Ha a hazai termelők most tönkremennek, nem lesz, aki a jövőben termeljen - mondta az agrárminiszter. Szerinte egyáltalán nem szűnt meg a piaci torzulás és túlkínálat van gabonából.
www.economx.hu
A nemzetközi nagytőke irányítja az unió döntéshozóit
Az Európai Unió vezetői nem az unió érdekeit védik, „a nemzetközi, multinacionális nagytőke piacszerzési akciójának vagyunk szem- és fültanúi” – mondta Nagy István agrárminiszter a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában, ahol arról beszélt, hogy a magyar kormány nemzeti hatáskörben meghosszabbítja és kiterjeszti az ukrán mezőgazdasági termékekre vonatkozó behozatali tilalmat.
MTI
A tárcavezető szavai szerint az ukránnak nevezett gazdák valójában amerikai, szaúdi és holland cégek, illetve befektetők.
„Politikai köntösbe bujtatott piacszerzési akció zajlik” – húzta alá.
Kifejtette, javasolták az úgynevezett tranzitdíj-támogatást, azt, hogy a 27 tagállam közösen hozzon létre egy olyan alapot, amelyből a szállítás költségeit lehet támogatni, hiszen a fő probléma az, hogy a szárazföldi szállítás drágább a tengerinél. Ha az ukrán gabona el tudna jutni a déli, horvát vagy az északi szabad kikötőbe, el tudna jutni a hagyományos útvonalakra, Afrikába és az Arab-félszigetre.
„De itt jön a nagy lelepleződés, hogy egyáltalán nem cél ez” – fogalmazott.
Az Európai Unió még májusban engedélyezte öt tagországnak – Bulgáriának, Magyarországnak, Lengyelországnak, Romániának és Szlovákiának -, hogy megtiltsa az Ukrajnából származó búza, kukorica, repce és napraforgó importját, hogy ezzel védje a helyi gazdákat. Az Európai Bizottság azonban nem hosszabbította meg az ukrán gabona behozatali tilalmát, mert úgy ítélte meg, hogy a május óta hozott intézkedések hatására megszűntek a piaci torzulások az öt tagállamban.
Nagy István szerint ez az évrendszer nem igaz, túlkínálat van az európai piacokon. Felháborítónak nevezte, hogy az
utolsó nap, utolsó pillanatában foglalkoztak a kérdéssel, de
nem az érintett szakminiszterek bevonásával, hanem Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke megállapodott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, és még a hivatalos tájékoztatás előtt megjelent erről a közlemény.
„Az Európai Unió vezetői nem viselkedhetnek így a saját tagországaikkal” – jelentette ki.
A tárcavezető szólt arról, hogy az eredetileg négytermékes listát kibővítették a repce- és napraforgómagra, a lisztre, az étolajra, a mézre, egyes húsfélékre és a tojásra is. Mivel ezen a területen nincs nemzeti hatáskör, szavai szerint „ez egy nagyon kemény és bátor döntés” volt.
„Nem lehet, hogy a gazdáink segélykiáltását nem halljuk meg” – húzta alá, hozzátéve, hogy ha a hazai termelők most tönkremennek, nem lesz, aki a jövőben termeljen.
Az agrárminiszter kifejtette, nem követhető nyomon, hogy az ukrán termékeknél milyen vegyszereket használtak, használtak-e genetikailag módosított alapanyagokat.
„Nem véletlen, hogy
meg kellett semmisíteni ukrán gabonatételeket, mert kifogásolható volt az eredetük” – mondta, hangsúlyozva, hogy Magyarország a hosszú távú ellátásbiztonság mellett tette le a voksát.
Nagy István elmondta, a döntéshez Bulgária végül nem, de Szlovákia és Lengyelország csatlakozott, és tárgyalásai alapján Románia is fog.
„Az biztos, hogy Magyarország ki fog tartani” – közölte.
Elkeseredett ukrán támadások orosz területek ellen NATO hátvédelemmel
Moszkva, Brüsszel, 2023. szeptember 17. vasárnap (MB)
A kijevi vezetés, NATO hátvédelemmel orosz területekre és objektumokra mért drón- és tüzérségi csapásokkal próbálja a maga javára fordítani az előnytelen harctéri helyzetet, egyszersmind megerősíteni ingadozó hatalmi pozícióját azokkal szemben, akik békekötést sürgetnek Oroszországgal – jelentette a Magyar Békekör tudósítója vasárnap.
Mindennapossá váltak a dróntámadások Moszkva és a Krím ellen. Az ukrán dróntámadások miatt vasárnapra virradóra is szüneteltetni kellett a forgalmat a moszkvai légikikötőkben.
