[HÍREK] Ukrajnai fegyveres konfliktus

[2ndt]

tényleg nem jó

"Today around 41% of US weapons and defence infrastructure is reliant on Chinese semiconductors, while 91% of Navy weapons incorporate critical minerals whose supply is reliant on Chinese industry."

ttps://euro-sd.com/2025/10/articles/exclusive/47240/the-us-and-china-deep-dependency-amid-increasing-strategic-competition/

Akkor egyetértünk. Na most az USA már évek óta igyekszik hazavinni, amit lehet és biztosítani a forrásokat (Trump esetében ezt nehéz nem látni).
A chipek tervezése saját kézben évtizedek óta (bonyolultabb dolgok) és az első helyen a világban, gyártás szövetségi rendszeren belül vagy otthon, hozzáféréssel a technológiákhoz.

Hogy is állnak az oroszok ehhez képest? :
Russian MoD: adjunk le új rendelést az Alibabán!

 

[Sniper]

2025.oktoberi a cikk..

Gondolom nem az 5 évvel ezelőtti viszonyokra íródott, és eszerint elég komoly a probléma

Az, hogy valaki a tömeggyártáshoz, honnan szerzi be a cuccait (Alibaba) szerintem mellékes, a szükség törvényt bont!

ha jól emlékszem az 5. gen gépekibe is került be kínai alkatrész, gondolom ezeket is az Alibaban vették, no de ez a kis kitérő az idézett cikkel csak arra szolgált volna, hogy a kinai beszerzés bizony nem csak oroszok privilégiuma, él ezzel más is.

Aki nem hiszi járjon utána .. Google barátunk segít neki is

 

[2ndt]

2025.oktoberi a cikk..

Gondolom nem az 5 évvel ezelőtti viszonyokra íródott, és eszerint elég komoly a probléma

Az, hogy valaki a tömeggyártáshoz, honnan szerzi be a cuccait (Alibaba) szerintem mellékes, a szükség törvényt bont!

ha jól emlékszem az 5. gen gépekibe is került be kínai alkatrész, gondolom ezeket is az Alibaban vették, no de ez a kis kitérő az idézett cikkel csak arra szolgált volna, hogy a kinai beszerzés bizony nem csak oroszok privilégiuma, él ezzel más is.

Aki nem hiszi járjon utána .. Google barátunk segít neki is

Komolyan, Google neked is a barátod.

A világ legjobb chipjeit (amelyeket _nehéz: gyártani az USA TERVEZI, Taiwan gyártja holland gépekkel.
A teljes gyártási körhöz szükséges technológia, know-how az USA rendelkezésére áll, szándék kérdése.

A világ második legjobb chipjeit Kína gyártja saját magának és MINDEN területen ösztönzi, fejleszti a hazai gyártást. Gépsorok, know-how saját kézben.

A ruszki mikroelektronika meg a kínai beszállítói láncon lóg 100%-ban. SEM TERVEZNI, sem gyártani nem tudnak. Soha nem is tudtak.

Na most a drónháborús résznél tartunk a haditechnikában; gondolom nem kell mondanom, hogy ez mekkora hátrány mindkét riválissal szemben, hogy nem tudnak pl. AI chipeket SEM előállítani....

Ennél jobban nem tudom összekötni a pontokat.

 

[vontod]

+ 10 holy damage

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

3. féltől származó sütik elfogadása

 

[Sniper]

Komolyan, Google neked is a barátod.

A világ legjobb chipjeit (amelyeket _nehéz: gyártani az USA TERVEZI, Taiwan gyártja holland gépekkel.
A teljes gyártási körhöz szükséges technológia, know-how az USA rendelkezésére áll, szándék kérdése.

A világ második legjobb chipjeit Kína gyártja saját magának és MINDEN területen ösztönzi, fejleszti a hazai gyártást. Gépsorok, know-how saját kézben.

A ruszki mikroelektronika meg a kínai beszállítói láncon lóg 100%-ban. SEM TERVEZNI, sem gyártani nem tudnak. Soha nem is tudtak.

Na most a drónháborús résznél tartunk a haditechnikában; gondolom nem kell mondanom, hogy ez mekkora hátrány mindkét riválissal szemben, hogy nem tudnak pl. AI chipeket SEM előállítani....

Ennél jobban nem tudom összekötni a pontokat.

