Újabb rémisztő nyilatkozat látott napvilágot a francia vezetőtől - Georg Spöttle
Ukrán szabotázs- és felderítő alakulatot robbantott fel Kozinkában az orosz hadsereg
Az Ukrán Fegyveres Erők gyalogsági csoportja ismét Putyin csapatainak újabb támadásának célpontjává vált.
A felvételen jól látszik, milyen kiélezett a helyzet a harctéren.
Korábban egy mozgásban lévő ukrán gyalogság sorát észlelte egy moszkvai csapaterős felderítő drón.
A moszkvai csapatok nem akarták elszalasztani a lehetőséget, ezért azonnal támadást indítottak az ukrán katonák ellen, amint a csoport egy házhoz érkezett.
Az eredmény pontosan az lett, amire az orosz hadsereg számított: hatalmas robbanás történt, amelyet sűrű füstfelhő kísért.
EPF - European Peace Facility / Európai Békekeret: A háborút kiváltó, állandó botrányok és intrikák forrása.
"Új korszak kezdődik" - állította Emmanuel Macron a létrehozását követően, míg a lengyel Donald Tusk dicsérte: "Ukrajnában akarjuk elkölteni a pénzünket".
Olaf Scholz német kancellár, Emmanuel Macron francia elnök és Donald Tusk lengyel miniszterelnök nemrég egy berlini találkozón ígéretet tettek arra, hogy kiállnak Ukrajna mellett, és további fegyverekkel látják el, de ha jobban megnézzük, kiderül, hogy az európai adófizetők "Ukrajnára költött" pénzét az Európai Békefenntartási Eszköz nevű programba folyósítják, amely létrehozása óta a
béke helyett a háborút támogatja, és árnyékszereplőket gazdagít.
A három európai vezetőt Berlinben foglalkoztató problémák egyértelműnek tűnnek.
Az Ukrajna "háborús erőfeszítéseinek" támogatását célzó 60 milliárd dolláros törvényjavaslat elakadt az amerikai kongresszusban, és az a 300 millió dolláros fegyverszállítmány, amelyet az USA nemrég küldött Kijevbe, a jelek szerint nem elég ahhoz, hogy megállítsa Zelenszkij csapatainak fokozatos visszavonulását.
Így Olaf Scholz, Emmanuel Macron és Donald Tusk sürgős szükségét érezték annak, hogy azt a benyomást keltsék, hogy "az európaiak készek beavatkozni", és az amerikai hadiipari komplexum ellensúlyozására az EU halálos "ajándékokat" küld az ukránoknak.
Ezt a kompenzációt a "súlyosan hibás" és költségvetésen kívüli Európai Békekeret (EPF) rendszerén keresztül kellene teljesíteni.
A több milliárdos alap
Az EPF-alapot 2021-ben hozták létre, és eredetileg az "EUbarát afrikai diktátoroknak" küldött európai fegyvergyártók kártalanítására használták - ezt a kifejezést az alap kritikusai használják a nyugati médiában.
De 2022 februárjától az EPF milliárdokkal kezdte meg működését, és teljes egészében Oroszország ukrajnai és más posztszovjet országokbeli ellenfeleinek felfegyverzésére fordították.
A felszínen az EPF működése nagy feltűnést kelt: "Az EU 5 milliárd eurós katonai segélyről állapodott meg Ukrajnának", "
EU készpénz Ukrajnának" - ilyen szalagcímek voltak mindenütt jelen a nyugati médiában a múlt héten.
Az EU-tagállamok brüsszeli megbízottjai nemrégiben megállapodtak az EPF eszközeinek 17 milliárd euróra történő növeléséről, amelyből 11 milliárd eurót Ukrajnának szánnak.
(Eddig az EPF már 6,1 milliárd eurót költött az adófizetők pénzéből a Zelenszkij-rezsim fegyverekkel való ellátására).
Az Európai Konzervatív, egy budapesti székhelyű médium azonban arról számol be, hogy "elméletileg lehetséges, hogy a megállapodás értelmében
valójában nem jut valódi pénz az EPF-hez".
Hogy miért?
Az EU saját képmutatásának áldozatává vált.
Az uniós jog szerint az Európai Unió békés szervezet, amely jogilag nem finanszírozhat közvetlenül semmilyen háborús erőfeszítést, annak ellenére, hogy a tagállamok 1991 óta szinte minden nagyobb háborúban részt vettek - Iraktól és Afganisztántól Líbián át Líbiáig és Jugoszláviáig.
Ezért van szükség erre a "békekeretre", amely európai pénzeket használ, de jogilag nem része az EU szigorú szabályokkal rendelkező pénzügyi rendszerének - írja a lap.
