osztja.
„Felmerül a kérdés, hogy ebben a helyzetben a Nyugat meddig, és milyen mértékben támogatja majd Ukrajnát?”
Sean Bell a Sky News katonai szakértője szerint a Nyugat azért támogatta Ukrajnát, hogy Oroszország ne jelentsen katonai fenyegetettséget Európára. A szakértő úgy véli, a Nyugat elérte a célját, és már nem akarják minden áron támogatni Ukrajnát. Bell szerint a nyugati politikai vezetők az egyre szaporodó belső problémák ellenére még azt hangoztatják, hogy addig támogatják Ukrajnát, ameddig csak kell, a rideg valóság azonban az, hogy Ukrajna céljai már nincsenek teljesen összhangban a támogatók érdekeivel.
„Nem bíztatja sok jóval Kijevet a The Hill sem. A washingtoni székhelyű portál szerint Ukrajnának lassan meg kell barátkoznia a kapituláció gondolatával”
A cikk szerzője, Joseph Bosco úgy véli, ez már akár Biden második ciklusa alatt bekövetkezhet, mint ahogy Trump győzelme esetén is. De az ukrán ellentámadás kudarcát ecseteli legutóbbi írásában a realista iskola ismert amerikai elemzője John Maersheimer is. A politológus a háború fordulópontjaként említi Bahmutot, az ottani orosz győzelmet. Mint fogalmaz, Bahmut egy örvény volt, ahol eltűnt az ukrán hadsereg legértékesebb része. De pesszimista az ukrán kilátásokat illetően a Defense Priorities vezető elemzője, Daniel Davis is. A nyugalmazott alezredes szerint Kijev számára nincs járható katonai út a győzelemhez, az elhúzódó háború eredménye pedig az ukrán emberéletekben lesz majd mérhető.
„A tapasztalat azt mutatja, hogy egy felőrlő háborúban végső soron az a nemzet kerül ki győztesen, amelyik nagyobb tartalékokkal rendelkezik. Ez pedig egyértelműen Oroszország”
Így tehát amennyiben mind Zelenszkij, mind Putyin úgy dönt, hogy folytatja a harcot, akkor nincs racionális alapja annak, hogy Ukrajna győztesként kerülhet ki belőle. Éppen ezért Davis szerint fel kell függeszteni Ukrajna katonai támogatását, és tárgyalóasztalhoz kell ülnie mindkét félnek. Ehhez hozzátehetjük, hogy Moszkva úgy gondolja, az idő neki dolgozik. Ráadásul, ahogy Szergej Sojgu védelmi miniszter fogalmazott, Oroszországnak nincs más választása, mint megnyerni a háborút.
A fentiek kapcsán meg kell jegyezni, hogy az idézett vélemények még nem a nyugati fősodor álláspontját tükrözik, ám láthatóan ott is – mindenek előtt az amerikai sajtóban – érlelődik a felismerés, hogy ezt a háborút nem lehet megnyerni. A politikusok még kitartanak Ukrajna mellett, az Európai Unió és Németország is betervezte például 2027-ig Ukrajna pénzügyi támogatását, ám mint Zelenszkij washingtoni útja is demonstrálta, az elköteleződés már nem olyan erős, mint volt akár az év elején. A frontokon kialakult állóháború, a patthelyzet mind többeket kezd kijózanítani, ám ne lepődjünk meg azon, ha igaza lesz annak a német tábornoknak, aki szerint ez a háború akár 2032-ig is eltarthat.
moszkvater.com
A nyugati politikusok, katonatisztek és a média még rengeteg butaságot képes hangoztatni.
Morzsák. Hírmorzsák, amelyek önmaguknál többet mutatnak a világból. Így néhány hírből képet alkothatunk arról is, hogy mi zajlik a környezetünkben. A hírmorzsákból egyértelműen kiderül, hogy szép lassan eléri a háborús fáradtság a nyugati társadalmakat, és ehhez a politikusok is alkalmazkodnak. Még nyilvánosan kitartanak Ukrajna támogatása, és a háború folytatása mellett, ám egyre többen látják, hogy ezt nem lehet megnyerni. Így aztán amerikai útja csak megerősítette, hogy Vilnius óta érezhetően egyre fogy a levegő Zelenszkij körül.
Szinte mindent elárul Ukrajna jelenlegi helyzetéről a kép, ahogy Volodimir Zelenszkij megöleli Justin Trudeau kanadai kormányfőt. Míg a New Yorkban és Washingtonban készült fotókon az ukrán elnök kimondottan gondterhelt, kiábrándult és csalódott volt, Ottawában megkönnyebülve borult egyik leghangosabb támogatója vállára. Mint a kisgyerek, akit megfegyelmeztek az iskolában, és otthon kisírja magát a szülei vállán.
„Egyáltalán nem véletlen tehát, hogy Volodimir Zelenszkij Washington után váratlanul Ottawába látogatott. Itt felszólalhatott a parlamentben, és csupa jót hallott a jövővel kapcsolatban is”
Kanada már a háború előtt támogatta fegyverekkel Ukrajnát, azóta pedig még intenzívebben és látványosabban áll ki mellette. Zelenszkij választása tehát érthető, másik snagy támogatójával, Lengyelországgal éppen összerúgta a port, az Egyesült Államokban pedig alighanem igen csak lehűtötték a várakozásait. Hol vannak már azok az idők, amikor tavaly percekig állva tapsolták a Capitoliumon. Ezúttal fel sem szólalhatott a Kongresszusban, és Joe Biden sem volt vele túl gáláns. Sőt, az amerikai álláspont finom változását érzékelve már a német külügyminiszter is megtanult nemet mondani Kijevnek.
