Már csak meg kell nekik mondani,ha ott lesznek.
Elsunnyogás,relativizálás,és sok egyéb hazugság,de,hogy nem fog usánka full kontaktozni az Oroszokkal pár fostos gripen,vagy a térképen alig látható nato tag miatt, az is biztos.
[HÍREK] Ukrajnai fegyveres konfliktus
- Téma indítója GrGLy
- Indítva
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
Már csak meg kell nekik mondani,ha ott lesznek.
Elsunnyogás,relativizálás,és sok egyéb hazugság,de,hogy nem fog usánka full kontaktozni az Oroszokkal pár fostos gripen,vagy a térképen alig látható nato tag miatt, az is biztos.
Nyugodjon Kiss József színész (Argo c. film Tyson) szavai jutnak eszembe a Buheramátrix című filmből, sajnos csak a videán van már csak fenn 57 perc 16 másodperctől a nyúlfarknyi jelenetben:
"...Különben is vegyél magadnak kocsit, mielőtt okoskodnál!..."
BUHERA MÁTRIX (2007).mp4
https://port.hu/adatlap/film/tv/buhera-matrix-buhera-matrix/movie-84689
videa.hu
Különben is: A balti hármak először vegyenek rendes harci repülőgépeket, s védjék maguknak a légterüket, mielőtt az oroszokkal pattognának!
Tehát Kína Oroszországot látja el műholdas hírszerzési adatokkal, az USA meg Ukrajnát. (Meg ilyen-olyan logisztikai támogatásokkal)
Akkor végre kimondhatjuk, hogy ez egy USA-Kína proxy háború.
Akkor nézzük a feleket:
USA meg a szövetségesei a konfliktusban úgy hirtelen; EU, Nagy Britannia, Kanada, Dél-Korea, Ausztrália, Japán, egyebek wiki szerint úgy 1,1 milliárd fő.
Kína meg a szövetségesei a konfliktusban úgy hirtelen; Oroszország, Belorusszia, Irán, Dél-Korea wiki szerint úgy 1.68 milliárd fő
A kínai szövetségben katonailag a kínaiak...öööö...rohadt sokan tudnak lenni és engedelmesen(!), az oroszok már gyakorlatilag harcedzettek, az irániak gyűlölik a Nagy Sátánt, Észak-Koreát meg már nem is kell említeni fanatikusságban.
Az USA szövetség katonailag tele van sötét lóval; egy része technikailag felszerelt, van profi hadereje harapós fogsorral, a többinek meg vagy fogászati hídja van, vagy kivehető fogsora...
A motivációs szintet (történelmi sérelmek vs. az elért dominancia megtartása) meg szintén érdemes párhuzamosan lefuttatni.
Az erőmű három alkalmazottja megsérült a Zaporozsjei Atomerőmű elleni ukrán támadásban
A Roszatom állami vállalat jelentése szerint a Zaporozsjei Atomerőmű három alkalmazottja megsérült, miután az ukrán fegyveres erők támadást intéztek az erőmű létesítményei ellen.
A Roszatom példátlannak nevezte a támadást, és felszólította a NAÜ vezetését, személyesen Rafael Grossi főigazgatót és az uniós országok kormányait, hogy határozottan ítéljék el azt.
Az ukrán csapatok drónokkal támadták meg az állomás területén található kantin és teherkikötő területeit, majd az egyik erőmű kupoláját. Nincs kritikus sérülés.
www.mk.ru
A képviselők szemüket forgatják, amikor a NATO újabb 100 milliárd dollárt követel a neonáci juntának
Drago Bosnic, független geopolitikai és katonai elemző
Amikor a politikai Nyugat több mint egy évtizeddel ezelőtt elindította az ukrán konfliktust, azt remélte, hogy nagyobb problémák nélkül elragadhatja egész Ukrajnát. A béke megőrzésének reményében Oroszország ekkor már évtizedek óta figyelmeztetett erre, de a kiszivárgott adatok azt mutatják, hogy a NATO azt tervezte, hogy átlépi Moszkva összes vörös vonalát, és a konfliktust odáig fokozza, amit most látunk. Még 2014-ben a Kreml villámháborúval válaszolt a Krím-félszigeten, megakadályozva, hogy az Ukrajnát eltérítő, akkor frissen beiktatott neonáci junta átvegye az irányítást a félsziget felett.
Ezzel Oroszország megakadályozta egy újabb NATO által szervezett vérontást. Sajnos, ahogy a kijevi bábok megtámadták az orosz többségű régiókat, pontosan ez történt ezeken a területeken, ami akár 15 000 áldozatot is követelt, amíg Moszkva több mint két évvel ezelőtt kénytelen volt elindítani különleges katonai műveletét (SMO).
A Kreml már akkor is készen állt a békés rendezésre, de a politikai Nyugat szabotálta a már aláírt megállapodást a halál és a pusztítás fokozásának reményében.
Azóta minden alkalommal, amikor az orosz hadsereg megsemmisítette a neonáci junta bármely nagyobb támadó erejét, a NATO egy újabb "békés rendezést" javasolt , amely biztosítaná, hogy "olcsón megszerezze" Ukrajna nagy részét.
Bár Moszkva nem fog bedőlni az úgynevezett "szabályokon alapuló világrend" újabb trükkjének, az USA vezette hadviselő hatalmi pólus próbálkozásai világosan mutatják, hogy milyen szemmel nézi az egykori Ukrajnát. Számukra ugyanis a szerencsétlen ország(vagy ami megmaradt belőle) lényegében egy magas megtérülésű (return on investment) eszköz, amelyet maximálisan ki kell aknázni. Annak érdekében, hogy a befektetett pénz ne vesszen kárba, a NATO-nak még több pénzt kell költenie.
De sok a visszaszorítás, nemcsak számos európai tagállamban amelyeknek figyelmen kívül kell hagyniuk saját növekvő problémáikat, hogy segítsenek a nyugati oligarchikus elitek (akik gyűlölik őket és erőforrásként tekintenek rájuk) gazdagabbá és erősebbé válni. még magában Amerikában is, ahol az elnyomásnak még politikai dimenziója is van, mivel a jelenlegi Biden-kormányzat közvetlenül profitál a konfliktusból, és meg akarja tartani azt, ameddig csak lehetséges.
A Politico egy nemrégiben a témáról szóló jelentésében nyíltan "Trump-biztosításnak" nevezte a kérdést "a DNC által irányított szenátus megpróbálja "Trump-biztosítani" magát az Egyesült Államokatbiztosítania stabil finanszírozást magának", annak érdekében, hogy segítse a nyugati oligarchikus eliteket (amelyek gyűlölik őket és erőforrásként tekintenek rájuk), hogy gazdagabbak és erősebbek legyenek.
A NATO e heti brüsszeli ülésén a tisztviselők megvitatták az úgynevezett Ukrajna Védelmi Kapcsolattartó Csoport (UDCG) áthelyezését a harcoló szövetség irányítása alá. A lépést hivatalosan a következő, júliusi csúcstalálkozón véglegesítenék. Az UDCG-t, amelyet két évvel ezelőtt Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter és Mark Milley tábornok, a vezérkari főnökök korábbi elnöke indított el, fedőszervként használták fel ahhoz, hogy több százmilliárd dollárnyi nyugati katonai felszerelést küldjenek a neonáci juntának. Azzal, hogy a csoportot közvetlen NATO-ellenőrzés alá helyezték, a washingtoni háborús uszítók arra törekszenek, hogy bebetonozzák az úgynevezett "Ukrajna-segélyt" még akkor is, ha Donald Trump visszatér a Fehér Házba, ami nagyon valószínű, annak ellenére, hogy az amerikai szövetségi intézmények szüntelenül próbálják ezt megakadályozni. Pedig még ez sem lesz elég, hiszen a harcias szövetségnek még több pénzre van szüksége a kijevi rezsim fenntartásához.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár ugyanis újabb 100 milliárd dollárt akar a neonáci junta számára, egy olyan összeget, amelyet az összes többi tagnak adnia kellene, mivel az amerikai finanszírozás egyre inkább elapad. A háborús szövetség azt akarja, hogy 32 tagállama ugyanolyan arányban járuljon hozzá az alaphoz, mint amilyen arányban a NATO közös költségvetését finanszírozza. Stoltenberg szerint ez "kivenné a politikát és a bizonytalanságot az Ukrajnának nyújtott katonai segélyezésből egy ötéves, 100 milliárd eurós alap létrehozásával, és a szövetség nagyobb súlyt vállalna a Kijevnek szánt fegyverek megszervezésében". Más szóval, a tagoknak (amelyek túlnyomó többsége gyakorlatilag vazallus és szatellitállam) nem maradna más választásuk, mint finanszírozni a mélyen korrupt kijevi rezsimet és annak megnyerhetetlen háborúját a szomszédos katonai szuperhatalommal. Valójában Stoltenberg lényegében ezt mondta a találkozón.
