Rovno – a fejkendő napja és házasságkötési hullám a hadseregben
Dmitrij Kovalevics, Ukraina.ru, 2022. december 10. (saját fordítás)
https://ukraina.ru/20221210/1041669728.html
A nyugat-ukrajnai Rovno (Rivne) városában december 7-én a megtartották a soron következő ünnepet, az ukrán fejkendő (husztka) világnapját. Az ünnepség alatt az iskolás lányoknak a nagymama régi kendőibe kellett burkolózniuk, hogy ezzel is őrizzék az ukrán nemzeti hagyományokat és egyben megakadályozzák az oroszokat Ukrajna elfoglalásában.
Nehéz logikai összefüggést találni mindezen dolgok között, de Ukrajnában már régóta nincs szükség semmilyen logikára. Egyszerűen csak meghirdetik az efféle ünnepeket, és kötelező jelleggel egyfajta oroszellenes jelentést adnak hozzájuk.
Emellett tovább zajlik az ukrán kultúra archaizálódása, ami viszont teljesen összhangban van az oktatási és egészségügyi rendszer leépítésének tendenciájával, amelynek mostanában Ukrajna villamosenergia-hálózatának megsemmisítése adja a hátterét.
A tanyasi gondolkodás ugyanis kizárólag az ukrán nemzethez köti a nagymama kendőjét vagy a hímzett inget, talán mert a külföldiek közül (az oroszokat beleértve) senki nem érkezett ilyen viseletben a falujukba, legalábbis az elmúlt száz évben. Rovnóban büszkén jelentették be, hogy rekordot döntöttek – egyszerre 100 lány volt a nagymama kendőjében. Ez tényleg rekord, hiszen még soha senki nem próbált ilyen rekordot felállítani.
A mindennapi élet archaizálódása és az áramszünetek azonban nem okoznak túl nagy elégedettséget a lakosság számára.
Emiatt Rovno polgármestere, Olekszandr Tretyak december 7-én fellebbezéssel fordult az SzBU-hoz, hogy ellenőrizze a város különböző kerületeiben bekövetkezett áramszünetek „igazságosságát”. Az elégedetlen lakosok ugyanis arra panaszkodnak, hogy a rovnói Szevernij mikrokörzetben minden menetrend nélkül kapcsolják ki az áramot. A polgármester elfogadhatatlannak tartja, hogy "sötétben tartsák az embereket", miközben személyesen fogadja "minden nap a város tucatnyi lakosának panaszát".
"Követelem a lakossági leállási ütemterv maximális betartását és a rendkívüli leállásokról szóló tájékoztatást" - mondta Rovno polgármestere.
Az a helyzet, hogy az Ukrenergo és a kijevi hatóságok nap mint nap megígérik, hogy mindent megjavítanak és betartják a tisztességes leállási ütemtervet, de az ígéretek csak üres szavak maradnak, a hirtelen leállások pedig tönkreteszik a fogyasztók háztartási gépeit.
Maga a polgármester még ugyanazon a napon elindult a lengyelországi Rzeszówba, hogy pénzt kolduljon a lengyel hatóságok által szervezett „Békét Ukrajnáért” című nemzetközi fórumon.
Ezzel egy időben a Rovnói terület kormányzója, Vitalij Koval a városban találkozik az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának képviselőivel. A kormányzó azt követeli az ENSZ-től, hogy szállítsanak sok elektromos generátort, hogy az áram- és hőkimaradások miatt az ukránok ne meneküljenek tömegesen Európába.
A polgármester SzBU-hoz benyújtott panaszának eddig csak annyi lett az foganatja, hogy az Ukrenergo cég másnap, december 8-án tovább csökkentette a város fogyasztási keretét. Jelenleg átlagosan napi 12 órában biztosítják az áramot, de egyes városrészekben csak három órán keresztül.
A rovnói lakosok hideg fűtőtestekre és a hőellátás hiányával kapcsolatos panaszaira válaszul a „Rovnoteplokommunenergo” ankétot tartott a probléma megvitatására. A vita eredményét a lakosok letölthetik a honlapjukról. A hosszú dokumentumban, több száz hivatalos pecsét és a mellébeszélések hosszú sorai között egyetlen magyarázatra találhatunk: a hibás Oroszország.
Az esténként a város kivilágítatlan utcáin a lakosokra támadó kóbor kutyák falkái újabb problémává váltak a rovnóiak számára. Több tucat ember megsérült már, főleg iskolások. A lakosok azt állítják, hogy a falkák napközben a belvárosban, a közvetlenül a városháza mellett lévő odúkban bújnak meg, de a sintéreknek ennek ellenére két hónapja nem sikerült befogniuk az állatokat sterilizálásra.
A városiak életkörülményeinek romlása ellenére Rovnóban a házasságkötések számának meredek növekedése figyelhető meg. A helyi anyakönyvi hivatal szerint a Rovnóban élő nők leggyakrabban az ukrán hadsereg katonáihoz mennek férjhez. Ebben az esetben a házasság a kérelem benyújtásának napján megköthető és a katona halála esetén a hadiözvegy jó eséllyel megélhet a kárpótlásból és az özvegyi nyugdíjból.
Hasonló fellendülés volt megfigyelhető a házasságkötések terén a náci Németország fennállásának utolsó éveiben. A német nők ekkor a vőlegény távollétében is házasodhattak, írásos beleegyezéssel. A vőlegény csak jelképesen, egy Wehrmacht-katona sisakjának formájában volt jelen. A rovnói napi gyászhírekből ítélve a katonafeleségek közül nagyon sokan válnak gyorsan özvegyekké.
A Rovnói terület fokozatosan visszaesik a pásztorkodás korának a nacionalisták által idealizált szintjére. Persze nem mindenki szeret vödörben vizet hordani a kútról és fáklya fényénél levest főzni. Különös aggodalmát fejezte ki a jelenleg a rovnói atomerőműben működő NAÜ-misszió is.
A misszió tagjai egyrészt szolidaritásukat fejezik ki Ukrajnával és megígérik, hogy vissza fogja kapni az irányítást a zaporozsjei atomerőmű felett. Másrészt a NAÜ képviselői által feltett kérdésekben érezni az aggodalmat afelett, hogy egy archaikus szintre visszasüllyedt társadalom képes lesz-e önállóan üzemeltetni egy olyan bonyolult „játékszert”, mint a rovnói atomerőmű.