„Zelenszkij körül a NATO vilniusi csúcstalálkozója óta fogy a levegő, így már nem volt igazán meglepő, hogy finoman szólva ez az út sem nevezhető diadalmenetnek”
A látogatás híven bizonyította, hogy az amerikai választások árnya egyre jobban rávetül az ukrajnai konfliktusra. A demokraták joggal tartanak attól, hogy a kampányban ráég a körmükre az ukrajnai háború, ezért vészhelyzet esetére elkezdték egy a konfliktus befagyasztását célzó B-terv előkészítését. Ezzel szembesülhetett Washingtonban Volodimir Zelenszkij is, aki előtte New Yorkban az ENSZ közgyűlésén az úgynevezett globális Dél országainak meggyőzésében sem tudott igazi eredményeket felmutatni.
„De térjünk vissza Joe Bidenhez, akinek lassan a legkisebb gondja is nagyobb lesz Ukrajna istápolásánál”
Az ismert skót történész és geopolitikai szakértő, Niall Ferguson például a napokban emlékeztetett a blogjában arra, hogy míg 2016-ban felszólította Bident az indulásra, addig most lebeszélné a második ciklusról. Ferguson 2024 februárját modellezve problémák sorát jelezte előre az amerikai elnöknek. Biden helyzete jelenleg sem egyszerű, ám 2024 elején a szakértő szerint akár veszíthet is az első két előválasztáson New Hamshire-ben és Dél-Karolinában. Ehhez jöhet a nyári ukrán ellentámadás sikertelensége után egy téli orosz ellentámadás, és a patthelyzet erősen aláásná az elnök pozícióit. Ebben a helyzetben nem lenne más választása, mint Trumant és Johnsont követve visszalépni egy mind népszerűtlenebbé váló háború közepette. Igaz – teszi hozzá Ferguson – ez még nem oldaná meg a demokraták problémáit, hiszen még így is Biden a legesélyesebb jelöltjük.
„Az ukrán ellentámadás besüléséről a nyugati lapok is egyre többet és nyíltabban írnak”
Így a The Economist azt feszegeti, hogy Ukrajna támogatóinak imádkozniuk kell a gyors győzelemért, ám hosszú harcra kell készülniük. Ukrajna és a támogatói is kezdik felismerni, hogy ez egy felőrlő háború lesz, amelynek a megvívására Ukrajna még nem áll készen, mint ahogy nyugati partnerei sem. Ahelyett, hogy a célként a győzelmet tűzik ki, most inkább arra kellene koncentrálni, hogy Ukrajnának legyen elég kitartása egy hosszú háborúhoz. ellenkező esetben Ukrajna léte is kérdésessé válhat. A júniusban kezdődött ellentámadás azon a reményen alapult, hogy a modern fegyverekkel felszerelt és Nyugaton kiképzett ukrán katonák elegendő területet fognak visszafoglalni ahhoz, hogy vezetőik erős pozícióba kerüljenek az esetleges későbbi tárgyalásokon. De ez a terv nem vált be. Minden erőfeszítésük és az orosz védelmi rendszer egy szakaszának áttörése ellenére az ukránok kevesebb mint 0,25 százalékát szabadították fel annak a területnek, amelyet Oroszország júniusig elfoglalt. A frontvonal lényegében alig mozdult el, és az elmúlt hónapok tapasztalatai alapján nem valószínű, hogy a helyzet a következő hetekben változni fog. Ilyen körülmények között viszont tűzszünetet kérni értelmetlen.
„Kiábrándító képet fest a helyzetről az ismert amerikai újságíró Seymour Hersh is, aki szerint az amerikai hírszerző közösségben vannak olyanok, akik úgy vélik, a demoralizált ukrán hadsereg feladta annak lehetőségét, hogy áttörje az erősen aláaknázott háromszintű orosz védelmi vonalakat”
A valóság az, hogy Volodimir Zelenszkij megvert hadseregének már nincs esélye a győzelemre
A veterán riporter a Substackon írt cikkében egy meg nem nevezett forrást idézett, aki szerint hamis az ellentámadás lassú, de folyamatos előrehaladásáról szóló ukrán narratíva. Hersh forrása szerint ez mind hazugság, az ukrán hadseregnek már nincs esélye a győzelemre.
Ezt az véleményt állítólag az amerikai hírszerző közösségen belül ellentétben a Pentagon védelmi hírszerző ügynökségével (DIA) elsősorban a CIA osztja.
„Felmerül a kérdés, hogy ebben a helyzetben a Nyugat meddig, és milyen mértékben támogatja majd Ukrajnát?”
Sean Bell a Sky News katonai szakértője szerint a Nyugat azért támogatta Ukrajnát, hogy Oroszország ne jelentsen katonai fenyegetettséget Európára. A szakértő úgy véli, a Nyugat elérte a célját, és már nem akarják minden áron támogatni Ukrajnát. Bell szerint a nyugati politikai vezetők az egyre szaporodó belső problémák ellenére még azt hangoztatják, hogy addig támogatják Ukrajnát, ameddig csak kell, a rideg valóság azonban az, hogy Ukrajna céljai már nincsenek teljesen összhangban a támogatók érdekeivel.