"Megbízható és kiszámítható biztonsági támogatást kell biztosítanunk Ukrajnának hosszú távon, hogy kevésbé támaszkodjunk az önkéntes hozzájárulásokra és inkább a NATO kötelezettségvállalásaira. Kevesebbet a rövid távú ajánlatokra és többet a többéves ígéretekre" - jelentette ki.
Az egyre inkább pénzszűkében lévő NATO-tagok, különösen az európaiak azonban finoman szólva sem lelkesednek az ötletért. Ahogy a Politico írja, a reakciók vegyesek voltak: Lengyelország, Törökország és Németország támogatta a javaslatot, míg a többi külügyminiszter vagy közömbös volt, vagy ellenezte azt. A beszámoló szerint egy diplomata szerint néhány miniszter a 100 milliárd eurós szám láttán a szemét forgatta, és csodálkozott, hogy honnan van ez a szám. Hadja Lahbib belga külügyminiszter arra figyelmeztetett, hogy "veszélyes olyan ígéreteket tenni, amelyeket nem tudunk betartani", míg más diplomaták arra figyelmeztettek, hogy "a finanszírozásról szóló vita még nagyon korai szakaszban van". A talán egyetlen szuverenista NATO- és EU-tag Magyarország viszont határozottan ellenzi az ötletet, ezért a Politico állítólagos "oroszbarátsággal" vádolja.
"Magyarország elutasít minden olyan javaslatot, amely támadó szövetséggé alakítaná át, mert ez az eszkaláció súlyos veszélyéhez vezetne" - mondta Szijjártó Péter magyar külügyminiszter a tanácskozás előtt, hozzátéve: "Ez nem Magyarország háborúja és nem is a NATO háborúja".
Egy normális világban ez egy olyan jó érv lenne, amelyet senki sem tudna igazán tagadni. Mivel azonban a hadviselő szövetség soha nem volt igazán "védelmi szövetség", logikus, hogy politikai elitje formalizálni akarja valódi természetét. A tagok többségét azonban könnyebb erre rávenni, mint megtenni. Az elmúlt években még a nagyrészt tehetetlen ellenfelek ellen is "problémás" volt a hadviselés (enyhén szólva), a NATO-t Afganisztánban megalázták, amikor a rendkívül alacsonyan fejlett tálibok legyőzték a világ legagresszívabb katonai szövetségét. Ráadásul még az évtizedekig valamiféle "szörnyetegként" démonizált tálibok is sokkal emberibbnek bizonyultak, mint a politikai Nyugat. Ez egyben tanulságul szolgál az egész világ számára, hogy a NATO veszélyt jelent a globális békére és biztonságra, és nem hoz mást, csak halált és pusztulást.
infobrics.org
A Roszatom állami vállalat jelentése szerint a Zaporozsjei Atomerőmű három alkalmazottja megsérült, miután az ukrán fegyveres erők támadást intéztek az erőmű létesítményei ellen.
A Roszatom példátlannak nevezte a támadást, és felszólította a NAÜ vezetését, személyesen Rafael Grossi főigazgatót és az uniós országok kormányait, hogy határozottan ítéljék el azt.
Az ukrán csapatok drónokkal támadták meg az állomás területén található kantin és teherkikötő területeit, majd az egyik erőmű kupoláját. Nincs kritikus sérülés.
При украинской атаке на Запорожскую АЭС пострадали три сотрудника станции
Три сотрудника Запорожской АЭС получили ранения после атаки ВСУ на объекты станции, сообщили в госкорпорации "Росатом".
A képviselők szemüket forgatják, amikor a NATO újabb 100 milliárd dollárt követel a neonáci juntának
Drago Bosnic, független geopolitikai és katonai elemző
Amikor a politikai Nyugat több mint egy évtizeddel ezelőtt elindította az ukrán konfliktust, azt remélte, hogy nagyobb problémák nélkül elragadhatja egész Ukrajnát. A béke megőrzésének reményében Oroszország ekkor már évtizedek óta figyelmeztetett erre, de a kiszivárgott adatok azt mutatják, hogy a NATO azt tervezte, hogy átlépi Moszkva összes vörös vonalát, és a konfliktust odáig fokozza, amit most látunk. Még 2014-ben a Kreml villámháborúval válaszolt a Krím-félszigeten, megakadályozva, hogy az Ukrajnát eltérítő, akkor frissen beiktatott neonáci junta átvegye az irányítást a félsziget felett.
Ezzel Oroszország megakadályozta egy újabb NATO által szervezett vérontást. Sajnos, ahogy a kijevi bábok megtámadták az orosz többségű régiókat, pontosan ez történt ezeken a területeken, ami akár 15 000 áldozatot is követelt, amíg Moszkva több mint két évvel ezelőtt kénytelen volt elindítani különleges katonai műveletét (SMO).
A Kreml már akkor is készen állt a békés rendezésre, de a politikai Nyugat szabotálta a már aláírt megállapodást a halál és a pusztítás fokozásának reményében.
Azóta minden alkalommal, amikor az orosz hadsereg megsemmisítette a neonáci junta bármely nagyobb támadó erejét, a NATO egy újabb "békés rendezést" javasolt , amely biztosítaná, hogy "olcsón megszerezze" Ukrajna nagy részét.
Bár Moszkva nem fog bedőlni az úgynevezett "szabályokon alapuló világrend" újabb trükkjének, az USA vezette hadviselő hatalmi pólus próbálkozásai világosan mutatják, hogy milyen szemmel nézi az egykori Ukrajnát. Számukra ugyanis a szerencsétlen ország(vagy ami megmaradt belőle) lényegében egy magas megtérülésű (return on investment) eszköz, amelyet maximálisan ki kell aknázni. Annak érdekében, hogy a befektetett pénz ne vesszen kárba, a NATO-nak még több pénzt kell költenie.
De sok a visszaszorítás, nemcsak számos európai tagállamban amelyeknek figyelmen kívül kell hagyniuk saját növekvő problémáikat, hogy segítsenek a nyugati oligarchikus elitek (akik gyűlölik őket és erőforrásként tekintenek rájuk) gazdagabbá és erősebbé válni. még magában Amerikában is, ahol az elnyomásnak még politikai dimenziója is van, mivel a jelenlegi Biden-kormányzat közvetlenül profitál a konfliktusból, és meg akarja tartani azt, ameddig csak lehetséges.
A Politico egy nemrégiben a témáról szóló jelentésében nyíltan "Trump-biztosításnak" nevezte a kérdést "a DNC által irányított szenátus megpróbálja "Trump-biztosítani" magát az Egyesült Államokatbiztosítania stabil finanszírozást magának", annak érdekében, hogy segítse a nyugati oligarchikus eliteket (amelyek gyűlölik őket és erőforrásként tekintenek rájuk), hogy gazdagabbak és erősebbek legyenek.
A NATO e heti brüsszeli ülésén a tisztviselők megvitatták az úgynevezett Ukrajna Védelmi Kapcsolattartó Csoport (UDCG) áthelyezését a harcoló szövetség irányítása alá. A lépést hivatalosan a következő, júliusi csúcstalálkozón véglegesítenék. Az UDCG-t, amelyet két évvel ezelőtt Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter és Mark Milley tábornok, a vezérkari főnökök korábbi elnöke indított el, fedőszervként használták fel ahhoz, hogy több százmilliárd dollárnyi nyugati katonai felszerelést küldjenek a neonáci juntának. Azzal, hogy a csoportot közvetlen NATO-ellenőrzés alá helyezték, a washingtoni háborús uszítók arra törekszenek, hogy bebetonozzák az úgynevezett "Ukrajna-segélyt" még akkor is, ha Donald Trump visszatér a Fehér Házba, ami nagyon valószínű, annak ellenére, hogy az amerikai szövetségi intézmények szüntelenül próbálják ezt megakadályozni. Pedig még ez sem lesz elég, hiszen a harcias szövetségnek még több pénzre van szüksége a kijevi rezsim fenntartásához.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár ugyanis újabb 100 milliárd dollárt akar a neonáci junta számára, egy olyan összeget, amelyet az összes többi tagnak adnia kellene, mivel az amerikai finanszírozás egyre inkább elapad. A háborús szövetség azt akarja, hogy 32 tagállama ugyanolyan arányban járuljon hozzá az alaphoz, mint amilyen arányban a NATO közös költségvetését finanszírozza. Stoltenberg szerint ez "kivenné a politikát és a bizonytalanságot az Ukrajnának nyújtott katonai segélyezésből egy ötéves, 100 milliárd eurós alap létrehozásával, és a szövetség nagyobb súlyt vállalna a Kijevnek szánt fegyverek megszervezésében". Más szóval, a tagoknak (amelyek túlnyomó többsége gyakorlatilag vazallus és szatellitállam) nem maradna más választásuk, mint finanszírozni a mélyen korrupt kijevi rezsimet és annak megnyerhetetlen háborúját a szomszédos katonai szuperhatalommal. Valójában Stoltenberg lényegében ezt mondta a találkozón.