Nem is kell mert, annyira azért vágom a témát,hogy tudjam hol áll a chiptervezés az USA-ban, meg arra is hogy a tajvani chip gyártás kb miről szól,szóval nálam nem vita tárgya hogy ki milyen nm-re képes a gyártás során, nem erre vonatkozott volna a kommentem hanem arra akartam kilyukadni (de írtam is), hogy nem csak az oroszok vesznek kínai motyókat, hanem ezek ott vannak ám a nyugati (pl amerikai fegyverrendszerekben is, hiszen erről szól a cikk) amivel (ezt szintén írtam) semmi gond nincs, ha a szükség úgy hozza, hogy tőlük kell beszerezni, az bizonyára neked is világos, hogy ezt a kitettséget igyekszik mindenki a lehető legkisebbre minimalizálni, de jelen esetben a szükség törvényt bont, nincs idő ezzel foglalatoskodni (biztosan dolgoznak saját fejlesztésen) abból "főznek" ami van, bár az is tény, hogy kurvara le vannak maradva a ruszkik.

ám nekem ez nem okoz problémát, nem autóskártyáról van szó, hogy kinél van a Lola T

ami nekik jó, az nekem is, ami náluk működik, én azt elfogadom, lehet itt érvelgetni, hogy papíron mi, mit mutat, meg hogy mi mennyire precíz, más meg mennyire nem az .. a puding próbája az evés lesz, nem a "receptfüzet", addig meg minden csak elmélet, viszont ezt sokszor felül írja a gyakorlat.

(ez az utolsó bekezdés konkrétan nem neked szól,sőt egyáltalában nem neked de beszurtam ide, mert sokan olyan prospektus adatokkal dobálóznak, ami elméletileg úgy van ahogy leírták, gyakorlatilag meg jött az élet és rácáfolt

 

[Öregtankos]

LOSTARMOUR | Carthago delenda est!

Хроника ударов по территории Украины 31 января - 01 февраля 2026 года. Вчера днём и ночью ВКС и ракетные войска наносили удары по целям на Донбассе, в Сумской, Харьковской, Запорожской, Днепропетровской и Херсонской областях (весь спектр средств поражения), Чернигове и Черниговской области...

t.me

Ukrajna területén végrehajtott csapások krónikája 2026. január 31. és február 1. között.

Tegnap, nappal-éjjel, a Légierő és a rakétaerők célpontokat támadtak a Donbász, Szumi, Harkiv, Zaporizzsje, Dnyipropetrovszk és Herszon megyében (teljes fegyverspektrum), valamint Csernyihiv és a Csernyihivi megye (Geran/BM-35) területére.

2026. január 31.

• 09:25-kor Zolocsivban, Harkiv megyében robbanás történt. Geran/BM-35.
• 10:50-kor Szumiban - robbanások. Geran/Gerbera.
• 11:00-kor Szumiban - robbanás. Geran/BM-35.
• 11:00-kor Zaporizzsje megyében - robbanások. UMPK.
• 12:35-12:38-kor Harkiv környékén két erős robbanás történt. Valószínűleg Tornado-S.
• 12:35-12:40 Zaporizzsja terület - robbanások. UMPK. Ternovatoye közelében.
• 16:25-16:35 Donbas – robbanások. UMPK. Kramatorszk közelében.
• 17:55 Konotop, Sumy Oblast – robbanások sorozata. Gerani/BM-35
• 19:48 Konotop, Sumy Oblast – robbanás. Gerani/Gerbera.
• 20:50 Melnya, Sumy Oblast – robbanás. Muskátli-3.
• 21:02-21:30 Konotop, Sumy Oblast – robbanások. Muskátli/geránium-3. A vasútállomás közelében.
• 21:30 Donbas – robbanások. UMPK. Pokrovsky kerület.
• 21:30-21:45 Konotop, Sumy régió – robbanások. Muskátli/geránium-3. A vasútállomás közelében.
• 22:20-22:30 Zaporizzsja régió – robbanások. UMPK. Zaliznychne közelében.
• 22:45 Sumy – robbanások. Gerani/Gerbera.
• 22:50-23:00 Donbas – robbanások. UMPK. Limansky kerületben.
• 23:10 Sumy és Akhtyrka, Sumy régió – robbanások. Gerani/Gerbera.

2026. február 1.