Kötvények - pénzben vagy fegyverben
Az EPF-hez tehát mind a 27 uniós országnak hozzá kellene járulnia, az egyes országok gazdaságának relatív méretétől függően.
Van azonban egy olyan rendelkezés, amely lehetővé teszi, hogy az egyes országok "természetbeni adománnyal" váltsák ki a kötelező 5 milliárd eurós befizetésből rájuk eső részt.
Ez azt jelenti, hogy pénzadomány helyett Észtország vagy Németország egyszerűen "adományozhat" fegyvereket (beleértve a
régieket is) ebbe a tisztelt "békekeretbe".
Ez különböző konstrukciók előtt nyitja meg az utat.
"Az apró betűs rész kimondja, hogy minden egyes 2 dollár értékű katonai felszerelés után, amelyet adományoznak, a tagállamok 1 dollárt levonhatnak az EPF-nek szánt kötelező pénzbeli adományukból - a levonásoknak nincs korlátja" - írja a The European Conservative.
Ha tehát az apró betűs részt olvassuk, akkor az uniós tagállamok 5 milliárd eurós "áldozatvállalásáról" szóló hírek az ukrán hadseregért nem egészen pontosak: Németország például egy fillérrel sem fizethet be többet az alapba.
Mint a Politico beszámol róla, Németország volt az ukrán hadsereg legnagyobb adományozója, 17,7 milliárd euró értékben adott katonai szállítmányokat.
Most Németországnak évente 1,2 milliárd eurót kellene befizetnie az EPF-be, de mivel egy év alatt legalább 2,4 milliárd euró értékben ad fegyvereket Ukrajnának, Németország mentesül minden kötelezettség alól, hogy pénzt fizessen az alapba.
Az észt botrány: Azzal, hogy megmutatja nekik a pénzt, fegyvereket kap saját használatra
Ha azonban Németország a legnagyobb adományozó, akkor
Észtország a legokosabb adományozó.
Az év elején a Politico azzal vádolta Észtországot, hogy kihasználja az Európai Tanács által az EPF-re vonatkozóan elfogadott szabályok kiskapuját.
A brüsszeli bürokraták elfelejtették tisztázni, hogy az uniós tagoknak hogyan kell kiszámítaniuk az ukrán hadigépezetnek az Európai Békekereten keresztül küldött fegyverek beszerzési árát.
Így Észtország (amelyet Lettország és Litvánia követett) jelentősen túlbecsülte az általa biztosított régi szovjet fegyverek értékét.
Az EPF azonban továbbra is adta Észtországnak a pénzt, amelyet a tisztviselők később az ország védelmi és fogyasztási igényeinek kielégítésére használtak fel.
"Ők [az észtek és más EU-tagok] a maradékot Ukrajnába küldik, majd később vadonatúj hadianyagot vásárolnak országuknak az uniós pénzből" - írja a Politico.
A The European Conservative által idézett uniós ellenőrök szerint a Kaya Kallas miniszterelnök vezette észt kormány magatartása "különösen kirívó eset".
Észtország "vezette az EPF visszaélési programjainak listáját", 91%-os kártérítést követelve az adományozott régi fegyverekért, ami csak tavaly 135 millió eurót tett ki.
Az új NATO-tagok, Finnország és Svédország szintén hatalmas visszatérítéseket követeltek, Macron Franciaországa pedig ragaszkodott 71%-hoz, plusz ahhoz a kötelezettséghez, hogy csak európai gyártású fegyverekkel működjenek.
"Mindent egybevetve, ez egy méltatlan történet - a nyugati országok dicsekednek az Ukrajnának nyújtott állítólag önzetlen katonai segítségükkel, ahogyan a szíriai lázadóknak nyújtott segítségükkel is dicsekedtek.
Ennek eredményeképpen Szíriában és Ukrajnában súlyos károkat okoztak a nagyrészt nyugati gyártású fegyverek" - kommentálta Sonja van den Ende moszkvai nemzetközi ügyek elemzője, aki a közel-keleti háborúkról tudósított.
"De a valóságban ez a katonai segély nem önzetlen.
Az EPF példáján láthatjuk, hogy ez a támogatás valójában
a nagy fegyvergyártók és a nyugati kormánytisztviselők zsebének megtöméséhez járul hozzá".
EPF - Ευρωπαϊκός Μηχανισμός Ειρήνης: Το ταμείο που πυροδοτεί τον πόλεμο και είναι μία μόνιμη πηγή για σκάνδαλα και δολοπλοκίες
www.bankingnews.gr