„Nem bíztatja sok jóval Kijevet a The Hill sem. A washingtoni székhelyű portál szerint Ukrajnának lassan meg kell barátkoznia a kapituláció gondolatával”
A cikk szerzője, Joseph Bosco úgy véli, ez már akár Biden második ciklusa alatt bekövetkezhet, mint ahogy Trump győzelme esetén is. De az ukrán ellentámadás kudarcát ecseteli legutóbbi írásában a realista iskola ismert amerikai elemzője John Maersheimer is. A politológus a háború fordulópontjaként említi Bahmutot, az ottani orosz győzelmet. Mint fogalmaz, Bahmut egy örvény volt, ahol eltűnt az ukrán hadsereg legértékesebb része. De pesszimista az ukrán kilátásokat illetően a Defense Priorities vezető elemzője, Daniel Davis is. A nyugalmazott alezredes szerint Kijev számára nincs járható katonai út a győzelemhez, az elhúzódó háború eredménye pedig az ukrán emberéletekben lesz majd mérhető.
„A tapasztalat azt mutatja, hogy egy felőrlő háborúban végső soron az a nemzet kerül ki győztesen, amelyik nagyobb tartalékokkal rendelkezik. Ez pedig egyértelműen Oroszország”
Így tehát amennyiben mind Zelenszkij, mind Putyin úgy dönt, hogy folytatja a harcot, akkor nincs racionális alapja annak, hogy Ukrajna győztesként kerülhet ki belőle. Éppen ezért Davis szerint fel kell függeszteni Ukrajna katonai támogatását, és tárgyalóasztalhoz kell ülnie mindkét félnek. Ehhez hozzátehetjük, hogy Moszkva úgy gondolja, az idő neki dolgozik. Ráadásul, ahogy Szergej Sojgu védelmi miniszter fogalmazott, Oroszországnak nincs más választása, mint megnyerni a háborút.
A fentiek kapcsán meg kell jegyezni, hogy az idézett vélemények még nem a nyugati fősodor álláspontját tükrözik, ám láthatóan ott is – mindenek előtt az amerikai sajtóban – érlelődik a felismerés, hogy ezt a háborút nem lehet megnyerni. A politikusok még kitartanak Ukrajna mellett, az Európai Unió és Németország is betervezte például 2027-ig Ukrajna pénzügyi támogatását, ám mint Zelenszkij washingtoni útja is demonstrálta, az elköteleződés már nem olyan erős, mint volt akár az év elején. A frontokon kialakult állóháború, a patthelyzet mind többeket kezd kijózanítani, ám ne lepődjünk meg azon, ha igaza lesz annak a német tábornoknak, aki szerint ez a háború akár 2032-ig is eltarthat.
Fogy a levegő Zelenszkij körül | #moszkvater
Morzsák. Hírmorzsák, amelyek önmaguknál többet mutatnak a világból. Így néhány hírből képet alkothatunk arról is, hogy mi zajlik a környezetünkben. A hírmorzsákból egyértelműen kiderül, hogy szép lassan eléri a háborús fáradtság a nyugati társadalmakat, és ehhez a politikusok is alkalmazkodnak...
moszkvater.com
A nyugati politikusok, katonatisztek és a média még rengeteg butaságot képes hangoztatni.
Elképesztő harci felvétel : a 70. ezred egyik katonája hátba támadja és felszámolja az Hohol Fegyveres Erők fegyvereseit Novoprokopovka közelében Az Orosz Déli Katonai Körzet 58. hadseregének 42. hadosztályának katonája meglepi és pontos tűzzel megsemmisíti ellenfeleit.
Szása sokat tolta a Metal Gear szériát.
Más: Schumer bátya meg zelenszkij minapi találkozójáról egy kép:
Ez van,alacsony a morál,nem akarnak harcolni az Orosz katonák,úgy kell őket erőszakkal besorozni,nem akarnak maghalni Putyin birodalmi álmaiért,meg hát már ez az smo úgyis elveszett számukra,csak fogynak az Orosz eszközök, katonák.
Konyec filma.
Ezek az ukránok, már a NATO kiképzés?
Castel
mandiner.hu
"Ukrajna veresége egyértelműen a kollektív Nyugat veresége lesz, ugyanakkor erről kizárólag a Nyugat tehet.
A Nyugat döntött úgy, hogy a háborút a világrend alakításáról szóló háborúvá teszi.
Hiszen ez egy nagyon is elkerülhető háború volt, és még a kirobbanása után, 2022 márciusában–áprilisában is meg lehetett volna állítani"
David Betz, a londoni King’s College professzora.
magyarnemzet.hu
"Zelenszkij-adminisztráció igyekszik közelebb kerülni Németországhoz, erre utal például az a határozottság is, amellyel az ukrán elnök kiállt Németország állandó ENSZ BT-tagsága mellett.
E gondolat mentén Zelenszkij nyílt kritikája Lengyelország ellen egy politikai játszma része is lehetett, mivel köztudomású, hogy a liberális német kormány a liberális lengyel ellenzéket támogatja."