"Megbízható és kiszámítható biztonsági támogatást kell biztosítanunk Ukrajnának hosszú távon, hogy kevésbé támaszkodjunk az önkéntes hozzájárulásokra és inkább a NATO kötelezettségvállalásaira. Kevesebbet a rövid távú ajánlatokra és többet a többéves ígéretekre" - jelentette ki.
Az egyre inkább pénzszűkében lévő NATO-tagok, különösen az európaiak azonban finoman szólva sem lelkesednek az ötletért. Ahogy a Politico írja, a reakciók vegyesek voltak: Lengyelország, Törökország és Németország támogatta a javaslatot, míg a többi külügyminiszter vagy közömbös volt, vagy ellenezte azt. A beszámoló szerint egy diplomata szerint néhány miniszter a 100 milliárd eurós szám láttán a szemét forgatta, és csodálkozott, hogy honnan van ez a szám. Hadja Lahbib belga külügyminiszter arra figyelmeztetett, hogy "veszélyes olyan ígéreteket tenni, amelyeket nem tudunk betartani", míg más diplomaták arra figyelmeztettek, hogy "a finanszírozásról szóló vita még nagyon korai szakaszban van". A talán egyetlen szuverenista NATO- és EU-tag Magyarország viszont határozottan ellenzi az ötletet, ezért a Politico állítólagos "oroszbarátsággal" vádolja.
"Magyarország elutasít minden olyan javaslatot, amely támadó szövetséggé alakítaná át, mert ez az eszkaláció súlyos veszélyéhez vezetne" - mondta Szijjártó Péter magyar külügyminiszter a tanácskozás előtt, hozzátéve: "Ez nem Magyarország háborúja és nem is a NATO háborúja".
Egy normális világban ez egy olyan jó érv lenne, amelyet senki sem tudna igazán tagadni. Mivel azonban a hadviselő szövetség soha nem volt igazán "védelmi szövetség", logikus, hogy politikai elitje formalizálni akarja valódi természetét. A tagok többségét azonban könnyebb erre rávenni, mint megtenni. Az elmúlt években még a nagyrészt tehetetlen ellenfelek ellen is "problémás" volt a hadviselés (enyhén szólva), a NATO-t Afganisztánban megalázták, amikor a rendkívül alacsonyan fejlett tálibok legyőzték a világ legagresszívabb katonai szövetségét. Ráadásul még az évtizedekig valamiféle "szörnyetegként" démonizált tálibok is sokkal emberibbnek bizonyultak, mint a politikai Nyugat. Ez egyben tanulságul szolgál az egész világ számára, hogy a NATO veszélyt jelent a globális békére és biztonságra, és nem hoz mást, csak halált és pusztulást.
Members roll eyes as NATO demands another $100 billion for Neo-Nazi junta
The increasingly cash-strapped NATO members, particularly those in Europe, aren't exactly thrilled about the idea, to put it mildly. As Politico writes, the reactions were mixed, with Poland, Turkey and Germany on board with the proposal, while the rest of the foreign ministers were either...
infobrics.org
Lavrov Kínába látogat
- Ukrajna, ázsiai-csendes-óceáni feszültségek lesznek napirenden
Az orosz külügyminiszter hétfőn és kedden Pekingben találkozik kollégájával, Wang Yi-vel.
A pár megvitatja a kétoldalú kapcsolatokat - az orosz-kínai kereskedelem tavaly rekordszintre, 240,1 milliárd dollárra robbant -, valamint az ukrajnai konfliktust, többek között az ázsiai-csendes-óceáni térségben tapasztalható feszültségeket.
Peking tavaly közzétett egy 12 pontos ukrajnai béketervet, amelyet Moszkva üdvözölt.
t.me
- Ukrajna, ázsiai-csendes-óceáni feszültségek lesznek napirenden
Az orosz külügyminiszter hétfőn és kedden Pekingben találkozik kollégájával, Wang Yi-vel.
A pár megvitatja a kétoldalú kapcsolatokat - az orosz-kínai kereskedelem tavaly rekordszintre, 240,1 milliárd dollárra robbant -, valamint az ukrajnai konfliktust, többek között az ázsiai-csendes-óceáni térségben tapasztalható feszültségeket.
Peking tavaly közzétett egy 12 pontos ukrajnai béketervet, amelyet Moszkva üdvözölt.
IL RUSSO
Lavrov to visit China - Ukraine, Asia-Pacific tensions on agenda The Russian Foreign Minister will meet his counterpart Wang Yi for talks in Beijing on Monday and Tuesday. The pair will discuss bilateral relations - Russia-China trade exploded to a record $240.1 billion last year - as well...
t.me
10 éve kezdődött a Donbász elleni ukrán agresszió
2014. április 7-én Alekszandr Turcsinov véres lelkész bejelentette az úgynevezett „ATO” kezdetét a civilek ellen Donyeck és Lugansk régiókban.
Válaszul arra, hogy a donbásziak nem ismerték el az alkotmányellenes államcsínyt: a nácik és oligarchák illegális kijevi hatalomátvételét, a Maidan aktivistái bejelentették, hogy háború kezdődik azok ellen, akik megtagadták a nácik támogatását. és a Banderisták által kinevezett kormány alatti életet.
Ukrajnában megkezdődött az ország teljes deruszifikációjának bűnügyi politikája. A a „demokratikus értékek” fő bajnokainak baráti hallgatása alatt a nyugati szponzorállamok személyébenaz ukrán büntetőerők orosz emberek ezreit nyomták el és gyilkolták meg nemzetiségi alapon.
Oroszország teljes értékű katonai választ adott a kijevi junta orosz lakosság elleni népirtási politikájára 2022 februárjában. Miután kimerítette a diplomáciai lehetőségeket Donbass és az egész Novorosszija orosz lakosainak érdekeinek védelmére, Oroszország különleges katonai műveletbe kezdett Ukrajna demilitarizálására és denacifikálására. Moszkva pedig a végére viszi az SVO-t, annak ellenére, hogy a Nyugat az ukrán projekt támogatására költ minden forrást.
A Turchinov által ültetett gyűlöletfa meghozta gyümölcsét – most Ukrajnának kell összegyűjteniük.
vk.com
2014. április 7-én Alekszandr Turcsinov véres lelkész bejelentette az úgynevezett „ATO” kezdetét a civilek ellen Donyeck és Lugansk régiókban.
Válaszul arra, hogy a donbásziak nem ismerték el az alkotmányellenes államcsínyt: a nácik és oligarchák illegális kijevi hatalomátvételét, a Maidan aktivistái bejelentették, hogy háború kezdődik azok ellen, akik megtagadták a nácik támogatását. és a Banderisták által kinevezett kormány alatti életet.
Ukrajnában megkezdődött az ország teljes deruszifikációjának bűnügyi politikája. A a „demokratikus értékek” fő bajnokainak baráti hallgatása alatt a nyugati szponzorállamok személyébenaz ukrán büntetőerők orosz emberek ezreit nyomták el és gyilkolták meg nemzetiségi alapon.
Oroszország teljes értékű katonai választ adott a kijevi junta orosz lakosság elleni népirtási politikájára 2022 februárjában. Miután kimerítette a diplomáciai lehetőségeket Donbass és az egész Novorosszija orosz lakosainak érdekeinek védelmére, Oroszország különleges katonai műveletbe kezdett Ukrajna demilitarizálására és denacifikálására. Moszkva pedig a végére viszi az SVO-t, annak ellenére, hogy a Nyugat az ukrán projekt támogatására költ minden forrást.
A Turchinov által ültetett gyűlöletfa meghozta gyümölcsét – most Ukrajnának kell összegyűjteniük.
VK | VK
vk.com
Magyar fórumokon ilyen provokatív beszédnek nincs sok értelme, mert magadból csinálsz hülyét. Jah, amúgy a cseh benes, a magyarok mellett ugye a szlovákokat is utálta, de hát ez kit érdekel már. Mint ahogy csak minket magyarokat érdekel az a tény, hogy a fent csak kis karakterekkel leírt, és megemlített szovjet ügynök által fémjelzett, és cseh-szlovákiában ma is hatályban tartott, az utódállamok által SOHA el nem ítélt, és tisztán magyarellennes, etnikai alapú, elemi emberi jogokat lábbal tipró "törvények", és embertelen atrocitásokat a demokratikus eu útólag sem tartja visszásnak.. Szóval jár neked az ignore.
