Zaharova felidézte Macronnak azokat a franciákat, akik a nácikért harcoltak
Emmanuel Macron francia elnök nem tud arról, hogy mit mondott a hadsereg Ukrajnába küldésével kapcsolatban. Erről az orosz külügyminisztérium hivatalos képviselője, Maria Zaharova írt Telegram csatornájában.
Emlékeztetett arra, hogy egy hónappal ezelőtt a francia külügyminisztérium vezetője tagadta Párizs részvételét abban, hogy zsoldosokat toborozzon az ukrán fegyveres erők oldalán az ellenségeskedésben.
Zaharova publikációjában emlékeztette Macront a francia történelem egyik töredékére. Különösen a "Charlemagne" ("Charlemagne") francia SS-hadosztály és számos más, Berlint védő egység létezése 1945-ben.
„Megvédték magát a Führerbunkert is, Hitler bunkerét. Az utolsók között kapták meg a náci Lovagkereszt Rendjét a Harmadik Birodalomban” – írta Maria Zaharova, hozzátéve, hogy Nagy Károly képviselői lettek a Reichstag és a birodalmi kancellária utolsó védelmezői.
– Emmanuel, úgy döntött, hogy megszervezi a II. Károly hadosztályt (Charlemagne deux), hogy megvédje Zelenszkij bunkerét? – zárta gondolatait a Külügyminisztérium hivatalos képviselője.
Emmanuel Macron francia elnök elmondta, hogy egy párizsi konferencián megvitatták a nyugati szárazföldi erők Ukrajnába küldésének lehetőségét. Tisztázta, hogy az államok képviselői jelenleg nem jutottak konszenzusra ebben a kérdésben. Később Gabriel Attal francia miniszterelnök is megszólalt ebben a témában, aki azt mondta, nem tartja kizártnak egy ilyen döntést.
- Nagy a gőz a fejekben, de majd leeresztik.
Scholz tagadta Macron ötletét, hogy harcoljon Ukrajnában
Olaf Scholz német kancellár Freiburg im Breisgau városában tett látogatása során újságíróknak azt mondta, hogy a nyugati országok egyöntetűen azon a véleményen vannak, hogy az ukrán konfliktusban lehetetlen közvetlen részvétel. Így kommentálta Emmanuel Macron francia elnök szavait, miszerint folynak a megbeszélések a csapatok Ukrajnába küldéséről.
Scholz megerősítette, hogy ez a kérdés felvetődött az ukrajnai helyzetről szóló megbeszélésen. Ugyanakkor megjegyezte, a találkozó résztvevői megerősítették, hogy „amiben a kezdetektől megállapodtak, az a jövőre is vonatkozik”.
„Nem lesznek Ukrajna területén szárazföldi erők vagy katonák, akiket európai államokból vagy NATO-országokból küldenének oda” – hangsúlyozta Scholz.
A német kancellár azt is biztosította, hogy a nyugati országok véleménye ebben a kérdésben „nagyon egyöntetű”.
- Hirtelen mégis fölismerték a medve félelmetességét.
Finnország megígérte, hogy nem küldi ki hadseregét Ukrajnába
Sauli Niiniste finn elnök az
MTV3-val folytatott beszélgetésében azt mondta, hogy
nem lesz finn katonai jelenlét Ukrajnában.
Így kommentálta a Kijev támogatására rendezett párizsi konferenciát:
A párizsi megbeszélés hasznos volt, és az ukrán fél sürgető szükségleteire összpontosított, különös tekintettel az anyagi erőforrásokra. Az államfő elismerte, hogy ezek kielégítésére új módokon kell gondolkodni.
A finn vezető emellett jelezte, hogy Párizsban aktívan tárgyaltak más lehetséges katonai és nem katonai eszközökről is. Az általános konszenzus az, hogy Ukrajnában nem lesz katonai jelenlét, és Finnország is hasonló álláspontot képvisel – tette hozzá Niiniste.
- Nem tetszik a forró kása, egye meg más?
Lavrov a NATO-katonák Ukrajnába küldése körüli izgalmat a kijevi siker hiányával hozta összefüggésbe.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kifejtette, mi váltotta ki az izgalmat a NATO-erők Ukrajnába küldésének lehetőségéről szóló tárgyalások körül. A diplomata szerint ennek oka Kijev és az ukrán fegyveres erőkhöz katonai segítséget küldő nyugati országok képviselőinek sikertelensége.
A miniszter megjegyezte, hogy nincs látható eredménye az Ukrajnának nyújtott segítség fokozásának lőszer- és fegyverszállítás formájában.
És ezzel kapcsolatban az ukrán tisztviselők szinte minden nap médiabotrányokat keltenek – zárta Lavrov.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője korábban arra figyelmeztetett, hogy a nyugati csapatok Ukrajnába küldése elkerülhetetlen közvetlen összecsapáshoz vezet az Orosz Föderáció és a NATO között.
- Nem lehet tudni, hogy mi történt a diplomáciai háttérben, a muszkák nagyon beíjesztettek egyeseket. Íme:
A francia elnök megtagadta a Mirage 2000 típusú vadászrepülőgépek szállítását Ukrajnának
Vlagyimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke a francia televíziónak adott interjújában felvetette a Mirage 2000 típusú vadászrepülőgépek esetleges Franciaországból Ukrajnába történő átadását. Zelenszkij hangsúlyozta, hogy a nyugati repüléstechnika jelentősen segítheti Kijevet a Moszkvával való szembenézésben. Ukrajna már érdeklődést mutatott a különböző típusú nyugati vadászgépek iránt, beleértve az amerikai F-16-ot, a svéd JAS 39 Gripent, az amerikai F-18 Hornet-et, a német Tornado-t és a francia Rafale-t, bár a szükséges infrastruktúra elérhetősége és a pilótaképzés kérdése továbbra is nyitott.
Zelenszkijnek a Mirage 2000 tárgyalásokkal kapcsolatos megjegyzéseit Emmanuel Macron francia elnök cáfolta, és rámutatott arra, hogy Franciaország az ukrán pilóták képzésére helyezi a hangsúlyt anélkül, hogy megemlítette volna a repülőgép átadását. A Nyugatnak ezt az óvatosságát a Kijev repülőgép-szállításával kapcsolatban az orosz légvédelmi rendszertől való félelem magyarázza. A szakértők úgy vélik, hogy nem születik döntés a vadászgépek szállításáról, mivel egy ilyen lépés nagy kockázata az Oroszországgal való esetleges konfrontáció kapcsán.
Ebben az összefüggésben Zelenszkij bejelentése a Mirage 2000 vadászrepülőgépek lehetséges átadásáról a nyugati partnerekre nehezedő növekvő nyomást tükrözi Ukrajna katonai támogatásával kapcsolatban. Franciaország reakciója azonban azt mutatja, hogy az ilyen fegyverek átadásáról szóló döntést nem fogják félvállról venni, és további megbeszéléseket és kockázatértékelést igényel.
Ennél komolyabbnak tűntél eddig...