• 00:50 Konotop, Sumy régió – robbanás. Muskátli-3.
• 01:20 Konotop, Sumy régió – robbanás. Muskátli-3.
• 01:35 Konotop, Sumy régió – robbanás. Muskátli-3.
• 02:00 Robbanások Harkov és Pechenegy közelében, Harkiv megyében. Muskátlik/gerberák.
• 02:10-02:20 Robbanások Harkov közelében. Muskátlik/gerberák.
• 02:30 Besenyő, Harkov megye. Robbanás. Muskátlik/gerberák.
• 03:25 Dnyipropetrovszk. Robbanás. Muskátlik/gerberák. Besenyő, Harkov megye. Robbanások. Muskátlik/gerberák.
• 04:55 Pavlohrad, Dnyipropetrovszk megye. Robbanások. Muskátlik/gerberák.
• 05:35 Csernyihiv. Robbanás. Muskátlik/gerberák.
• 06:30-06:40 Zaporizzsja terület. Robbanások. UMPK. Zaliznicsnoje közelében.

A videó a Sumy megyei Konotop pályaudvaron végrehajtott Grani rakétacsapások eredményeit mutatja be.

 

[rappali_]

Komolyan, Google neked is a barátod.

A világ legjobb chipjeit (amelyeket _nehéz: gyártani az USA TERVEZI, Taiwan gyártja holland gépekkel.
A teljes gyártási körhöz szükséges technológia, know-how az USA rendelkezésére áll, szándék kérdése.

A világ második legjobb chipjeit Kína gyártja saját magának és MINDEN területen ösztönzi, fejleszti a hazai gyártást. Gépsorok, know-how saját kézben.

A ruszki mikroelektronika meg a kínai beszállítói láncon lóg 100%-ban. SEM TERVEZNI, sem gyártani nem tudnak. Soha nem is tudtak.

Na most a drónháborús résznél tartunk a haditechnikában; gondolom nem kell mondanom, hogy ez mekkora hátrány mindkét riválissal szemben, hogy nem tudnak pl. AI chipeket SEM előállítani....

Ennél jobban nem tudom összekötni a pontokat.

Kis pontosítás; barokkos túlzás, h "soha" nem tudtak gyártani és tervezni. Vagy szerinted a Baikal, Elbrus cégekben papírbékát hajtogatnak naphosszat?! Kb. Intel Xeon (100-65 nm) szintet hoznak, de mihez kell több? ISS-en RAD sorozatú meg régebbi procik vannak (régi, megbízható, kozmikus sugárzásra érzéketlenebb). Még egy repülőgépbe se szerelnek 25 nm-es architektúrával, mert horror lenne a vége. Jó, az orosz gémerek nem ezeken fogják a far cry 6-ot tolni de amire kell (cnc/ipari-robotok, járműgyártás, stb.), az ezzel megoldható. Amiben elmaradás lenne (FEM, CFD, stb.) arra ott a kínai. Utóbbinál legyünk őszinték; világszinten kínai alapú sokprocesszoros célgépek épülnek, mert sokkal olcsóbb. AI-t meg kár misztifikálni mert még ez sem bio/kvanrum chip alapú. (Apró nyugtalanító kérdés: hogy oldotta meg az orosz és kínai fél a hiperszónikus légköri fegyvereivel a kommunikációt,mert ezzel izzad mindenki más?)

 

[koppany]

A ruszki mikroelektronika meg a kínai beszállítói láncon lóg 100%-ban. SEM TERVEZNI, sem gyártani nem tudnak. Soha nem is tudtak.

Ebből a mondatból látszik, hogy fogalmad sincs a mikroelektronikáról. Nem csúcstechnikát, de terveznek és gyártanak.

 

[Öregtankos]

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

3. féltől származó sütik elfogadása

Hosszú nagyon még a kivonat is, akit érdekel olvassa el.

 

[plushun]

Musk lépett egyet és elintézte, hogy a starlinket használó azon drónok amelyeknek a sebessége 90 kmh felett van, nem tudja használni a starlink rendszert. Jelen pillanatban így sem az ukrik, sem a ruszkik nem tudják használni, viszont elemzők szerint ez elsődlegesen az oroszoknak fog fájni hosszú távon.

Musk Caps Starlink Drone Speeds Over Ukraine Front

Elon Musk has capped the speed of Starlink-controlled fixed-wing drones over Ukraine at about 90 km/h, cutting their link mid-flight and fueling fresh debate.

voennoedelo.com

 

[nyugger]

Zelenszkij szerint nem ma, hanem február 4-5-én fog sor került az ukrán-orosz-amerikai tárgyalások következő etapjára Abu-Dzabiban. Gondolom egyrészt Dmitrijev floridai utazásához plusz Iránhoz lehet köze, illetve simán kinézem, hogy így akarja az energetikai tűzszünetet is még meghosszabbítani.

