nem tudom nekem válaszoltál-e de mert úgy tűnik, igen, szóval reagálnék.Nagyon értékes hozzászólás. Azonban Te a frontot, mind homogén egységet veszed számításba, amely ekkora arcvonalon valószínűleg nincs. A III. Öbölháborúban pld. ami Szaddam hatalmát végül megdöntötte, ott is "un" buborékba nyomultak elő a szövetséges csapatok. Összefüggő arvonalat nem biztos, hogy fenntartanak, inkább támpontok és örjáratok alkottják a front egyes részein az arcvonalat. A mozgó tartalék pedig páncélos és gépesített erők a tűzoltás végzik, vagy a támadásban "schwerpounkt"-kat hoznak létre helyi erőfolénnyel. Az ukrán támodásokat elsősorban gyalogság hajtja végre, könnyűfegyverzettel, tüzérségi támogatással, némi páncélos és vagy csapatszállítókkal.
Egyrészt utólag elolvasva, kihagytam pár lényeges gondolatot, ami a fejemben megvolt, csak pont ezért egyértelműnek tűnt, és így utólag olvasva nem az.
- A "reguláris" erők megjelenésétől kezdve többször végig ment már az a folyamat, hogy a gyalogság tűzereje akkorára nőtt, ami az addigi hadművészetet kinyírta. Ugye eleve a vonalgyalogság azért lett vonalgyalogság, mert egyre növekvő tűzerőt így tudta a legjobban kihasználni.
- 48-49-ben ami ugye egy átmenet kezdete (de igazából az első manassasi csata (Bull Ruin északi terminológia szerint) is még kb erről szólt, éppen azt kezdtük látni, hogy a gyalogság tűzereje akkorára nőtt, hogy hatékonyan képessé vált megállítani az ellenség gyalogságát, ezért extrém fontos lett a felderítés, gyors felzárkózás, manőverezés. Ennek megfelelően egy tipikus KK ArmeeKorps (hadtest) 10 k emberéből a vége fele már 2000 lovas volt, miközben a 3 fontos ágyúk kikerültek, és elkezdtek bekerülni a 12 fontos nehéz ágyuk, schrapnel, röppentyű stb. Gyakorlatilag a manőver sebesség vált a lényeggé, és az, hogy ÚGY tudd kinyomni az ellent, hogy lehetőleg ne kelljen vele megütköznöd, főleg ne az akkoriban klasszikus vonalhadrend szerint. Gyakorlatilag szuronyrohamok és lovasmanőverek kezdtek dominálni, iszonyatos felderítőmunka mellett. (a legenda szerint Görgey népszerűségét az is jelezte, hogy a huszárok nem panaszkodtak amiatt, hogy még borotválkozni sincs idejük) De a fent említett manassai csatát is az döntötte el, hogy Kőfal Jackson gyakorlatilag addig "fedezékben" tartotta a csapatait, amíg nem látták az ellenség szeme fehérjét. Persze ezek kb rögtönzések, de remélem így már átjön az, hogy mi a változás amiről beszélni szeretnék. A sétálunk a mezőn egymás felé, és sortűz átváltozott azzá, hogy lehetőleg addig maradjon a gyalogság fedve, amíg rohamtávolságba nem jut. Miközben a könnyűágyúk így hatástalanná váló tüzét átvette a megjelenő nehéz ágyuk tüze, hogy ki tudják mozgatni, le tudják fogni az ellenséges gyalogságot távolról is.
- Ennek megfelelően a frontvonalat se egy egybefüggő I. Vh-s frontnak gondolom, csak szemléletesebb úgy, hogy van ez a 2000 km-es frontvonal. Ami valójában biztos, hogy nem az.
- Volt kényelmesen idő felkészülni, az ellenség semmit nem tudott ellene tenni. (ebbe beleértve azt is, hogy fegyvereket szerez
- Egy sivatag, minimális rejtési lehetőséggel
- Arab faktor: azaz egy ország, ahol még a közös vallás is ellentéteket szül, és összerántani ideig óráig csak a gyűlöljük az ellenséget tudja őket, mindezt úgy, hogy az arab seregek harcértéke erősen kérdéses.
- Mindezektől függetlenül, a koalíciós erőknek amúgy megvolt az az ereje, amit most az Ukrán háborúból hiányolok, így a példád megállja a helyét.
Amiben szerintem hibáztak az a következő 5 pont:
- A háborúba létszámhátrányban léptek, a váltáshoz elégtelen erővel.
- Amikor a kijevi tüntetés nem okozta a beásott ukrán főerők kivonását, Pató Pálba váltottak
- Valami oknál fogva (lenézésnek mondanám, ez az erősebb hadseregek típusbetegsége. A koreai amerikai offenzíva összeomlásában is jócskán benne volt ez, de a VH is hemzseg hasonló esetekkel) nem rendelték el a részleges mozgósítást se, hanem nekiálltak HOI4 módban nyomni
- Nem használták ki azokat a pillanatokat, amikor láthatóan még így is megrendült az ukrán hadsereg (Luhankszi csata vége, a Harkov környéki második előrenyomulás, stb)
- Egyszerűen nem számoltak azzal, hogy mekkora készleteket halmoztak fel az ukránok.
Nem, nem gyártanak újat. Az összes exportmegrendelés a letárolt készletekből megy. És mi az a tömeges hk roham? Igen, Kurksz már valószínűleg nem lesz.Újjat gyártanak exportra(pl lengyel megrendelés).Alapvetően az ő harcászatuk és a modern harcászat nem épít "tömeges"hk rohamkra bár most is fontos szerepet játszanak.Ha már T62 nem lepődnék meg hogy ha a "kortárs"M60-asok utolsó szériái hasonlóan az M113-asokhoz tartalékból Ukrajnában kötnének ki.
BTW kérlek ha ennyire benfentes vagy küldd már át az orosz hadsereg veszteséglistáit. Mert ami nyílt forrásból összekaparható, az alapján 100 és 5000 közötti harckocsit veszítettek. De az legalább biztos