Jerzy Kwasniewski, az Ordo Iuris Intézet igazgatótanácsának elnöke.
Szerintem a Taurus nagyon kell az ukramoknak, mert kifogyoban a StormShadow.
magyarnemzet.hu
Az orvosok az ukranoknal is jol keresnek.
t.me
Lancat es egy ujabb Krab talalkozasa.
Van meg Kindzsal, nem kell felni.
Egy szerelveny BMD 2 erkezik vissza javitasra. Az ukran gepek meg az aknamezon pihennek.
Robert C. Castel: A Medve egy kísérleti atomrobbanás előkészítésén dolgozik Novaja Zemlja szigetén - Mandiner
A nukleáris vetkőzős-rulett palackja tovább forog, miközben a nappaliban a szülők igyekeznek elhinni, hogy a tiniszobában TV Macit néznek.
mandiner.hu
"Ukrajna veresége egyértelműen a kollektív Nyugat veresége lesz, ugyanakkor erről kizárólag a Nyugat tehet.
A Nyugat döntött úgy, hogy a háborút a világrend alakításáról szóló háborúvá teszi.
Hiszen ez egy nagyon is elkerülhető háború volt, és még a kirobbanása után, 2022 márciusában–áprilisában is meg lehetett volna állítani"
David Betz, a londoni King’s College professzora.
„Oroszország győzelemre áll”
Ukrajna veresége egyértelműen a kollektív Nyugat veresége lesz, ugyanakkor erről kizárólag a Nyugat tehet.
"Zelenszkij-adminisztráció igyekszik közelebb kerülni Németországhoz, erre utal például az a határozottság is, amellyel az ukrán elnök kiállt Németország állandó ENSZ BT-tagsága mellett.
E gondolat mentén Zelenszkij nyílt kritikája Lengyelország ellen egy politikai játszma része is lehetett, mivel köztudomású, hogy a liberális német kormány a liberális lengyel ellenzéket támogatja."
Jerzy Kwasniewski, az Ordo Iuris Intézet igazgatótanácsának elnöke.
Szerintem a Taurus nagyon kell az ukramoknak, mert kifogyoban a StormShadow.
Zelenszkij úgy táncol, ahogy Németország fütyül?
Ukrajnában is sokan látják, hogy hiba volt nekimenni Lengyelországnak
Az orvosok az ukranoknal is jol keresnek.
Oroszok Az Igazság Oldalán
Milliomos orvos Az odesszai idegsebészeti osztály vezetőjének szokásos mindennapjai Ő volt az, aki igazolásokat állított ki a kitérőknek, amíg az SBU meg nem érkezett. Az asztalon - 250 000 $, 400 000 UAH és néhány ezer euró, aprópénz.
t.me
Lancat es egy ujabb Krab talalkozasa.
Van meg Kindzsal, nem kell felni.
Egy szerelveny BMD 2 erkezik vissza javitasra. Az ukran gepek meg az aknamezon pihennek.
Ron DeSantis: Nem érdekünk Ukrajna NATO tagsága
2023.09.24.
A The Glenn Beck Program podcast szombati részében arról kérdezték DeSantis floridai kormányzót, hogy szerinte Ukrajnának a béke érdekében kötelezettséget kellene-e vállalnia arra, hogy soha nem csatlakozik az Egyesült Államok vezette katonai blokkhoz.
„Nem hiszem, hogy az ukrán NATO-tagság az érdekünk lenne” – válaszolta DeSantis, akit Donald Trump volt elnök egyik legnagyobb elnökjelölt riválisának tartanak a GOP (Republikánus Párt) előválasztásokon.
„Mindössze annyit érnénk el, hogy még több kötelezettséget vennénk a vállunkra, így … ezek a plusz kötelezettségek számunkra milyen előnyökkel járna cserébe?”. Ebben az esetben nem tudom, miért lenne ez nekünk feltétlenül előnyös”
Ukrajna 2022 szeptemberében kérte felvételét a NATO-ba, miután négy régiója népszavazáson elsöprő többséggel az Oroszországhoz való csatlakozás mellett döntött. Bár a blokk tagjai kijelentették, hogy Kijev előbb-utóbb NATO-taggá válik, azonban erre vonatkozóan nem adtak pontos határidőt.
DeSantis azt is megerősítette, hogy kategorikusan ellenzi az amerikai csapatok Ukrajnába küldését, és hozzátette, hogy Washington célja, hogy véget vessen a konfliktusnak. Kritizálta a jelenlegi „biankó csekk” politikát, amely pénzügyi és katonai támogatással segíti Kijevet.
Ez az álláspont az elmúlt hónapokban egyre nagyobb teret nyert a GOP soraiban, egyes republikánusok többször is felvetették az elszámoltathatósággal kapcsolatos aggályokat. A hét elején a párt több mint két tucat szenátorából és kongresszusi tagjából álló csoportja levelet nyújtott be a Fehér Háznak, amelyben válaszokat követelt.
„Az amerikai emberek megérdemlik, hogy tudják, mire ment el a pénzük. Hogyan halad az ellentámadás? Közelebb vannak-e az ukránok a győzelemhez, mint hat hónappal ezelőtt? Mi a stratégiánk, és mi az elnök kivonulási terve?” – kérdezték a Biden-kormánytól.