 

[tarzaan]

Szabó József FB part1

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

3. féltől származó sütik elfogadása

A következő kis tanulmányom túl hosszú lett, ezért két részletben teszem fel. Az összeomlás elméleti kérdéseivel foglalkozom és a második részben pedig a mérőpontokat mutatom be.

Kimerülés, válság, összeomlás

Sokszor és sokan felteszik a kérdést, hogy miért beszélek Ukrajna kapcsán összeomlásról, miközben már lassan négy éve sikeresen védekezik az orosz agresszió ellen. Lényegében azért, mert egy összeomlási folyamatot látunk, amelynek nagyon jól mérhető pontjai vannak. Jelen elemzés arra vállalkozik, hogy az összeomlás indikátorait több dimenzió mentén, empirikus adatok alapján vizsgálja. A szakirodalmak tanulmányozása, az adatok begyűjtése alapján megállapítható, hogy számos kutató vizsgálta már tudományos igényű megközelítéssel azokat a területeket (demográfia, gazdaság, pénzügyek, társadalom, politikum, haderő), amelyeket magamnak kijelöltem.

A címben jelölt témám elvi alapjainak szakirodalmi gyökerei a következők: Robert I. Rotberg When States Fail: Causes and Consequences (2003) című munkája kategorizálja az állam összeomlását a belső erőforrások kimerülésével, valamint a Brookings Institution: Failed States, Collapsed States, Weak States (2003) tanulmánya indikátorokat határoz meg a válság és totális összeomlás között. További releváns források közé tartozik a RAND Corporation Breaking the Failed-State Cycle (2008) elemzése a gazdasági küszöbökről, valamint a Political Instability Task Force (PITF) modelljei a politikai instabilitásról (Goldstone et al., 2010). Alapvetően ezeket egészítettem ki a korábban összegyűjtött és korábbi írásaimban, interjúkban már felhasznált, és így ismert adatokkal (pl. ukrán dezertálások, orosz toborzás számaival) hat kategóriát alkalmazva a fentebb felsorolt területek mindegyikében. Megkülönböztetem a válságot (fenntartható, de romló egyensúlyvesztés) az összeomlástól (irreverzibilis, intézményi kudarc). Minden kategóriában 3-4 kritikus lépcsőfokot határozok meg, alapvetően és többnyire 2025-ös adatokkal (IMF, World Bank, ISW, Frontelligence).

Nem mindenben követem az elméleti alapokat: pl. a stabil helyzetet, állapotot egyetlen területen sem jelzem Ukrajna esetében, mivel úgy látom, hogy ezt a lépcsőfokot Ukrajna már mindenhol átlépte. A már romló mutatókat, de még visszafordítható állapotot jelentő feszültség lépcsőfokát is kihagytam, mivel a kapott adatok azt mutatják, hogy ezen is túl vagyunk már.

Mielőtt azonban az egyes területek konkrét vizsgálatára sort kerítenék, feltétlenül szükséges megérteni azokat az elveket, amelyek mentén az orosz politikai és katonai vezetés az ukrajnai háború jelenlegi szakaszát kezeli. Kihagyhatatlan ezen a téren Александр Андреевич Свечин munkássága azzal együtt is, hogy sok mai szakíró inkább a Geraszimov tábornok nevéhez társított hibrid hadviseléssel azonosítja az orosz-ukrán háború mostani lefolyását.

Szvecsin a háború fogalomrendszerében - miközben hangsúlyozza, hogy bármelyik alkalmazása vagy váltásuk során a döntő tényezők a politikai cél, az idő, az erőforrás és hadszíntér együttes összhatása - két stratégiát különböztetett meg:

• a megsemmisítő stratégiát, amely a manőverek, a mélységi csapások, az ellenséges haderő fizikai megsemmisítésén keresztül gyors és döntő győzelmet eredményez, valamint
• a felőrlő-kimerítő stratégiát, amely időben elhúzódik és az ellenség erőforrásainak kimerítésén keresztül annak politikai vagy katonai képességeinek összeomlását célozza.

Aláhúzva mindazonáltal azt, hogy a modern, nagyon magas intenzitású konfliktusokban a gyors, döntő győzelem (megsemmisítés) gyakran lehetetlen, és így a felőrlés logikája válik dominánssá.

