[HÍREK] Ukrajnai fegyveres konfliktus

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

u9k6N5vF

Well-Known Member
2022. március 24.
314
2 565
93
Legszebb, hogy 1 napja kamuzta be a napi 1-szer posztol ide szösszenetét...
Erre ma 4 propaganda posztot tolt eddig.
Hasonlít Wilsonra. Ebben is.


A jó kiképzés eredménye!





Mindeközben a belarusz-lengyel határon kedvesen vidám hangulatban múlatják az időt a belarus-wagner katonák a NATO katonáival.

Ha jól értem itt kölcsönös barátságos köszöntés és tisztelettudó jókivánságok hangzanak el:

Az őszinte párbeszéd gyönyörű példája. A felek egyelőre nem találják a mindkettejük számára elfogadható kompromisszumot, de a körülményekhez igazodó formalitások betartásával rendszeresen ütköztetik érveiket.
 

Sunlight56

Well-Known Member
2022. március 1.
2 442
19 816
113
A buli végén úgyis Moszkva dönti el,hogy ki a tulaj.
Már tavaly nyáron döntött az eddig visszavett területeken.
Ezek szerint ott visszaállította az eredeti tulajdonviszonyokat (külföldi, szinte "ingyé" vett tulajdonjog érvénytelen). Így Zseliék Krimi üdülő ingatlana is állami kézbe került, volt is visítás rendesen.
Ezzel egyidejüleg törölte a lakosság és vállalkozók ukrán banki, uzsora hiteleit is. A lakosság jó részének volt ez idáig ilyen hitele.
Az orosz ezt a lépést az után tette meg hogy Nyugat nem csak zárolta a külföldön lévő vagyonát, hanem különböző "jogcímeket" találva kezdte ezeket magának privatizálni.. Kölcsön kenyér kamatostul visszajár.

Törlésre kerültek az ilyen irányú jelzálogok az ingatlanokon és földterületeken. Minden lakos kedvező (kamatmentes?) hiteleket vehet fel az ingatlanja, vállalkozása újraindításához is az állami támogatásokon felül.
No ezért van az hogy helyenként az ukrán lakosság is megváltóként tekint az orosz katonákra..

Tavaly érdekes beszélgetés volt felrakva a NET-re ahol egy kievi banki ügyintézőnő felelősségre vonja a másik oldalon hadban álló egyik parancsnokot hogy mi lesz a hitelei részleteivel régóta nem fizeti.
Erre a parancsnok elmondja hogy ő felépítette a házát ebből a hitelből, csak az ukrán oldalról azóta sz@rrá lötték. Neki a munka helyett harcolnia kell hogyan és miből fizesse a részleteket? És a nő tovább erölködik, feszíti a pasi idegeit, amíg az be nem rágott..
 

mindenen kívül

Well-Known Member
2019. szeptember 18.
6 550
18 886
113
Eddig jókat mulattam az agymenéseden, de rájöttem hogy fullba tolod a kretént, mész szépen ignorra a többi félkegyelmű mellé....

Ha nem tetszik más véleménye, ne olvasd!
Ha nem tudod cáfolni, ne írj!

Semmiféle képen ne az alpári stílusodban, mert a primitív sértegetéssel csak magadat minősíted, böszmeségedet bizonyítod. Az különösen nem szükséges esetedben.
:)
Ne alázd meg magad. Még jobban.
 

balsteffl

Well-Known Member
2014. szeptember 1.
1 754
21 567
113
„Odessza orosz város” 1. rész (a vége nem fért ide)

Vlagyimir Putyinnal ismét megjártuk Odesszát. Igaz csak képletesen, a Valdaj Klub geopolitikai sakktábláján. Viszont az orosz államfő nem feledkezett el a #moszkvater főszerkesztőjének tavalyi, Ukrajnát érintő kérdéséről. Egyúttal idén sem érkeztünk unalmasabb témával, mivel 1956 orosz értékelése és a szovjet csapatok kivonása mellett azt próbáltuk megtudni Vlagyimir Vlagyimirovicstól, vajon Moszkva bezárja-e a még Nagy Péter által nyitott „ablakot Európára”? Előzetesen csupán annyit, hogy vélhetően Putyinnak annyira megtetszett a kérdés, aminek hatására majdnem 15 percen keresztül válaszolt rá. Stier Gábor kérdése a Valdaj Klub plenáris záróülésén.

– Stier Gábor Magyaroroszágról. Mostani esetben nem fogom Önt arról kérdezni mi lesz Odesszával. Bár Magyarországon sok ember érdeklődik aziránt, hogyan fogják hívni a szomszédos államot.
– Odesszára gondol? Legutóbb már kérdezte.
– Igen, legutóbb is kérdeztem, de nekem más kérdésem van.
– Elnézést, folytassa kérem.
– Elnök úr, tudjuk, hogy Önt érdekli a történelem, ezért most ebből a szempontból szeretném megközelíteni a jelenlegi helyzetet. Ha már a történelemről beszélünk, akkor tudjuk, hogy Oroszország fejlődése szempontjából mekkora jelentőséggel bírt mikor Nagy Péter „kinyitotta az ablakot Európára”, Oroszország identitásának európai részére.
Persze most Európa hanyatlóban van, és mindent megtesz azért, hogy Oroszország ne kedvelje. De számomra, európai emberként komolyan ijesztő olyan kijelentéseket hallani, hogy egyes európai városokat atombombával kellene felrobbantani.

„Mit jelent ma Európa Oroszország számára? Mert itt nem arról van szó, hogy mik a problémáink. Mit jelent ma Európa Oroszország számára? Oroszország teljesen hátat fog fordítani neki? Nem gondolja, hogy hiba lenne befalazni ezt az ablakot?”
Továbbá, ha már a történelemnél járunk, engedjen meg még egy kérdést. Az új orosz történelemtankönyvek komoly vitát váltottak ki Magyarországon, pontosabban az 1956-ról szóló sorok, amelyek egyfajta „színes forradalomként” írják le a történteket. Ön is úgy gondolja, hogy 1956 nem volt igazi forradalom? És egyetért-e a könyv egy másik vitatott megjegyzésével, miszerint hiba volt a csapatok kivonása Közép-Európából 1990-91-ben?
Emlékszem, Vlagyivosztokban azt mondta, hogy a tankok bevezetése hiba volt 1968-ban és 1956-ban is. De ha ez hiba volt, akkor úgy gondolja a csapatkivonás is hiba volt?