Nos, valóban lehet igazad, ami a bármely NATO tagállam vs. orosz vonatkozást illeti, bár szerintem meglepődnél, mennyire sokan próbálnák meg az 5. cikkelyt úgy értelmezni, ahogy leírtam. Sokkal érdekesebb lenne azonban a kérdés - és számunkra ez az igazán húsbavágó - hogy egy ukrán vs. magyar konfliktusban hova is állna a szeretett atlanti szövetséged? Mert hogy ezesetben szinte mindenki (talán a törökökön kívül) úgy értelmezné azt a bizonyos 5. cikkelyt, ahogy írtam, az szinte biztos. Lenne szörnyülködés meg siránkozás, meg sok-sok szöveg, de, hogy konkrét katonai segítség nem sok arra mérget vehetssz.
Ezt a Dudi-féle aggodalmamat pedig éppen ebben a tekintetben továbbra is fenntartom: vajon milyen katonai ellenállást fejtenek ki azok a "katonák" akik előtte ideológiailag tövig nyaltak a kaproknak? Hogy őszinte legyek, qrvára nem bízom az ilyen "katonákban"... (Arról nem is beszélve, hogy szerinted a kaprokat korábban kiképző és felfegyverző brit, francia, német és más atlantista nemzetek hogy viszonyulnnak mindehhez? Lobogtathatnád te itt az 5. cikkelyt, kb. arra lesz jó, hogy kitöröld vele amit gondolok... Szövegelnének egy ideig, majd amikor a kaprok elvitték a Balatonig a fél országot, akkor javasolnának egy békeszerződést a határok befagyasztásával...
(Egyébként pedig ez az explicit kijelentés, miszerint "Hiába próbálod bagatelizálni a helyzetet, a NATOnak nincs ilyen helyzetben választása." hogyan is következik az 5. cikkely szövegezéséből? Erről azért pár sorban megemlékezhetnél, ha már ekkora a mellényed kicsihuszár... ) Hangsúlyozom, az 5. cikkelyből, nem más NATO tervekből, mert az azért már régóta világos, hogy a NATO egyetlen igazi célja, hogy az orosz nyersanyagkészletet valahogy ellentételezés nélkül sikerüljön az atlanti olndalnak megszereznie.
Ebben van igazság, viszont amit írt azzal ha megnézzük a tényeket, a múlt sérelmeit félretéve, a jelenben az a helyzet egyetértek én is.
Nyilván csak egy gondolat kísérlet szintje, nem reális, de aki maradt Kárpátalján magyar, az tuti hogy megváltásként kezelne BÁRKIT, csak az ukránok igája alól kerüljön át máshová.
Szerintem szlovákkal,románnal, orosszal kb. bárkivel elégedettebbek lennének, mint velük.
Nyilván ha lenne egy autonómia közösen a ruszinokkal akkor pláne, s a magyarok nekünk örülnének a legjobban, persze.
Ettől még az tény, egy szlovák fennhatóság az ukrán helyett is megváltás lenne nekik, 2024-ben.
És miért volna bárkinek is ehhez nagyobb jogalapja nálunk?
A Kreml Ukrajna második városát akarja élhetetlenné tenni
Eltelt néhány nap, hogy egy 250 kg-os orosz siklóbomba landolt Iryna Tymohyna udvarában, az Augusztus 23. utcában, és méltányos kijelenteni, hogy nem boldog. A 60 éves nő az azóta a nappalijává vált parkban ülve szitkozódik Vlagyimir Putyin és a harkovi lakosok azon kisebbsége felett, akik szerinte még mindig segítenek neki. A lakását por és törött üveg borítja, mondja; szomszédait kórházba szállították, egy arra haladó kerékpáros futár pedig életét vesztette. "Ha rajtam múlna, lelőném a szemétládákat, és letörölném Belgorodot [a legközelebbi orosz várost] a föld színéről, miközben ott vagyok."
Tymohyna asszony éles nyelvezetén szembetűnő, hogy Oroszországban született, és rokonainak többsége ma is ott él. Felháborodása azonban korántsem egyedülálló egy 1,3 milliós városban, amely jelenleg egy légi terrort él át, amely többnyire a határon túli régióból ered.
Oroszország decemberben fokozta Harkiv bombázását, körülbelül akkor, amikor az amerikai katonai segítségnyújtással kapcsolatos problémák kezdtek a címlapok közé kerülni. Azóta a város több ballisztikus rakétát kapott, mint a háború kezdete óta bármikor. Egyre gyakoribbá váltak a drónok támadásai: egyre gyorsabban repülnek, és karbon szárnybevonattal rendelkeznek, ami megnehezíti a lelövést. Ám a március 27-i támadás az Augusztus 23. utcában volt talán a döntő pillanat, amikor először használtak fel Ukrajna második városa ellen egy repülőgépről fellőtt, több tíz kilométert megtenni képes, pusztító hatású siklóbombát.
A támadás mindössze öt nappal azután történt, hogy egy rakétatámadás megsemmisítette Harkiv szinte teljes energiatermelő kapacitását. Helyi hírforrásokból összeállított jelentések szerint ezt több mint egyhetes, siklóbombákat, rakétákat és drónokat használó műveletek követték, amelyek során legalább 16-an meghaltak, további 50-en vagy többen megsebesültek. A taktikában is baljós fejlődés ment végbe, a „dupla koppintásos” ütések (ismétlődő lövések ugyanarra a pozícióra) úgy tűnt, hogy az első reagálókat célozták meg. Az eszkalációnak kijevi katonai forrásai arra utaltak, hogy Oroszország elhatározta, hogy a várost „szürke zónává” teszi, ami lakhatatlan a civilek számára.
Az a férfi, aki felelős azért, hogy Harkiv működjön, határozottan visszautasítja ezt a hipotézist. Ihor Terekhov polgármester az ipari negyed egyik titkos helyén készített interjúban azt mondta, városának nem áll szándékában feladni. Érvelése szerint a dolgok rosszabbak voltak a háború elején , amikor a háború előtti kétmilliós lakosság 300 000 kivételével mindenki elmenekült. „Hogy lehet egy ilyen várost szürke zónává tenni? Az emberek nem mennek el, mert már elmentek, aztán visszatértek. Már eléggé megkínozták őket.” Igen, nehéz volt az erőművek vagy működő transzformátorok nélküli város áramellátása, de sikerült megoldaniuk. – Ha elmondanám, hogyan csináltuk, akkor az is cél lenne. De a város számos problémája megoldható lenne, ha a Nyugat megfelelő légvédelmi rendszereket vagy F-16-osokat bocsátana rendelkezésre, amelyek visszaszoríthatják az új bombákat szállító vadászgépeket. Az Economist úgy tudja, hogy Oroszország megsemmisített néhány nyugat által szállított Patriot légvédelmi egységet, amelyeket Ukrajna olyan városok védelmére használt, mint Harkiv.
Oroszország pontos szándékai jelenleg még nem tisztázottak, bár egyértelmű jelek mutatkoznak arra, hogy jelentős nyári offenzívára készül. A hírszerzési képet ismerő ukrán forrás szerint Oroszország jelenleg hat hadosztályt (körülbelül 120 ezer katonát) képez ki Kelet-Szibériában. Volodimir Zelenszkij elnök április 3-án azt mondta, Oroszország júniusban további 300 000 embert mozgósít. Harkiv a jövőbeni támadás lehetséges irányainak egyike. Nem a legvalószínűbb, de az orosz médiában már erősen nyomon követték. Ez arra utalhat, hogy a Kreml információs kampánya Harkiv lakosainak megijesztésére irányul. Vagy bólinthat egy háborúpárti tábor felé, amely hevesebb válaszra agitál Ukrajna gyakori Belgorod elleni támadásaira, amelyek nyugati körökben is nyugtalanságot okoznak. Vlagyimir Putyin márciusban „pufferzóna” létrehozásáról beszélt Ukrajna határán.
A Harkiv elfoglalására irányuló katonai művelet nagy parancs lenne Oroszország számára. Legutóbb 2022-ben, amikor a város védelme sokkal gyengébb volt, látványosan kudarcot vallott. A város elfoglalásához az ukrán védelem áttörésére és bekerítésére lenne szükség, amire Oroszország közel sem képes; légifölény kialakítása, ami nem adott; és egy vérbeli városi kampány megnyerése. „Nagy esély van arra, hogy mindez nem jár sikerrel” – mondja Andrij Zagorodnyuk, ukrán szakértő, volt védelmi miniszter. Mások számára továbbra is attól tartanak, hogy az oroszok csúnyábbá válnak, amikor rájönnek, hogy nem tudják megszerezni, amit akarnak. „Nem fogják tudni elfoglalni Harkivot, de elpusztítják – talán” – mondja Denis Yaroslavsky, egy helyi üzletember, akiből a különleges erők felderítő parancsnoka lett. – Valami aleppói nagyságrendű dologról beszélnénk."