A törvényhozók jelezték, hogy amíg ezekre a kérdésekre nem kapnak választ, ellenezni fogják az Ukrajna támogatására szánt további kiadásokat. Visszautasítás akkor történt, amikor a kongresszus arról vitázik, hogy az Egyesült Államoknak, amely már eddig is több tízmilliárd dollárnyi támogatást nyújtott Ukrajnának, jóvá kell-e hagynia Biden legutóbbi kérését, további 24 milliárd dollárnyi Ukrajnának szánt támogatásról.
Lavrov: Ukrajna alkotmánya semlegességet ír elő
New York, 2023. szeptember 24. vasárnap (MB)
Oroszország azzal a feltétellel hajlandó tiszteletben tartani Ukrajna területi integritását, ha maga Ukrajna is tiszteletben tartja a saját függetlenségi nyilatkozatában rögzített feltételeket, legfőképpen azt, hogy semleges ország legyen, és nem csatlakozik egyetlen katonai szövetséghez sem – foglalta össze Lavrov orosz külügyminiszter ENSZ-beszédének legfontosabb elemét a Magyar Békekör tudósítója vasárnap.
A világszervezet Közgyűlésének 78. ülésszakán szombaton elhangzott beszédében további feltételként említette az Ukrajnában élő népek, nemzetiségek, nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartását, önrendelkezésük elismerését, összhangban az ukrán függetlenségi nyilatkozatban rögzítettekkel.
A Békekör tudósítója idézte Lavrovnak az ENSZ Biztonsági Tanácsában szeptember 20-án elhangzott beszédét, melyben az orosz külügyminiszter azért vonta kétségbe Ukrajna területi integritáshoz való jogát, mert a kijevi vezetés nem biztosítja az Ukrajnában élő népek önrendelkezési jogát. „Az ENSZ Alapokmányával összhangban egyhangúlag elfogadott, az államok közötti baráti kapcsolatokra és együttműködésre vonatkozó nemzetközi jog elveiről szóló 1970. évi ENSZ-nyilatkozat rögzíti, hogy a területi integritás tiszteletben tartásának elve alkalmazandó ’azokra az államokra, amelyek tevékenységük során betartják az egyenlőség elvét, a népek jogait és önrendelkezését, következésképpen kormányaik képviselik az adott területen élő összes embert’.”
Az orosz diplomácia vezetője a „hazugság birodalmának” nevezte a Nyugatot. Azt mondta róla, hogy szemrebbenés nélkül megszegi ígéreteit, vállalt kötelezettségeit, írásban rögzített jogilag kötelező nemzetközi megállapodásokat. „Teszik ezt azok, akik felsőbbrendűségük tudatában lenéznek másokat” – jellemezte a Nyugat erkölcsi állapotát.
Lavrov így folytatta: “Egy új világrend születik a szemünk láttára. A jövő a globális gazdagság igazságosabb elosztását követelő, a civilizációnk sokszínűséget hirdető globális többség, valamint azon kevesek közötti szembenállás folyamatában formálódik, akik újragyarmatosító leigázási módszereket alkalmaznak, hogy mentsék röpke dominanciájukat. Napjainkban az emberiség megint válaszút elé került, mint már oly sokszor korábban. Csak rajtunk múlik, meg tudjuk-e akadályozni, hogy az események nagy háborúba torkolljanak, és összeomoljanak azok a nemzetközi együttműködési mechanizmusok, amelyeket elődeink nemzedékei megalkottak”.
„Azzal, hogy fegyverrel és információval látják el Ukrajnát, a nyugati országok valójában háborút folytatnak Oroszország ellen. Ukránok kezével és testével harcolnak ellenünk. Nevezd, ahogy akarod, de ellenünk harcolnak, közvetlenül ellenünk. Mi hibrid háborúnak hívjuk, de ez nem változtat a lényegen. Le akarják győzni Oroszországot, a csatamezőn akarják eldönteni, hogy a jövő kié legyen. Ha a csatamezőt választják, ám legyen a csatamező” – folytatta.
A békekötésről azt mondta, hogy Oroszország kész tárgyalni Ukrajnáról, de fegyvernyugvásba többé nem megy bele, mert a Nyugat visszaélt vele, és Ukrajna felfegyverezésére használta ki.
Kivitelezhetetlennek minősítette Zelenszkij ukrán elnök béketervét, mert – mint már értésre adta – Kijevnek nincs joga a területi integritáshoz az Ukrajnában élő népekkel, nemzetiségekkel és nemzeti kisebbségekkel szemben tanúsított bánásmódja miatt.
A gabona-megállapodásról szólva tudatta: amint teljesülnek a megállapodásban foglalt orosz feltételek, azon nyomban folytatódhat a gabonakivitel. Guterres ENSZ-főtitkár megállapodási javaslatáról Lavrov azt mondta, hogy nem elfogadható, mert nem valósítható meg. „Egyelőre még nem kaptunk komoly választ követeléseinkre” – jelezte az orosz külügyminiszter.
A dél-kaukázusi Hegyi-Karabahban (Nagorno-Karabah) zajló konfliktusról szólva Lavrov kijelentette: „Örményország népe Oroszországgal és más baráti országokkal köti össze történelmét, nem pedig azokkal, akik az óceán túloldaláról érkeznek”. Értésre adta, hogy az USA és szövetségesei megpróbálnak éket verni Örményország és Oroszország közé.