– Ön szerint ez egy kérdés? Ez már egy disszertáció témáját is adhatná (ironikusan-szerk.). Ön azt mondta, hogy nem fogja megemlíteni Odesszát, bár megtette. A múltkor tartózkodtam, de azt mondhatom, hogy Odessza természetesen orosz város. Egy kicsit zsidó, ahogy most mondjuk. Egy kicsit. De ne beszéljünk most erről, ha már más témáról van kedve értekezni.
Először is, az „ablak Európára”. Tudja, a kollégáim az előbb mondták, hogy a világ változik, és ilyenkor nem a legjobb dolog az ablakon ki-bemászni, majd eközben letépni a nadrágunkat. És miért mászunk be az ablakon, amikor vannak más ajtók is? Ez az egyik.
A második. Kétségtelen, hogy Oroszország és Európa civilizációjának alapja a kereszténység. Ez természetesen összeköt bennünket.
„De nem fogjuk magunkat tolakodóan ráerőszakolni Európára, ha az nem akarja”
Nem mintha elutasítanánk (Európát-szerk.), egyszerűen nem csapunk le rá. Azt kérdezte, hogy megbántuk-e ezt vagy sem. Miért kellene megbánnunk? Nem mi csaptuk be az ajtót a kölcsönös együttműködés előtt. Európa az, aki kizár minket, és egy új „vasfüggönyt” ereszt le. (Ezt-szerk.) nem mi hozzuk létre, hanem az európaiak alkották meg, a saját kárukra és veszteségükre.
Ezt már korábban említettem, és most újra megismétlem. Vegyük az Egyesült Államokat, amelynek gazdasága 2,4 százalékkal növekszik, míg Európa recesszióba zuhan. Sőt már abba került. Egyes európai szereplők, akik határozottan nem pozitívan, valamint semmiképp sem barátságosan állnak hazánkhoz, helyes diagnózist adnak:
„A jólét alapját az Oroszországból érkező olcsó energia, valamint a kínai piac fejlődése-bővülése adta”
Európa jóléte ezekre a tényezőkre épült. Persze a fejlett technológiákat, a képzett és fegyelmezett munkásosztályt, illetve az emberek tehetségét sem szabad figyelmen kívül hagyni. De vannak olyan alapvető tényezők, amelyeket Európa saját maga adott fel.
Megnyitó beszédemben már értekeztem a szuverenitásról. Gondolom Ön is érti, hogy a szuverenitás több dimenzióból épül fel. Miért mondogatjuk és mondom én is folyamatosan, hogy Oroszország nem létezhet nem szuverén államként? Mivel akkor egyszerűen a puszta létezése az, ami megszűnne. Ugyanis jelen esetben nem csupán katonai vagy egyéb biztonsági kérdésekről, de más aspektusokról is szó van.
Na de mi történt Európával? Számos európai vezető – akiknek a nevét most nem említem, nehogy még faragatlannak találjanak – beszéli egymás közt, hogy Európa elvesztette szuverenitását.
„Vegyül például <Európa gazdasági motorját>, amelynek vezető politikusai számos alkalommal hangsúlyozták, hogy az 1945 utáni Németország soha nem volt szuverén állam a szó szoros értelmében”
Mi következik ebből a gyakorlatban, többek között a gazdasági életben? Hiszem és tudom, hogy Egyesült Államok volt az, aki kirobbantotta az ukrajnai válságot, amikor 2014-ben támogatta az ukrán államcsínyt. Nem tudták nem észrevenni, hogy ez az a „vörös vonal”, amelyről már oly sokszor beszéltünk. Nem, ők mentek előre. Így jutottunk aztán el a mai helyzetbe.
És gyanítom, hogy ez nem volt a véletlen műve. Szükségük volt (az amerikaiaknak-szerk.) erre a konfliktusra. Az eredmény: Európa, amely már régen elvesztette szuverenitásának egy részét – nem teljesen, de jelentős részét – kénytelen volt azonnal a szuverén szolgájává válni, végrehajtani annak politikáját, és átállni az Oroszországgal szembeni szankciók, illetve korlátozások politikájára.
„Erre egyszerűen kényszerítve volt, miközben felismerte, hogy ez a saját maga számára hátrányos, ám most minden energiahordozót – pontosabban azok jelentős részét – az Egyesült Államoktól vásárolja 30 százalékkal magasabb áron”
Korlátozásokat vezettek be az orosz olajra, erre mi lett az eredménye? Nem olyan szembeötlő, mint a gáz esetében, de a végeredmény ugyanaz: megvágták a beszállítók számát, és ezen lecsökkentett számú beszállítótól kezdték drágábban vásárolni az olajat, miközben mi kedvezményesen adjuk el azt más országoknak.
Érti mi történt? Az európai gazdaság versenyképessége a mélybe zuhant, miközben a gazdasági értelemben vett fő versenytársának, az Egyesült Államoknak a versenyképessége drámaian növekedett, és más országoké, beleértve Ázsiát is, szintén javult. A szuverenitásuk egy részének saját maguk általi elvesztése következtében, önnön kárukra kellett döntéseket hozniuk.
Miért van szükségünk ilyen partnerre? Természetesen nem haszontalan. De szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy miközben jórészt kivonulunk a zsugorodó európai piacról, növeljük jelenlétünket a világ más régióiban, beleértve Ázsiát is.
„Ugyanakkor természetesen a kultúra és az oktatás területén számos évszázados kötelék fűz bennünket Európához”
Ismétlem: mindez alapja a keresztény kultúra. De az európaiak még itt sem nagyon örülnek nekünk. Elpusztítják a keresztény kultúrán alapuló gyökereiket, azokat egyszerűen könyörtelenül kitépik.
Ezért nem zárunk be semmit – sem ablakokat, sem ajtókat –, de nem fogunk berontani Európába, ha Európa ezt nem akarja. Ha szeretné, kérem, majd együttműködünk. Azt hiszem, a végtelenségig tudnánk beszélni, de véleményem szerint a főbb téziseket már elmondtam.
Most pedig a tankönyvről és a színes forradalmakról, 1956-ról. Nem titkolom, a tankönyvnek ezen részét nem olvastam el, ahogy a csapatkivonásról szólót sem. Természetesen ezek is történelmi tények, és akkor, 1956-ban sok nyugati ország szította a fennálló problémákat, beleértve az akkori magyar vezetés hibáit is, valamint külföldön kiképzett militánsokat, akiket aztán Magyarországra juttattak. De véleményem szerint mégis nehezen nevezhetjük ezt tisztán színes forradalomnak, mert az országon belüli tiltakozások komoly belső problémákon alapultak. Ez szerintem egy nyilvánvaló dolog.
„S ekkor aligha kellene a mai politikai terminusokat átültetni a múlt század közepébe”
Ami pedig a csapatkivonást illeti. Mély meggyőződésem, semmi értelme katonai erőt alkalmazni egy ország vagy egy nép belső törekvéseinek elfojtására, hogy – a vezetés-szerk. – elérje azokat a célokat, amelyeket ő maga tart prioritásuknak. Ez egyaránt vonatkozik az európai országokra, valamint a kelet-európai országokra is.
„Semmi értelme sem volt azokon a területeken csapatokat állomásoztatni, ahol az adott országok lakosai nem akarták azt”