Néhányan már megfogadták a célzást, és bepakolták a csomagjukat. Iryna Voichuk újságíró és egykori orvos március végén indult Európába, nem sokkal azután, hogy elkezdtek becsapódni a siklóbombák. Az idegei már nem bírták. A város elhagyása olyan érzés volt, mintha egy barátot hagyna hátra, így mesél: „Boldog voltam, hogy ott élhetek a veszélyek ellenére, de ez megváltozott, amikor egy rakéta 100 méterre szállt le a lakásomtól.” Harkiv kereskedelmének nagy része 2022-ben eltűnt a leggazdagabb lakóival együtt. Az energiahiány és a katonai eszkaláció próbára teszi a megmaradt vállalkozások elszántságát. Közülük néhány egyedi eseten kívül eddig nem volt elvándorlás vagy pánik – állítja Jurij Szapronov, azon kevés nagy üzletemberek egyike, akik a városban maradtak. „Nem mondhatom, hogy Harkiv hirtelen hasznot húzna egy hatalmas befektetési beáramlásból, mivel nem tudjuk mozgatni az orosz határt. De túléljük, és a kisvállalkozások még a belső keresletből is boldogulhatnak.”
Ha mások leírták Harkivot, a városban tartózkodók még nem kapták meg a feljegyzést. A városi élet a tucatnyi napi légiriadó ellenére folytatódik. A családok a város központi parkjában sétálnak az időnként a közelben leszálló rakéták ellenére. A gyerekek egy katonai létesítmény mellett fociznak. A beásottság érzését talán a legjobban az a városi döntés foglalja össze, hogy elkezdi a föld alatt építeni iskoláit. Ezek közül az első, a nyugati Industrialna negyedben található, ebben a hónapban nyílik meg a tavaszi ünnepek után. A körülbelül 100 millió hrivnyába (2,5 millió dollárba) kerülő létesítménybe egyetlen robbanónyíláson keresztül lehet bejutni, amely nem illően kilóg a sportpályából. Az iskola vasbetonból épült, amely több méterrel a föld alatt van, és túl kell élnie bármit, amit Oroszország rádob. Az első évfolyam mind a 900 helyét már lefoglalták.
Tymokhyna asszony, aki a The Economistnak a teát kínálja a parkpadon lévő nappalijában, azt mondja, szívesen nyújt segítséget minden további ásással kapcsolatban. A két év bombák és rakéták hatással voltak az egészségére, és az idegei összetörtek. A háború elején két hónapig sátorban élt. De azt mondja, nincs olyan dolog, amit ne tenne meg a szabad ország védelmében, amely 43 éve az otthona. „60 éves vagyok, de készen állok az ásómmal arra, hogy odamenjek, ahol szükség van rám” – mondja. „Készítek Molotov-koktélokat, savakat, bármit is. Ukrajna a mindenem. Ha ide mernek jönni az oroszok, megkeresem őket. Nem lesz reményük arra, hogy az élők birodalmában maradjanak.
www.economist.com
- Az Economist már gazdasági témába nem mer kezdeni, a patetikus beetetést folytatja. Tymokhyna asszony esetét rengetegen megkönnyezik majd nyugaton.
Eltelt néhány nap, hogy egy 250 kg-os orosz siklóbomba landolt Iryna Tymohyna udvarában, az Augusztus 23. utcában, és méltányos kijelenteni, hogy nem boldog. A 60 éves nő az azóta a nappalijává vált parkban ülve szitkozódik Vlagyimir Putyin és a harkovi lakosok azon kisebbsége felett, akik szerinte még mindig segítenek neki. A lakását por és törött üveg borítja, mondja; szomszédait kórházba szállították, egy arra haladó kerékpáros futár pedig életét vesztette. "Ha rajtam múlna, lelőném a szemétládákat, és letörölném Belgorodot [a legközelebbi orosz várost] a föld színéről, miközben ott vagyok."
Tymohyna asszony éles nyelvezetén szembetűnő, hogy Oroszországban született, és rokonainak többsége ma is ott él. Felháborodása azonban korántsem egyedülálló egy 1,3 milliós városban, amely jelenleg egy légi terrort él át, amely többnyire a határon túli régióból ered.
Oroszország decemberben fokozta Harkiv bombázását, körülbelül akkor, amikor az amerikai katonai segítségnyújtással kapcsolatos problémák kezdtek a címlapok közé kerülni. Azóta a város több ballisztikus rakétát kapott, mint a háború kezdete óta bármikor. Egyre gyakoribbá váltak a drónok támadásai: egyre gyorsabban repülnek, és karbon szárnybevonattal rendelkeznek, ami megnehezíti a lelövést. Ám a március 27-i támadás az Augusztus 23. utcában volt talán a döntő pillanat, amikor először használtak fel Ukrajna második városa ellen egy repülőgépről fellőtt, több tíz kilométert megtenni képes, pusztító hatású siklóbombát.
A támadás mindössze öt nappal azután történt, hogy egy rakétatámadás megsemmisítette Harkiv szinte teljes energiatermelő kapacitását. Helyi hírforrásokból összeállított jelentések szerint ezt több mint egyhetes, siklóbombákat, rakétákat és drónokat használó műveletek követték, amelyek során legalább 16-an meghaltak, további 50-en vagy többen megsebesültek. A taktikában is baljós fejlődés ment végbe, a „dupla koppintásos” ütések (ismétlődő lövések ugyanarra a pozícióra) úgy tűnt, hogy az első reagálókat célozták meg. Az eszkalációnak kijevi katonai forrásai arra utaltak, hogy Oroszország elhatározta, hogy a várost „szürke zónává” teszi, ami lakhatatlan a civilek számára.
Az a férfi, aki felelős azért, hogy Harkiv működjön, határozottan visszautasítja ezt a hipotézist. Ihor Terekhov polgármester az ipari negyed egyik titkos helyén készített interjúban azt mondta, városának nem áll szándékában feladni. Érvelése szerint a dolgok rosszabbak voltak a háború elején , amikor a háború előtti kétmilliós lakosság 300 000 kivételével mindenki elmenekült. „Hogy lehet egy ilyen várost szürke zónává tenni? Az emberek nem mennek el, mert már elmentek, aztán visszatértek. Már eléggé megkínozták őket.” Igen, nehéz volt az erőművek vagy működő transzformátorok nélküli város áramellátása, de sikerült megoldaniuk. – Ha elmondanám, hogyan csináltuk, akkor az is cél lenne. De a város számos problémája megoldható lenne, ha a Nyugat megfelelő légvédelmi rendszereket vagy F-16-osokat bocsátana rendelkezésre, amelyek visszaszoríthatják az új bombákat szállító vadászgépeket. Az Economist úgy tudja, hogy Oroszország megsemmisített néhány nyugat által szállított Patriot légvédelmi egységet, amelyeket Ukrajna olyan városok védelmére használt, mint Harkiv.
Oroszország pontos szándékai jelenleg még nem tisztázottak, bár egyértelmű jelek mutatkoznak arra, hogy jelentős nyári offenzívára készül. A hírszerzési képet ismerő ukrán forrás szerint Oroszország jelenleg hat hadosztályt (körülbelül 120 ezer katonát) képez ki Kelet-Szibériában. Volodimir Zelenszkij elnök április 3-án azt mondta, Oroszország júniusban további 300 000 embert mozgósít. Harkiv a jövőbeni támadás lehetséges irányainak egyike. Nem a legvalószínűbb, de az orosz médiában már erősen nyomon követték. Ez arra utalhat, hogy a Kreml információs kampánya Harkiv lakosainak megijesztésére irányul. Vagy bólinthat egy háborúpárti tábor felé, amely hevesebb válaszra agitál Ukrajna gyakori Belgorod elleni támadásaira, amelyek nyugati körökben is nyugtalanságot okoznak. Vlagyimir Putyin márciusban „pufferzóna” létrehozásáról beszélt Ukrajna határán.
A Harkiv elfoglalására irányuló katonai művelet nagy parancs lenne Oroszország számára. Legutóbb 2022-ben, amikor a város védelme sokkal gyengébb volt, látványosan kudarcot vallott. A város elfoglalásához az ukrán védelem áttörésére és bekerítésére lenne szükség, amire Oroszország közel sem képes; légifölény kialakítása, ami nem adott; és egy vérbeli városi kampány megnyerése. „Nagy esély van arra, hogy mindez nem jár sikerrel” – mondja Andrij Zagorodnyuk, ukrán szakértő, volt védelmi miniszter. Mások számára továbbra is attól tartanak, hogy az oroszok csúnyábbá válnak, amikor rájönnek, hogy nem tudják megszerezni, amit akarnak. „Nem fogják tudni elfoglalni Harkivot, de elpusztítják – talán” – mondja Denis Yaroslavsky, egy helyi üzletember, akiből a különleges erők felderítő parancsnoka lett. – Valami aleppói nagyságrendű dologról beszélnénk."