Ennek a gondolkodásnak az orosz-ukrajnai háborúra vetített adaptációja abban sűríthető össze, hogy a 2022 tavaszán kudarcot vallott, a gyors manőverekre és meglepetésre épített, az ukrán haderő felszámolását célzó támadó műveletek sikertelensége után az orosz katonai vezetés átállt egy kifejezetten szvecsini típusú, hosszú távú felőrlő háborúra. Ezt nagyon sokan a kudarc által determinált kényszerként értelmezték, ám ha Szvecsin elméletét vesszük alapul, akkor a stratégia váltása egy nagyon is tudatos döntés eredménye volt. Ki kell emelni azt is, hogy a stratégiaváltás nem változtatja meg, nem módosítja vagy nem törli el a politika által kitűzött célokat. Szvecsint idézve: „A felőrlés stratégiája nem a politikai célok mérséklését jelenti, hanem korlátozott operatív célokat a végső válságig, miközben továbbra is döntőek a háború politikai céljai.” Vagyis, a felőrlés stratégiájában alkalmazott hadműveleti és taktikai célok mindig korlátozottak (egy falu, egy magaslat elfoglalása, egy logisztikai csomópont, egy vezetési pont megsemmisítése, egy dandár szétverése), de a végső politikai cél mindig maximális: az ellenfél államának teljes alávetése.

Mit látunk ebből Ukrajnában? Napi 0,5-1,5 km előrenyomulás, Bahmut, Pokrovszk, Toreck, Guljajpole elfoglalása - mind operatív célok. A politikai cél (Ukrajna semlegessége, a NATO-tól való leválasztása, a Krím, a Donbász és a minimum négy oblaszty elfoglalása és megtartása azok eredeti közigazgatási határaival, a biztonsági zónák létrehozása a közös államhatár szakaszain, a Krímhez vezető déli szárazföldi folyosó biztosítása) azonban maradandó és maximális.

Ha megértjük ezt a logikát, akkor az is világossá válik, hogy miért rugalmatlan az orosz tárgyalási pozíció a különböző béketervezetek tárgyalásai során. Az ukrán és a nyugati javaslatok az orosz operatív célok korlátozott sikereiből indulnak ki (amiket ők inkább kudarcnak látnak és láttatnak), míg az orosz terv mindig is Kijev teljes legyőzésére irányult.

Szvecsin elméletének hangsúlyos eleme továbbá az egyensúly dinamikája. Ez azt jelenti, hogy a háborúban az erőforrásokat folyamatosan a szükségleteknek megfelelő fenntartható szinten kell tartani, másrészt viszont a háborús erőfeszítéseknek arányban kell maradniuk a nemzeti kapacitásokkal. A szvecsini elméletnek ezen pontja egyébként arra is rávilágít, hogy miért nem látjuk nagy erők összpontosítását és áttörő támadásait (nem csak a drónok az okai ennek az orosz magatartásnak). Ugyanis nem a maximális erők bevetése az eszköz a cél elérése érdekében, hanem az ellenségre gyakorolt nyomás folyamatos fenntartása.

Amikor 2022 őszére nyilvánvalóvá vált, hogy a támadó fél emberi erőforrásai nem elegendőek, részleges mozgósítást rendelt el. Az orosz fél megszervezte a katonák utánpótlásának a rendszerét és olyan ipari átállást hajtott végre, amely képessé vált a felőrlő háború anyagszükségleteinek a kielégítésére, miközben a saját társadalma nem nagyon érezte meg a háború következményeit. Az egyensúly dinamikájának kulcskérdése Szvecsin szerint az, hogy az ellenség kimerülésének üteme gyorsabb legyen, mint a saját erőforrások fogyása.
Amennyiben ez a folyamat a támadó fél akarata szerint zajlik, akkor elérkezhetünk a háború végső válságához. Szvecsin szerint a felőrlés nem lineáris: hosszú stagnálás után hirtelen válság következik be, amikor az ellenfél már nem tudja pótolni az erőforrásait és rendszerszinten veszíti el a háború folytathatóságának a képességét (ember, utánpótlás, logisztika, gazdaság, pénzügyek, politikai kohézió, morál, szövetségesi támogatás).

Ennek a nézetnek az időtállóságát erősen alátámasztja Zaluzsnij volt hadsereg főparancsnok 2023-as Economist-cikke, amely pontosan ezt mondta: a háború hosszú távon kimeríti Ukrajnát a demográfiai helyzet romlása, az ipari termelés beszűkülése, a nyugati segélyektől való függősége miatt.