A beszédét követő sajtótájékoztatón megkérdezték Lavrovtól, mit csinál az ENSZ Közgyűlésén. A kérdésre Lavrov így válaszolt: az orosz delegáció több mint 30 találkozót tartott az Egyesült Nemzetek Szervezetében. Vannak új és ígéretes projektek. Őszintén szólva nem volt időm unatkozni. Tegnap reggel 8-kor kezdtem a munkámat, és este 8-kor hagytam abba. Dolgozom, mert sok a tennivaló. Az orosz küldöttek azokkal dolgoznak, akik tisztelik magukat, és nem árulják el nemzeti érdekeiket Washington parancsára. Az orosz küldöttség célja az volt, hogy átadja Moszkva elképzelését a nemzetközi kapcsolatok jövőjéről, valamint annak fontosságáról, hogy kivétel nélkül minden ország kölcsönös tiszteleten alapuló kölcsönös egyetértésére kell törekedni. Ez a nézet egyre nagyobb támogatást nyer a globális délen, de a kollektív Nyugat megpróbál ellenállni neki.”
bekekor.wordpress.com
Northrop Grumman RQ-4B Global Hawk megjött Sziciliából, megint kimerészkedett 120 km-re a Krím alá, újabb támadások várhatók. Ha az oroszok nem szedik már le végre.
Bombardier Challenger 650-et meg Konstacából fölzavarták a litván, lett, észt vidékre kukkolni.
2023.09.24.
A The Glenn Beck Program podcast szombati részében arról kérdezték DeSantis floridai kormányzót, hogy szerinte Ukrajnának a béke érdekében kötelezettséget kellene-e vállalnia arra, hogy soha nem csatlakozik az Egyesült Államok vezette katonai blokkhoz.
„Nem hiszem, hogy az ukrán NATO-tagság az érdekünk lenne” – válaszolta DeSantis, akit Donald Trump volt elnök egyik legnagyobb elnökjelölt riválisának tartanak a GOP (Republikánus Párt) előválasztásokon.
„Mindössze annyit érnénk el, hogy még több kötelezettséget vennénk a vállunkra, így … ezek a plusz kötelezettségek számunkra milyen előnyökkel járna cserébe?”. Ebben az esetben nem tudom, miért lenne ez nekünk feltétlenül előnyös”
Ukrajna 2022 szeptemberében kérte felvételét a NATO-ba, miután négy régiója népszavazáson elsöprő többséggel az Oroszországhoz való csatlakozás mellett döntött. Bár a blokk tagjai kijelentették, hogy Kijev előbb-utóbb NATO-taggá válik, azonban erre vonatkozóan nem adtak pontos határidőt.
DeSantis azt is megerősítette, hogy kategorikusan ellenzi az amerikai csapatok Ukrajnába küldését, és hozzátette, hogy Washington célja, hogy véget vessen a konfliktusnak. Kritizálta a jelenlegi „biankó csekk” politikát, amely pénzügyi és katonai támogatással segíti Kijevet.
Ez az álláspont az elmúlt hónapokban egyre nagyobb teret nyert a GOP soraiban, egyes republikánusok többször is felvetették az elszámoltathatósággal kapcsolatos aggályokat. A hét elején a párt több mint két tucat szenátorából és kongresszusi tagjából álló csoportja levelet nyújtott be a Fehér Háznak, amelyben válaszokat követelt.
„Az amerikai emberek megérdemlik, hogy tudják, mire ment el a pénzük. Hogyan halad az ellentámadás? Közelebb vannak-e az ukránok a győzelemhez, mint hat hónappal ezelőtt? Mi a stratégiánk, és mi az elnök kivonulási terve?” – kérdezték a Biden-kormánytól.
A törvényhozók jelezték, hogy amíg ezekre a kérdésekre nem kapnak választ, ellenezni fogják az Ukrajna támogatására szánt további kiadásokat. Visszautasítás akkor történt, amikor a kongresszus arról vitázik, hogy az Egyesült Államoknak, amely már eddig is több tízmilliárd dollárnyi támogatást nyújtott Ukrajnának, jóvá kell-e hagynia Biden legutóbbi kérését, további 24 milliárd dollárnyi Ukrajnának szánt támogatásról.
The Glenn Beck Program: Ep 195 | 'The Deep State Won't Give Its Power Back Willingly' | Ron DeSantis | The Glenn Beck Podcast on Apple Podcasts
Show The Glenn Beck Program, Ep Ep 195 | 'The Deep State Won't Give Its Power Back Willingly' | Ron DeSantis | The Glenn Beck Podcast - Sep 23, 2023
podcasts.apple.com
Lavrov: Ukrajna alkotmánya semlegességet ír elő
New York, 2023. szeptember 24. vasárnap (MB)
Oroszország azzal a feltétellel hajlandó tiszteletben tartani Ukrajna területi integritását, ha maga Ukrajna is tiszteletben tartja a saját függetlenségi nyilatkozatában rögzített feltételeket, legfőképpen azt, hogy semleges ország legyen, és nem csatlakozik egyetlen katonai szövetséghez sem – foglalta össze Lavrov orosz külügyminiszter ENSZ-beszédének legfontosabb elemét a Magyar Békekör tudósítója vasárnap.