Bombardier Challenger 650 ARTEMIS most indult Litvániából. dél felé megy kukkolni.
 

Öregtankos

Well-Known Member
2022. február 26.
7 780
51 153
113
Éjszaka az odesszai régiót Geranium drónok találták el, román felvételek.
Harkov
 

zsolti

Well-Known Member
2015. augusztus 8.
17 193
50 625
113
„Odessza orosz város” 1. rész (a vége nem fért ide)

Vlagyimir Putyinnal ismét megjártuk Odesszát. Igaz csak képletesen, a Valdaj Klub geopolitikai sakktábláján. Viszont az orosz államfő nem feledkezett el a #moszkvater főszerkesztőjének tavalyi, Ukrajnát érintő kérdéséről. Egyúttal idén sem érkeztünk unalmasabb témával, mivel 1956 orosz értékelése és a szovjet csapatok kivonása mellett azt próbáltuk megtudni Vlagyimir Vlagyimirovicstól, vajon Moszkva bezárja-e a még Nagy Péter által nyitott „ablakot Európára”? Előzetesen csupán annyit, hogy vélhetően Putyinnak annyira megtetszett a kérdés, aminek hatására majdnem 15 percen keresztül válaszolt rá. Stier Gábor kérdése a Valdaj Klub plenáris záróülésén.

– Stier Gábor Magyaroroszágról. Mostani esetben nem fogom Önt arról kérdezni mi lesz Odesszával. Bár Magyarországon sok ember érdeklődik aziránt, hogyan fogják hívni a szomszédos államot.
– Odesszára gondol? Legutóbb már kérdezte.
– Igen, legutóbb is kérdeztem, de nekem más kérdésem van.
– Elnézést, folytassa kérem.
– Elnök úr, tudjuk, hogy Önt érdekli a történelem, ezért most ebből a szempontból szeretném megközelíteni a jelenlegi helyzetet. Ha már a történelemről beszélünk, akkor tudjuk, hogy Oroszország fejlődése szempontjából mekkora jelentőséggel bírt mikor Nagy Péter „kinyitotta az ablakot Európára”, Oroszország identitásának európai részére.
Persze most Európa hanyatlóban van, és mindent megtesz azért, hogy Oroszország ne kedvelje. De számomra, európai emberként komolyan ijesztő olyan kijelentéseket hallani, hogy egyes európai városokat atombombával kellene felrobbantani.

„Mit jelent ma Európa Oroszország számára? Mert itt nem arról van szó, hogy mik a problémáink. Mit jelent ma Európa Oroszország számára? Oroszország teljesen hátat fog fordítani neki? Nem gondolja, hogy hiba lenne befalazni ezt az ablakot?”
Továbbá, ha már a történelemnél járunk, engedjen meg még egy kérdést. Az új orosz történelemtankönyvek komoly vitát váltottak ki Magyarországon, pontosabban az 1956-ról szóló sorok, amelyek egyfajta „színes forradalomként” írják le a történteket. Ön is úgy gondolja, hogy 1956 nem volt igazi forradalom? És egyetért-e a könyv egy másik vitatott megjegyzésével, miszerint hiba volt a csapatok kivonása Közép-Európából 1990-91-ben?
Emlékszem, Vlagyivosztokban azt mondta, hogy a tankok bevezetése hiba volt 1968-ban és 1956-ban is. De ha ez hiba volt, akkor úgy gondolja a csapatkivonás is hiba volt?


