Repedések Volodimir Zelenszkij és az ukrán hadsereg között az orosz konfliktus patthelyzetében
Az ukrán elnök tagadta a feszültséget, de a közelmúltban ritkán mutatott nyilvános haragot, mivel az ellentámadás elakadt.
"Nem vagyunk hajlandóak odaadni a szabadságunkat ennek a kib…ott terroristának, Putyinnak" - mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, előre dőlve a székében, szemében düh villogott.
Az NBC amerikai televíziónak adott múlt heti interjúban elhangzott kirohanás az ukrán vezető ritka nyilvános dühkitörése volt, akinek érzelemnyilvánításai általában az orosz megszálló erők elleni harcban megsebesült katonákkal való ünnepélyes találkozókra korlátozódnak.
De ez azután történt, hogy hónapokon át súlyos veszteségeket szenvedett az ellentámadásban, amely Ukrajnában sokak szerint patthelyzetben végződött, ami olyan hírekhez vezetett, amelyek szerint Kijevet sürgetik, hogy fontolja meg a béketárgyalásokat Moszkvával.
A megrekedt offenzíva hátterében az ukrán politikai és katonai vezetés közötti, általában a magánéletet tiszteletben tartó feszültségek a nyilvánosság elé kerültek.
Ez annak a jele, hogy még Zelenszkij úr is, aki a tavaly februárban kezdődött teljes körű invázió óta sztoikusan vezette Ukrajna védelmét Oroszországgal szemben, kezd megroppanni.
Zelenszkij úr első reakciója az volt, hogy a politikai belharcok befejezésére szólított fel, de egyúttal nagyon nyilvánosan megdorgálta vezető tábornokát, Valerij Zaluzsnyijt, aki azt állította, hogy a harcok "patthelyzetbe" kerültek.
A hét elején az ukrán elnök egyik esti beszédében azt mondta: "Most mindenkinek az ország védelmére kellene összpontosítania az erőfeszítéseit.
"Fogják össze magukat, és ne nyugodjanak, ne fulladjanak belharcokba vagy más kérdésekbe" - tette hozzá, figyelmeztetve, hogy a viszálykodás szörnyű következményekkel járna az országra nézve.
Zaluzsnyij tábornok jellemzését a konfliktusról Zelenszkij úr visszautasította Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével tartott sajtótájékoztatóján, mondván: "Mindenki fáradt, és vannak különböző vélemények".
Az elnök legfőbb tanácsadói is csatlakoztak a szócsatához, hangsúlyozva, hogy Zaluzsnyij tábornok állítása a patthelyzetről csak "megkönnyíti az agresszor dolgát", és "
pánikot" kelt Kijev nyugati támogatói körében.
A háború 20 hónapja tartott, mire a katonai és a polgári vezetés közötti szakadék kirajzolódott, annak ellenére, hogy korábban azt állították, hogy a politikusok túlzottan optimista kilátásai miatt alakult ki vita.
Ukrajna Oroszország elleni harcának patthelyzetként való besorolását a kijevi kormány különösen problémásnak tartja.
Az elmúlt öt hónap harcai során Ukrajna csak egy aprócska területrészt foglalt vissza, Oroszország továbbra is az ország területének egyötödét ellenőrzi.
A tisztviselők attól tartanak, hogy az érzékelt patthelyzet miatt
a nyugati szövetségesek fokozhatják a nyomást az Oroszországgal folytatott béketárgyalások érdekében, amelyek a háború befejezéséért cserébe területátadásra kényszerítenék őket.
Néhányan Kijevben, köztük Zelenszkij úr is, inkább attól tartanak, hogy a háború megrekedtének érzékelése azt eredményezheti, hogy a nemzetközi figyelem elterelődik Ukrajnáról, különösen akkor, amikor az Izrael és a Hamász közötti háború azzal fenyeget, hogy regionális konfliktusba torkollik a Közel-Keleten.
"A közel-keleti háború, ez a konfliktus elviszi a figyelmet" - mondta az ukrán elnök a múlt héten.
"Nagy a fáradtság" a háború miatt Európában
Zelenszkijt ez különösen aggasztja, mert ez eltántoríthatja a szövetségeseket attól, hogy az Oroszországgal vívott háború dúlása közben továbbra is katonai támogatást nyújtsanak Kijevnek.
Washington már beismerte, hogy a katonai segélycsomagokat visszafogja, hogy a fennmaradó pénzeszközöket megnyújtsa, mivel a kongresszus nem hajlandó több pénzt adni Ukrajnának.
Giorgia Meloni olasz miniszterelnök is azt sugallta, hogy "nagy a fáradtság" Európában, egy afrikai diplomatának adva ki magát orosz tréfamesterekkel folytatott telefonbeszélgetés során.