A világszervezet Közgyűlésének 78. ülésszakán szombaton elhangzott beszédében további feltételként említette az Ukrajnában élő népek, nemzetiségek, nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartását, önrendelkezésük elismerését, összhangban az ukrán függetlenségi nyilatkozatban rögzítettekkel.
A Békekör tudósítója idézte Lavrovnak az ENSZ Biztonsági Tanácsában szeptember 20-án elhangzott beszédét, melyben az orosz külügyminiszter azért vonta kétségbe Ukrajna területi integritáshoz való jogát, mert a kijevi vezetés nem biztosítja az Ukrajnában élő népek önrendelkezési jogát. „Az ENSZ Alapokmányával összhangban egyhangúlag elfogadott, az államok közötti baráti kapcsolatokra és együttműködésre vonatkozó nemzetközi jog elveiről szóló 1970. évi ENSZ-nyilatkozat rögzíti, hogy a területi integritás tiszteletben tartásának elve alkalmazandó ’azokra az államokra, amelyek tevékenységük során betartják az egyenlőség elvét, a népek jogait és önrendelkezését, következésképpen kormányaik képviselik az adott területen élő összes embert’.”
Az orosz diplomácia vezetője a „hazugság birodalmának” nevezte a Nyugatot. Azt mondta róla, hogy szemrebbenés nélkül megszegi ígéreteit, vállalt kötelezettségeit, írásban rögzített jogilag kötelező nemzetközi megállapodásokat. „Teszik ezt azok, akik felsőbbrendűségük tudatában lenéznek másokat” – jellemezte a Nyugat erkölcsi állapotát.
Lavrov így folytatta: “Egy új világrend születik a szemünk láttára. A jövő a globális gazdagság igazságosabb elosztását követelő, a civilizációnk sokszínűséget hirdető globális többség, valamint azon kevesek közötti szembenállás folyamatában formálódik, akik újragyarmatosító leigázási módszereket alkalmaznak, hogy mentsék röpke dominanciájukat. Napjainkban az emberiség megint válaszút elé került, mint már oly sokszor korábban. Csak rajtunk múlik, meg tudjuk-e akadályozni, hogy az események nagy háborúba torkolljanak, és összeomoljanak azok a nemzetközi együttműködési mechanizmusok, amelyeket elődeink nemzedékei megalkottak”.
„Azzal, hogy fegyverrel és információval látják el Ukrajnát, a nyugati országok valójában háborút folytatnak Oroszország ellen. Ukránok kezével és testével harcolnak ellenünk. Nevezd, ahogy akarod, de ellenünk harcolnak, közvetlenül ellenünk. Mi hibrid háborúnak hívjuk, de ez nem változtat a lényegen. Le akarják győzni Oroszországot, a csatamezőn akarják eldönteni, hogy a jövő kié legyen. Ha a csatamezőt választják, ám legyen a csatamező” – folytatta.
A békekötésről azt mondta, hogy Oroszország kész tárgyalni Ukrajnáról, de fegyvernyugvásba többé nem megy bele, mert a Nyugat visszaélt vele, és Ukrajna felfegyverezésére használta ki.
Kivitelezhetetlennek minősítette Zelenszkij ukrán elnök béketervét, mert – mint már értésre adta – Kijevnek nincs joga a területi integritáshoz az Ukrajnában élő népekkel, nemzetiségekkel és nemzeti kisebbségekkel szemben tanúsított bánásmódja miatt.
A gabona-megállapodásról szólva tudatta: amint teljesülnek a megállapodásban foglalt orosz feltételek, azon nyomban folytatódhat a gabonakivitel. Guterres ENSZ-főtitkár megállapodási javaslatáról Lavrov azt mondta, hogy nem elfogadható, mert nem valósítható meg. „Egyelőre még nem kaptunk komoly választ követeléseinkre” – jelezte az orosz külügyminiszter.
A dél-kaukázusi Hegyi-Karabahban (Nagorno-Karabah) zajló konfliktusról szólva Lavrov kijelentette: „Örményország népe Oroszországgal és más baráti országokkal köti össze történelmét, nem pedig azokkal, akik az óceán túloldaláról érkeznek”. Értésre adta, hogy az USA és szövetségesei megpróbálnak éket verni Örményország és Oroszország közé.
A beszédét követő sajtótájékoztatón megkérdezték Lavrovtól, mit csinál az ENSZ Közgyűlésén. A kérdésre Lavrov így válaszolt: az orosz delegáció több mint 30 találkozót tartott az Egyesült Nemzetek Szervezetében. Vannak új és ígéretes projektek. Őszintén szólva nem volt időm unatkozni. Tegnap reggel 8-kor kezdtem a munkámat, és este 8-kor hagytam abba. Dolgozom, mert sok a tennivaló. Az orosz küldöttek azokkal dolgoznak, akik tisztelik magukat, és nem árulják el nemzeti érdekeiket Washington parancsára. Az orosz küldöttség célja az volt, hogy átadja Moszkva elképzelését a nemzetközi kapcsolatok jövőjéről, valamint annak fontosságáról, hogy kivétel nélkül minden ország kölcsönös tiszteleten alapuló kölcsönös egyetértésére kell törekedni. Ez a nézet egyre nagyobb támogatást nyer a globális délen, de a kollektív Nyugat megpróbál ellenállni neki.”