A sokak által állásháborúnak jellemzett csatatér és patthelyzet valójában nem a támadó fél bénultságát mutatja, hanem egy tudatosan felvállalt állapot, amelyben a sorozatban vívott helyi jellegű ütközetek hatásai összeadódnak és ezek következményeként a másik fél stratégiai rendszere előbb törik darabokra. A krízis állapotának kikényszerítése deklarált cél, noha annak eszközei és feltételrendszerei mára már alaposan megváltoztak. Egy krízis helyzet elérése ismét stratégiaváltást eredményezhet, és megteremtheti a kedvező feltételeket a manőverháborúhoz való visszatéréshez.

A szvecsini logikából következően a „hirtelen válság” szakasza akár már 2026 közepén, végén vagy 2027 elején bekövetkezhet. Ez alapján viszont azt érthetjük meg, hogy Ukrajnának és a Nyugatnak miért olyan sürgős a fegyverszünet: el akarják kerülni Ukrajna összeomlását.
A fentiekben nagyvonalakban felvázolt nézetek talán más megvilágításba helyezik a harctereken, a harcászati, a hadműveleti és a hadászati mélységben naponta látható pusztítás fokának hatalmas méreteit. Ez a felőrlő háború logikájából következik és az erkölcsi megfontolások kevésbé érvényesek. A pusztítás célja a hosszú távú kimerítés, a háború végső válságának elérése, amikor az ellenség már nem tudja pótolni az erőforrásait.

(...)

 

[matyiii2]

Ha jól emlékszem két éve is volt egy vita az orosz processzor gyártásról, na erre megint. Higgyétek el ha sehonnét nem tudnák beszerezni akkor is meg tudnák oldani, az alábbit 2022-től gyártják.

A Baikal-S (BE-S1000) egy orosz fejlesztésű, 48 magos, ARM alapú szerverprocesszor, amely 16 nm-es technológiával készült, és 2,0–2,5 GHz-es órajelen működik. A 120 W TDP-s SoC 6 csatornás DDR4-3200 memóriát támogat (max. 768 GB), valamint 5 db PCIe 4.0 x16 interfésszel rendelkezik. Teljesítményét tekintve a régebbi Intel Xeon Gold (Skylake) szériával vetekszik.
Főbb jellemzők és technikai adatok:

• Magok száma: 48 db ARM Cortex-A75.
• Órajel: 2,0 GHz (alap), 2,5 GHz (boost).
• Gyártástechnológia: 16 nm.
• Memória: 6 csatornás DDR4-3200 ECC, max. 768 GB.
• Bővítőhelyek: 5x PCIe Gen4 x16.
• TDP: 120 W.
• Célterület: Szerverek, tárolóeszközök.

Bár a gyártás a nyugati szankciók miatt nehézségekbe ütközött, a korai mintadarabokból sikerült tesztelési célokra beszerezni. A processzor teljesítménye a 2017-2018-as Intel Xeon Gold 6148-hoz vagy a 16-magos AMD EPYC 7351-hez hasonlítható.

Amúgy 10- 20 szorosan túlteljesíti annak a haditechnikának az igényét amibe beépítik.

 

[Busho3301]

Musk lépett egyet és elintézte, hogy a starlinket használó azon drónok amelyeknek a sebessége 90 kmh felett van, nem tudja használni a starlink rendszert. Jelen pillanatban így sem az ukrik, sem a ruszkik nem tudják használni, viszont elemzők szerint ez elsődlegesen az oroszoknak fog fájni hosszú távon.

Musk Caps Starlink Drone Speeds Over Ukraine Front

Elon Musk has capped the speed of Starlink-controlled fixed-wing drones over Ukraine at about 90 km/h, cutting their link mid-flight and fueling fresh debate.

voennoedelo.com

Jelenleg ez az ideiglenes megoldás.
Jövő héttől várható az ukrán MoD útmutatása az érintettek számára a továbbiakról, később a hitelesített terminálok korlátozás nélkül fognak működni a geofence-elt területen is.

 

[zsolti]

Ha jól emlékszem két éve is volt egy vita az orosz processzor gyártásról, na erre megint. Higgyétek el ha sehonnét nem tudnák beszerezni akkor is meg tudnák oldani, az alábbit 2022-től gyártják.

A Baikal-S (BE-S1000) egy orosz fejlesztésű, 48 magos, ARM alapú szerverprocesszor, amely 16 nm-es technológiával készült, és 2,0–2,5 GHz-es órajelen működik. A 120 W TDP-s SoC 6 csatornás DDR4-3200 memóriát támogat (max. 768 GB), valamint 5 db PCIe 4.0 x16 interfésszel rendelkezik. Teljesítményét tekintve a régebbi Intel Xeon Gold (Skylake) szériával vetekszik.
Főbb jellemzők és technikai adatok:

• Magok száma: 48 db ARM Cortex-A75.
• Órajel: 2,0 GHz (alap), 2,5 GHz (boost).
• Gyártástechnológia: 16 nm.
• Memória: 6 csatornás DDR4-3200 ECC, max. 768 GB.
• Bővítőhelyek: 5x PCIe Gen4 x16.
• TDP: 120 W.
• Célterület: Szerverek, tárolóeszközök.