Miközben a kijevi katonai és polgári vezetők közötti nyilvános vita zajlott, Zelenszkij urat a Time magazinnak adott interjújában fáradtnak, nyugtalannak és ingerlékenynek mutatták be.
"A háború okozta kimerültség hullámként hömpölyög" - mondta. "Ezt látjuk az Egyesült Államokban, Európában."
Közben Zaluzsnyij tábornok megjegyzései nyilvános cáfolatokat váltottak ki Zelenszkij úrból és hivatalából, de az ukrán tábornokot nagyrészt érinthetetlennek tekintik.
Népszerűsége miatt Ukrajna legfőbb katonai parancsnokát a jelenlegi elnök potenciális politikai riválisának tekintik, de Zaluzsnyij tábornok nem jelezte ilyen irányú szándékait.
Ehelyett a lecsapásra azután került sor, hogy az elnöki hivatal elbocsátotta egyik helyettesét, a különleges műveleti erők vezetőjét.
"Győzelmünk elérhető
Viktor Horenko vezérőrnagy az Ukrajinszka Pravdának elmondta, hogy nem tudja, miért rúgták ki, és "a médiából" tudta meg.
Zaluzsnyij tábornokot szintén váratlanul érte a döntés, és "nem tudta ezt megmagyarázni" - tette hozzá.
Rusztem Umerov, az újonnan kinevezett ukrán védelmi miniszter azt mondta, hogy ő javasolta a kirúgást, de ragaszkodott ahhoz,
hogy nem tudja megmagyarázni, miért, mert ez "okot adna az ellenségnek Ukrajna meggyengítésére".
Szolomija Bobrovszka ellenzéki politikus, aki az ukrán parlament védelmi és hírszerzési bizottságának tagja, a The New York Timesnak nyilatkozott: "A tüzelés politikai beavatkozásnak tűnik a fegyveres erőkbe és azok harci cselekményeibe".
Pavlo Rozenko, Ukrajna volt miniszterelnök-helyettese szintén bírálta a döntést, és azzal érvelt: "Nagyon nagy hibát követtek el, amikor Zaluzsnyij háta mögött megtették ezt az előterjesztést.
"És éppen az ilyen hibák gyengítik Ukrajnát ebben a háborúban... Nagyon sajnálatos, hogy ebben a helyzetben politikai intrikák érvényesülnek".
A zűrzavar ellenére Zelenszkij úr megpróbált egységes frontot mutatni.
"A győzelmünk elérhető" - mondta a hét elején. "El fogjuk érni, ha mindannyian erre a célra összpontosítunk."
Ukrainian president has denied tensions but displayed rare public anger in recent appearance as counter-offensive stalls
www.telegraph.co.uk
Az orosz fegyveres erők rakétatámadást indítottak a kijevi Boriszpol repülőtér ellen, ahol nyugati gyártmányú légvédelmi rendszerek találhatók.
Erről az orosz katonai Telegram csatornák számolnak be. Később a kijevi hatóságok megerősítették a támadást.
Ukrán források szerint az ukrán fegyveres erők légvédelmi rendszerei próbálták lelőni a rakétákat. Azt azonban továbbra sem tudni, hogy az ukrán légvédelemnek sikerült-e megakadályoznia, hogy az orosz rakéták eltalálják a tervezett célpontokat, vagy sem.
Ismeretes, hogy a kijevi Boriszpol repülőtéren nyugati gyártmányú légvédelmi rakétarendszerek találhatók, amelyek az ukrán főváros légvédelmi rendszerének alapját képezik. Lehetséges, hogy a csapást éppen azzal a céllal hajtották végre, hogy megsemmisítsék a nyugati légvédelmi rendszerek egy részét.
Korábban az ukrán főváros polgármestere, Vitalij Klicsko azt mondta, hogy erős robbanások volnak Kijev bal partján. Megjegyezte, a fővárosban valóban működtek légvédelmi rendszerek, amelyek a ballisztikus rakétákat próbálták lelőni. Akkor az ukrán elnök hivatalának vezetője, Andrij Ermak büntetőjogi felelősséggel fenyegetett a légvédelmi rendszerek működéséről készült fotók és videók közzétételéért.
Az ukrán légierő szóvivője, Jurij Ignat ezredes az ukrán sajtónak elmondta, hogy a légiriadó későn szólalt meg a rakéta sebessége miatt. Megjegyezte, hogy a rakéta ballisztikus volt, de nem terjedt ki arra, hogy a rakéta melyik területre érkezett.
Сегодня по аэропорту Борисполь в Киеве был нанесен удар баллистическими ракетами. Об этом сообщают российские военные Telegram-каналы. Позже появились и подтверждения атаки от киевских властей. Как утверждают украинские источники, системы противовоздушной обороны ВСУ пытались сбить ракеты. Но пока
topwar.ru