Az öt változás, amelyet az ukrajnai háború hozott a védelmi stratégiában
Amióta Vlagyimir Putyin 2022. február 24-én elindította az ukrajnai háborút, katonai elemzők, világvezetők és hétköznapi polgárok egyaránt igyekeznek levonni a tanulságokat az ellenségeskedés pusztító hatásaiból 1945 óta Európa leghosszabb háborújában. – írja a
Bloomberg.
1. Legyen kicsi (használjon valami rugalmasat)
A harckocsik és repülőgépek helyett az agilis drónok jelentek meg a leghatékonyabb fegyverként a csatatéren. Katonákat ölnek, harckocsikat robbantanak fel, amelyek a háború frontján pusztítanak.
Ukrajna olcsó haditengerészeti hajókat használ az orosz fekete-tengeri flotta megcélzására most tengeri irányított fegyvereken keresztül. A drónok dominanciája pedig egy másik fajta versengést szült: a versenyt, hogy jelzavaráson keresztül letiltsák őket.
Mint a Bloomberg rámutat, iparági becslések szerint a drónok globális piaca 2030-ra várhatóan eléri a 260 milliárd dollárt, ami csaknem tízszeres növekedést mutat 2021-hez képest, egy évvel az ukrajnai orosz háború előtt.
A drónok mindkét oldalon légifelvételt biztosítanak a csatatérről, így valós időben követhetik nyomon az ellenség mozgását.
Ez azt jelenti, hogy mindezen technológiai fejlődés ellenére az első világháborús stílusú, tüzérségi lövedékekkel támogatott lövészárkos hadviselés érvényesült a frontvonalak mentén. Ehhez hatalmas mennyiségű lőszert kellett gyártani,
több-kevesebb sikerrel.
2. Válassz egy oldalt
Az ukrajnai háború egy kétpólusúbb világot teremtett. Ez arra késztette Svédországot és Finnországot, hogy a "NATO karjában" találjanak menedéket, miután oly sokáig
ellenálltak az észak-atlanti szövetséghez való csatlakozásnak, attól tartva, hogy Oroszország ellenszegül.
Az ukrajnai fejlemények a kijevi kormány NATO- és Európai Uniós csatlakozási tárgyalásait is megújították, hiszen kilátásai évek óta jégen álltak.
Meg kell azonban jegyeznünk, hogy nem minden ország mutatott nagy hajlandóságot a „tábor” választására.
Törökország, mint NATO-tag, amely közvetítőnek tartja magát a hadviselő csoportok között, nem csatlakozott a Kreml elleni nyugati szankciókhoz.
Ugyanez vonatkozik Izraelre és az úgynevezett globális dél
számos országára. (Egyes kutatók úgy vélik, hogy ez a kifejezés felváltotta a „harmadik világ országai” definícióját, legalábbis politikai korrektség okán. Földrajzilag a globális dél meglehetősen relatív fogalom, hiszen ide tartoznak az északi félteke államai, például India és Mexikó, amikor a legtöbben a globális délről beszélnek, főleg a feltörekvő gazdaságokra utalnak).
Míg Oroszország ukrajnai háborúja egyesítette az Egyesült Államokat és hagyományos háború utáni szövetségeseit, megtanított valamit e kapcsolatok megbízhatóságára is.
Európában sokan kezdenek kételkedni transzatlanti szövetségesük stabilitásában, miután az Egyesült Államok több mint 60 milliárd dollárnyi katonai segély kiadását több hónapra felfüggesztette.
Eközben az a lehetőség, hogy Donald Trump republikánus volt amerikai elnök a novemberi választások után visszatér a Fehér Házba, tovább fokozza aggodalmukat.
3. A Moszkva elleni nyugati szankciók nem csodaszer
A G7, a világ hét legerősebb gazdaságát tömörítő csoport az elmúlt két évben egy sor szankciót vezetett be a Kreml ellen, megszakítva az orosz vásárlásokat az energia-, nyersanyag- és technológiai szektorban.
Ezek a szankciók nagymértékben akadályozták Moszkva hozzáférését a nemzetközi pénzügyi rendszerhez, befagyasztották a Központi Bank tartalékait, valamint több száz magánszemély és jogi személy vagyonát.
A Kreml elleni szigorú nyugati szankciók bevezetése azonban nem akadályozta meg Putyin háborújának folytatását, és
nem is vezetett a gazdaság összeomlásához. Ez részben annak köszönhető, hogy az ország
képes kijátszani a korlátozásokat vagy enyhíteni azok hatásait.