Bár a gyártás a nyugati szankciók miatt nehézségekbe ütközött, a korai mintadarabokból sikerült tesztelési célokra beszerezni. A processzor teljesítménye a 2017-2018-as Intel Xeon Gold 6148-hoz vagy a 16-magos AMD EPYC 7351-hez hasonlítható.

Amúgy 10- 20 szorosan túlteljesíti annak a haditechnikának az igényét amibe beépítik.

Ez mindenre elég, a lényeg az üzembiztonság, bírja a rázkódást, hőterhelést, elektromágneses tereket, nedvességet-párát.

 

[2ndt]

Ebből a mondatból látszik, hogy fogalmad sincs a mikroelektronikáról. Nem csúcstechnikát, de terveznek és gyártanak.

Agyaltam, hogy hogyan fogalmazzam meg közérthetően, de valóban magas labdának tekinthető.
Ahogyan az is, ahogy lereagáltad.
De szívesen veszem a linkeket a rendelhető vagy épp alkalmazott orosz technikáról, amikor épp megy a kínlódás azon, hogy mivel pótolják a kiesett nyugati mindent is.
A Baikal-S nevű csoda...inkább hagyjuk. Azt sem tudták maguk gyártani, taiwani gyártás lett volna.
Meg passzírozd be egy AI-capable drónba, ami a jövő lenne.

 

[fip7]

A ruszki mikroelektronika meg a kínai beszállítói láncon lóg 100%-ban. SEM TERVEZNI, sem gyártani nem tudnak. Soha nem is tudtak.

A Baikal-S nevű csoda...inkább hagyjuk. Azt sem tudták maguk gyártani, taiwani gyártás lett volna.
Meg passzírozd be egy AI-capable drónba, ami a jövő lenne.

Többen is válaszoltak, de szemmel láthatóan nem akarod elfogadni azt a tényt, hogy a 80's évek óta tömegesen gyártanak tranzisztoros procikat és mindent is, pont, mint a nyugat. (nyugati termékek másolásával kezdték)
Az orosz mikrochipek egyik fő gyártója a mikron vállalat:

Микрон (компания, Россия) — Википедия

ru.wikipedia.org

65nm -en tudnak gyártani. Ez a PS3 technikai szintje játékkonzolban kifejezve.
Ami 65nm-nél kisebb méretben készült azt Tajvanon gyártották a szankciók bevezetéséig. A fél világ ott gyártat Pl. az Aple is, de gondolom ők nem csicskák ezért, csak a ruszkik...
És ugyan ez árnyalja a "kínából jönnek a chipek" dolgot is, ugyanis a Tajvani szankciók után az oroszok áthelyeztették a gyártást a szárazföldi kínába. Vagyis sok kínából érkező chip az bizony orosz tervezésű, de kínai gyártású.

На перенос производства отечественных процессоров в Китай понадобится год - Газета.Ru | Новости

Перенос производства с одной фабрики по производству микропроцессоров предполагает перестройку архитектурных особенностей под программное обеспечение нового завода, рассказал «Газете.Ru» исполнительный директор Консорциума отечественных разработчиков систем хранения данных...

www.gazeta.ru

Az egyik ilyen proci amit állítólag átraktak a TMSC-ből kínába a Baikal-S proci.
Ez 16nm-en készül, 48 magos, 2.5ghz-es és 12 milliárd tranzisztort tartalmaz. Szerver proci.

Persze nincs tökéletes infónk mindenről, hiszen szándékosan nagy a titkolózás az ügyben, de azon állításod, hogy az oroszok sosem terveztek vagy gyártottak ilyen rendszereket egyszerűen hamis.

 

[2ndt]

Többen is válaszoltak, de szemmel láthatóan nem akarod elfogadni azt a tényt, hogy a 80's évek óta tömegesen gyártanak tranzisztoros procikat és mindent is, pont, mint a nyugat.