– Ön szerint ez egy kérdés? Ez már egy disszertáció témáját is adhatná (ironikusan-szerk.). Ön azt mondta, hogy nem fogja megemlíteni Odesszát, bár megtette. A múltkor tartózkodtam, de azt mondhatom, hogy Odessza természetesen orosz város. Egy kicsit zsidó, ahogy most mondjuk. Egy kicsit. De ne beszéljünk most erről, ha már más témáról van kedve értekezni.
Először is, az „ablak Európára”. Tudja, a kollégáim az előbb mondták, hogy a világ változik, és ilyenkor nem a legjobb dolog az ablakon ki-bemászni, majd eközben letépni a nadrágunkat. És miért mászunk be az ablakon, amikor vannak más ajtók is? Ez az egyik.
A második. Kétségtelen, hogy Oroszország és Európa civilizációjának alapja a kereszténység. Ez természetesen összeköt bennünket.
„De nem fogjuk magunkat tolakodóan ráerőszakolni Európára, ha az nem akarja”
Nem mintha elutasítanánk (Európát-szerk.), egyszerűen nem csapunk le rá. Azt kérdezte, hogy megbántuk-e ezt vagy sem. Miért kellene megbánnunk? Nem mi csaptuk be az ajtót a kölcsönös együttműködés előtt. Európa az, aki kizár minket, és egy új „vasfüggönyt” ereszt le. (Ezt-szerk.) nem mi hozzuk létre, hanem az európaiak alkották meg, a saját kárukra és veszteségükre.
Ezt már korábban említettem, és most újra megismétlem. Vegyük az Egyesült Államokat, amelynek gazdasága 2,4 százalékkal növekszik, míg Európa recesszióba zuhan. Sőt már abba került. Egyes európai szereplők, akik határozottan nem pozitívan, valamint semmiképp sem barátságosan állnak hazánkhoz, helyes diagnózist adnak:
„A jólét alapját az Oroszországból érkező olcsó energia, valamint a kínai piac fejlődése-bővülése adta”
Európa jóléte ezekre a tényezőkre épült. Persze a fejlett technológiákat, a képzett és fegyelmezett munkásosztályt, illetve az emberek tehetségét sem szabad figyelmen kívül hagyni. De vannak olyan alapvető tényezők, amelyeket Európa saját maga adott fel.
Megnyitó beszédemben már értekeztem a szuverenitásról. Gondolom Ön is érti, hogy a szuverenitás több dimenzióból épül fel. Miért mondogatjuk és mondom én is folyamatosan, hogy Oroszország nem létezhet nem szuverén államként? Mivel akkor egyszerűen a puszta létezése az, ami megszűnne. Ugyanis jelen esetben nem csupán katonai vagy egyéb biztonsági kérdésekről, de más aspektusokról is szó van.
Na de mi történt Európával? Számos európai vezető – akiknek a nevét most nem említem, nehogy még faragatlannak találjanak – beszéli egymás közt, hogy Európa elvesztette szuverenitását.
„Vegyül például <Európa gazdasági motorját>, amelynek vezető politikusai számos alkalommal hangsúlyozták, hogy az 1945 utáni Németország soha nem volt szuverén állam a szó szoros értelmében”
Mi következik ebből a gyakorlatban, többek között a gazdasági életben? Hiszem és tudom, hogy Egyesült Államok volt az, aki kirobbantotta az ukrajnai válságot, amikor 2014-ben támogatta az ukrán államcsínyt. Nem tudták nem észrevenni, hogy ez az a „vörös vonal”, amelyről már oly sokszor beszéltünk. Nem, ők mentek előre. Így jutottunk aztán el a mai helyzetbe.
És gyanítom, hogy ez nem volt a véletlen műve. Szükségük volt (az amerikaiaknak-szerk.) erre a konfliktusra. Az eredmény: Európa, amely már régen elvesztette szuverenitásának egy részét – nem teljesen, de jelentős részét – kénytelen volt azonnal a szuverén szolgájává válni, végrehajtani annak politikáját, és átállni az Oroszországgal szembeni szankciók, illetve korlátozások politikájára.
„Erre egyszerűen kényszerítve volt, miközben felismerte, hogy ez a saját maga számára hátrányos, ám most minden energiahordozót – pontosabban azok jelentős részét – az Egyesült Államoktól vásárolja 30 százalékkal magasabb áron”
Korlátozásokat vezettek be az orosz olajra, erre mi lett az eredménye? Nem olyan szembeötlő, mint a gáz esetében, de a végeredmény ugyanaz: megvágták a beszállítók számát, és ezen lecsökkentett számú beszállítótól kezdték drágábban vásárolni az olajat, miközben mi kedvezményesen adjuk el azt más országoknak.
Érti mi történt? Az európai gazdaság versenyképessége a mélybe zuhant, miközben a gazdasági értelemben vett fő versenytársának, az Egyesült Államoknak a versenyképessége drámaian növekedett, és más országoké, beleértve Ázsiát is, szintén javult. A szuverenitásuk egy részének saját maguk általi elvesztése következtében, önnön kárukra kellett döntéseket hozniuk.
Miért van szükségünk ilyen partnerre? Természetesen nem haszontalan. De szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy miközben jórészt kivonulunk a zsugorodó európai piacról, növeljük jelenlétünket a világ más régióiban, beleértve Ázsiát is.
„Ugyanakkor természetesen a kultúra és az oktatás területén számos évszázados kötelék fűz bennünket Európához”
Ismétlem: mindez alapja a keresztény kultúra. De az európaiak még itt sem nagyon örülnek nekünk. Elpusztítják a keresztény kultúrán alapuló gyökereiket, azokat egyszerűen könyörtelenül kitépik.
Ezért nem zárunk be semmit – sem ablakokat, sem ajtókat –, de nem fogunk berontani Európába, ha Európa ezt nem akarja. Ha szeretné, kérem, majd együttműködünk. Azt hiszem, a végtelenségig tudnánk beszélni, de véleményem szerint a főbb téziseket már elmondtam.
Most pedig a tankönyvről és a színes forradalmakról, 1956-ról. Nem titkolom, a tankönyvnek ezen részét nem olvastam el, ahogy a csapatkivonásról szólót sem. Természetesen ezek is történelmi tények, és akkor, 1956-ban sok nyugati ország szította a fennálló problémákat, beleértve az akkori magyar vezetés hibáit is, valamint külföldön kiképzett militánsokat, akiket aztán Magyarországra juttattak. De véleményem szerint mégis nehezen nevezhetjük ezt tisztán színes forradalomnak, mert az országon belüli tiltakozások komoly belső problémákon alapultak. Ez szerintem egy nyilvánvaló dolog.
„S ekkor aligha kellene a mai politikai terminusokat átültetni a múlt század közepébe”
Ami pedig a csapatkivonást illeti. Mély meggyőződésem, semmi értelme katonai erőt alkalmazni egy ország vagy egy nép belső törekvéseinek elfojtására, hogy – a vezetés-szerk. – elérje azokat a célokat, amelyeket ő maga tart prioritásuknak. Ez egyaránt vonatkozik az európai országokra, valamint a kelet-európai országokra is.
„Semmi értelme sem volt azokon a területeken csapatokat állomásoztatni, ahol az adott országok lakosai nem akarták azt”



Bombardier Challenger 650 ARTEMIS most indult Litvániából. dél felé megy kukkolni.
Az a büdös nagy helyzet, hogy még mindig Ő a legnagyobb formátumú, és legjózanabb államférfi az egész kikúrt északi féltekén, a fehér/keresztény országok vezetői közt, hogy többet ne mondjak, azok közt aki számítanak, biztosan.