Néhányan már megfogadták a célzást, és bepakolták a csomagjukat. Iryna Voichuk újságíró és egykori orvos március végén indult Európába, nem sokkal azután, hogy elkezdtek becsapódni a siklóbombák. Az idegei már nem bírták. A város elhagyása olyan érzés volt, mintha egy barátot hagyna hátra, így mesél: „Boldog voltam, hogy ott élhetek a veszélyek ellenére, de ez megváltozott, amikor egy rakéta 100 méterre szállt le a lakásomtól.” Harkiv kereskedelmének nagy része 2022-ben eltűnt a leggazdagabb lakóival együtt. Az energiahiány és a katonai eszkaláció próbára teszi a megmaradt vállalkozások elszántságát. Közülük néhány egyedi eseten kívül eddig nem volt elvándorlás vagy pánik – állítja Jurij Szapronov, azon kevés nagy üzletemberek egyike, akik a városban maradtak. „Nem mondhatom, hogy Harkiv hirtelen hasznot húzna egy hatalmas befektetési beáramlásból, mivel nem tudjuk mozgatni az orosz határt. De túléljük, és a kisvállalkozások még a belső keresletből is boldogulhatnak.”
Ha mások leírták Harkivot, a városban tartózkodók még nem kapták meg a feljegyzést. A városi élet a tucatnyi napi légiriadó ellenére folytatódik. A családok a város központi parkjában sétálnak az időnként a közelben leszálló rakéták ellenére. A gyerekek egy katonai létesítmény mellett fociznak. A beásottság érzését talán a legjobban az a városi döntés foglalja össze, hogy elkezdi a föld alatt építeni iskoláit. Ezek közül az első, a nyugati Industrialna negyedben található, ebben a hónapban nyílik meg a tavaszi ünnepek után. A körülbelül 100 millió hrivnyába (2,5 millió dollárba) kerülő létesítménybe egyetlen robbanónyíláson keresztül lehet bejutni, amely nem illően kilóg a sportpályából. Az iskola vasbetonból épült, amely több méterrel a föld alatt van, és túl kell élnie bármit, amit Oroszország rádob. Az első évfolyam mind a 900 helyét már lefoglalták.
Tymokhyna asszony, aki a The Economistnak a teát kínálja a parkpadon lévő nappalijában, azt mondja, szívesen nyújt segítséget minden további ásással kapcsolatban. A két év bombák és rakéták hatással voltak az egészségére, és az idegei összetörtek. A háború elején két hónapig sátorban élt. De azt mondja, nincs olyan dolog, amit ne tenne meg a szabad ország védelmében, amely 43 éve az otthona. „60 éves vagyok, de készen állok az ásómmal arra, hogy odamenjek, ahol szükség van rám” – mondja. „Készítek Molotov-koktélokat, savakat, bármit is. Ukrajna a mindenem. Ha ide mernek jönni az oroszok, megkeresem őket. Nem lesz reményük arra, hogy az élők birodalmában maradjanak.
The Kremlin wants to make Ukraine’s second city unliveable
The race to save Kharkiv from Russian bombs
- Az Economist már gazdasági témába nem mer kezdeni, a patetikus beetetést folytatja. Tymokhyna asszony esetét rengetegen megkönnyezik majd nyugaton.
Tymokhyna asszony lesz az első aki lelécel. Vagy lesz orosz színésznő, mint a mariupoli kórházas nő ...A Kreml Ukrajna második városát akarja élhetetlenné tenni
Eltelt néhány nap, hogy egy 250 kg-os orosz siklóbomba landolt Iryna Tymohyna udvarában, az Augusztus 23. utcában, és méltányos kijelenteni, hogy nem boldog. A 60 éves nő az azóta a nappalijává vált parkban ülve szitkozódik Vlagyimir Putyin és a harkovi lakosok azon kisebbsége felett, akik szerinte még mindig segítenek neki. A lakását por és törött üveg borítja, mondja; szomszédait kórházba szállították, egy arra haladó kerékpáros futár pedig életét vesztette. "Ha rajtam múlna, lelőném a szemétládákat, és letörölném Belgorodot [a legközelebbi orosz várost] a föld színéről, miközben ott vagyok."
Tymohyna asszony éles nyelvezetén szembetűnő, hogy Oroszországban született, és rokonainak többsége ma is ott él. Felháborodása azonban korántsem egyedülálló egy 1,3 milliós városban, amely jelenleg egy légi terrort él át, amely többnyire a határon túli régióból ered.
Oroszország decemberben fokozta Harkiv bombázását, körülbelül akkor, amikor az amerikai katonai segítségnyújtással kapcsolatos problémák kezdtek a címlapok közé kerülni. Azóta a város több ballisztikus rakétát kapott, mint a háború kezdete óta bármikor. Egyre gyakoribbá váltak a drónok támadásai: egyre gyorsabban repülnek, és karbon szárnybevonattal rendelkeznek, ami megnehezíti a lelövést. Ám a március 27-i támadás az Augusztus 23. utcában volt talán a döntő pillanat, amikor először használtak fel Ukrajna második városa ellen egy repülőgépről fellőtt, több tíz kilométert megtenni képes, pusztító hatású siklóbombát.
A támadás mindössze öt nappal azután történt, hogy egy rakétatámadás megsemmisítette Harkiv szinte teljes energiatermelő kapacitását. Helyi hírforrásokból összeállított jelentések szerint ezt több mint egyhetes, siklóbombákat, rakétákat és drónokat használó műveletek követték, amelyek során legalább 16-an meghaltak, további 50-en vagy többen megsebesültek. A taktikában is baljós fejlődés ment végbe, a „dupla koppintásos” ütések (ismétlődő lövések ugyanarra a pozícióra) úgy tűnt, hogy az első reagálókat célozták meg. Az eszkalációnak kijevi katonai forrásai arra utaltak, hogy Oroszország elhatározta, hogy a várost „szürke zónává” teszi, ami lakhatatlan a civilek számára.
Az a férfi, aki felelős azért, hogy Harkiv működjön, határozottan visszautasítja ezt a hipotézist. Ihor Terekhov polgármester az ipari negyed egyik titkos helyén készített interjúban azt mondta, városának nem áll szándékában feladni. Érvelése szerint a dolgok rosszabbak voltak a háború elején , amikor a háború előtti kétmilliós lakosság 300 000 kivételével mindenki elmenekült. „Hogy lehet egy ilyen várost szürke zónává tenni? Az emberek nem mennek el, mert már elmentek, aztán visszatértek. Már eléggé megkínozták őket.” Igen, nehéz volt az erőművek vagy működő transzformátorok nélküli város áramellátása, de sikerült megoldaniuk. – Ha elmondanám, hogyan csináltuk, akkor az is cél lenne. De a város számos problémája megoldható lenne, ha a Nyugat megfelelő légvédelmi rendszereket vagy F-16-osokat bocsátana rendelkezésre, amelyek visszaszoríthatják az új bombákat szállító vadászgépeket. Az Economist úgy tudja, hogy Oroszország megsemmisített néhány nyugat által szállított Patriot légvédelmi egységet, amelyeket Ukrajna olyan városok védelmére használt, mint Harkiv.
Oroszország pontos szándékai jelenleg még nem tisztázottak, bár egyértelmű jelek mutatkoznak arra, hogy jelentős nyári offenzívára készül. A hírszerzési képet ismerő ukrán forrás szerint Oroszország jelenleg hat hadosztályt (körülbelül 120 ezer katonát) képez ki Kelet-Szibériában. Volodimir Zelenszkij elnök április 3-án azt mondta, Oroszország júniusban további 300 000 embert mozgósít. Harkiv a jövőbeni támadás lehetséges irányainak egyike. Nem a legvalószínűbb, de az orosz médiában már erősen nyomon követték. Ez arra utalhat, hogy a Kreml információs kampánya Harkiv lakosainak megijesztésére irányul. Vagy bólinthat egy háborúpárti tábor felé, amely hevesebb válaszra agitál Ukrajna gyakori Belgorod elleni támadásaira, amelyek nyugati körökben is nyugtalanságot okoznak. Vlagyimir Putyin márciusban „pufferzóna” létrehozásáról beszélt Ukrajna határán.
