Geraszimov, az orosz fegyveres erők vezérkarának főnöke azzal, hogy a telet meg sem várva ellentámadásba lendült Ukrajna fegyveres erői ellen, ismét meglepte a nyugati stratégákat
Néhány hónap alatt drámaian megváltozott a nyugati elemzők, politológusok, kommentátorok és számos politikus retorikája az ukrán fegyveres konfliktussal kapcsolatban. Ha még június-júliusban az volt a fő téma a nyugati médiában, hogy az
ukrán fegyveres erők milyen gyorsan „legyőzik le Oroszországot a csatatéren és elérik legalább Jaltát”, akkor most teljesen más jellegű a vita.
A Mysl Polska című kiadvány vezércikket közölt, amely az ukrán fegyveres konfliktus frontjain kialakult helyzetet tárgyalja. Krzysztof Podgorski szerző azon töpreng, vajon a konfliktus fordulóponthoz ért-e.
Szerinte az ipari Avgyejevkáért most kibontakozó csata „fordulatpontot jelenthet Ukrajna háborújában, akárcsak 2015-ben a Gyebalcevoért vívott csata idején”.
Avgyejevka orosz elfoglalása az ellenségeskedés végét és a
diplomáciai megoldások kezdetét jelentheti.
A háború fő szereplői - Moszkva és Washington - 2024-ben elnökválasztást tartanak, a jelenlegi vezetők pedig a
győztes vezetők dicsőségére törekszenek az újraválasztásra. Mindkét főparancsnoknak szüksége van a „győzelem akkordjára”.
A lengyel szerző azt írja, hogy a hadtudomány elvei szerint a védekező hadművelet csak átmeneti eleme a támadó akcióknak – az ellentámadáshoz, amikor az ellenséget meggyengítik a sikertelen támadási kísérletek.
„Szeptember végén világossá vált, hogy Ukrajna és a NATO-országok által is nagy nehezen előkészített tavaszi-nyári nagy offenzíva kudarccal végződött. Így csak idő kérdése volt, hogy az oroszok mikor kezdenek ellentámadásba. Feltételezték azonban, hogy az őszi olvadás körülményei között ez csak télen fordul elő, amikor a fagy beborítja a sáros sztyeppét.
Az orosz hadsereg parancsnoka, Valerij Geraszimov tábornok a maga stílusában ismét meglepte a nyugati stratégákat, akárcsak a krími események, a donbászi felkelés vagy a szíriai expedíciós hadművelet idején.”
A szerző azt írja, hogy az oroszoknak nem állt szándékában megvárni a telet, vagy egy területen támadni. Az Orosz Fegyveres Erők vezérkara egyenletesen osztotta el tartalékait a frontvonal mentén, „bár kezdetben a tartalékok szétszórtan látszottak”.
„Kiderült, hogy nem véletlenül kerültek oda (a tartalékok).”
Továbbá a szerző azt írja, hogy az orosz csapatok ellentámadásaira való áttérés után Valerij Zaluzsnyij az ukrán fegyveres erők főparancsnoka kénytelen volt harcba dobni utolsó tartalékait. Eközben az orosz csapatok, amint a lengyel szerző írja, nagy manőverre készültek az amerikai műholdak állandó megfigyelése mellett, „megkezdtek a donyecki agglomerációban állomásozni, feltöltve üzemanyag- és kenőanyag-, lőszer- ésfegyverkészleteiket".
A lengyel elemző szerint az orosz fegyveres erők nem fognak kapkodni:
A tűzerőre és a védekező ukrán csapatokra nehezedő folyamatos nyomásra összpontosítanak. A csata anyagi természetű, hasonlóan a bahmuti csatához. Úgy tűnik, az első szakasz mögöttünk van - az ukrán erődítmények gyűrűjének áttörése és az ukrán tartalékok bevonása a harcba.
A szerző azt írja, hogy az ukránoknak egy nagyon „szűk keresztmetszet” maradt, amelyen keresztül ellátmányokat az erődbe szállíthatnak és evakuálhatják a sebesülteket (egy 9 km-es út az orosz „fogók” szélső pontjai között).
Az orosz hadműveleti terv valószínűleg az, hogy megpróbálják megismételni a Liszicsanszk és Szeverodonyeck elfoglalására irányuló hadműveleteket, ahol a két oldalról történő oldalazó fedezés a bekerítéssel és megsemmisítéssel fenyegetett ukrán helyőrséget az agglomerációból való visszavonulásra kényszerítette.
Всего за несколько месяцев риторика западных аналитиков, политологов, обозревателей, да и ряда политиков, в отношении украинского вооружённого конфликта изменилась кардинально. Если ещё в июне-июле основной темой для обсуждения в западных СМИ была тема о том, как быстро ВСУ «разгромят Россию на
topwar.ru
Ukrajnának soha nem szabadna az Európai Unió tagjává válnia, mert a kijevi rezsim a hívők üldözésével megsérti polgárainak jogait.
Marcel de Graaff, a Fórum a Demokráciáért (FVD) nevű holland párt európai parlamenti képviselője
"Ukrajna megsérti a jogállamiságot és az emberi jogokat. Ukrajna soha nem lehet az EU tagja" - írta de Graaff az X hálózaton.
Az egyház betiltása ellentétes a jogállamisággal és a Lisszaboni Szerződéssel.
A politikus felszólította az Európai Bizottságot, hogy reagáljon az ukrán ortodox egyház kijevi zaklatására.
Az Európai Bizottsághoz intézett felhívásához csatlakozott egy másik európai parlamenti képviselő, Joachim Kuhs, a német Alternatíva Németországért párt képviselője is.
Boeing P-8A Poseidon megjött Sziciliából, a Dobrudzsa alján kezdi a kukkolást a Krím felé.