Lehet szeretni, lehet gyűlölni, kiül oda, és full profi módon megválaszolja úgy a neki feltett akár kellemetlen kérdéseket is, hogy nem ellenszenves még az elszenvedő félnek sem az amit mond pl. 56-ról, de közben le sem megy kutyába.

Profi. Tessék összehasonlítani egy Scholzal, Baerbockal, BoJo-val, Shunakkal, Macronnal, vagy Bidennel.

Még mindig Putyin a Boss a nemzetközi diplomáciában, mese nincsen.
 

antigonosz

Well-Known Member
2013. június 30.
29 928
73 104
113
Számomra ez a nap legérdekesebb híre: https://www.vg.hu/kozelet/2023/10/z...telek-mellett-lehetnek-ukrajnaban-valasztasok

Egész jó megoldás lehet, ha választásokat tartanak. Ez értelmezhető kiút mindegyik félnek, függetlenül attól, mekkora területet húznak be az oroszok.

Egy új vezetővel Ukrajna sokkal szabadabban mozogna.

Hozzáteszem, szerintem teljesen jogos, hogy hadiállapot idején nincsenek választások.
Ok, ok, de csak 1 partra lehet szavazni, mert a tobbit megszuntettek, kibannoltak. Szoval kb az a helyzet hogy szavazhatsz, de csak az MSZMP indul.

A kipixeletett kepen azok tuti hogy katonak voltak. A sapkak, meg az egyforma szinarnyalatok rajtuk arulkodok. Nem veletlen hogy kisatiroztak.

Láthatólag egyik sem sikerült.
Ennek ellenkezője következett be. Zselé hatalma szilárd, az ukrán haderő egyre több eszközzel és egyre nagyobb mélységben képes támadni a betolakodókat.
A lakosság támadása is kontraproduktiv, hiszen örökre Oroszország és az orosz nép ellenségêvé teszi a most létrejött ukrán nemzetet.
Akiket az orosz gyűlölet kovácsolt egységgé.

Hú, de megérte ez Putyinnak. Tényleg egy ellenséggel a hóna alatt kell majd élnie a következő évtizedekben. Így lökte igazán Ukrajnát a NATO és a ZUSA karjaiba.
;)



Ja, azok mind hülyék. Azok a natosok félkegyelmű idióták. Áram nélkül nem is léteznek.
:)

Te figyu, ha ez ilyen egyszerű lenne Putyinnak, akkor, hogy lehet, hogy ekkorát szopott Ukrajnával?

Vagy Putyin ennyire szefo, hogy erre nem jött rá?

Nem lehet, hogy mégsem úgy van, ahogy te megálmodtad?
Hitler hatalma is szilard volt.
Milyen lakossag? Nincsenek mar 20 millioan sem es kozeleg a tél. Husvetra remeljuk maradnak 15 millioan. Egyre kezelhetobb a mennyiseg.

Kapor roncstelep.


Egy kém munkaja veget ért.


Orlivka, Réni es Izmail között. Romanok figyelik az ukran legvedelmet.
 

Foxbat

Well-Known Member
2021. február 28.
339
2 216
93
Na persze. Havi 500 Geran, 1000 siklóbomba, meg a sugárhajtású robotrepülők, ballisztikus rakéták kevés. Ellenben havi 15-20 db Storm Shadow az már igen. Ebbéli vélemnyedet esetleg tanácskozd meg az ukrán katonákkal. Ők nem kévésnek érzik, hanem soknak.

Amúgy mi a túrónak is vinne minden Szu-34 egy célra 4 db 500 kilós siklóbombát? Annyira nagy célsűrűség azért már nincs ukrán oldalon, így 1,5 év célamortizálgatása után.
Nem hagyományos bombából dobnak az oroszok havi ezret, hanem irányítottból. Hagyományos bombából ennek a többszörösét dobják le, illetve nem irányított rakétából a sokszorosát lövik ki közvetlenül a front mentén. Meg azért lövöldöznek irányított rakétákat is.
A kisebb értékű, illetve 25-30 km mélységig fellelhető célokra megy a rengeteg Lancet és a tüzérség. Apró drónok pedig már 2-3 katonára, vagy egy-egy sima furgonra, pick-up-ra is mennek, annyi van belőlük az oroszoknak.
Közben továbbra is kilőnek napi 10-15-20 ezer hagyományos tüzérségi lövedéket és napi néhány tucat irányítottat. Meg másik napi pár tucat páncéltörő rakétát.

Mindenre a megfelelő ár/(cél)érték arányú fegyvert. Nem ész nélkül mindenre JDAM-ot dobálnak. Az oroszoknál nem a légierő az egyetlen fegyvernem, amivel mindent is meg akarnak oldani.