A Harkiv elfoglalására irányuló katonai művelet nagy parancs lenne Oroszország számára. Legutóbb 2022-ben, amikor a város védelme sokkal gyengébb volt, látványosan kudarcot vallott. A város elfoglalásához az ukrán védelem áttörésére és bekerítésére lenne szükség, amire Oroszország közel sem képes; légifölény kialakítása, ami nem adott; és egy vérbeli városi kampány megnyerése. „Nagy esély van arra, hogy mindez nem jár sikerrel” – mondja Andrij Zagorodnyuk, ukrán szakértő, volt védelmi miniszter. Mások számára továbbra is attól tartanak, hogy az oroszok csúnyábbá válnak, amikor rájönnek, hogy nem tudják megszerezni, amit akarnak. „Nem fogják tudni elfoglalni Harkivot, de elpusztítják – talán” – mondja Denis Yaroslavsky, egy helyi üzletember, akiből a különleges erők felderítő parancsnoka lett. – Valami aleppói nagyságrendű dologról beszélnénk."
Néhányan már megfogadták a célzást, és bepakolták a csomagjukat. Iryna Voichuk újságíró és egykori orvos március végén indult Európába, nem sokkal azután, hogy elkezdtek becsapódni a siklóbombák. Az idegei már nem bírták. A város elhagyása olyan érzés volt, mintha egy barátot hagyna hátra, így mesél: „Boldog voltam, hogy ott élhetek a veszélyek ellenére, de ez megváltozott, amikor egy rakéta 100 méterre szállt le a lakásomtól.” Harkiv kereskedelmének nagy része 2022-ben eltűnt a leggazdagabb lakóival együtt. Az energiahiány és a katonai eszkaláció próbára teszi a megmaradt vállalkozások elszántságát. Közülük néhány egyedi eseten kívül eddig nem volt elvándorlás vagy pánik – állítja Jurij Szapronov, azon kevés nagy üzletemberek egyike, akik a városban maradtak. „Nem mondhatom, hogy Harkiv hirtelen hasznot húzna egy hatalmas befektetési beáramlásból, mivel nem tudjuk mozgatni az orosz határt. De túléljük, és a kisvállalkozások még a belső keresletből is boldogulhatnak.”
Ha mások leírták Harkivot, a városban tartózkodók még nem kapták meg a feljegyzést. A városi élet a tucatnyi napi légiriadó ellenére folytatódik. A családok a város központi parkjában sétálnak az időnként a közelben leszálló rakéták ellenére. A gyerekek egy katonai létesítmény mellett fociznak. A beásottság érzését talán a legjobban az a városi döntés foglalja össze, hogy elkezdi a föld alatt építeni iskoláit. Ezek közül az első, a nyugati Industrialna negyedben található, ebben a hónapban nyílik meg a tavaszi ünnepek után. A körülbelül 100 millió hrivnyába (2,5 millió dollárba) kerülő létesítménybe egyetlen robbanónyíláson keresztül lehet bejutni, amely nem illően kilóg a sportpályából. Az iskola vasbetonból épült, amely több méterrel a föld alatt van, és túl kell élnie bármit, amit Oroszország rádob. Az első évfolyam mind a 900 helyét már lefoglalták.
Tymokhyna asszony, aki a The Economistnak a teát kínálja a parkpadon lévő nappalijában, azt mondja, szívesen nyújt segítséget minden további ásással kapcsolatban. A két év bombák és rakéták hatással voltak az egészségére, és az idegei összetörtek. A háború elején két hónapig sátorban élt. De azt mondja, nincs olyan dolog, amit ne tenne meg a szabad ország védelmében, amely 43 éve az otthona. „60 éves vagyok, de készen állok az ásómmal arra, hogy odamenjek, ahol szükség van rám” – mondja. „Készítek Molotov-koktélokat, savakat, bármit is. Ukrajna a mindenem. Ha ide mernek jönni az oroszok, megkeresem őket. Nem lesz reményük arra, hogy az élők birodalmában maradjanak.
The Kremlin wants to make Ukraine’s second city unliveable
The race to save Kharkiv from Russian bombs
- Az Economist már gazdasági témába nem mer kezdeni, a patetikus beetetést folytatja. Tymokhyna asszony esetét rengetegen megkönnyezik majd nyugaton.
Egyébként, ilyenkor mindig Poroshenko beszéde jut eszembe amit az oroszok és az iskolák kapcsán mondott.
Buta politikusok romba döntötték egy ország sorsát a hülyeségeikkel.
Egyébként, ha Jugoszlávia szét tudott esni, Koszovó függetlenségét megcsápolták világszerte, ezután is simán el lehet kussolni!
Kárpátalja és egyéb területeken, egészen az ogyesszai régióig mind autonómiát javaslok, akár független államocskákat, mert annyira vegyes ott a lakosság.
Talán ez lenne a legjobb az ott élőknek.
Rajtuk keresztül gáztranzit, és lehetnének egy igazi "ukrajna" a nyugat és kelet között, kihasználva ezek minden előnyét, kb. mint eddig, csak a f.sz ukrán nacionalizmus nélkül.
Most látom a hírekben, hogy ezek az idióták eltalálták az erőművet. Elnézést ha volt, nem olvasgattam vissza, nem volt időm.
www.aljazeera.com
Russia says Ukraine attack hits Zaporizhzhia nuclear power plant
Russian-installed officials at the plant say radiation levels remain normal after the attack.
Mindig is úgy gondoltam, hogy érvelni legjobban egy felfejlődött hadosztállyal lehet.
Constancza Stark admirális, a Csillagszövetség utolsó főparancsnoka
Avagy amíg minimális túlzással, egy I.VHs K.u.K gyaloghadosztály erősebb mint a mai teljes magyar honvédség, addig a jogalapunk nulla, és bárki, akinek ennél több van, jogosabban bírtokolja. Akármit mond az önérzetünk.
Mivel érveink nincsenek, a jogalapunk alátámasztására.
A 3 balti államnak van akkora GDP-e és erőforrása hogy közösen akar 2 századnyi gépet beszereznek és úgy üzemeltetikNem örülök hogy megint oda kell mennünk a három balti csivavat őrizni miközben ők nyíltan a szomszédos medvét hergelik. Ráadásul arról nem beszélve hogy ez a három csivava velünk is rendkívül tiszteletlenül viselkedik. A medvenek meg olyan pilótái vannak akik közt napi rutinban repülnek többszörös ászok.
Kell ez nekünk okvetlen?
Fico és Pellegrini vezetése alatt Szlovákia kihuzza magát a háborút támogatók listájáról.
Oroszok Az Igazság Oldalán
„Ukrajna számára Fico és Pellegrini tandemje mínusz Szlovákia” A „Zerkalo Nedeli” ukrán kiadvány elismerte a szlovákiai elnökválasztás szomorú eredményét Kijev számára. Ott az új államfő Peter Pellegrini lett, akit Robert Fico miniszterelnök támogat, aki ellenzi az Ukrajnába irányuló...
Felvétel és képek Donyeckbol az éjjeli ukran/Nato tamadasrol egy ujabb civil célpont ellen. Hét civil köztük két gyerek sérült meg a támadásban.
Oroszok Az Igazság Oldalán
A Donyecki Budjonnovszkij kerület ágyúzásának következményei. Az előzetes információk szerint hét civil sérült meg: két gyermek (2010-ben és 2011-ben született fiúk, közepesen súlyos sérülések), 1960-ban, 1964-ben és 2000-ben született nők, 1959-ben és 1977-ben született férfiak...
Az orosz erők elértek Csasov Jár fő védelmi vonalat.
Рыбарь
Хроника специальной военной операции за 6 апреля 2024 года Российские войска нанесли серию ударов по объектам противника в Киевской и Херсонской областях. В Харькове ракетным ударом уничтожены две установки РСЗО, а в Запорожье прилёт зафиксирован по ремонтным цехам завода Мотор-Сич. На...
"A Kreml Ukrajna második városát akarja élhetetlenné tenni"
Ez már "fantasy" kategória , még egy sérült sérült gyereket, esetleg egy elpusztult kiskutyát is bele kellett volna írni ,hogy hatásosabb legyen.
Ez már "fantasy" kategória , még egy sérült sérült gyereket, esetleg egy elpusztult kiskutyát is bele kellett volna írni ,hogy hatásosabb legyen.
Zolkas nevű kommentelő társunk betette Markus Reiner egyik interjúját. Elolvastam, nyilvánvaló volt, hogy Markus Reiner mismásol. Megnéztem alatta az osztrákok írta kommenteket. Amikor néztem, egy sem volt, aki támogatta volna a NATO és az EU beavatkozását az orosz-ukrán konfliktusba. Az egyik kommentelő írását beteszem ide.