A krími város kikötője ellen szeptember 13-án elkövetett támadás után, melyben helyrehozhatatlanul megrongálták a Minszk nevű partraszálló hajót és a Doni Rosztov nevű tengeralattjárót, újabb dróntámadást intéztek Szevasztopol ellen is.
Noha az orosz légvédelemnek sikerült kivédenie a moszkvai és a krími dróntámadásokat, egy orjoli középületet dróntalálat ért, Dnyepropetrovszkban pedig infrastruktúra rongálódott meg. Belgorodot 24 óra leforgása alatt 30 drón-, aknavető és ágyútámadás érte. Vorozsezsben három, Kurszkban egy ember halálát okozták a becsapódott lövedékek. Donyeckben repeszbombát vetettek be, és kioltották öt ember életét. Intenzív tüzérségi támadás érte a Donyeckben fekvő Szoledart is.
Ezek a támadások ugyan alkalmatlanok arra, hogy változtassanak az ukrán haderő hátrányos helyzetén, de arra jók, hogy elhitessék a lakosság egy részével, hogy a kijevi vezetés ura a helyzetnek – írta tudósítónk.
Megfigyelők az elkeseredettség jelének tartják az ukrán vagdalkozásokat. Hiszen az ukrán haderő nem csak a frontokon nem tudott áttörni, hanem a Fekete-tengerre sem tud többé kijutni az orosz haderő blokádja miatt.
Az oroszok jóindulatán múlik, hogy kiengednek-e a kikötőkből gabonát szállító ukrán teherhajót. Moszkva azért rendelte el a blokádot, mert
a NATO országok megszegték az orosz-ukrán-török-ENSZ gabonamegállapodást, és a teherhajókon fegyvert szállítottak Kijevnek.
Most többek között a Dunán keresztül igyekeznek eljuttatni az Ukrajnának szánt hadianyagot. Ezért indít az orosz légierő célzott rakétatámadásokat Ukrajna Duna-parti kikötői, Reni, Izmail és Kilija ellen.
“Ukrajna nagyon nehéz helyzetbe került, őszintén szólva én ’tűzzsáknak’ hívom. Elzárták a tengertől, a Fekete-tengeren szörnyű a helyzet” – vélekedett Oleg Szoszkin, Leonyid Kucsma volt ukrán elnök tanácsadója a You Tube csatornán.
Az ukrán mezőgazdasági export egyetlen kiútja Bulgárián, Moldován és Románián keresztül vezet. De Magyarország, Lengyelország és Szlovákia döntése az ukrán gabonaimport tilalmának meghosszabbításáról hátba szúrás Kijevnek.
“A dolgokat nevükön kell neveznünk, példátlan geopolitikai és geogazdasági csapás” – értékelte a történteket Szoszkin.
Az Egyesült Államok még nem döntötte el, ad-e Kijevnek 300 km hatótávolságú ATACMS (Army Tactical Missile System) rakéta rendszert az oroszok ellen. (Kijev sürgeti, és biztosra veszi kérésének teljesítését.)
Noha Putyin elnök megint jelezte, hogy Moszkva kész a békés rendezésre, és csak Ukrajna pozitív válaszára vár, a nyugati szövetségesek,
köztük a magyar kormány még mindig az „orosz agresszióra” hivatkozva utasítja vissza azt, ami az „agressziót” kiváltotta: az orosz biztonsági követelések teljesítését.
Rob Bauer tengernagy, a NATO katonai bizottságának elnöke szombaton bejelentette, hogy a tömb a hidegháború óta legnagyobb hadgyakorlatára készül Németországban, Lengyelországban és a Baltikumon.
A 2024. februárban és márciusban tartandó „Állhatatos védő” (Steadfast defender) fedőnevű gyakorlaton 40 ezer katona, 50 hadihajó, és 500-700 szárazföldi harci eszköz vesz részt. A hadgyakorlat célja egy
feltételezett orosz invázió elhárítása és visszaverése „valósághű forgatókönyv kidolgozásával, valós földrajzi adatok felhasználásával a csapatok részére”.
A hadgyakorlaton Svédország is részt vesz, annak ellenére, hogy még nem tagja a NATO-nak – tudatta Bauer admirális.
Moszkva, Brüsszel, 2023. szeptember 17. vasárnap (MB) A kijevi vezetés, NATO hátvédelemmel orosz területekre és objektumokra mért drón- és tüzérségi csapásokkal próbálja a …
bekekor.wordpress.com