Lavrov: Ukrajna alkotmánya semlegességet ír elő
New York, 2023. szeptember 24. vasárnap (MB) Oroszország azzal a feltétellel hajlandó tiszteletben tartani Ukrajna területi integritását, ha maga Ukrajna is tiszteletben ta…
bekekor.wordpress.com
Northrop Grumman RQ-4B Global Hawk megjött Sziciliából, megint kimerészkedett 120 km-re a Krím alá, újabb támadások várhatók. Ha az oroszok nem szedik már le végre.
Bombardier Challenger 650-et meg Konstacából fölzavarták a litván, lett, észt vidékre kukkolni.
Valaki komolyan gondolja, hogy pl. 50-100 Taurus változtatna a végkimeneten? Csak elfecsérelnének tovább egy rahedli pénzt, ami egyre inkább nincs nekik. Erősen kétlem ezen túlmenően, hogy tudna Berlin ennyit szállitani.
Ez pont olyan lesz, mint a Leo sztori volt. Nagy igeretekkel, magas szamokkal nyitottak, aztan toredeket adtak az igertnek. Amik vegul megerkeztek, azok egy resze mar elfustolt es semmifele ertekelheto eredmenyt nem ertek el.
Tudod, csak a mi katonáink voltak náci kollaboráns "utolsó csatlósok". Közben a szlovákoknak/románoknak, '90-as években a horvátoknak, illetve legújabban az ukránoknak is minden meg lett bocsátva.
Megsemmisülhet Ukrajna infrastruktúrája, ha Amerika elküldi az ATACMS rakétákat
Az orosz fegyveres erők Ukrajna infrastruktúráját jelentős részét megsemmisíthetik, amennyiben Amerika nagy hatótávolságú ATACMS rakétákat szállít Ukrajnának – nyilatkozta Scott Ritter, az amerikai hadsereg volt tengerészgyalogos hírszerző tisztje a Dialogue Works YouTube-csatornán.
– idézi a szakértőt az mk.ru.
A volt hírszerző tiszt többször kijelentette, hogy az orosz elektronikus hadviselés (EW) rendszerei képesek lesznek felülkerekedni az amerikai nagy hatótávolságú rakétákon.
Oroszország elutasítja Zelenszkij „megvalósíthatatlan” javaslatát, és nem hajlandó tárgyalni a tűzszünetről
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint Oroszország készen áll az Ukrajnáról szóló tárgyalásokra, de tűzszüneti javaslatokat nem vesz figyelembe.Lavrov „teljességgel megvalósíthatatlannak” nevezte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök békeformuláját, és szerinte „mindenki tudja”, hogy az elrugaszkodott a valóságtól.
Az orosz külügyminiszter azt állítja, hogy a Nyugaton senki sem akar „komolyan megértést tanúsítani az ukrajnai válság iránt”, és „ha a csatatéren akarják megoldani a kérdést, akkor ott dől el minden”.
Ez egy egyensúlyozó játék a nyugattól. Az alap az, hogy az ukránok nem érdekesek. Nem is kapnak eleget azokból a fegyverekből, amiket közvetlenül a fronton tudnának használni. Épp csak maradjon fent a konfliktus. A rövidtávú cél továbbra is az orosz erőprojektálás mint lehetőség megkurtítása. Ne legyen ereje Afrikában, északon, meg ahol épp angolszász érdekek vannak/lesznek konkurencia lenni. Ezért szerintem fognak kapni még Stormshadow-t vagy Taurust, mert pl. a flotta gyengítése nyugatról igencsak kívánatos. Ugyanakkor nem fognak fullba tolni mindent, mert ellentétben pár vágyvezérelttel, tudják hogy az orosz az egyik olyan ország akinek a valós képessége hogy a civilizációt hátrébb tudja sorolni pár évszázaddal, tehát abszolút vereséget nem szenvedhet, max. behúz egy x-et. De mielőtt ezt megtenné, még okozhat fejfájást pár potens eszköz átadásával bizonytalan csoportoknak, esetleg addig is ledurrant egy RC-t, ilyesmik az eszkalációs lépcsők. Ezért még ezeket a fegyvereket se tolják fullba az ukránoknak, akik az egészben csak kb. a drogfutár szintjén mozognak, úgy be vannak hülyítve - és be is vannak áldozva.
Az egészben az a szép, hogy a cehhet azok az országok állják, akik egy esetleges nyugati siker után nem fognak semmi bizniszt kapni a globális terjeszkedésből. Szamárpadban legelöl Németország. De így járnak akik birkaként hagyják hogy árulók vezessék. Britek utánuk, ők majd kapnak valami morzsát de sose annyit hogy ki tudjanak lépni az usa árnyékából. Lengyelek meg... nahát ők meg valami hihetetlenül naiv történelmi igazságtétel mámorában leledznek, meg hát árulóból ott is akad. Fizetik is mind a pénzt lelkesen a semmire. Amit nyomtathatna az USA is, de mennyivel jobb a "belső" versenytársakat eladósítani. Ez is kell az igazi hegemóniához: szövetségesnek nevezett csicskák.
Azért meglepő hogy a német személyzettel ellátott agtm-kilőtt leó estén senki nem háborodott fel azon hogy gyakorlatilag a teljes személyzet meghalt. A csodafegyver nem lehet így kilőni hogy mindenki meghal, most vásároltunk be belőle.