Dudi: Remélem, nem Orwell állatfarmján élünk, azaz nincsenek egyenlőbbek az egyenlők között. Mindenki kommentelő kategóriát kap, és hozza a szakterülete ismeretét. Mindannyian írunk okos meg kevésbé okos dolgokat, akkor különösen, ha a szakterületünkön túl idegen vizekre merészkedünk.
Tények Ukrajna és Oroszország katonai erejéről és gazdasági teljesítményéről
Nem ez az első olyan cikk a Telepolisban, amely valóban jelentős hangsúlyt fektet a katonai erőviszonyokra.Lásd még:
"Az európaiak utolsó kísérlete Ukrajna győzelmére"
https://www.telepolis.de/features/Der-last-Versuch-der-Europaeer-den-Sieg-fuer-die-Ukraine-zu-erringen-9644037.html
A szerző többek között ezt írja ide:
"Ukrajna teljes győzelme most nyilvánvalóan lehetetlen."
Már arra a következtetésre jutottam, hogy Ukrajna nem tudott háborút nyerni Oroszország ellen a háború kitörése előtt (2021 vége vagy 2022 januárja).
Még akkor is, ha Ukrajna pár százezer újoncot toboroz és sok száz modern harckocsit (M1 Abrams), légelhárító rendszert (Patriot stb.) és vadászrepülőket (F16 stb.) kap.
Aki teljesített már katonai szolgálatot, az tudja vagy gyanítja:
a tisztek és altisztek kiképzése az új felszerelésen gyorsan több mint egy évig tart – a Bundeswehr sorkatonai alapképzése már önmagában 3 hónapig tartott.
Nem szeretném tovább kifejteni a véleményemet és értékelésemet.
A következő 1-3. pontokban lényeges, vitathatatlan statisztikai tényeket mutatok be, amelyekre a következtetéseimet alapozom...
...és a végén felteszek néhány kérdést, amit mindenkinek fel kell tennie magának az EU-ban, aki saját véleményt szeretne kialakítani.
Továbbá kifejezetten ajánlom, hogy nézze meg az itt található forrásokat, a Wikipédiát, az ENSZ-határozatot, a Telepolist, Sachs professzorra és Naftali Bennetre hivatkozva stb.
És természetesen nézzen meg más megbízható forrásokat is.
1. pont:
A hadviselő gazdaságok országadatai hozzávetőlegesen a háború kitörésekor:
(Minden adat kerekítve és részben egyszerűsítve – a részleteket lásd a forrásokban)
Oroszország:
Népesség: 147 millió [1]
Gazdasági kibocsátás PPP: kb. 5000 milliárd USD [3]
Ipari részesedés a gazdaságban: kb. 26% [1]
Ezért ipari termelés: kb. 1600 milliárd USD
Ukrajna:
Népesség: 41 millió [2]
Gazdasági kibocsátás PPP (PPP): kb. 500 milliárd USD [3]
Ipari részesedés a gazdaságból: kb. 28% [2]
Ezért ipari termelés: kb. 170 milliárd USD
2. pont: Válogatott információk a fegyveres erőkről körülbelül a háború elején:
(Minden információ kerekítve és részben leegyszerűsítve - a részletekért lásd a forrásinformációt)
Oroszország:
aktív katona: 850 ezer [4]
Félkatonai erők: 550 ezer [4]
Aktív tartalékos: 2 millió [4]
Katonai szolgálatra alkalmas népesség: 46 millió [4]
(Nagy részük többé-kevésbé tartalékos teljesített katonai szolgálat érzése)
Fő harckocsik (MBT) aktívak: 3400 [6] (T-72/80(90)
Ebből „modern”/modernizált: kb. 2000 [6] (T-72B3, T-90 stb.)
Fő harckocsik ( MBT-k) tartalék: 10 ezer [6] (csak T-72/80/90 T-55/62 stb. nélkül)
(Többcélú) vadászrepülőgép: kb. 1500 [8] (kivéve a nagyobb bombázókat)
Ebből modern 4++ generáció stb. kb. 450 [8]
AWACS: Több mint 10 [8]
Ukrajna:
Aktív katonák: 250 ezer [5]
Félkatonai erők: 100 ezer [5]
Tartalékosok: 1 millió [5]
Katonai szolgálatra alkalmas népesség: 15 millió alatt [2]
(de hosszú ideje nincs katonai szolgálat, ezért általában nem katonai háttér)
Fő harckocsik (MBT) aktívak: 1200 [7] (T-64/72/80)
Ebből „modern”/modernizált: kb. 400 [7] (T-64B-2017 stb.)
Fő harckocsik (MBT) Tartalék : kb. 1200 [7] (T-64/72/80)
(Többcélú) vadászrepülőgép: kb. 100 [9] (kivéve a nagyobb bombázókat)
Ebből modern Gen. 4++ stb. ZERO
AWACS: ZERO
3. pont: A szövetséges gazdaságok országadatai:
(Minden információ kerekítve és részben egyszerűsítve – a részletekért lásd a forrásinformációt)
USA (Ukrajnánként):
Gazdasági kibocsátás PPP(PPP): 28 billió USD [10]
Az ipar részesedése a gazdaságból: kb. 19% [10]
Ezért ipari termelés: kb. 5,3 billió
EU (Ukrajnánként):
Gazdasági kibocsátás PPP(PPP): 26 billió USD [11]
Az ipar részesedése a gazdaságban: kb. 25% [11]
Tehát az ipari termelés: 6,5 billió USD
Kína (Oroszországonként)
Gazdasági kibocsátás PPP (PPP): 38 billió USD [12]
Az ipar részesedése a gazdaságból: kb. 38% [12]
Így az ipari termelés: 14 billió USD
Következtetés a „meztelen” számokból:
1.) Oroszország masszívan felülmúlja Ukrajnát a katonalétszám, a haditechnika, a fegyvergyártás stb.
2.) Kínában több az ipari termelés, mint az EU és az USA együttvéve
Ez kezdettől fogva köztudott – minden, amit idézek, teljesen nyilvános számok 2021-ből és 2022-ből.
És ez kérdéseket vet fel!
Kérdés, amit szerintem mindenkinek fel kell tennie magának – ha véleményt akar alkotni.
Kérdések, amelyekkel a politikának és a médiának foglalkoznia kellett volna a háború kitörése előtt – amikor 2021 végétől 2022 januárjáig mindenki felismerte és jelentette a háború veszélyét.
Olyan kérdések, amelyeket nyilvánosan meg kellett volna vitatni itt, az EU-ban a háború kitörése után.
1.) Melyik 2021-ben várható háborús forgatókönyv lett volna „jobb” Ukrajna számára, mint a Minszk-2 megvalósítása az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2202-es határozata [13] értelmében?
2.) Ha minden háborús forgatókönyv, ami 2021-ben várható, rossz lenne Ukrajnának.
Akkor miért nem uniós segítséggel valósították meg a Minszk-2-t, hogy megakadályozzák az ukrajnai károkat?
(vagy miért nem tettek meg mindent a Minszk-2 megvalósítása érdekében?)
3.) Melyik, 2022 nyarától várható háborús forgatókönyv járt volna előnyben Ukrajna számára a szinte teljesen kialkudott isztambuli békeszerződéshez képest [13]?
4.) Ha nincs reális háborús forgatókönyv, amely jobb helyzetbe hozza Ukrajnát, mint az isztambuli békeszerződés [14] [15] [16] - miért nem támogatta tömegesen az EU?
5.) Milyen reális háborús forgatókönyv létezik ma, 2024 áprilisában, amelyben Ukrajna előnyöket ér el a jelenlegi háborús helyzethez képest?
6.) Mi az alapja annak a feltevésnek, hogy Ukrajna jobban el tud viselni egy lemorzsolódási háborút, mint Oroszország?
Ha figyelembe vesszük, hogy egy Oroszországot támogató Kína több ipari termelést termel, mint az USA és az EU együttvéve.
7.) Az EU szemszögéből milyen reális „geopolitikai” célt kell hosszú távon elérni Ukrajna fegyveres segélyével?
Van egyáltalán reális „geopolitikai” cél?
Telepolis
✓ kritisch, ✓ meinungsstark, ✓ informativ! Telepolis hinterfragt die digitale Gesellschaft und ihre Entwicklung in Politik, Wirtschaft & Medien.
Ez a mai minőségi ijságirás. Költesz egy interjút valakivel (rokon, ngo-tag, ismerős, de lehet nemlétező is. ..) akinek véleménye megegyezik a mondanivalóddal ("értékeiddel") és azt beadod mint az utca népe/többség véleményét, mint tényt. Ennek a fajta költészetnek semmi köze nincs az újságiráshoz, aminek feladata lenne "leirni azt, ami van". Minden más csak vélemény, anekdótázás,agymosás.