Idővel azonban Oroszország számára
egyre nehezebb lesz gazdaságát kielégítő szinten tartani: jelentős forrásokat kell majd felhasználnia katonai kiadásokra, mivel
el van vágva a legfontosabb exportpiacoktól.
Eközben az áruimport költsége nőtt.
Ebben az összefüggésben a G7-országok arra összpontosítanak, hogy meghiúsítsák Moszkva azon erőfeszítéseit, hogy elkerüljék a kiválasztott szankciókat, például a harmadik országokon keresztül beszerzett fegyverekben használt technológiára vonatkozó szankciókat.
4. Az ellátási lánc függetlensége a legfontosabb
Az ukrajnai háború rávilágított a hazai ellátási láncok létfontosságú szerepére.
Amikor a kijevi kormánynak több katonai utánpótlásra van szüksége, általában szövetségeseivel kell tárgyalnia. Amikor Oroszország megteszi,
gyakran képes rubel fizetéssel fellendíteni a termelést az általa ellenőrzött iparágakban. Bár Oroszországnak
némi hiánya van, és termékei általában gyengébbek riválisainál, háborús időben könnyebben tud manőverezni. Szállítási útvonalakat is kialakított harmadik országokon keresztül, hogy a tiltott alkatrészekhez hozzáférjen.
Ezzel szemben az európai államok
lassan fokozzák a katonai termelést és küzdenek a szankciók elkerülése ellen.
Tüzérségi termelési és beszerzési kapacitásaik elmaradnak Oroszországétól, így Kijev magára maradt, ahogy a háború harmadik évébe lép.
És miközben Oroszország továbbra is őrzi harctéri előnyét, Kijev szövetségesei nem tudnak elegendő fegyvert küldeni a háborús övezetbe.
Ezért Ukrajna elkezdi fellendíteni
saját termelését, hogy ne függjön annyira a szövetségesektől, de ez az átállás időbe telik.
5. Megint megtörténhet egy Putyin-háború
Olaf Scholz német kancellár nem sokkal Putyin ukrajnai háborújának kezdete után mondott beszédében „Zeitenwende”-ről, vagyis a történelem mélyreható fordulópontjáról beszélt.
A kifejezés azt a módot szimbolizálja, ahogyan a fegyveres konfliktusok megtörték Európa optimizmusát – egyesek azt mondanák, hogy elutasították –, hogy elhiggye, hogy ilyen méretű háború soha nem történhet meg a földjén.
Az eurózóna mozdonya csak most, két évvel az ukrajnai ellenségeskedések után teljesíti a NATO katonai kiadásainak GDP-jének 2%-át. Ezt a célt idén a Szövetség tagjainak jóval több mint fele nem fogja elérni, bár ez jelentős ugrás a háború kezdete előttihez képest.
Eközben Donald Trump azzal fenyegette az európaiakat, hogy Oroszországot arra ösztönzi, hogy támadja meg azokat az országokat, amelyek nem költenek eleget védelemre. De ezeknek az országoknak is megvannak a maguk ösztönzői, hogy figyeljenek erre a nyomásra. Bár nem ezt a reakciót várták Trumptól, megpróbálnak ellentámadást intézni.
Az olyan országok, mint Dánia és Németország, különböző fokú elszántsággal dolgoznak védelmük megerősítésén.
Becsléseik szerint néhány éven belül Vlagyimir Putyin készen állhat egy NATO-ország megtámadására.
Since Vladimir Putin launched his full-scale invasion of Ukraine, military planners, world leaders and citizens have been piecing through the devastation to draw lessons from what has turned out to be the biggest war in Europe since 1945.
www.bloomberg.com
"Ez a konfliktus valószínűleg jobban fogja forradalmasítani a háborús frontot, mint bármelyik másik a második világháború óta" - mondta Ruszlan Puhov, a Stratégiai és Technológiai Elemző Központ, egy moszkvai védelmi agytröszt vezetője.
- Van benne sok FOS és csúsztatás (félkövér kurzívval jelöltem a szövegben), a többi a jó meglátás.
Meloni a gázai háborúról:
"A Hamasz nem támadta volna meg Izraelt, ha Oroszország nem támadja meg Ukrajnát"
A cikkből és Meloniból ennyi elég is. Dinnyéktől mi mást várhatnánk.
Az oroszok elfogtak egy amerikai zsoldoskát
"Ne lőj" – kiáltja az amerikai zsoldos
Hogy érted, hogy ne lőjek? Azért jöttél ide, hogy oroszokat lőj, de félsz bevenni a saját gyógyszeredet.
- És még panaszkodni is fog, hogy már az elfogása után sértegették, és ez nadonnad sérelmet okozott neki-bele.
simplicius76.substack.com