Amúgy a jenkik mennyi irányított bombát dobáltak le 20 év alatt Afganisztánban? Megvolt havi ezres átlaggal a közel negyed millió felhasznált irányított bomba? Nem igazán. Nagyon nem. Mennyi a jenkik JDAM gyártása? Ha nekirugaszkodnak, akkor havi 2-3 ezer db. (2019-es beszerzési csúcson 30.872 db-ot vettek egy egész év alatt, ami 23.301-re esett 2020-ban, 7.100-ra 2021-ben, 1.180-ra 2022-ben és 2023-ban 4.200 db-ra növelték. Ezek éves számok, nem haviak. 1998-tól 2020-ig összesen gyártottak 430 ezer db-ot, 22 év alatt, ami évente átlag nem egész 20 ezer db. Havonta pedig kb. 1.600 db.) De ők jellemzően egyszerre legalább 2, vagy néha akár 3 háborúban dobálják valahol a világon.
Az összes többi NATO ország együttvéve nem gyárt nem hogy havi ezer db, de talán még havi 100 db irányított bombát sem. Sőt még a nagyobb európai NATO országok meglévő irányított bomba készlete is országonként legfeljebb a néhány ezer db-os kategóriába tartozik. Az összes európai NATO országban együttvéve talán ha van 15-20 ezer db-os készlet. Emlékszünk Líbiában 2011-ben milyen gyorsan kifogytak a franciák? Pedig a törökök után valószínűleg nekik van a legnagyobb készletük az európai NATO tagországok közül. De Falludzsa ostrománál még a jenkik is kifogytak és szégyenszemre hagyományos bombákkal kellett népet irtaniuk.

Na ennyit arról, hogy kevés az a havi 1000 darab, amit az oroszok ledobálnak. Az USA és Kína kivételével senki még csak megközelíteni sem tudja ezt a gyártási darabszámot. Nyilván ha lenne az oroszoknak is felhalmozva 80-90 ezert db-os készlet, mint a jenkiknek, akkor egy ideig dobálhatnának havi 2-3 ezer db-ot is, ha lenne elég ilyen fegyvernek való célpont 70-80 km mélységig. De nincs. Ennél távolabbra meg nem légierő bevetést és siklóbombát használnak, hanem robotrepülőt és ballisztikus rakétát, mert minek kockáztatni, ha nem szükséges.

Az USA sem dobált volna mondjuk Irakra annyi bombát, ha Irakot folyamatosan támogatta volna pár nagyobb kaliberű ország, kapták volna állandóan az új légvédelmi eszközöket és az iraki légvédelem folyamatosan kívülről kapta volna a jenki gépek mozgásáról az adatokat. Akkor az USA és teljes vazallus sleppje is csak max a front mögötti pár 10 km-es mélységben bombázgatott volna, ahonnan üzembiztosan ki van szorítva, vagy el van nyomva a légvédelem.

Egyébként az oroszoknak meg irányított rakétából van több tízezres készletük. De azt sem pazarolják, ha van az adott célra költséghatékonyabb fegyver.

Egy betűt nem írtam az ukránok kapott cuccairól, eleve a ss. teljesen más kategóriájú fegyver, és nem, qrvára nem elég.

A geran is más kategória más feladatokkal valamint az összes cm és bm is. Miért kell ezeket belekeverni?

Miért kéne egy célra 4-et vinne? Nem kell. Mehet az 4 külön célra is.

Az ár/érték arány a lényeg, ebben a siklóbomba verhetetlen. Gondolod, hogy egy geran olcsóbb vagy könnyebben gyártható, mert kisebb? Hát nem.

Teljesen lényegtelen, hogy az EU országokban mi van, ismert tény, hogy nem lenne képes önállóan hadat viselni egyik sem ilyen léptékben.

Szerintem nyugodtan pörgessék csak tovább a gyártást, nem kell hátra dőlni!
Ha lesz 5000/hó, lesz helye annak is, hidd el.
 

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
50 467
84 518
113
Az a büdös nagy helyzet, hogy még mindig Ő a legnagyobb formátumú, és legjózanabb államférfi az egész kikúrt északi féltekén, a fehér/keresztény országok vezetői közt, hogy többet ne mondjak, azok közt aki számítanak, biztosan.

Lehet szeretni, lehet gyűlölni, kiül oda, és full profi módon megválaszolja úgy a neki feltett akár kellemetlen kérdéseket is, hogy nem ellenszenves még az elszenvedő félnek sem az amit mond pl. 56-ról, de közben le sem megy kutyába.

Profi. Tessék összehasonlítani egy Scholzal, Baerbockal, BoJo-val, Shunakkal, Macronnal, vagy Bidennel.

Még mindig Putyin a Boss a nemzetközi diplomáciában, mese nincsen.
Elképesztő józanságra vall 180-200.000 emberrel rátámadni Ukrajnára aki a 2014-től 2022-ig terjedő 8 évben semmi mást nem csinált, csak egy orosz invázióra készült. No meg 30-40.000 emberrel megpróbálni elfoglalni egy majd 3 milliós európai várost sem a józanság mintapéldája.
 

jurgenbauer

Well-Known Member
2015. február 1.
26 567
89 736
113
Mi is történhetett Grozában?

"Ma 13:00 körül a Kupjanszk közelében élő helyi lakosok hangos robbanást hallottak, amelyet egy vadászgép átrepülése előzött meg.

Az első órában kétértelmű információk kezdtek megjelenni az interneten: egyesek szerint egy katonai létesítményt ért találat, mások szerint egy polgári létesítményt, egyesek pedig összeesküvés-elméleteket kezdtek hangoztatni.

Később kiderült, hogy a robbanás a Kupjanszk melletti Groza faluban történt, a rakéta a Zelenaja utca 39. szám alatti helyi kávézó közelében csapódott be, ahol - szörnyű véletlen egybeesés folytán - éppen egy emlékvacsorát tartottak. Legalább 49 halottról és 6 sebesült civilről tudni, akik között gyerekek is voltak.

Mi történt ott?

Ebben az esetben teljes bizonyossággal állíthatom, hogy nem Kijev célzatos akciója vagy az RF fegyveres erőinek baklövése volt - egyébként mindkét oldalról minden szakértő és összeesküvés-elméleti szakember fő verziói, akik azonnal táncot szerveztek a csontokon.....