Nem tudom, mi az a "tranzisztoros proci". Arról meg nem tehetek, hogy a többség álomvilágban él az orosz képességek kapcsán. A mellettem figyelő filléres ESP-k 55 nm-en készültek, SBC-k 25 nm-en. Mindkettőt képtelen az orosz ipar gyártani, nemcsak szar kihozatallal mint a korábbiakat (brutál selejtaránnyal). AI-alkalmas chipjük sosem volt, a Baikal szerver verziója nincs gyártásban, miután cancel-t kaptak Taiwantól. Sehol.

65nm -en tudnak gyártani.

Tudnának, ha tudnának.

Ami 65nm-nél kisebb méretben készült azt Tajvanon gyártották a szankciók bevezetéséig. A fél világ ott gyártat Pl. az Aple is, de gondolom ők nem csicskák ezért, csak a ruszkik...

Megint nem sikerül kontextusba tenni. Taiwan nyugati szövetséges, a litográfia nyugati szövetségestől jön, a gyártás IS nyugati szövetségestől jön az USA részére. A fizikai kontrolltól eltekintve (Taiwan földrajzi lokációja) minden USA kézben van (tervezés) vagy USA kontroll alatt.
Emellett az USA épp átpakolja a gyártást saját magához, miután felismerték, hogy gond lenne, ha Kína benyelné Tajvant és erre minden képessége megvan (tudás és pénz), már épülnek a gyárak.

Kína meg a Huawei szivatás óta masszívan fejleszt 7 nm-en és nem is csinálja rosszul.

A probléma a ruszkiknál ott kezdődik, hogy még a Baikal SEM saját fejlesztés, hanem ARM licensz, amit gyártani saját országukban képtelenek voltak, de a szárazföldi Kínában SEM gyártják (bár volt szó róla).

Az egyik ilyen proci amit állítólag átraktak a TMSC-ből kínába a Baikal-S proci.
Ez 16nm-en készül, 48 magos, 2.5ghz-es és 12 milliárd tranzisztort tartalmaz. Szerver proci.

Nem rakták át. Nem gyártják.

De menjünk tovább az eredeti gondolatmenetemmel:
1. ARM licensz (nyugattól licenszelt technológia, nem saját fejlesztés)
2. Kínai kitettség (mivel képtelenek maguk gyártani).

Gyakorlatilag nem sikerült cáfolni, amit írtam. Nem értem, miért kell a nyilvánvalót védeni.
Az oroszok kiváló atomerőműveket építenek, kb. világelsők, amennyire meg tudom ítélni, de elektronikában egyszerűen nem játékosok. Amit a thermal vision-nel összeszívtak a tankokba, az is kegyetlen volt.

Persze nyilván tévedhetek, de ez is tekinthető történelmi mintának.

 

[fip7]

Nem tudom, mi az a "tranzisztoros proci".

Az baj... Bár elektroncsöves már jó ideje nincs ez tény, de a mondandóm szempontjából fontos volt a különbség tétel (80's évek)

A probléma a ruszkiknál ott kezdődik, hogy még a Baikal SEM saját fejlesztés, hanem ARM licensz, amit gyártani saját országukban képtelenek voltak, de a szárazföldi Kínában SEM gyártják (bár volt szó róla).

Ez így tény szerűen nem igaz szerintem, de hozz valami forrást légyszíves erre.
Csak mert az X86 meg az ARM cortex azok architechtúrák.
Kicsit közérthetőbben: https://en.wikipedia.org/wiki/X86
Ha te logikádat követjük akkor mindenki egy csicska, pl. az AMD is, hiszen az is X86-os licenc
Szóval az orosz proci sem licenc (létező termék másolata) tudtommal, hanem ARM architechtúrájú.

ARM architecture family - Wikipedia

en.wikipedia.org

"A vállalatok ARM architektúra engedélyt is szerezhetnek saját CPU magjaik tervezéséhez az ARM utasításkészletek használatával. Ezeknek a magoknak teljes mértékben megfelelniük kell az ARM architektúrának. Olyan cégek, amelyek ARM architektúrát valósítanak meg magokat, többek között az Apple, az AppliedMicro (ma Ampere Computing), a Broadcom, a Cavium (ma Marvell), a Digital Equipment Corporation, az Intel, az Nvidia, a Qualcomm, a Samsung Electronics, a Fujitsu és a NUVIA Inc. (akiket a Qualcomm 2021-ben vásárolt meg)."

 

[2ndt]

Ez így tény szerűen nem igaz szerintem, de hozz valami forrást légyszíves erre.

PM-ben leírtam, nem.
A Baikal-S-hez a Cortex A-75-öt licenszelte, ami nem csak IP, hanem tervezési/gyártási "segédlet" a teljes chipgyártási ökoszisztémához.