Menjünk sorban:

Figyelembe véve a légi folyosókat, a Kupjanszk és Balakleja közötti területről (Groza falu ebbe a területbe esik) a Mirgorodi repülőtéren (a legközelebbi hátsó légibázis) állomásozó ellenséges taktikai repülők és vadász-felderítő gépek innen indítják a légi rakétákat (beleértve a Storm Shadow-t is) az LNR hátsó területeire, délről közelítve meg a kilövővonalakat;

Az ellenség ugyanezt a Szu-27-est vagy MiG-29-est kézműves módon átalakította a Storm Shadow használatára, bár a technológiai tervek ezt nem írják elő, ami többször vezetett a rakéták "öntörvényű" bevetéséhez (csak ezt soha nem hozták nyilvánosságra, vagy egyáltalán nem hozták nyilvánosságra) - legalább 6 ilyen esetről tudok;

A szomszédos falvak helyi lakosai szerint nem sokkal a robbanás előtt ellenséges repülőgépek tevékenykedtek a környéken;

A források szerint ma a becsapódás helyszínén a romeltakarítás során fél órán belül olyan emberek jelentek meg, akik nem az emberek kijuttatásában segédkeztek, hanem a céljuk az volt, hogy sürgősen összeszedjék a rakéták törmelékeit és maradványait;

Miután elemezték a rakéta becsapódási helyét, kiszámítható a lövedék hozzávetőleges repülési útvonala - délnyugatról (az ellenséges repülőgépek megközelítési folyosója);

Az összeesküvés-elmélet, miszerint ez egy célzott ukrán vagy orosz csapás volt, szétesik abban a szakaszban, amikor ismeretlen emberek pánikszerűen, emberéleteket figyelmen kívül hagyva kutatták és gyűjtötték össze a rakéta maradványait - ez csak arról tanúskodik, hogy el akarnak rejteni valamit, amiről senkinek sem szabad tudnia (ezt már ismerjük Konsztantyinovka tapasztalataiból).

Következtetés

Mindezen tényezők és bizonyos tudatosság együttese azt jelzi, hogy ma pontosan a rakéta "önmegsemmisítésének" lehettünk tanúi. És az ukrán hatóságok minden lehetséges módon megpróbálják majd elrejteni ezt a tényt - nem csak emberéleteket (bár az ellenség soha nem törődött ezzel), hanem imázsveszteségeket is, amikor a nyugati fegyverek ismét civileket ölnek meg, amikor "védelemre és békére" vannak hivatva."

 

Miskolci Ogre

Well-Known Member
2019. december 21.
7 596
26 362
113
Elképesztő józanságra vall 180-200.000 emberrel rátámadni Ukrajnára aki a 2014-től 2022-ig terjedő 8 évben semmi mást nem csinált, csak egy orosz invázióra készült. No meg 30-40.000 emberrel megpróbálni elfoglalni egy majd 3 milliós európai várost sem a józanság mintapéldája.
Hát ha nincs a NATO felderítés és riasztás akkor a Gosztomeli akció siker lett volna ami ugye teljesen más kontextusba helyezte volna az egészet ! Ha levágod a kígyó fejét nincs mitől félned !
 

balsteffl

Well-Known Member
2014. szeptember 1.
1 754
21 567
113
„Odessza orosz város” 2. rész

De az, ahogyan ez milyen formában, milyen körülmények között történt természetesen sok kérdést von maga után. Ellenben a kivont csapataink a pusztaságba tértek haza. Hányan tudnak erről? A családjukkal együtt a kies pusztába. Ez normális? Ugyanakkor sem a szovjet, sem az orosz vezetés nem fogalmazott meg semmilyen jogi kötelezettséget vagy egyéb következményt e csapatok kivonásával kapcsolatban.
„A nyugati partnerek semmilyen kötelezettségvállalást nem tettek”
De legalábbis visszatértek a NATO keleti bővítésének kérdéséhez. Igen, az amerikai partnereink által szóban minden meg lett ígérve, ezt nem is tagadják, ám megkérdezik: hol van a papír? Nincs papír. És ennyi, viszlát. Megígérték? Valahogy úgy, hogy megígérték, de nem ér semmit. Tudjuk, hogy nekik még egy darab papír sem ér semmit. Bármilyen papírt eldobnának. De legalább írásban rögzíthettek volna valamit, és a csapatkivonáskor megállapodhattak volna valamiben.
Ami az európai biztonság szavatolását, valamint az esetleges új biztonsági struktúra kialakítását illeti. Elvégre ahogy azt már korábban említettem, a német szociáldemokraták közül Egon Bar úrnak voltak olyan javaslatai, ami szerint egy olyan biztonsági rendszert kellene Európában megalkotni, amely magában foglalná Oroszországot, az Egyesült Államokat és Kanadát, ám magát a NATO-t nem. Közösen Kelet- és Közép-Európa számára.
„Véleményem szerint ez sok mai problémának elejét vehette volna”
És okos ember lévén azt mondta: „Különben, majd meglátjátok, minden ugyanolyan lesz, csak közelebb Oroszországhoz.” Ő egy tapasztalt, művelt és intelligens német politikus volt. Senki sem hallgatott rá: sem a szovjet vezetés, még kevésbé a Nyugat és az Egyesült Államok. Most már tudjuk miről beszélt.
A csapatok kivonására – igen, felesleges volt őket ott állomásoztatni. De a kivonás feltételeiről kellett volna egyeztessünk, már akkor egy olyan helyzetet megteremtve, amely talán nem vezetett volna a mai tragédiákhoz és a mai (ukrajnai-szerk.) válsághoz. Azt hiszem, ez minden.
Válaszoltam a kérdésére? Ha valamit elfelejtettem, kérem szóljon.


Bombardier Challenger 650 ARTEMIS most indult Litvániából. dél felé ment kukkolni. Kalinyingrád keletről, aztán délről, meg kicsit Belorusszia (zenészek meglesése), majd vissza északra,

A román Bombardier Challenger 650 is megindult Konstancától észak felé moldovai határ felé, majd fel északra, mert egy nem elég ott.


********************************************************************

Meg kell őrizni Európa egységét

Meg kell őrizni Európa egységét, ez a legfontosabb kihívás az Európai Politikai Közösséget alkotó országok vezetőinek granadai találkozóján – jelentette ki csütörtökön a spanyolországi csúcsértekezletre érkezve Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
Hangoztatta, hogy nem csupán az Európai Uniót alkotó országokra gondol, hanem azokra az államokra is, amelyek még nem tagjai szervezetnek.
Zelenszkij jelenléte sokáig kérdéses volt, csak csütörtökön dőlt el, hogy részt tud venni az egynapos granadai találkozón, amelynek egyik fő témája a kontinens biztonsága.
Az ukrán elnök kiemelte, hogy a közelgő télen további hadműveletekre kell felkészülniük az országát támadó Oroszország részéről, és a védekezés lehetőségeiről is tárgyalni kíván partnereivel. Hozzátette, hogy Moszkva nem csupán a frontokon támadja Ukrajnát, hanem például hamis információk terjesztésével is.
Kérdésre válaszolva a ukrán elnök leszögezte, hogy teljes támogatottságot élvez az amerikai vezetés és az amerikai kongresszus két házának részéről. Ezt nemrégiben megerősítették, amikor Washingtonban tárgyalt – tette hozzá.
Az Európai Politikai Közösség közel 50 ország, valamint az európai uniós központi intézmények vezetőinek részvételével tartott granadai találkozójának fő témái Európa jövője köré összpontosulnak, a biztonság mellett közéjük tartozik az informatikai fejlesztés, az úgynevezett zöld átállás és a migráció is.

Basztikuli! Neki még nem szóltak a teljes támogatottság változásairól, vagy csak nem olvasta el az sms-t?
 

ornagy

Well-Known Member
2014. október 24.
3 060
12 712
113
Nos, elkezdtek hirek csordogalni egy nagyobb orosz ellentamadasrol Kupjanszk / Sinkovka tersegeben. Egyenlore semmi konkret, nincs kepanyag, video, csak hogy elkezdodott valami. Meglatjuk, egyenlore ez pletyka szint, de a nap folyaman ki fog derulni.



 

zsolti

Well-Known Member
2015. augusztus 8.
17 193
50 625
113
Elképesztő józanságra vall 180-200.000 emberrel rátámadni Ukrajnára aki a 2014-től 2022-ig terjedő 8 évben semmi mást nem csinált, csak egy orosz invázióra készült. No meg 30-40.000 emberrel megpróbálni elfoglalni egy majd 3 milliós európai várost sem a józanság mintapéldája.
Nem azt mondtam hogy a legnagyobb stratéga, hanem azt hogy a legnagyobb diplomata. Hosszú ideig tud összeszedetten, akár nekik kellemetlen kérdésekre is érdemben és nem megkerülve a kérdést válaszolni, úgy hogy nem alszik el, fingik be közben, vagy mikor vége van, egyedül kitalál a teremből. Ezek a többieknek nem, vagy nem mindig jönnek össze jellemzően akikkel összevetettem.

Tény. Putyin egy klasszis diplomata, leiskolázza a sok nyugati bohóc megfelelőjét.

Te nem szereted, oké, ezt el tudom fogadni, nem is kell szeressük, mi magyarok vagyunk nem oroszok, tiszta sor.
Attól még full profi abban amit neki mint politikusnak, vezetőnek, diplomatának tennie kell, ezt szerintem vitatni kár, pláne mikor a mi blokkunknak éppen Bidenjei, meg Baerbockjai, BoJo és Macronjaik, meg faszzsonglőr komédiásaink vannak. Szerintem csak csöndben fogadjuk el a tényt, hogy lefelé sütött tekintettel jobb ha csendben kussolunk ez ügyben, mert ebből jól nem jövünk ki sehogy, ha meg akarja valaki ma magyarázni, hogy jobbak, rátermettebbek, felkészültebbek a mi vezetőink, mert nem azok...

De beszéljünk akkor arról is amit felvetettél komolyan:

Az elejét nyilván elbaszták, nem erre számoltak. Itt én azért vitatom Putyin felelősségét, azt gondolom hogy erősen optimista jelentéseket kaphatott arról, hogy mennyi esélye van Ukrajnában eljátszani egy Grúziát, vagy egy második Krímet. Ha mégis korrekt jelentéseket kapott, és még úgy is bevállalta, akkor azt szeretném tudni hozzá hogy milyen kényszerítő hatás volt jelen, mi volt az asztalon mint B meg C terv, HA esetleg nem támadnak.

Amúgy igen sok olyan véleményt olvastam, hogy nem volt ám az annyira egyértelmű az első pár napban, hogy megfut/megbukik e az ukrán vezetés, vagy sem.

Illetve zárásul: meg kell majd nézni hogy hogy lesz vége a konfliktusnak, aztán lehet osztani akkor az eszet majd, hogy mennyire nézte be ezt Putyin, meg szaladt rá a lófaszra Oroszország. Jelenleg még zajlik a mozi, a felénél én nem jelenteném ki magabiztosan hogy ez nekik rossz kifutással fog végződni, de abban már most biztos vagyok, hogy az EU - tehát sajnos mi! - illetve az ukránok jobban rá fognak baszni, mint ŐK.

S ha nagy árat is fognak fizetni érte, kelet Ukrajna, meg a Krím az bizony marad orosz, s még azt is elképzelhetőnek tartom, hogy pár év múlva mikor rájön az EU hogy mekkora önsorsrontásra sikerült rávenni, ilyenben belehúzni minket a röhögő amcsiknak, majd mi fogunk náluk az ablakon is bemászni, úgy hogy most rájuk basztuk az ajtót.

Egy biztos, azt reálisan NEM HAGYHATTA, hogy NATO bázis legyen mondjuk Szevasztopolban, ahonnan őket kikúrják előtte, meg rakétákat telepítsenek mondjuk Harkov mellé az akkor már szövetséges amerikai csapatok.

HA még szorult beléd némi realitás érzék, azért ezt azt gondolom még neked is látnod kéne. Ezt fordított esetben SENKI sem hagyta volna. Senki.

Szóval amit írtam, tartom. Korszakának legjelentősebb és legtehetségesebb embere a vezetők közt, ez van, akkor is ha ez fáj.